Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-03 / 28. (1655.) szám

19S8 JaaroAr 8, p&nteE. h 1 RliSt. 3 Románia genfi jegyzékében senkit nem vádol és nem eyanusit Mérséklet a klsantant Intervenciójában — A három jegyzék középső részében eltérések vannak Géni, február 2. Tegnapi számunkban Jelentettük, hogy a népszövetségi főtitkár­sághoz; a kisantant népszövetségi képviselői, Foties jugoszláv, Vevorka csehszlovák és Comnene rámán megbízott kormányaik ne­vében átnyújtották a szentgotthárdi affér ügyében a népszövetséghez beterjesztett jegyzéket. A jegyzékek mellé memorandu­mot is mellékeltek. A jegyzékek szövegét még szerdán nyil­ván osságra hozták, a memorandumot azonban bizalmasan kezelik és csupán a népszövetségi tanácstagoknak és a nép­szövetség állandó katonai bizottságának küldik meg. A kisantant jegyzékei megkeresik a népszö­vetségi tanácsot, hogy a fegyverszállítások ügyét tiüzze a márciusi ülésezés napirendjé­re. A jegyzékek a népszövetségi tanács 1926. évi december 11-én hozott határozata értel­mében kívánják a nyomozó eljárás megindítá­sát. A jugoszláv és a csehszlovák jegyzék nagyjában azonos szövegű. Kifejezésre jut­tatják, hogy a szentgotthárdi affér teljes fel­derítése általános érdekű, mert az ilyen af­fér alkalmas arra, hogy a nemzetközi szer­ződések tényleges értékébe vetett nyilvános hitet megrendítse. így az interveniáló kor­mányok kötelességüknek tartják a tanács figyelmét a következményekre felhívni és ezért a népszövetségi tanács jogaira és köte­lességeire' apellálnak, amelyek előírják az ilyen esetekben való intervenciót.A cseh­szlovák jegyzéket Bernben datálták és Ve- verka követ irta alá. Csak némileg tér el a jugoszláv jegyzéktől, ellenben a román jegy­zék már nagyobb eltéréseket mutat, A román jegyzék ugyanis hangoztatja, hogy semmiféle komoly konfliktus nem állott elő az affér következtében az érde­kelt államok között és hangoztatja azt is, hogy az eset miatt senki ellen nem akar vádat emelni. A három jegyzék tehát gondosan kerüli azt a látszatot, mintha a kisantant kor­mányai vádat akarnának emelni Magyar- ország ellen. A kisantant jegyzékéhez a párisi Havas-ügy­nökség genfi levelezője a következő kom­mentárt fűzi: Az interveniáló államok jogát nem lehet elvitatni. Csak akkor választották ezt az utat, amikor az európai nagyhatalmak külügyi hivatalaiban és a népszövetségnél is információkat és bizonyosságot szereztek el­járásuk jogosságáról. A kisantant interven­ciója éppen ezért senkit sem lephetett meg, különösen nem lephette meg azokat, akik emlékeznek arra, hogy a kisantant kormá­nyai milyen fenntartással vették, amikor 1927 elején Magyarországon megszüntették a szö­vetségközi katonai ellenőrzést. Megjegy­zendő, hogy a kisantant a szentgotthárdi affér alkal­mát nem használta fel Magyarország egész lefegyverzési problémájának fel­vetésére, amire szintén kétségtelenül joga lett volna. Intervenciója csupán a részletes vizsgálat be­Ü3l Építik ffl a prágai parlament Épületét? Prága, február 2. A képviselőház elnök­sége tegnap a, csehszlovák országház telké­nek kérdésével foglalkozott. A párgai építke­zést szabályozó bizottság tervei szerint a par­lament épületét a Letnán kellene fölépíteni a Belcredi-utra néző homlokzattal. A képviselő­ház elnöksége ezzel szemben azt kívánja, hogy bár ugyancsak a Letnán, de a Moldva magas partján helyezzék el, úgy hogy a monumen­tális épület majdnem egy magasságban álljon a Hradzsinnal s az egész várost dominálja. Kramár két újságcikkben amellett tört lánd­zsát, hogy a parlamentet a Vár alatt építsék föl az úgynevezett Malá Stranán (Kleineseite) közvetlenül a Moldva-partján. A házelnökség úgy határozott, hogy az első két tervet rész­letesen kidolgoztatja, a harmadik tervre vonatkozójag pedig általános szakvéleményt kér. Legvalószínűbb, hogy a házelnökség ter- ye kerül megvalósításra. vezetésére irányult, amely tisztán egy tárgy­ra szorítkozik, a Magyarországra való fegy­verszállításra, amelyet a szerződések til­tanak. Ha a népszövetségi tanács márciusi ülé­sén szótöbbséggel elrendeli a nyomozási el­Genf, február 2. A nemzetközi munka- hivatal kormányzótanácsának csütörtök déli ülésén az angol kormány delegátusa, Butterton szenzációs nyilatkozatot tett Amíg a munkahivatal eddigi konferenciáin | és kormányzótanácsi ülésein évek óta ál­landóan az 1919. évi washingtoni nyolcórás munkanapra vonatkozó egyezség ratifiká­ciójának lehetőségéről nyilatkoztak, az an­gol kormány delegátusa ma bejelentette, hogy Anglia nem ratifikálhatja a nyolc­órás munkanapra vonatkozó egyezséget és ezért azt indítványozza, hogy a washing­toni konvenció revíziójának kérdését a nemzetközi munkakonferencia napirendjé­re tűzzék. Közben a kormányzótanács azonnal kezdje meg a revízió előkészítését. Az angol kormány delegátusának bejelen­Budapest, február 2. Hatvány Lajos báré biin- perének tárgyalása a késő esti órákba nyúlt, de a feszült érdeklődés és izgalom, amely megelőzte és nyomon követte a tárgyalás minden fázisát, az utolsó percekig eem hagyott alá. A vádlott Hat­vány báró viselkedése az egész tárgyaláson siral­mas futásnak tűnt. Slegtörve, elérzébenyedve kért minduntalan bo­csánatot és elnézést múltbeli bűneiért, melye­ket könnyes mea culpáaással akart most jóvá­tenni. A bíróságra láthatóan nem tett nagy hatást Hat­vány magatartása és a hallgatóság is megvonta még azt a kevés rokonérzést is, melyet egyesek a vádlottal szemben éreztek. Hatvány igyekezett ter­jengős válaszokat adni arra a kérdésire, miiért kö­vette el a terhére rótt bűnöket s mű yen volt az a lelkiállapot, amely meggondolatlan cselekedetekre ragadtatta. Az elnök azonban nem volt kiváncsi a pezitíbologizáló részletekre. — Én sokkal rövidedben és velősekben meg­mondom — mondta az elnök —, mi volt az ön célja ezekkel a cikkekkel, ön azt a hitet akarta kelteni, hogy Magyarország valóságos pokot, ahol gyilkolnak és rabolnak, s ahol az államfő és a kormány szövetkeztek az ország rombadöntésére. Másodszor be akarta bizonyítani a nyilvánosság előtt, hogy Magyarország számára nincsen más mentség, mint hogy megvalósítsa az 1918-as for­radalom eszményeit. Harmadsorban olvasóit akarta meggyőzni arról, hogy lapja az elcsatolt területek kormányainak intencióit híven követi. Amikor Hatvány egy cikkének szerzőségét niem vállalta, az elnök rászólt: — Megismerem a cikk szerzőjét a hangról és a stílusról. A perbeszéd A délutáni tárgyaláson zárt ajtók mögött ol­vasták fed a külügyminisztérium három írásbeli járás megindítását, ami nagyon valószínű, úgy eleőizíben történik meg az, hogy egy volt ellensége* államban ilyen eljárást végre­hajtanak. A ma reggeli párisi lapok nem nagy figyelmet szentelnek a kisantant interven­ciójának, mert főérdeklődésüket a rajnai te­rület kiürítésének kérdése foglalja le. A la­pok kiemelik, hogy a jegyzékek középső ré­sze lényeges eltéréseket mutat s elsősorban azt tartják jellemzőnek, hogy a román kor­mány jegyzéke szerint ebben az ügyben a közvetlenül érdekelt államok között nem fej­lődött ki igazi konfliktus és hogy a román kormány senkit sem akar vádolni vagy meg­gyanúsítani. tése óriási feltűnést keltett és Joahaux francia munkásdelegátus azonnal kifejezés­re juttatta a munkásosztály nagy csalódá­sát, amelyet az angol kormány magatartása okoz. JouhanX szemére vetette az angol kormánynak, hogy 1919-ben tett Ígéretével játékot űzött és ezzel indirekte mindazo­kat a kormányokat, amelyek a konvenciót már aláírták, kevéssé intelligenseknek bé- j lyegezte meg, mintha azok a gazdasági vi­szonyokat nem ismerték volna fel helyesen. Butterton szenzációs bejelentése a washingtoni nyolcórás munkanap konven­ciójának eltemetését jelenti. A kormányzó- tanács munkásesoportja a délután folya­mán azonnal ülésre gyűlt össze, hogy állás­pontját további magatartására vonatkozó­lag megformulázza. jelentését, azután a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította és megkezdődtek a per- beszédek. Sztraohe főállarmigyész vádbeszédében felsorolta az októberi forradalom bűneit és az emigráció hazaámló tevékenységének fontosabb fázisait. A vádlott cikkeiről megállapítja, hogy ten- denoiájnklkal azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy Magyarországon gyilkosok és rablók kezében van a hatalom. Részletesen foglalkozik a főáilam- ügyész Hatvány védekezésével és úgy véli, hogy a megbánás és bocsánatkérés nem lehet őszinte. A vádlott az egész tárgyalás folyamán egyszer sem tudott határozott és elfogadható választ adni arra a kérdésre, miért irta tulajdonképpen a nernzet- gyalázó cikkeket. Medvigy Gábor dr. védő beszédében különvá­lasztotta az októbrista politikát a vádlott szemé­lyétől. Az előbbit nem védte, sőt maga is elítélte, de a vádlott cselekedeteire sok mentséget tudott találni. Végül Hatvány Lajos báró emelkedett szólásra és meghatottságtól remegő, néhol elfúló hangon mondta el dióhéjba foglalva élete sorát. Elke­seredett lelkiállapotban irta meg cikkeit és nem kér kegyet a bíróságtól, csupán annyit, hogy büntetése kitöltése után visszajuthasson a magyar életbe és visszavonulva dolgozhas­son a magyar irodalomért. Az ítélet A bíróság tanácskozásra vonult vissza és éj­szaka fóllizenkét órakor hirdette ki ítéletét. Bű­nösnek mondta ki a vádlottat a magyar állam. és nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntettben, amit azáltal követéit el, hogy a Jövő című lapban a magyar állam becsületét csorbító és hitelét-rontó cikkeket tett közzé. A törvényszék ezért Hatványt hétévi fegyházra, tizenötezer pengő pénzhiin- tetésrej hivatal vesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére Ítélte. Kötelezte a vádlottat ezenkívül arra, hogy a kincstár javára vagyoni elégtétel címén 500 ezer pengőt fizessen és a bűnügy költségeit megtérítse. Az ítélet indokolásában kifejtette a bíróság, hogy a vádlott bűnösségét beismerő vallomásában és cikkei alatt szereplő névjelzéeéből állapította meg. Súlyosbító körülménynek vették, hogy a Jövő cimü lap a magyar állam fejét, kormányát és az egész nemzetet állandóan dequuciálta és a külföl­dön gyűlöletet szított ellene. A vádlott főniunka- társa és finanszírozója volt a lapnak, melynek cikkeivel és tendenciájával ugyancsak egyetértett. A lap propagandája alkalmas volt arra, hogy kül- hatalmak ellenséges beavatkozását váltsa ki. Eny­hítő körülménynek vette a biróság a vádlott lőre-' delmes beismerő vallomását és azt, hogy bűneit megbánta. Az Ítéletben a vádhatóság megnyugodott, a vádlott és védője azonban a bűnösség megállapí­tása, a vagyoni kár megállapítása, az elévülés meg nem állapítása és a büntetés súlyossága miatt felebbezést jelentettek be. A védő indítvá­nyát, hogy a biróság 100 ezer pengő kaució elle­nében Hatvány Lajost szabadlábra helyezi, a tör­vényszék elutasította. TeröMamág feaHtánl LosarsiöS Iisdilváiyez Berlin, február 2- A Vorwarts színire ni jelentése szerint a török kormány szófiai és belgrádi követe utasítást kapott kormá­nyától, hogy informálódjék a jugoszláv és bolgár kormányok felfogásáról egy balkáni Locarnóra vonatkozólag és jelentse be Tö­rökországnak azt a készségét, hogy hajlan­dó a balkáni államok konferenciáját ebben az ügyben összehívni. iemsndolt a loftttssl&i MUQgyiiiüitezter Belgrád, február 2.A demokrata párt ál­lásfoglalása következtében idarinkovics kül­ügyminiszter, továbbá Kumanudi dr., Su- meukovics, Kovincovics, Mievics és Andje- linovics demokrata miniszterek ma rövid konferencia után felkeresték Vukicsevics miniszterelnököt és átnyújtották neki írás­ban megindokolt demissziójukat. A minisz­terelnök, aki a demissziót még nem fogadta el, a királynak tesz jelentést. Terjedőkéi! a stuznyolerszígl sztrájk Madrid, február 2. A barcelonai sztrájk változatlanul tovább tart, sőt a textilszakniá- ban a helyzet még kiélesedett. A városnak vízzel való ellátása is veszélyben forog. A kormány sem tartja továbbra titokban a szírájkmozgalmat. A polgári kormányzó kije­lentette, hogy a kormány a munkásság kíván­ságait a legnagyobb jóakarattal fogja megvizs­gálni, azonban elsősorban engedelmességet követel. lilább kommunista kivégzések Hanhaubsn Moszkva, február 2. Hankauból érkező je­lentés szerint január 30-án ismét kilenc kom­munistát tartóztattak le és vetettek fogságba. Ugyanezen a napon tizennégy kommunistát halálra ítéltek. Három flaSalkeru rablá* ylfkos meréitöeikfs&ieig Eezsosá mellett Rozsnyó, február 2. (Saját tudósítónktól.) Meglehetősen szerencsés kimenetelű rabló­támadás történt a Rozsnyó melletti Kovácsvá­gáson, amelyet három fiatalkorú, K. László, Zs. László 16 éves rozsnyói suhancok és Sz. János 12 éves kovácsvágási fiú követtek el. A fiatal gyerekek lelkét a ponyvaiüzetes rab­lóhistóriák méteiyezték meg s maguk is rab- lókalandok hősei akartak lenni. A legfiata­labb, a 12 éves S. János elmesélte két társá­nak, hogy Kovácsvágáson nagyszerű rabló­kalandra nyílik alkalom, Bernét Jánosnénak. akinek kis szatócsüzlete van, állandóan sok pénze van, mert az ura Amerikából küld haza dollárokat Elhatározták, hogy az asszonyt ki­rabolják. Hétfőn délután a három gyerek be is ment Bernátné üzletébe, fél kiló szalonnát kértek s mikor az asszony háttal fordult felé­jük, Zs. László a magával hozott baltával rá­csapott a szerencsétlen asszony fejére, aki összeesett, majd kétségbeesetten jajgatni kez­dett Erre a három delikvens megfutamodott anélkül, hogy a pénz után kutatott volna. A rozsnyói rend.rség a fiatalkorúakat csakha­mar letartóztatta. Bernátné állapota súlyos, de bírnak felépülésében. A tettesek bevallották, hogy Bernátné pénzén meg akartak osztozni és azután az erdőbe vonulni.. Az erdőben ta­nyáztak volna állandóan és az erdőn átha­ladó embereket rabolták volna ki. A világsajtó itafefmas ©ross f©rra^aiB8ii megmosdulátrói közöl hirekeá Newyork, február 2. A világsajtóban még mindig erősen tartják magukat azok a Tö­rökországból érkező hírek, amelyek szerint déli Oroszországban komoly lázadás van és a vörös csapatok meg a felkelők között heves összeütközések folynak. A lapjelentések sze­rint a szovjetunió déli határain olyan lázadás tört ki, amely az eddigi szovjetenenes fel­kelések között a legjelentékenyebb. Azok a parasztok, akik nincsenek megelégedve a gabonájukért fizetett árakkal, Trockáj kővetőivel szövetkeztek és fellázadtak a moszkvai kormányzat ellen. A szovjetk ormány több ezredet koncentrált a dél oroszországi szénrend­szer vidékén és az Azovi tenger partjain. Ezeket a. híreket idáig komoly forrásból nem erősítették meg és a szovjetkormány következetesen dementál. Ssnf msu szenzátíőia Anglia nem ratifikálja az 1919 év! washingtoni henvenc'űt A nyolc őrás munkanap mmzslMzlegyezményének temetése Hét évre csapódott be a bertönajtá Hatvány Lajos mögött Hatvány Lajos teljesen összefért a tárgyalás utolsó órái alatt — Elutasította a bíróság a védőnek ssabadSábrahelyezéss indítványát

Next

/
Oldalképek
Tartalom