Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-12 / 36. (1663.) szám
1928 február 12, vasárnap. UNGVÁR A KÜZDELMES FEJLŐDÉS UTJÁN Első és legfontosabb „szükséglet®", hogy „díszpolgárai44 legyenek AzUng folyó szabályozásának térré a megvalósulás stádiumában — A vízvezeték és csatornázás végre dűlőre jut — A katolikus Legényegylet kultúrpalotát épít Unitvár, február. (Ruszinszkói szerkesz tő sédünktől.) Mióta Uugvár visszakapta örarendelkezésd jogát, a városi élet üteme lüktetőbb lett s a rendcsinálás munkája mellett egyik főfeladatává lett a város vezetőségének az évtizedek óta vajúdó városfejlesztés. Sok nehézséget okoz azonban a kormánybiztosi rezsim likvidálása, ami sok olyan akciónak a likvidálását is jelenti, amelyeket a kormánybiztosi rezsim felsőbb utasításra vagy hiúsági szempontoktól vezéreltetve, vett programjába. Uj díszpolgárok Együk ilyen sürgős akciója volt a kor- mámybiztosá rezsimnek az uj díszpolgárok beszervezése, amit a főváros „fejlesztése4* terén eiengedhetelen feltételnek tartottak. A díszpolgárok névsorában Rozsypal alkormányzón kívül ott szerepel a községi abszolutizmus legtipikusabb képviselője, Hrbek volt kormánybiztos is. Az ügy már annyira megérett, hogy azzal a ruszinszkói magyar pártszövetség viborklubja is kénytelen volt foglalkozni A tegnap tartott klubülésen a klub Roz sypal alkormányzó díszpolgárrá való megvá ksztásának ügyében határozatiiag kimondta, hogy: „Ungvár városának fővárosul való végleges elismerése és az elismerésnek törvénybe iktatása, a város összlakosságának anyagi és erkölcsi előnyére szolgál s így mindazok. akik a fővárosként való végleges elismerés érdekében sikeres működést fejtettek ki az összlakosságnak teljes elismerésére szereztek érdemeket Ez okból a maga részéről nem tesz ellenvetést azon törekvés ellen, hogy Rozsypál Antal alkormányzó kizárólag Ungvárnak fővárosul való meghagyása érdekében kifejtett munkálkodásáért a főváros díszpolgárává választassák.44 Nem tesz ellenvetést a Btíb az ellen sem, hogy mindazok, akik e téren önzetlenül működtek közre, részben emlékplakettef. részben elismerő oklevéllel tüntettessenek ki. Határozottan tiltakozik azonban az ellen, Hogy a plakettel és az elismerő oklevéllel való kitüntetettek közé Hrbek volt kormánybiztos is felvétessék, mert, „Hrbek .1. ur kormánybiztosi működésének ideje alatt egyáltalán nem volt tekintettel a városi lakosság érdekeire, sőt több önkényes intézkedése, minő pl. a kövezetvám és helypénzszedési jog bérbeadása, nemcsak a város közönségének megkárosításával, nemcsak a helyi piacnak elnéptelenitésével, de magának í a városnak is megkárosításával járt.“ Hogy Hrbek volt kormánybiztos (jelenleg alpolgármester) e nemű működésével nem szolgált rá a város összlakosságának elismerésére: igazolja továbbá azon tény is, hogy a nyakra-főre felvett kölcsönök után magas províziókat fizettetett ki, vagyis kijárókat díjazott, minden szükség nélkül s e dmen 119 ezer koronát dobott ki a város pénztárából. De tiltakozik a klub azon okból is. mert a fenti kitüntetés által oly elismerésihez jutna, mely eleve kizárná azt, hogy kormánybiztosi működésének ideje alatt kifejtett működéséért bármily irányban felelősségre lenne vonható. Az Ung szabályozása Ungvár fejlődésének útjában egyik légii agy ob akadály a szabályozatlan Ung folyó, amely árvizek idején a város északkeleti részét állandóan rombolja é9 felbecsülhetetlen károkat okoz. Az Ung elsodrással fenyegeti Ungvár egyetlen üdülőhelyét, a Széchenyi Ligetei melyből máris nagy darabot szakított íe az ár. Az Ung folyó szabályozásának terveit most tették közszemlére. Az egyik terv az Ung folyó balpartjának kiépítését foglalja magában, amihez a fővárosnak tekintélyes ösz- szeggel kell hozzájárulnia. A vasúti hid fölötti balpartot az eredeti tervtől eltérően a rad- vánci erdőig fogják kiépíteni, mert különben az árvíz megkerüli a várost és oldalról hatolhat be. Ez a partfal és gát 1024 méter hosszú lenne. A jobb parton a legfontosabb a vasúti töltés mentése és a Széchenyi Ligetnek megóvása a végleges pusztulástól. Itt egy 710 méteres partfalat fognak huzni, melynek költségeit részben a város, részben az erdőigazgatóság és az állam viselik. A több milliós munka pontos költségvetése készen áll, azonban még sok módosításnak kell alávetni Kultúrpalota épül Az Ungvári Katolikus Legényegylet agilis vezetősége, élén- Homy Oszkár gimn. hit- tanárral és elnökkel, tisztán közadakozásból egy hatalmas kultúrpalota épitését kezdi meg a tavasszal, a Teleky-utca elején lévő róm. kát. elemi iskola felett. Az épület színháznak KOSICE, Nagy választék. F@->ütca 19. Jniányoa árak. HIÚSÁG VÁSÁRA Lehetne-e a házasság helyeit valami merész, megfelelő aj megoldást találni? Irta: MOLNÁR FERENC Egy ur: A házasság intézménye csődbe jutott, lejárta magát, leheteti enné vált. A másik: Úgy van. Egyik: Ezt mutatja a sok ráláss. Másik: Úgy van. Egyik: A sok szerencsétlen családi élet, botrány, gyilkos-ság, öngyilkosság. Másik: Úgy van. Egyik: ön szerint tehát a házasság intézményét ... Másik: El kell törölni Egyik: És mit tesz helyébe! Másik: Szabadságot! Korlátlan szabadságot! A férfi is, nő is szabadon rendelkezik önmaga fölött, azt szereti, aikit akar, addig szereti, amig akarja! Egyik: És hogy képzeli azt a prakszisban? Másik: Nagyon egyszerűen. Vegyünk egy példát. Egy férfi szeret egy nőt A nő viszont szereti őt. Elhatározzák tehát, hogy együtt fognak élni. Egyik: Mi az, hogy „együtt fognak élni?" Másik: Ha egy egészséges férfi és egy egészséges nő szereti egymást, lefőbtb vágya együtt lakni, együtt tölteni a napot és az éjszakát. Tehát összeköltöznek és szeretik egymást. Büszkén vallják, hogy egymást választották. Tudtára adják az egész világnak, hogy ők együtt vannak. Egyik: Hogyan adják tudtára ezt a világnak? Mindenkivel, akivel találkoznak, elmondják? Másik: Nem. Egyszerűen beleteszik az újságba. Egyik: Jó. Akkor én beletelhetem az újságba, hogy együtt élek X. Y. kisasszonnyal, még akkor is, ha az a kisasszony neon akar velem élni. Másik; Ezen nagyon könnyű segíteni. Mind a ketten kijelentik, hogy egymáséi akarnak lenni. Egyik: Az újság szerkesztője előtt? Másik: Nem. Egyik: Hát hol? Másik: Valami olyan személy előtt, aki ezt neon felejti ell és később, ha valaki kérdezi, „kivel él együtt X. Y. kisasszony'"? — meg tudja mondani, hogy — mondjuk— Szabó úrral. Egyik: És az a személy a fejében tudja tártaid majd azt a sok urat és kisasszonyt, aki naponta elmegy hozzá bejelentést tenni? Másik: Nem. Veez egy nagy könyvet és abba mindig beleírja a neveket és a dátumot. Egyik: Ez igen okos ős praktikus ujitás, belátom. Másik: Igen. Bizonyos rendet azért meg kell tartani. Hiszen nem vagyunk állatok. Már most az ifjú ptár együtt él, szereti egymást segít egymásnak a munkában, ápolják egymást, ha beteg, satöbbi. Egyik: Nos, és mi történik, hogyha például a fiatal nőt valaki felszólítja, hogy éljen vele együtt, mert ő szerelmes belé? Másik: A fiatal nő egyszerűen azt válaszolja: „Nem akarok önnel együtt élni, mert már együtt élek Szabó úrral.4' Egyik: Ez fárasztó lesz, ha naponta tizen "húszán kérdezik a hölgytől, hogy szabad-e -még. Pedig szép asszonynál ez elő fog fordulni Nem viselhetne az a hölgy valami jelet, amiről mingyárt megtudnák, hogy le van foglalva? Másik: Ez elől nem zárkózom el. Ez praktikus. Viselhetne egy cimet. Az ilyen nőt másként szólítanák, mint azt, aki nem él együtt egy férfival. Egyik: Ez már okos. Igazán merész és helyes ujitás. Másik: Sőt még tovább is megyek: addig, am-ig egy nő egy férfival együtt él, a megszólításhoz mindig hozzá lehetne ‘mni ama férfi nevét, akivel együtt él. Egyik: Hogyan? Akkor így kellene szólítani ezt a hölgyet: „Jó napot, Szabó úrral együtt élő társ-hölgy ?“ Másik: Nem. Ez nagyon hosszú. De van egy ötletem. Meg lehet ezt rövidíteni. Ezt lehet mondani: „Jónapot, Szabó ur nője.44 Vagy rövidítve: „Jó napot, Szabóné." Egyik: Nagyszerű! Milyen praktikus, milyen egyszerű és milyen nyílt, becsületes ötlet! A nő úgyszólván viselné annak a nevét, akivel együtt lakikMásik: Úgy van! Egyik: El vagyok ragadtatva. Na és mi törté- tőnik, ha példáiul a férfi megunná a nőt és egy másik nővel akarna együtt lakni? Másik: Egyszerűen elmenne a nőtől és ösz- szeköltözme a másik nővel. Egyik: És ha Szabómé ezt nem akarná? Másik: Ez kissé megnehezítené a dolgot. Szabó urnák be kellene bizonyítania, hogy oka volt elmenni a nőtől. Elvégre nem vagyunk állatok, hogy példáiul egy hisztérikus férfi vagy egy hisztérikus nő mindennap másikkal költözködjék össze. Valami kis rendet kell tartani. Egyik: Tehát? Másik: Ha Szabó ur el akarna menni a lakótársától, előbb elmegy ahhoz az emberhez, aki akkor egy nagy könyvbe beírta őket és azt megkéri, hogy a nagy könyvből tö- tölje ki őket. Egyik: Nos, és ha Szabó ur élettársa is elmegy ehhez az emberhez és arra kéri, hogy ne törölje ki őket, mert ő szereti Szabó urat és tovább is együtt akar vele élni? Másik: Nagyon egyszerű: egy elfogulatlan embernek kell dühíteni köztük. Egyik: És ki legyen az az ember? Másik: Megállapodnak ketten egy okos és tisztességes emberben. Egyik: És ha nem tudnak megállapodni? Másik: Akkor . . . mondjuk . . . talán az állam jelölje meg azt a személyt, aki eldönti, tartoznak-e tovább is együtt lakni, vagy sem. Egyik: Nagyszerű! Csodálom az ön elméjének gyorsaságát! A legnehezebb kérdésekre is rögtön, szinte gondolkozás nélkül találja meg a választ! Bár azt hiszem, hogy akkor az államnak mindennap többszáz személyt kell kijelölni, aki az ilyen kérdésekben döntsön. Ez nagyon komplikált. Másik: Erre is van egy ötletem. Az állam jelöljön meg néhány ilyen okos személyt és aztán mindig ezek döntsenek; minden nő és férfi ezekhez menjen döntésért. Ennek még az az előnye is meglesz, hogy az ilyen személy bizonyos idő alatt nagy gyakorlatra tesz szert és minél öregebb lesz, annál okosabban fog dönteni. Egyik: Elragadó! ön csak úgy ontja a merész uj reformokat! Kiváncsi vagyok, mit talál ki arra, hogy kié legyen kettőjük közül például egy kis ház, amit közösen vettek, — ha szétmennek egymástól. Másik: Ezt is az az állami bizalmi személy döntené el. Egyik: Brávó! No, most egy nehéz kérdés. Ha gyerekük születik és ők szétmennek, melyik nevelje tovább a gyermeket? Másik: Az állam. Egyik: De ha például az anya nem akarja az államinak adni a gyermekét? Lehet őt erre kényszeríteni? Hol van itt a szabadság? Másik: A kérdés helyes. De ezt sem nehéz megoldani, csupán egy kis zsenialitás keD hozzá! Ugyanaz az állami bizalmi személy, aki eddig a többi dologban döntött, döntene ebben is. Egyik: Kápráztató, milyen villámgyorsak az ötletei! Másik: Köszönöm a bókjait. De mindezt nem azért mondtam, hogy ön előtt ragyogtassam az eszemet, hanem azért, mert be akartam bizonyítani, milyen elavult a házasság mai rendszere és milyen könnyű ehelyett valami sokkal okosabb, praktikusabb és egészen uj dolgot kitalálni. Csak szív, ész és merészség kell hozzá. Egyik: És gondolja, hogy ötletét keresztül lehetne vinni a prakszisban is? Másik: Nem hiszem. Jegyezze meg, barátom: az emberiség mindig irtózik a reformoktól, az uj eszméktől. Csak egy dolog vigasztal: bog}?' lassú fejlődés utján az emberiség mégis csak el fog jutni ebben a kérdésben ahhoz a megoldáshoz, amit most itt ön előlit volt szerencsém kifejteni . . . Rovatvezető: VECSEY ZOLTÁN dl. A berlini nemzethez! sakhversenv A hatodik forduló Berlin, február 11. A nemzetközi mester- verseny hatodik fordulójában a Steiner— Kmooh, Sámisch—Ahues, Tartakower—Niem- zowics, Réti—Johner játszmák remisvei végződtek, mig a Helling—Stolz, Sohlage—Bo- goljuibov és Brinckmann—Leonhard partik függőben maradtak. A verseny állása a hatodik forduló után: Niemzowics 4V2. Réti 4 (1), Bogoljubov 3K (1), Ahues, Johner. Tartakower 0V2, Helling, Steiner 2)4 (1), Kmooh, Stolz, Sámisch, Brinckmann 2 (1). Leonhard 1 (1), Scthlage K (1). Kedvező részletfizetések! Mindenkinek a lakását legolcsóbban és legmodernebbül rendezi be Kedvező részletfizetések 1 !. Vaxda bútorgyára, Praha Vili., Podllpnéhe 937. és mozinak alkalmas nagytermet, állandó színpadot és egyesületi helyiségeket foglal magában, melyekben tudományos és szóra- j koztató előadásokat tartanak. Ebben az épületben lesz Ungvár legnagyobb díszterme. Alapét** lStÁ Telefon ML M S > ?*• (Hsxntfl JA A 4»»g. porcellán aL atagrykerenkedáce, % 4
