Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-14 / 37. (1664.) szám

m8 február 14, kedd. Prága, február 13. Egy nagy ötkötetes munkának a címe ez. A munka keletkezésé­re Anglia jelenlegi gazdasági helyzete szol­gáltatott alkalmat. A rossz gazdasági hely­ezet arra késztette ugyanis még az ősszel a . liberális pártot, hogy bizottságot küldjön ki egyrészt ennek okai felderítésére, másrészt és főleg a javulás útjainak megállapítására. A munkában Keynesnek, a leghíresebb angol közgazdásznak felfogását látja érvényesülni a közvélemény. Az első részben részletes is­mertetésre kerül az ipar jelenlegi helyzete. ^Rámutatnak a háború különböző hatásaira és a legfontosabb iparok nehézségeire. Utalás történik egyebek között annak föltétien szük­ségességére, hogy a belföldi termelés to- vábbi fejlesztése számára is szükség van tőkére. Vagyis, hogy ma ez okból sem állhat oly bőségesen a külföld rendelkezésére az angol tőke, mint azelőtt. A második rész Anglia ipari szervezé­sével foglalkozik. Mindenekelőtt tisztázni igyekszik a munka annak a lehetőségét, hogy mily mértékű lehet az állam beavatkozása, illetőleg ellenőrzése a munkafolyamatok te­rén s mily mértékben vállalhat az állam vál­lalkozói szerepet. A bizottság elvi álláspont­ja, hogy minden monopóliumszerű megállapodás állami ellenőrzés alatt legyen; =— ami már egyedül is mutatja, hogy a jelen- . légi liberális párt meglehetősen messze ke­rült a manchesteri elvektől. Ami az állam vállalkozói szerepét illeti, mindenekelőtt azt sürgetik, hogy a beruházásra szánt összegeket egy kü­lön Beruházási Hivatal kezelje, hogy ily módon azoknak forgatásáról meg­felelő tiszta kép legyen adható. Jelenleg az angol államnak a postába, hajóépítő müvek­be stb. körülbelül 4 milliárd fontja van befek- o tetve. Másrészt a bizottság azon a vélemé­nyen van, hogy az államnak a maga vállal­kozásait magángazdasági alapon kell vezetnie oly­módon, hogy vállalatai önállóak legye­nek, ameyeknek igazgatóit az állam ne­vezi ki. Ugyanez áll a városok és a községek vállalataira nézve is. . Németországban és Ausztriában, sőt részben Magyarországon is ezt már részben keresztülvitték. A munka harmadik része a munkások és a munkaadók egymáshoz való viszonyával foglalkozik. Minden iparág számára minimá­lis bérek megállapítását tartja kívánatosnak. Minden iparágban munkástanácsok szerve- zendők, amelyeknek tevékenysége azonban kizárólag csak a tanácskozásra szorítkozhat és semmiesetre sem nyerhet ellenőrző hatás­kört. Ezek a tanácsok évenként felvilágosí­tást kapnának az ipari élet vezetőitől és en­nek alapján tárgyilagos felvilágosítással szol­gálhatnának • a munkásságnak a helyzetről. Kívánatosnak jelzi továbbá a munka, hogy ahol csak lehetséges, a munkásság a vállalat jövedelmében akár részvények tulajdonrészesedése ut­ján, akár más utón részesüljön. A könyv negyedik része a munkánélkü- liség kérdésével foglalkozik. Ezzel kapcso­latosan egy oly állandó bizottság felállítását tartja kívánatosnak, amely az állam gazda­sági fejlődésével foglalkozik és közvetlenül a miniszterelnöknek felelős. A munka ötödik része fináncpolitikai kérdésekkel foglalkozik, mindenekelőtt a pénz. a bankügy és az adó kérdésével. Állástfoglal a jegybankok együtt­működése és az Angol Bank reformja mel­lett. Mindenekelőtt erősebb ellenőrzést kíván az Angol Bank politikájával szemben nem­zeti szempontból és mielőbbi kicserélését kívánja a kincstári hivatal által kibocsátott államjegyeknek az Angol Bank jegyeire. A jelentés a liberális pártnak március 27-én kezdődő nagygyűlésen fog napirendre kerülni. E konferencián kétezer delegátus vesz részt. Tekintettel arra, hogy az ezen jelentésbe foglalt gazdasági kívánságok az eljövendő választásnál a liberális párt pro­grampontjai gyanánt fognak szerepelni, a jelentés minden egyes tételét a pártkonferen­cia alapos kritika alá fogja venni Két u] vizsazdasági alap Prága, február 13. A földmlvelésügyi, közmunkaügyi és pénzügyminisztérium kö­zött szorgalmas tárgyalások folynak újabb pénzügyi fedezet előteremtése érdekében a rendszeres vizgazdasági építkezések céljaira. A kérdéskomplexum megoldására két külön alapot fognak létesíteni. Az egyik alap a ki­bővített meliorációs alap lesz, melynek föl- használása illetve elosztása a földmivelésiigyi minisztérium kompetenciájába fog tartozni, a másik a völgygátak és vizerőgyarapitó mü­vek építésére szolgáló alap. melyet a köz­munkaügyi minisztérium fog kezelni. A két alap létesítését két külön törvény fogja elő­írni. A törvényjavaslatokon most végzik az utolsó simításokat. A vizgazdasági alapok létesítése nagy jelentőséggel bír Szlovenszkóra nézve. A csehszlovák agrárkörök információja szerint a kormány elsősorban a Vág és a Morva völ­gyében akarja „nagyszabású mértékben" ki­aknázni a vízi erőket és kiépítteti a dunai kikötőket. Másodsorban a Nyitra, latorca és a Bodrog mezőgazdasági szempontból való szabályozására gondolnak. 15.1 millióval csökkent a magyar bank­jegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank február 7-iki kimutatása sze­rint a bankjegyforgalom a január 31-iki állo­mánnyal szemben 15.1 millió pengővel csök­kent. E csökkenést részben a zsirókövetelé- sek növekedése, részben pedig a váltótárca­állomány apadása idézte elő. Mig az állami zsirószámlákra 8 millió pengő befizetés tör­tént, addig egyéb számlákon 0.8 millió pengő PMtxAl'J V lA!UlmRTilKu«k ' A jlá folyt be, úgy hogy végeredményben a Lsirór állomány &8 millió pengővel emelkedett. A váltóesedékességek összege az elmúlt üzleti héten a benyújtások összegét 8.3 millió pen­gővel haladta meg. Az érckészlet valuta- és devizaeladások révén 1.4 millió pengővel csökkent. Az állami adósság apasztására 4.6 millió pengőt fordítottak, mely összegben benfoglaltatik a február 6-án tartott közgyű­lésen megállapított nyereségből az államot megillető részesedés. Angol vélemény Olaszország kedvező helyzetéről. Rómából jelentik: A lapok közük a londoni Financial News cikkét, amely a líra stabilizálásával kapcsolatos valutáris ese­ményeket kedvező megvilágításban tárgyalja a City szempontjából. A cikk különösen ki­emeli, hogy a ürastabilizálás következtében a külföld keresi a lírát, hogy olasz címlete­ket vásárolhasson, a külföldre kivándorolt olasz tőke ismét visszatér az országba, a ne­mes valuták, igy az angol font és az ameri­kai dollár ismét Olaszországba áramlanak, ahol kedvező kamat mellett helyezkedhetnek el. A lap hangoztatja azt is, hogy a stabilizá­lás kedvező hangulatot teremtett és hogy a Banca dTtalia helyzete rendkívül előnyös. A fapiac helyzete. A tavaszi üzlet már most kezdi éreztetni hatását. Úgy a belföldi, mint a ma­gyar és német vásárlások kezdenek kifejlődni SzTovenszkói gömbfában kicsi a kínálat és a fűre ezeknek nehézségbe kerül a szükségletet fedezni Exportcélokra nincs sok anyag fölhalmozva. Az árak igen szilárdak. A papirpiaoon szintén élénk kereslet nyilvánul meg úgy a belföldi, mint a kül földi gyárak részéről, mig a kínálat szűk határok közt mozgott. A bányafapiacon a kereslet Magyar ország és Németország részéről megnövekedett. A vágotttfapiac üzlete megélénküli; s a detailkereske dés nagyobb üzleteket köt. Itt még csak az árdif­ferenciák okoznak nehézségeket. Németország jó árakat fizet és Magyarország is már hajlandónak mutatkozik arra, hogy a tulajdonosok árköveteié seiit teljesítse. Hollandiával és Angliával ezidőszé rin't nem lelhet üzletet kötni, mert a felajánlott árak túlságosan alacsonyak. A lombfa üzlet hely­zete kielégítő. A bécsi vastárgyalásokat lezárták, miután — mint már jelentettük — elhatározták, hogy három javaslatot terjesztenek a nemzetközi kartell elé. Egyébként arról értesülünk, hogy a nemzetközi kartell tárgyalása előtt a kö­zépeurópai csoport mégegyszer tanácskozásra fog összeülni, annak eldöntése céljából, hogy esetleg a három javaslatnak ne osak az egyi­két nyujtsák-e be a kartell konferenciájához. A szlovenszkói bőrpiac. Pozsonyból jelentik: Az áremelkedés a szlovenszkói börpiacon tovább tart és szakembereik véleménye szerint kuliminá- ciós pontját érte el. A szlovenszkói bőrök ma majdnem ugyanolyan drágák, mint a külföldi nyersbőrök, úgy, bogy az érák tovább neon emel­kedhetnek. A bőrkereskedők csak kis készítet fö­lött rendelkeznek és egész februárra ki vannak árusítva. Nyersbőr iránt általában nagy a kereslet és kivétett csak juhJbőrök képeznek, amelyek iránt nincs nagy érdeklődés. Természetes, hogy a készáruk piacán szintén áremelkedés állt be. A kereslet nagy, de a pénzszűke az üzletet kifejlődé­séiben megakadályozza és arra kényszeríti a keres­kedőket, hogy miniiimumra redukálják a vásárláso­kat. Tekintettel arra, hogy sem a termelők, sem a kereskedők nem rendelkeznek nagy raktárkész­letek fölött, az árak állandóan magasak. nmMM—— SzőUöoitványok Szakszerűen kezelt, minden betegségtől mentes, Rip. portálig és Mourvédre Rup- Canzin No. 1202 alanyon, az alábbi fajokból kapható: Csemegefajok: Csabagyöngye, muscat de nantes, rnus. Ottónel, Kossuth Lajos, Chasse- las blanc és rouge (fehér és piros saszla). Borfajok: Ezerjó, mézes fehér, olasz riz- ling, fehér kadarka, korai piros veltelini, clevner (ruhlandi),Noportó és piros dellaware. Az oltványok szépek, erőteljesek, hiányok pótlására is alkalmas. Fajtisztatág és fajta azonosságáért szavatolok. Megrendeléseket elfogad Gerö István, Nitra-Zobor, Martinská dolina. Mennyi osztalékot fizetnek egyes budapesti bankok. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A Hazai Első Takarékpénztár 12, Keres­kedelmi Bank 6, az Angol Magyar Bank 5.50, Hazai Bank 4.50 és a Belvárosi Takarékpénztár 4.50 pengős osztalékot fizet részvényenként az el­múlt esztendőben. Cukorkám pán v ée vagonforgalora- 19Ű7 szep­tember 13-ika, tehát a cukorkampány kezdete óta a kampány befejezéséig, 1928 január 2ö-ig 250.658 vagonba raktároztak el répát, 15G.719 vagonba répaezeletet, 38.569 vagonba nyerscukrot és 6751 vagonba hulladékot. ÉRTÉKTŐZSDE Kedvetlen és gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, február 13. A héteisji tőzsde az észik* csehországi szénsztrájk hire következtében gyön­gült irányzattal kedvteleniil nyitott. Ez az alap- hangulat mindvégig tartott, azonban a pnpirók legnagyobb része ellentállónak bizonyult. Az ipa­ri piacon nagyobb veszteséget szenvedtek: Nes­tomitzi 40. Chamotte 35, Brosche, Ércheögermü és Scboeller 15, Cseh-Morva 10 kormával. Job­ban javultak Königshoffer 55, Északi Vasút 15 koronával. Az átlagoe áringadozások 2—10 koro­nát tettek ki. — A bankpiacon a Cseh Eszkompt 4, Cseh Unión 2, Lánder, Ipari és Osztrák Hitel 1—1 koronával estek. — A beruházási piacon a Hadiszállitási 1 százalékot, a 4%-os tartalék és a 3.5%-os IV-ik államkölcsön 30, a 4.5 és 6%-og IV-ik 30, a beruházási közlekedési és lisztköl- csön 10, a konszolidációs 7 és 1923-ae évi beru­házási 5 fillérrel estek, ellenben a 4.5%-os tarta- lékkölcsön 5 fillérrel javult. + A prágai devizapiacon csekély forgalom uralkodott. Berlin 0.10, Zürich 0.025, London 0.055, Belgrád 0.025 egységgel esett, Brüsszel 0.375 és Bécs 0.25 ponttal javult. + Barátságos és szilárd a budapesti érték­tőzsde. A kedvező hangulat főleg a Montán-érté- kekben nyilvánult meg. Az átlagos árnyereségek 2—3 százalékot tettek ki. Később a spekuláció kö­vetkeztében az árfolyamok kissé lemorzsolódtak, a zárlat azonban a szombatinál valamivel maga­sabb volt Egyes, a csehszlovák távirati iroda je­lentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 175, Pestszentlőrinci 39, Részvénysör 139.9 pengős árfolyamot ért el. A BANDITA Ma: EDGÁR Fordította Kosáryné Réz Lola (35) — Nem tudom, igazán herceg-e — mondta Tilda az apjának a bizalmas egyiittlét óráiban —, de hogy valaki az bizonyos. Annyi senkit láttam már, hogy ezt meg tudom ítélni... Meg azután olyan szép magas ember! És olyan könnyű lenne vezetni őt, papa! Nagyszerű férj lenne belőle, érzem, szinte fél a szememtől! Odafenn viszont, a vendégszobában, ugyan­akkor, mr. Lammer Green igy fejezte ki a saját érzelmeit mr. Newton előtt; — Utálom a kövér asszonyokat, Newton és ő, ha nem is kövér, de mégis gömbölyű. Nem lenne jobb, ha megszöknénk? Máris félek tőle. Szerez­tél már papot? Tony bólintott. — Akkor holnap nyilatkozni fogok. Essünk rajta túl minél előbb. Hogyan fog csodálkozni. — Azt elhiszem, — vélte Tony. Ezen az estén soká ült együtt a hercegi titkár a házigazdával és a beveztés után Sir Joshua ezeket mondta: — Nézze, mr. Newton. (Tony az igazi nevét mondta meg nekik.) Én egyszerű és őszinte ember vagyok és aszerint beszélek. Mondja meg már igaz lelkére, kicsoda a herceg? Tony a fejét rázta. — Nem mondhatom meg. — Csakugyan valaki? Úgy értem, hogy fő­rangú személy? Tony bólintott. Mr. Lammer Green, akár­milyen volt is, annyi bizonyos, hogy az ariszto­kráciához tartozott. — Csak ezt akartam tudni — szólt mr. Gaggle. — Van pénze? — Ojjé! El sem bírja költeni. Sir Joshua csalódottnak látszott. — Reméltem, hogy afféle száműzött előkelő­ség ... Jobb lett volna ... Tudniillik a lányom­nak, ugylátszik, komolyan tetszik... Házasember? — Nem. — Nézzen ide, mr. Hogyishívják... Van ma­gának valami befolyása reá? — Azt hiszem, van, — mondta Tony és Sir Joshua meglette a nagy ugrást: — Kimondom és megtartom: ha ráveszi, hogy vegye feleségül a leányomat, ezer fontot kap tőlem. Megértette? Tony egy darabig elmerültem nézte a kisér­tőt, mielőtt felelt volna. — Én is üzletember vagyok — mondta végül — és szeretném ezt Írásban látni. — Igaza van — mondta Sir Joshua —, az irás, irás. Az asztalához ment és némi fejtörés után csakugyan megszerkesztette a kötelezvényt. Aztán odaadta Tonynak: — Jó lesz igy? Anthony elolvasta és bólintott. — Meg fogja érteni — mondta aztán —, hogy áz esküvőnek valószínűleg teljes csendben kell végbemennie, sőt talán nem is a főnököm teljes nevén? — Rendben van — szólt Sir Joshua -, ez már igazán mindegy nekem. Az a fontos, hogy tudom, hogy nem holmi szélhámos a vendégem. A napokban megbíztam az inasomat, nézze át a leveleit. Igen, ez kötelességem volt a leányommal szemben. Meg vagyok nyugodva, az inas egy koronás címerrel ellátott levelet talált, ami Így kezdődött: Kedves fiam! Tony arra gondolt, hogy ez a kis kopasz ember nem is olyan bolond, mint amilyennek Green hitte őt. — Én sohasem gondoltam arra, hogy herceg legyen a vöm — folytatta Gaggle —, de ha úgy történik* annál jobb. Üsse nyélbe a házasságot. fiam és nem bánom, akár ketezer fontot sem sajnálok magától. Mr. Lammer Green az ágyban olvasott, mikor Tony ezen az estén benyitott hozzá. — Csukd be az ajtót — suttogta — és olvasd el, amit a sajtó számára irtain. Le kell majd gépen másolni s az esküvő után te majd szét- kiildöd az összes lapoknak... A zt fogom mon­dani, hogy János, Litvánia hercege vagyok. — Csak nem akarsz ezen a néven házasodni? — kérdezte Tony. — Miért ne? Ez a legjobb az egész tréfában — mondotta Green. — Megbeszélted már a pap­pal a dolgot? — Már templomot is szereztem, — szólt Tony. Green kiugrott az ágyból. — Micsoda? — Sokkal érdekesebb lesz, ha igazi templomban esküszöl. Van itt, nem messze, egy kis erdei ká­polna. A környékbeli pap csak hetenként egyszer megy oda és a barátom, aki az esketést végezni fogja, megszerezte a kucsot. Mr Lammer Green visszahanyatlott a pár­náira és hempergett neveltében. — Soha életemben ilyen nagyszerű •cimborám nem volt, mint amilyen te vagy! — jelentette ki többször is egymás után, a szemeit törülgetve. — Hiszen ez olyan tréfa lesz, amilyet még nem pi­pált Európa! — Valamit akarok kérdezni tőled — vágott a szavába Tony. — Elhiszem, hogy ez a legjobb tréfa, amióta a Westminster áll. De bizonyos vagy benne, hogy csak játék az egész? Mondd, mit vétett neked ez a szegény leány, hogy.., — Mit vétett? — kiáltotta Green. — Hát az semmi, h^gy házasságra csábit? Gömbölyű! Félek tőle! Máris rendelkezik.velem és én úgy engedel­meskedem neki, olyan természetes módon, hogy a hideg fut a hátamon végig ... Nagyon gömbölyű, Newton! Az arca is... Félek tőle, mondom! Anthony otthagyta és elvonulva dolgozott a tréfának reá eső részén. V következő délutánon történt, hogy mise Matilda Gaggle végzete beteljesedett. A szinhely a rózsáskert volt és a jelenet főszereplője bágyad­tan felemelkedett nyugágyán ... — Oh, miss Tilda! — sóhajtotta. — Soha, soha nem elfeledkezünk szép időkről, boldog időkről, amit szegény vándor lovag itt töltött... Eltakarta az arcát a tenyerével s a praktikus Gaggle kiasszony résztvevőén az ujjai közé csúsz­tatta a zsebkendőjét. — Igen — suttogta —, szép idők voltak ne­kem is ... Ne lépjen oda, letapossa a palántát... Mr. Smith, miért nem választja el oldalt a baját? Nekem nem tetszik igy, ha hátra van fésülve. Lammer Green hallgatta és megdidergett. — Az inasa —- folytatta Tilda, gyöngéden végigsimitva ujjaival a kabátja ujján — nem keféli a ruháját rendesen. Mr. Lammer Green behúzta a nyakát. — Matilda! — suttogott, — Matilda ... El kell nekünk válni feltétlenül? — Dehogy kell! — mondta Matilda. És meg­csókolta a fülét... Tony mindent elintézett. — Nagyszerű fiú ez, — dicsérte őt az óreg Gaggle. — Igen — mondta szórakozottan Matilde —, bár nem nagyon szeretném, ha akkor is egyre a sarkunkban lenne, ha már John felesége leszek. Az a gondolat, hogy az esküvő után a városba menjenek... — Erről Newton nem tehet — védelmezte Tonyt Gaggle. — Johnnak dolga van ott a családi ékszerek miatt — Miért ne mehetnénk mind a ketten? — kérdezte élesen Matilda. — Nem, én nem szere­tem mr. Newtont, mindig parancsolgatni akar. Tonynak a vőlegény igy beszélt: — Drága öregem, nehogy magamra hagyj vele egyedül! Egy pillanatra sem! Megcsókolta a fülemet minden előzetes figyelmeztetés nélkül és ki tudja, mire képes még?' Tarts ki mellettem, Anthony, kedvesem, a végsőkig! Ne hagyj élt (Folytatjuk.). . KöZCjAZPAiCáfiP ■ Anglia ipari Jövője

Next

/
Oldalképek
Tartalom