Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-17 / 40. (1667.) szám

4 Farsangi riport Herceg Ferenccel a jazz hódításáról és a cigánymuzsika védelméről 1928 fbtok'teát tt, p&rieft. Budapest, február közepe. Először a háború utáni években bukkant fel a jazz. Tompán jajongó mélabus muzsikája az újság ingerével hatott a fáradt és ideges emberekre, s valami önkéntelen tiltakozással fogadta mindenki. Aztán egyre több hive lett a jazz furcsán rikoltó egzotikus muzsikájá­nak. Majd bevonult az ötórai teákra is s a hotel-hallok mozgalmas délutánjain jóformán máról-holnapra kiszorította a cigánymuzsikát s úgy látszott, egyidőben, hogy egyeduralko­dó lesz a táncmuzsika terén. Az ug zenével uj táncok jöttek, ideges, nyughatatlan taktusu nyugati táncok, amelyek ugyanolyan gyors tempóban jöttek, láttak és győztek. Azaz, hogy mégsem. A konzervatívok, a régi bálok gavallérjai, — tekintélyes és hatalmas tábor — viharos tiltakozással fogadták a jazz be­törését s olyan polémia keletkezett az uj mu­zsika s az uj tánc híveivel, aminő még nem volt A két tábor késhegyig menő harcot ví­vott és vív mindmáig, ettől függetlenül azon­ban a jazz birtokon belül nyugodtan és hábo­rítatlanul éli világát s lassan-lassan a legelő­kelőbb körökbe is beférkőzik. Ezzel együtt természetesen, a nagy bá-‘ lók keretei is átalakultak, a csendes, nyugodt- tempóju táncok kiszorultak a táncrendekből s a charleston és a tangó jóformán mindent elsöpörtek, — az egy csárdás kivételével. Mert a csárdást nem tudták megölni. Ez még a jazz számára is nehéz feladat s ha nagyon utánanézünk, van is talán közöttük rokonság. Legalább is ritmus szempontjából igen. Herceg Ferenc a régi és uj táncokról A Pátria Klub nagy művészbáljával kap­csolatban, amelyről most az egész város be­szél, kérdést intéztünk Herceg Ferenchez, hogy mondja el véleményét a modern muzsi­káról s a modern táncról. A Hidegkuti-ut arisztokratikus csöndjé­ben, a bókoló platánok között húzódik meg az író villája. Csak távolról szűrődik ide a nagyváros zaja s ebben a csendben születtek és születnek azok az Írások, amelyek a ma­gyar írógárda élére emelték Herceg Fe­rencet. Hatalmas alakja dolgozószobájának barok-stüü bútorai közt még szálasabbnak tűnik fel s a selyemernyős lámpa fényében markáns metszésű arcéle mosolyra derül, amint meghallja a kérdést. — Azt hiszem, csalódni fog, ha azt hiszi, hogy én most dörgedelmes filippikát vágok ki a modern táncok ellen. Kérem, aki a régi kétórás szuppé-csárdást végigtáncolta, annak semmi szava sem lehet a mai táncok ellen. A tánc be nem vallott célja mindig valamelyes erotika, van, aki bevallja, van, aki nem. A régi bálokon s a régi időkben, amikor még a fiatalság egyébként szeparáltabban élt, egy ilyen bál, hogy Úgy mondjam: „erotikus össz- próba“ volt s a szexuális vonatkozónkat leg­feljebb leplezték, de el nem tagadhatták. Leg­feljebb az eszközökben volt különbség és ki­vitelben. A mai táncok ugyanazt jelentik, mint a régiek, azzal a különbséggel, hogy nyíltab­ban teszik azt, amit azelőtt lepleztek. Ez le­het, hogy őszinteség, lehet, hogy más, — mindegy. — És mit szól méltóságos uram a mai di­vathoz, az ujruhákhoz, amelyek bizony csep­pet sem hasonlítanak a közelmúlt báli toalett­jeihez. Ezt is támadják a konzervatívok, de ugylátszik, hogy eredmény nélkül. — Hát igen, erről lehet beszélni. Van, akinek tetszik, van, akinek nem. Lehet, hogy az egyéni vélemény, lehet, hogy most is mást vár tőlem, de nekem tetszik. Hisz voltakép­pen a túl rövid ruhák s a meztelenség is csak addig ingerlő, ameddig újság s nem válik meg­szokottá. Hiszen a modern táncok fővarázsa is abban áll, hogy mindig változnak, mindig jön hozzá egy kevés frisseség, uj zamat, amely felfrissíti az érzékeket s érdekesebbé, ingerlőbbé teszi. Annakidején, amikor a fran­cia négyes bevonult, azt is Ugyanilyen kar- tácstüzzel fogadták, hiszen a francia négyes alapötlete voltaképpen egy orgia szimbóluma. A sok Figura, ha leplezetten is, de ezt jelenti — és mégis! Ki talál ma kivetnivalót a fran­cia négyesen?... A mai táncok is így járnak majd néhány év múlva. Avultak, divatjamúl­tak lesznek s eljön az az idő is rövidesen, mikor a charleston konzervatív tánc lesz. Meg heti védeni a magyar muzsikát _És mi a véleménye a jazz térhódításá­ról, amely hovatovább egzisztenciájukban fe­nyegeti a mi cigányainkat? — Erre mást nem felelhetek. — mondotta Herceg Ferenc — mint azt, hogy sajnálom a cigányokat. A jazz olyan áramlat, amit pasz- sziv demonstrációval nem lehet kiszorítani, tekintve azt, hogy a létjogosultsága-is meg van. A modern zene eltért a ritmustól s ezt a ritmustalanságot hozta vissza a jazz. amely­nek hallatlan taktusérzéke, pontosan a mai ide­ges hangulat számára való. Ez a különös s fanyar muzsika a primitív ember ritmusait, fájdalmát és örömeit trombitálja bele a mai fáradt és dekadens világba s a sikere érthető is. Mégis fájdalmas a mi cigányaink tragédiá­ját látni, hiszen egyetlen népnek sincs oly fejlett népzenéje, mint a magyarnak. Törvé­nyes intézkedésekre volna itt szükség, az ta­lán sikerrel járna. Mert máskülönben siker­Budapest, február 16. rrapoKtal ezelőtt az erdélyi és csehszlo­vákiai magyar sajtó mellett egyes budapesti lapok is közölték azt a szenzációs hírt, hogy Diósadi-Kultsár Andrást, - Szamosujvár volt rendőrfőkapitányát — aki állítólag korszak­alkotó jelentőségű filozófiai könyvet irt — a Magyar Tudományos Akadémia Bergsonnal szemben a Nobel-dijra terjeszti fel. A hirt természetesen — főleg az erdélyi magyarság körében — osztatlan örömmel fo­gadták. Az erdélyi lapok terjedelmes cikkek­ben számoltak be a valóban páratlannak lát­szó eseményről, amelyet természetesen a ma­gyar tehetség, a magyar őserő egyik diadalá­nak hirdettek. Megírták többek között, hogy Kultsár An­drás könyvét mint korszakalkotó fölfedezést ismerték fel Budapesten a legkitűnőbb filo­zófusok és matematikusok, köztük Fehér Li- pót és Pauler Ákos. A lélekemelő szenzáció azonban, sajnos, nem bizonyult valóságnak. Illetőleg a história szóról-szóra igaz mindaddig, amig Akadémiáról, Nobel-dijról és kor­szakalkotó uj filozófiai rendszerről nincs szó. Az igazságot ugyanis a pesti sajtó mára a következőkben állapította meg: Hat évvel ezelőtt Todorán szamosujvár! kereskedő bizományában E. Precup cenzú­rájával vékony, alig százoldalas könyv jelent meg „Uj gondolatok régi titkokról" címmel. A óim alatt még Bólyai halhatatlan munkájá­nak a cime is olvasható volt: Tentamen. A könyv 40 szakaszba foglalva, uj, sajátságos filozófiai rendszert tárgyalt. A szerzője is ér­dekes ember volt, Diósadi-KultsáT András, Szamosujvár volt rendőrfőkapitánya. Kultsár is végigjárta az erdélyi magyar tisztviselők tövises kálváriáját. Elbocsátották állásából. A felesége tanítónő volt, de őt is elüldözték a románok. Kultsár mindenfélével megpróbál­kozott, hogy megélhessen. SertéskeTeskedö- nek is felcsapott, de ez a vállalkozása is ba­lul ütött ki. KultsáT azonban törhetetlenül tovább küzdött és dolgozott. Szamosujváron azt emlegették róla, hogy Ady Endre iskola­telen marad minden hadjárat. A jazz népszerű s előreláthatólag az is marad. Külföldön már régen uralkodó muzsika a jazz, hiszen a vi­lághírű párisi operabálokon már megszokott és köznapi dolog volt ez s ott őszintén szólva: ez nem is volt csodálatos, hiszen már abban az időben jóformán mindent levetettek ott az emberek, csak a bőrüket nem. — És mit gondol méltóságod, e hirte­len jött áramlatnak ugyan ilyen tempójú foly­tatása is lesz? Vagy ismét vissza fogunk térni majd a régi báli keretekhez? — Alig hinném. Az emberek nem szíve­sen mondanak le egy csemegéről, amit már megszoktak s különben is a mai táncok mind­egyikének van egy szalónkiadása is, szeli- debb és decensebb formában, amelyben aztán még a mamák sem találhatnak kifogást. társa volt, éveken át ült egy padban a nagy magyar poétával, aki haláláig szeretettel ra­gaszkodott hozzá. Kevesen tudtak eddig még Szamosujvá­ron is Kultsár filozófiai könyvének a meg­jelenéséről, mig január vége felé váratlanul forgalomba kerültek a Nobel-dijra való aján­lásról szóló hírek. Kétségtelen tény az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eddig még csak nem is foglalkozott Kultsár András könyvével, uj filozófiai rendsze­rével, annál kevésbé terjesztette fel a Nobel-dijra. Ezt igazolja Pauler Ákos, a Pázmány Péter egyetem filozófia-tanára is, akire Er­délyben mint Kultsár felfedezőjére hivatkoz­nak s aki ma a következőképp nyilatkozott a „Kantot összetörő uj Tentamen“-ről: — Kultsár András, akit én igen jó ma­gyar embernek ismertem meg, csakugyan többször fölkeresett, hogy előadja nekem fi­lozófiai rendszerét. A könyvét is elolvastam. Kitértem a komoly kritika alól, helyette azt ajánlottam Kultsárnak, hogy nyújtsa be köny­vét a Tudományos Akadémiának, majd az elbírálja. Természetesen soha még csak gondolata sem vetődött fel annak, hogy Kultsár Andrást Berg­sonnal szemben a Nobel-dijra ajánlja a* Akadémia. Kultsár ugyanis dilettáns filozófus, aki rrfég az alapfogalmakat is fölcseréli. Könyve is ilyen dilettáns munka. Ismétlem azonban, Kultsár igen derék magyar ember, aki sokat szenvedett, megérdemli tehát, hogy felkarol­ják. Filozófiai rendszerébe nem mélyedtem el, de az bajos is volna. Hasonló értelemben nyilatkozott Komiss Gyula egyetemi tanár is, akit szintén leg­alább tízszer fölkeresett Kultsár András, kér­vén tőle uj filozófiai rendszerének méltatá­sára. Ez a valóság Szamosujvár utolsó magyar rendőrfőkapitánynak „nobeldijas" könyve körül... Kár, hogy csak ennyi. Milyen szép, fölemelő és dicső dolog is lett volna, ha Tria­non egyik sorsüldözött magyarját az egész müveit világ elismerése kisérte volna el a Nobel-dij kápráztatóan fényes magasságáig... pálcát törnének az illetékes testületek, szükségét láttuk megszólaltatni Nagy Albert dr. személyé­ben az egyik elismerten legjobb szlovenszkói für­dőszakembert, aki Stósz-fürdőt néhány év alatt a virágzás maga8 fokára emelte. Nagy Albert dr. készséggel állott rendelke­zésünkre és „elárulta", hogy a siker titka a fürdő iránti bizalom helyre­állításában, a fürdő jó márkájában és divafc- babozásában van. Az első feladat Bártfafürdő fejlesztése terén —i mondta — az legyen, hogy a közönség és elsősor­ban az orvosok körében visszaállítsák a fürdő gyógyhatása és ásványvizének gyógyereje iránti bizalmat. Nagy könnyebbség, hogy sem a gyógy- batás, sem az ásványvíz nem változott és ami hi­ba történt, az a szakszerű vezetés némely hiá­nyosságából ered, tehát korrigálható. A vezetés uj szellemét kell tehát a fürdő életébe plántálni, de fel kell eleveníteni a ré­gi és jól beváP tradíciókat is. Az uj állam alakulás előtt az egyetemi tanárok és specialisták lelkes apostolai voltak Sáros-me­gye kincsesforrásainak, épp úgy, mint a jó praxisu városi és falusi orvosok. Vissza kell szerezni az orvosi kar bizalmát, hogy a vérszegény, légcső- hurutos, gyomorbajos betegeket ismét Bártfafür- dőre küldjék, ahol a Fő-, az Erzsébet- és Orvos- forrás vizéből, kitűnő levegőtől, a nagykaloriáju Ízletes koszttól visszanyerhetik egészségüket és munkabírásukat. A második feladat a fürdőtelep külső képé­nek megfelelő átfestése legyen. Ami a kellemes összbenyomást rontja, el kell tüntetni és renoválással, újraépítéssel kell a fürdőt európai nívóra fejleszteni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a jó és szakszerű vezetés szükségességét. Nem elég a nagyarányú és sokoldalú propaganda, hanem nyújtani is kell mindazt, amit hirdetnek. Csak ilyen eszközökkel lehet kialakítani újból a fürdő állandó törzskö­zönségét. Gondoskodni kell a közönség szórakozásáról, az egyéni igények legmesszebbmenő kielégítésé­ről. Hogy ezt elérjük, elsősorban a szállodákat, magánvillákat és a fürdő egyéb helyiségeit kell lakályossá és otthonosan kellemessé tenni. Igen fontos része ennek a feladatnak az utak és par- pok gondozása. A közlekedési viszonyok megjavítása érdeké­ben rendszeres autóbuszjáratot kell létesíteni a Kassa—Eperjes és Bártfa—Bártfagyógyfürdő közötti vonalon, de legideálisabb lenne, ha a vasutigazgatóság engedélyt adna egy sinautó- járat létesítésére. Nagy gondot kell fordítani a vendéglői üzem­re is. A harmadik feladat: a fürdő modernizálása. Koncepciózus, áldozatkész emberekre van szük­ség, akik számolnak a. modern idők követelmé­nyeivel és pótolják az összes hiányokat. Bártfa­fürdő nagyon alkalmas arra, hogy ott természetes vasas strandot létesítsenek, amelynek szélén ter­mészetes láp homokja gyógyítaná a városok vér­szegény, sápkőros gyermekeit. Különös gondot ér­demel a közönség szórakoztatása is. Bártfafürdőnek kamaraszinpadra és mozira van szüksége, ahol a fürdőközönség kedve és ízlése szerint szó­rakozhat. összefoglalva tehát: Bártfa-győgyfürdő jö­vője azon múlik, rendbehozzák-e a fürdőt, eleget tesznek-e a modern fürdőkövetelményeknek és szakszerű vezetéssel tudnak-e elég vonzóerőt gyakorolni a fürdőközönségre? Véleményem szerint Bártfa város vagyonának legértékesebb ob­jektumával nem szabad kísérletezni. Zsebrácky Géza dr., Bártfa főbirája és Grofcsik Gyula tanácsos, a város fürdőügyi referense telje­sen tisztában vannak a megoldásra való felada­tokkal s az ő kezükben jó helyen van a fürdő jövendő sorsa. RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.00, 12.05 és 22.25 Zene. — 18.00 Német előadás. — 19.45 A szerelmi-biróság, Vrchlicky vigjátéka. — 21.00 Vig est Brünnből. — POZSONY: 18.20 Gramofon. — 19.30 Dalibor, a szlovák szinház operaelőadása. — KASSA: 19.15 A Kozák-kvartett hangversenye. — BRÜNN: 12.15 Gramofonzene. — 18.10 Német előadás. — 19.00 és 22.20 Zene. — 20.00 Cseh mesterek, hangver­seny. — 21.00 Vig est. — BUDAPEST: 11.00 Grafonola. — 16.15 Angyal Pár dr. jogtudományi előadása. 17.00 A Kisfaludy Társaság ülése: Kenedy Géza, Sajó Sándor és Jakab Ödön elő­adása. — 18.15 Előadás a Stúdióból: A siralom­házban és Az almafa. — 20.00 Ottó Schulhoff bécsi zongoraművész hangversenye. — 20.45 A „Langer női kvartett" hangversenye. — 21.50 Pertis Jenő cigányzenekara. — BÉCS: 11.00, 17.00 Zene. — 19.45 A st. moritzi olimpiász hírei. — 20.00 A régi Bécs, opere"e, utána jazzband. — ZÜRICH: 16.00, 17.10 Hangversenyek. — 19.00 Harangjáték. — 22.10 Gram -r 'n-danzing. — BERLIN: 16.30 Szórakoztató zene. — 20.11 Nagy karnevál. — 23.00 Tánczene. — STUTTGART: 15.00 Zene. — 23.00 Tánczene. — LEIPZIG: 20.15 Vig hét vége. — MÜNCHEN: 17.25 Cithera hangverseny. — 21.00 Farsang a mikrofonban. — HAMBURG: 20.00 „József és testvérei". Egy vig Strauss-est. —. RÓMA: 13.30 Koncert-trió. — 20.45 Operaelőadás. — MILÁNÓ: 17.05 és 20.50 Hangverseny. — 23.00 Kvintett. — NÁPOLY: 17.00 Hangverseny. — 20.45 Operaelőadás. — 22.00 Cigányzene. —» „Vissza kell szerezni a sárosi föld legnagyobb kincsének fényét és ragyogását*4 Egy kitűnő fürdőszakember kijelöli Bártfafürdő fejlesztésének útját — Szlovenszkói szerkesztőségünk interjúsorozata — Bártfa, február 16. Még nem is olyan régen Bártfafürdő egyike volt a szlovenszkói hegyvidék legkeresettebb nemzetközi fürdőjének. A szállók­ban és a villákban vig élet zsongott s a páratlan szépségű hatalmas sétányon, melyet bársonyzöld gyep és sürü fenyők szegélyeztek, hömpölygőit a fürdőző közönség tömege. Az utóbbi években azonban a fürdő, mintha elvesztette volna vonzó­erejét nemcsak a belföldön, de a külföldi közön­ség előtt is. Hiába hívta, csalogatta a természet százcsodája az üdülnivégyó embereket, az elő­ítélet befészkelődött a köztudatba és visszariasz- ^totta a fürd őzöket. Évek óta válságát éli Bártfa­fürdő anélkül, hogy kigyomlálták volna azokat a hibákat, amelyek a fürdő fejlődését megakasz­tották. A pangás hosszú esztendei után most végre komolyan hozzáláttak, hogy Bárt- fafürdőt ismét nagy és virágzó nemzetközi fürdővé tegyék. A fürdőbizottság pályázatot irt ki a fürdő bérle­tére és a pályázat feltételeit úgy fogalmazták meg, hogy a bérlő köteles lesi figyelembevenni Bártfafürdő fejlesztésének legfontosabb irányel­veit. A bérletre öt pályázat érkezett. Beadták aján­latukat Grossmann Dezső bártfai orvos, akinek egyébként a fürdőtelepen egy pompás magán­szállója van, Lichtig Artúr, a fürdő tavalyi bér­lője, Kunst és Zelmanovits báxtfai vállalkozók és egy troppaui orvosnő. Eredetileg a pályázók között volt Nagy Albert dr, Stósz- ffirdő volt tulajdonosa is, akinek legerősebb kilátásai voltak a bérlet elnyerésére, de az utolsó pillanatban váratlanul visszavonta ajánlatát. A napokban történik döntés a pályázatok felett, de még most sem bizonyos, hogy a város a für­dőt bérlő kezébe adja, vagy házi kezelésben tartja meg. Sokféle szempontból mérlegelik ezt a kérdést, de a legfontosabb szempont mindég az marad, hogy visszaadják a fürdőnek a régi fényt és ragyo­gást. Még mielőtt ez ellentétes vélemények fölött U. .1. Nem kapja meg a Nobel-dijat Szamosujvár elbocsátott utolsó magyar rendőrkapitánya Mesének bizonyult Kultsár Andrásnak, a „korszakalkotó nj filozófiai rendszerM fölfedezőjének dicsősége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom