Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-16 / 39. (1666.) szám

Í928 február 16, csütörtök. 'TOa3aM-/V\ACSV«R'HlT?TjAT> 11 KözcíAZPAslcn. A mezőgazdaság világpiaca konkurrens vállalat most kantertjen verheti, esetleg egy holland forinttal olcsóbban vásá­Prágn, február 15, Valami különösebb változatosságot az elmúlt hetekhez képest nem nyújt a mezőgazdasági piac. A csikágói tőzsdén az áfák egészen kis kilengéseket mu­tatnak, jóformán változatlanok. A kontinentá­lis piacokon a búzaárak csökkentek, az úszó rakományok ára néha egy hollandi forinttal is- Ezek az argentínai szállítmányok, amiket nagy arányokban indítanak útnak, de ame­lyek után nincs túlságos nagy kereslet. Ismét és ismét feltálalásra kerül a mese, hogy a csekély lisztkereslet folytán a malmok bőven rendelkeznek gabonával és ezért nem vásá­rolnak. Németországban is ez a hit tartja ma­gát. Aki végigforgatja a lapokat aratástól máig, annak azt kell hinnie, hogy a kenyer­es lisztfogyasztást beszüntették az emberek, ellenben elképzelhetetlen nagyságú gabona- tárházakkal rendelkeznek a malmok, amelyek még mindig nincsenek tele és amelyek meg­töltése végett folyton dolgoznak. Mert hiszen gabonát nem vásárolnak a malmok, tehát a készleteket dolgozzák fel. A lisztüzlet rendkí­vül vontatott, tehát a malmok főleg csak rak­tárra dolgozhatnak. Mert mindezek mellett a malmok mégis csak folytatják az őrlést. Ez a beállítás természetesen csak mesebeszéd. A lisztfopvasztás ugyan sehol távolról sem olyan, mint amilyen az háború előtt volt és a malmok foglal­koztatása évről-évre csökken, de azért a belföldi lisztfogyasztás az egyes országok­ban semmiesetre sem marad súlyosan a tavalyi mögött. Az is világos, hogy a malmok nem a hó­napokkal ezelőtt összevásárolt búzát őrlik még ma is és az sem szorul bizonyításra, hogy a vontatott lisztüzlet mellett örökösen nem dolgozhatnak raktárra. Egyszerűen csak annyi az igazság, hogy a hozzávetőlegesen •stabil búzaárak mellett, -amidőn nincs külö­nösebb valószínűség, még a tavaszi hónapok­ban sem, jelentékenyebb buzahosszra, a malmok éppen csak a folyó szükségle­teiket vásárolják be, nagyobb és jelenté­kenyebb kötésekről nincsen szó. Németországban, ahol az argentínai bu- zakinálat elég jelentős áresésekhez is veze­tett, ugyancsak-megjárta az a malom, amely hosszabb időre látta el magát búzával: a rolva be az árut. Nincs tehát szó arról, mint­ha tényleg nem vásárolnának a malmok, mintha tényleg a készletből élnének, mintha nem adnának el lisztet, hanem csak arról van szó, hogy azoknak a nagy fedezeti vásárlásoknak van vége, amiket a malmoknak a búzaár erős ingadozásai mellett állandóan végre kellett kajtaniok. Akkor a lisztár nem változott szigorú párhuzamban a búzaárral és igy megtörtén­hetett volna, hogy a drágábban vásárolt bú­zából kiőrölt lisztet később a búza olcsóbbo­dása mellett, a konkurrencia kényszerítő nyomása alatt olcsóbban kell ámsitani: az ilyen veszteség ellen szolgált biztositó szele­pül a malmok számára a határidőpiac. Magá­nak az egész határidópiacnak az intézménye pedig a közvetítő kereskedelem ama tényke­désén alakult, hogy összevásárolta, a gabonát olcsón ősszel és eladta tavasszal drágán. Azzal azonban, hogy újabban Ameriká­ban megszűnt, hogy a termelő a gabonáját ősszel azonnal értékesítse s miután ezzel a búza nagyarányú áríluktuációja is megszűnt s igy a közvetítő kereskedelem nem alakít­hatja tetszése szerint az árakat, megszűnt a gabonahatáridőüzletnek is a régi rendkívüli fontossága a malmok szempontjából. De ép­pen azért, mert a termelők nem adták ki ke­zükből a gabonát, most már nem úgy van, mint azelőtt, hogy a gabonahatáridőüzlet be­folyásolja a rendelkezésre álló gabona árát, hanem inkább megfordítva: a termelő kezén levő gabonától függ a gabonahatáridőüzlet Ki­alakulása. Ma a határidőpiac nem okozhat olyan károkat a termelőknek, mint azelőtt. Az egésznek a végeredménye, hogy ezzel ki­küszöbölődött a jelentékeny áringadozás az egész vonalon és a malmok részéről is. A ga­bonatőzsde vontatottsága a spekulatív vásár­lások minimumra való csökkenése mellett, is egyszeriben meg fog szűnni, ha egyrészt a gazdasági kelyzet kedvezőbbre fordultával Európában általában nagyobb lesz a forga­lom, másrészt, ha a lisztkivitel általános nö­vekedése ezt megtetézi. A magyar gazdák ás a cokorrápatermelás Érsekújvár, február 15. A gazdatársadalmi élet érdeklődésének fókuszába, mint minden évben ilyenkor, a cukorrépatermelés jut. Fokozottabb mérték­ben nyilvánul ez meg nálunk Szloveuszkón, ahol tudvalevőleg tekintélyes cukorrépával beültetett teületok vannak évente s ahol nagy, ipari cukorgyárak ezen répa megvásár­lói és feldolgozói. Az a szomorú, a számada­tokból mindig kiütköző inferioritás, mely Szlovenszkó gazdasági életét a történelmi or­szágokkal szemben karakterizálja, a cukor- ~ répakérdésben is minden évben visszatérő elégedetlenségben nyilatkozik meg. A szlo­venszkói gazda mindig 2—3 koronával keve­sebbet kap répájáért, mint a morva- vagy csehországi termelő s emellett termelési költ­ségei is magasabbak amazokénál. Érthető te­hát az az elkeseredett hang, amellyel ilyen­kor a szerződések megkötése előtt különösen kisgazda körökben tárgyalják a répaszerződé­sek eshetőségeit. A magyar cukorrépatermelő gazdák ta­valy alakították meg a magyar cukorrépater­melők szövetségét, melyhez lelkesen csatla­koztak a termelők, sajnos, hogy alapszabá­lyainak jóváhagyása a hatóság részéről még mindig nem történt meg, úgy hogy működése a kívánt mértékben mindezideig meg nem indulhatott. A magyar nemzeti párt mezőgaz­dasági szakosztályának érsekujvári osztálya a szövetség vezetőségének bevonásával ezen sajnálatos körülmény hátrányának kiküszö­bölése céljából vette kezébe újból a gazdák irányítását s az aktuális kérdések megbeszé­lése végett február 19-én Érsekújvárra érte­kezletre hívja össze a szakosztály tagjait, va­lamint az érdeklődő cukorrépatermelőket. A meghívó szerint, melyet Ajtics-Horváth Dezső, a cukorrépatermelők szövetségének elnöke és Jaross Andor szakosztályi elnök írtak alá, az értekezlet 19-én, délelőtt 11 óra­kor a kaszinó helyiségében lesz Érsekújvá­ré tt megtartva. Ezen értekezletre felhívjuk . ezúton is a magyar gazdák figyelmét. Állami és beruházási értékek jegyzése feb­ruár 14-con a prágai értéktőzsdén: Nemzeti Bank 8680, Stég-prioritások 3% I—Vilii. 715, Kassa— oderfoergi prioritások 80.25, Osztrák arany-járadék C. C. 509—510, Magyar aranyjáradék 416—416.50, prémümkölcsön 101—101.60, beruházási-forgalmi 101.65, 1923-as beruházási 101.50, liszt köt csőn 101.55, konzol 101.30, 6%-os negyedik államköl­csön 101.15, osztrák népszövetségi 101.70, cseh jelzálog 4%-os 93.50. ' ' Jugoszláviáiba® megszüffitotik i buzavámoí. Belgrádiból jelentik: Jugoszláv pénzügyi körökben azzal számolnak, hogy a legközelebbi napokban a búza behozatali vámjára vonatkozó rendeletet, amely julius 31-én jár le, megszüntetik. A keres­kedelmi kamarák a megszüntetés mellett foglal­tak állást és ezt az állásfoglalást a magas búza­árakkal okolták meg. A jelenlegi vám 100 kg,- ként 33 papirdinár. Az uj francia vámtarifa. A francia kamara most tárgyalja az uj vámtariifajavaslabot. A javas­lat a mezőgazdasági' áruk vámjánál a vámvédel­met a békebelinek átlagosan ötszörösére emeli, így az uj vámok körülbelül arányba kerülnek a frank devalorizált. árfolyamával. Az ipari vámté­telek átlagosan -szintén ugyanolyan arányban emelkednek, mint a mezőgazdasági tételek. Az uj vámtarifa mintegy 6—800 vámtételnél hoz módo­sítást. A lengyel vámvalorizálás. Varsóból jelentik: Ma tették közzé a lengyel törvények és rendele­tek tárában a vámvalorizálási rendeletet, amely az aranyzlotyfarifa alapján a vámtételeket nem egységesen valorizálja. Négy különböző árucsopor- Tot állít föl a rendelkezés, amely a lengyel vám­tarifa tételeinek egy negyedét képezi. Az első csoport teljes felértékelése 72% és -továbbra is a behozatali kontingens szabályai alá -tartozik. A második csoport szintén 72%-os felértékelés kon- tingentálás nélkül. A harmadik csoport 30—75%- ig terjedő felértékelés és egyes tételek majdnem prohibit-iv jellegűek, például a bőrárulíra kivetett vámok. Ez a csoport az összes lengyel vámtarifa- tétel hetven százalékát öleli fel. A negyedik cso­port, amelybe főképpen az élelmiszereket és a mezőgazdaságihoz szükséges eszközöket sorozták, nem értékel fel. A rendelet március 16-án lép életbe. A csehszlovák—osztrák járadéktanácskozások. A pénzügyminisztérium két miniszteri tanácsosa tegnap Bécsbe utazott, hogy megállapítsák, hogy a bécsi takarékpénztár, az alapítványok etb. fel­számolásából származó járadékok közül, melyek tartoznak a csehszlovák blokkba. A munka két napig fog tartani. A tegnapi répaártanácskozások eredményte­lenek maradtak. A tegnapi tanácskozásokon a ré­patermelők megmaradtak ama követelésük mel­lett hogy a százkilogra-monkénti répaár újra 18.50 korona legyen. A cukoripar képviselői -elismerték e követelés jogosultságát, de a cukor világpiaci helyzetére való tekintettel megtagadták ennek az árnak a fizetését és c-sak mozgőárat engedélyez­tek, amely a nyersemkor árához alkalmazkodna, amikoris tizennégykoronás minimális árat garan­tálnának. Vita után elhatározták, hogy újra a kor­mányhoz fognak fordulni, mert a tanácskozások sikertelensége esetén szerzöd-ésenkivüii állapot állna be, A kormánynál való közbenjárás után uj- ra tanácskozásra ülnek össze. A magyar s®óniern*elés 1927-ben — mint Bu­dapestről jelentik — 70 millió métermázsát tett ki, azaz 1.7%-kai többet, mint 1926-ban, azonban 9%-kal kevesebbet, mint 1923-ban. A behozatal 11.2 millió métemnázsára emelkedett, mig a kokszbehozatal 48%-kal gyarapodott. A szlovcnszkói községi villanyáramfejlesztő­telepek uj villamossági szövetséget alapit-anak. ■Nyitrni tudósítónk jelenti: A köztársaság villamo­sításáról szóló törvény alapján megalakult Cseh­szlovákiai Villamossági Szövetség, amint az isme­retes, a legnagyobb aggresszivitaesal folytat har­cot a tagjaiként szereplő községi és köztestületi áramfejlesztőtelepek ellen s a törvény alapján lé­tesült közhasznú á-ramtermelőtársaságok érdeké­ben. A községi áramfejlesztőtelepek most érde­keik védelmére külön villamossági szövetséget szándékoznak alakítani, m-ivel nem tartják indo­koltnak a községi áramfejlesztőtelepek megszün­tetését illetve a közhasznú trösztbe való beolvasz­tását csupán csak azért, hogy a közhasznú társa­ságok monopolisztikus árpiacot -teremthessenek maguknak és a köz érdekei ellenére való árakat diktálhassanak. Barátságos de üzletfelein a prágai értéktőzsde I Pozsonyi Móléi SjS I sok orvos által ajánlva mint kitűnően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás,eldugulás,májbej, kólika, aranyér, vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárga­ság ellen. Minden gyógytárban kapható k 1 üveg ára 5’— Kí. 1 Vigyázat a „VÖRÖS RÁK" védjegyre! I I Vörös Rák gyógyszertár, Braiislava Ij Alapítva 1312-ben cérna plombáit 2150—2200, ehető burgonya 35— 37, csépelt rozsszalma 40—45, takarmáuyszalma laza 36—39, búzadara 344—347, 00G búzaliszt 332—333, 0-ás liszt 317—324. + A pilzeni terménytőzsdén a vételkedv gyönge, az irányzat nyugodt volt. Az árak a zab kivételével, amely szilárdult, változatlanok. Hi­vatalos jegyzések: zab 168—173, 4-es számú búza kenyérliszt 275—285, La Plata tengeri 163—165, lenpogácsa 195—200, mák 550—570, lenmag 260— 300, egyéb áru nem változott. Prága, február 15. A mai tőzsdén barátságos hangulat uralkodott, azonban az üzletkedv tar­tózkodó volt. Szilárduló tendenciát mutattak egyes arbitrázsértékek, mint például az Északi Vasút (+ 110 és haszonélvezete + 90), Berg és Hütten (+ 50), valamint egyes szeszipari értékek. A cu- kcnVékek csekély mértékben gyöngültek. A bankpiacon jól tartott irányzat melleit csak cse­kély eltolódások mutatkoznak. A beruházási piac sem változott lényegesebben. Exótáklian szinten tartott az irányzat. — Az ipari piacon megszilár­dullak még Tejipar 37, Brosche 35, Hengermű 30, Solo 25, Cseh-Morva, Kolini Szesz és Lerginana 10, Horvát Cukor 3 koronával. — Gyöngültek: Chamotte 25, Brünni Sör 20, Aussigi Finomító, Első Pilzeni és Podoli Cement 10, Aussigi Vegyi 6 koronával. — A bankpiacon Cseh Ipar és Spo- ro 2, Zsivnó és Cseh Eszkcmpt 1, mig a Piacai Hitel 2 koronával esett. — A beruházási piacon a 6%-os IV-ik 10, a nyeremény 5, a hadiszállilási 50, a 3%%-os IV-ik 15, a 6%-os IV-ik és a beru­házási-közlekedési, valamint a 4%-os tartalék- kölcsön 10 fillérrel esett. — Sxótákban a Rakc- nitzi tegnapi nyeresége lemorzsolódott. + A prágai devizapiacon nem volt egységes az irányzat. Berlin 0.175, Zürich 0.25, Milánó 0.02, Becs 0.1 ponttal javult, míg Brüsszel 0.03 és Pár is 0.04 pont veszteséget szenvedett.-f A budapesti értéktőzsde ma ismét kedvet­len volt e a legtöbb érték lemorzsolódott. A máso­dik üzleti periódban berlini jelentésekre kisebb javulás állott be sigy az árveszteségek csak lé­nyegtelenek voltak. A záróirányzat lanyha volt- Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 102.50, Pest­szentlőrinci 39, Részvénykor 138 és Féltén 185 pengős árfolyamot ért el. + Üzlettelen a bécsi értéktőzsde. A kulisz- ban csupán a Krupp-részvényekben fejlődött ki javuló üzlet. A magyar és csehszlovák értékek nem voltak egységesek. Egyes cseh papírok prá­gai leadásra javultak. Később sfagnáció állott be. + Szilárd a berlini értéktőzsde. A vásárlási + A nagyszombati terménypiac. Nagyszom­bati tudósítónk jelenti: A tegnapi vásár forgalma kielégítő volt Nagyobb kereslet mutatkozott árpában és a kínálat nem tudta kielégíteni a vevőkört. A búza ára ismét szilárdult, a rozsé a múlt heti nivón mozgott, a korpa, a tengeri ára néhány fillérrel drágult és erősen emelkedett a bab ára is. Ezzel szemben újabb jelentékeny áresés volt észlelhető magvakban és bükköny­ben. Zab csak kis tételben került eladásra. Árak: búza 223—225, takarmányárpa 170—175, merkan­til árpa 184—188, jó minőségű árpa 195—200, elsőrendű sörárpa 204—208, rozs 219—221, zab 185—190, tengeri 162—166, korpa 137—139 ab állomás, bükköny 180—185, lóbab 185, francia pecsételt lucernamag 20—20.50, olasz pecsételt lucernamag 18—18.50, közönséges lucernáimig 11—12, pecsételt lókereniag 14—15, közönséges lóheremag 10—11, spanyol heremag (baltacim) 3.80—4, bab 1.85-1.90, kék mák 6-6.30, szürke mák 5.60—5.80, dió 6.10—6.30 korona kg.-ként, ipari burgonya (Wolltmann féle) 28—30, ehető burgonya 40—45 korona métermázsánként. + A maá budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti — tartott volt. A következő árakat jegyez­ték: Tisza vidéki búza 32—32.20, felsőt iszai 31.90— 32.10, dunántúli 31.75—31.90, rozs 29.40—29.65, takarmányárpa 27.25—27.75, sörárpa 30—34, zab príma 27.90—28.20, középmimőségü 27.76—27.90, tengeri tiszántúli 24.80—25, egyéb tengeri 24.35— 24.60. + A berlini terménytőzsdén az irányzat tar­tott. Egyedül a zab szilárdult. A következő ára­kat jegyezték: Birodalmi búza 226—229, rozs 231—235, árpa 220—272, zab 208—219, tengeri 209—221, búzaliszt 28.75—33, rozsliszt 29.75—33, korpafélék 15.25, Viktória-borsó 47—55, kis ehe­tő borsó 33—36, takarmányborső 24—26, pelueka és lóbab 20—20.50, bükköny 21—23, repcepogácsa 19.75—19.95, lenpogácsa 22—22.20, szárazszelet 12.80, burgonyareszelék 23.20—23.70. kedv megélénkülésével az üzlet hangulata megja­vult. A spekuláció főleg a montánpapirokat ke­reste és a csehszlovák szénsztrájkról elterjedt hí­rek következtében a barna szénpapi rókát erősen favorizálták. Itt 3—$%-os árnyereségek mutatkoz­tak. Vegyi, festékipari, villanyossági és textilipari értékek szintén javultak és pedig 3—5%-ig. A hajózási papírok piaca nyugodt volt. Az utófőzs- dén a barátságos hangulat fokozódott és a tőzsde szilárdan zárult. ARUfŐZSPE + A prágai cukorpiac ma nyugodt volt. Nyersáru Aussig loko 181.25—1S5, ab kikötő 181.25. Áru' októberre 175. + A brünni terménytőzsdén ma szilárd irány­zat uralkodott. A következő jegyzések történtek: szlovenszkói búza 221—233, szlovenszkói rozs 217—219, válogatott árpa 215—220, príma árpa 200—215, merkantilárpa 195—200, zab 175—178, + A havrei gyapjú piacon a februári árut 19- cel, a márciusit 19-cel, az áprilisit 18.60-nai, a május—júliusit 18.40-nel. jegyezték.. + A tengerentúli gabonapiacokon sziláid irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Csikágó: Búza hard winter ül. 132.50, márciusra 130.75, májusra 130.50,. júliusra 128, tengeri már­ciusra 94, májusra 97.12, júliusra 98.50, zab már­ciusra 55, májusra 55:50, rozs II. prompt 107, már­ciusra 108.87, májusra 109.25. — Newyork: Búza hard winter II. 151.50, red winter II. 160.50, mixed durum 132.50, northern mánitoba II. 159.34, rozs II. 121.75, kanadai maiátaárpa 101, tengeri mixed western II. 110.12. — Winnipeg: Búza má­jusra 134.87, júliusra 135.62, zab májusra 63.34. — Kansas City: Búza red winter II. próinpt 144. — Mínneapolis: Búza I. northern spring prompt 127.87. A prágai tőzsde devizaiegvzásei: szlovenszkói uj tengeri 158—160, alsótiszai ab Pozsony 152—154, aprószemü tengeri 141—143, morva mák 550—580, közönséges lóhere 900— 1100, ploubált vörös here 1450—1525, francia lu­Szőllőolíványok Szakszerűen kezelt, minden betegségtől mentes, Rip. portális és Mourvédre Rup Canzin No. 1202 alanyon, az alábbi fajokból kapható: Csemegefajok: Csabagyöngye, muscat de nantes, mus. Ottőnel, Kossuth Lajos, Chasse- las blanc és rouge (fehér és piros saszla). Borfajok: Ezerjó, mézes fehér, olasz riz- ling, fehér kadarka, korai piros veltelini, clevner (ruhlándi), oportó és piros dellaware. Az oltványok szépek, erőteljesek, hiányok pótlására is alkalmas. Fajtisztaság és fajta azonosságáért szavatolok. Megrendeléseket elfogad Gerő István, Nitra-Zol>or, Martinská dolina. február 15. február 14. Amsterdam . . . 1355.50 1361.50 1355.50 1361.50 Berlin ................ 803.05 807.05 802.87% 806.87% Zü rich................ 647.62% 650.62% 647.37% 650.37% Oslo (Christiania) 896.— 900.— 896.— 000.— Kopenhagen . . 901.37% 905.37% 901.37% 905.37% Stockholm . . . 903.37% 907.37’, 903.25 £07.25 Mailand .... 178.12 179.52 178.10 179.50 Paris.................... 132.02 133.22 132.06 133.26 London ..... 163.93 164.93 163.97 New York Cable. 33.65 33.85 33.65 83.8o Brüssel ................ 468.25 471.25 468.30 471.30 Ma drid................ 573.25 576.25 572.- 57o.­Be lgrad................ 59.03% 59.53% 59.04 59.54 So fia.................... 24.22% 24.52% 24.22% 24.52%* Kon8tantinopel . 17.17% 17.57% 17-17% ,a Wien ...... 473.85 476.85 473.75 47o./ö Warschau. . . . 377.15 380.15 377.02% oSw.y-';3 Budapest .... 588.40 591.40 588.37', 591.es/% Buenos Aires ! . 1438.75 1444.75 1438.75 1444.7* Helsingíors . . . 84.62% 85.12% 84.65 85.15* Riga .................... 649.50 652.50 649.50 652.50 Rio de Janeiro. • 405.50 408.50 405.50 408.50* Montevideo . . . 83.60 34.— 33.60 ívnom Alexandria ... 168.80 170.20 168.80 Athén................ 45.70 46.30 45.70 46.es0* Bukar est .... 20.52% . 20.92% 20.47% 20.87% Kowno ..... 333.— 335.— 333. • doc. Lissabon .... 157.80 159.20 157.80 159.20* Révai.................... 903.- 907.— 903.— 907.-1 Montreal .... 33.52% 33.82% 33.52% 33.82%*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom