Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-11 / 35. (1662.) szám

I i 1928 február 11, szombat. Próbálja ki minő cl óbb az uj végerősítő lámpát BE 134 Öröme fog benne telni; TBIEFUMKBN Elmarad a kisantant bukaresti konferenciája Bukarest, február 10. Az Adevérül sze­rint a kisantant államai nem tartanok to vaaszal konferenciát Bukarestben, hanem a külügyminiszterek Géniben, a tanácsülés idején találkoznak és tárgyalnak meg min­den aktuális kérdést. Ha egy külön konfe­rencia megtartása szükségesnek mutatkoz­nék, úgy ezt a nyár régén Herkules-fürdőre hívnák össze. Mayer tovább harcol Prága, február 10. Mayer György dr., a mandátumától megfosztott német agrárképvi­selő nyílt levéllel fordult választóihoz. Mayer a nyílt levélben utal 20 évi politikai mun­kásságára s többek közt a következőket mondja: ,.Elégtételül szolgál nekem, hogy nem választóim akaratából, lustem pártpoliti­kai és törvénykezési okokból vesztettem el mandátumomat a ezek ellenében az én erőm csekély. Nemzetem és a mezőgazda társada­lom iránti kötelességemet azonban mandá­tum nélkül is teljesíteni fogom e remélem, hogy akik eddig mellettem álltak, a kikény- szeritett mandátumvesztós után is megtart­ják irántam való bizalmukat.“ A Slovák harca a titkos Klauzuláért Prága, február 10. A Slovák cikksoro­zatban foglalkozik a turócszentmártoni gyű­lés eseményeivel. Mai számában fölszólítja az október 81-iki utótanácskozás 25 résztvevő­jét, hogy részletesen és lelkiismeretes fölvi- lágositást adjanak a gyűlés lefolyásáról, mert — mint írja — itt a nemzet jogairól van szó, olyan jogokról, melyektől csak a raártoni gyű­lést körülvevő bizonytalanság, titkolózás és machinációk következtében esett el. Pofncaré uiabb győzelme Paris, február 10. A pénzügyi vita be­fejeztével a kamara 370 szavazattal 131 elle­nében bizalmat szavazott Poincarénak. A jobboldali lapok szerint a szavazás meg­pecsételte az egykori baloldali kartell sor­sát. A radikálisok és a szocialisták között át­hidalhatatlan szakadékok vannak. Egy-két jobboldali lap azonban a győzelem ellenére is szkeptikus s a politikai helyzetet továbbra is bizonytalannak tartja. A bizalmi szavazat csak azt jelenti, hogy a kamara pillanatnyi­lag el akarja kerülni a krízist. A nicaraguai angolok Amerika védelme alá helyezkednek Sandino csapatai Matagalfe alatt — A demokraták a nicaraguai Intervenció ellen Managua. február 10. Sandino tábora Vk levelet intézett a matagalfei Jete Polátioo cámü laphoz, amelyben elmondja, hogy a temgerészka tonák Nueva Segovia elfoglalása alkalmából borzalmas kegyetlenségeket haj­tottak végre. Sandino a levélben kijelenti, hogy az amerikai csapatokat Malagái!c hegyes vidékén akarja megtámadni. Sandino lovasseroge, amely kitünően van fel- fogyvorkezve, magának a fölkelő vezér­nek parancsnoksága alatt nyomul előre Matagalfe irányában. Matagalíéban minden órában várják Sandi- no csapatait, bár az amerikai erők elegendő­nek látszanak a védekezésre. A nicaraguai helyzet újabban jelentéke­nyen megváltozott. A Nicaraguában letelepedett angolok beterjesztették Amerikához az angol var gyón védelmére irányuló kérésüket A nicaraguai angolok eddig betolakodóknak nevezték az amerikaiakat. Washingtoni jelentés szerint a demo­kraták és az ellenzéki republikánusok újból javaslatot terjesztettek be a kép viselőház­hoz, amely a kormánynak megtiltaná, hogy a kon­gresszus beleegyezése nélkül csapatokat küldjön ki idegen országokba. A javaslat a nicaraguai intervenció ellen irá­nyult volna, azonban 103 szavazattal 71 elle­nében visszautasították. A négyszobás lakásokat felmentik a lakóvédelem alól Az építkezéseknél a garanciakölcsön csak 40 százalék lesz — Szapo­rítják a felmondási okokat — A kétszer húszszázalékos lakbér­emelés föltételei Prága, február 10. A képviselőház teg­napi ülésén a kormány beterjesztette a lakás- védelemről és az építkezési mozgalomról szóló törvények meghosszabbítását taria!má­zó törvény javaslatait. Mind):ét törvény a kormányjavaslat szerint 1928 március 3.-ig nyer meghosszabbítást. A kormányjavaslatban nóvumként szere­péi, hagy a lakbért két terminuskor éspe­dig 1928 julius elsején s 1929 január el­sején lehet emelni és pedig az 1914-i béleti alapösszeg 20—20%-vél. A bérlőket azonban a legtöbb esetben nem sújtja 40 százalékos lakbéremelés, miután az első 20 százalékot a ház eddigi tatarozási költségeinek* fodyosóvilágítási, kéményltiiscv togatási stb. kiadásainak, valamint a jelzá­logkölcsönök kamataival kapcsolatos nagyobb kiadások fedezésére fordítják. A lakbér ezen újabb emelése a lakások és helyiségek ösz- kategóriájánál néhány különleges esetet ki­véve százalékban kifejezve ugyanaz. A javaslat megengedi, a lakbérszerződés szabad, megkötését, de korlátozza, azzal, hogy a bíróságot a jövőben is meg lehel keresni a szerződés átvizsgálására. Azonban az eddigi eljárásoktól eltérően nem fog lehetni . a lakbértöbblet visszatérítését vi sázarn e n ői eg köve t e Ind. A bíróság döntése mindig csak jövőre szóló hatállyal, fog bírni. Ami a felmondást illeti, a javaslat há­rom uj fontos felmondási okot sorol fel. Az első külföldi követségek javára szóló felmon­dásokról intézkedik. A másodiknak fölhozott felmondási ok­kal a háztulajdonos csupán négy, vagy több szobáv-a-1 biró bérlőjével szemben élhet, amennyiben a szobákat nem lakja megfelelő szánra személy, de a háztulajdonos felmon­dási jogát csak a saját részére, vagy pedig nős fiai, avagy férjezett leányai javára érvé- neysitheti. A harmadik felmondási ok éle az olyan bérlő ellen irányul, aki abban a község­ben, amelyben lakik, vagy foglalkozását űzi, maga is háztulajdonos s házában olyan la­kás is van, amely nem tartozik a lakbérvéde­lem alá. Ezt a felmondási okot sok olyan bérlő ellem fog lehetni felhasználni, akik ma­guk is háztulajdonosok, de idegen házban laknak. A lakbérvédelemben nem részesülnek az úgynevezett uj bérletek a régi házakban, azaz olyan lakások és helyiségek bérle­tei, amelyek a törvény kihirdetése után váltak szabaddá. Ugyancsak nem vonatkozik a lakásvédelem az olyan bérlőkre, akikre a törvény kihirdetése előtt magasabb jövedelmi adót vetettek ki és pedig három egymás után következő évben legalább 100 ezer koronás évi jövedelem után. Igen érdekes a javaslat ama rendelkezése is, hogy a bérlő halála után a bérleti szerződést csak családtagjai újíthatják föl, amennyiben örökösei és ha elhalálozása idején lakásában laktak, miután saját lakással nem rendelkez­tek. Az építkezési mozgalomról szóló tör­vényjavaslatot az jellemzi, hogy igyekszik le­szállítani az olyan házak építésére vonatko­zó kedvezményeket és engedményeket, mely házakat nem lehet kisiakásu épületeknek mi­nősíteni. A kislakásos házakat a javaslat na­gyobb támogatásban igyekszik részesíteni. Ez főképpen a házadó alól való fölmen­tésben és a községi adó s a vagyondézsma alól való fölmentésben nyilvánul meg. Ezen adófölmentés a kislakásu építkezések­nél húsz évre, a többieknél tiz évre szól. Az állami garanciáról szóló törvény rendelkezé­sei a javaslatban annyiban változnak meg, hgoy a gOranciakölcsön csupán 40%-ot lehet ki. A kölcsönök végösszege, amellyel az állam a javaslat szerint garanciát válladhat, 120 mil­lió koronára korlátozódik. A bérdöntő bíró­ságokról, az építkezési engedményekről és a háztelkek megszerzéséről, különösen pedig a kisajátításukról szóló rendelkezések válto­zatlanul maradnak. A lakásvédelemről szóló törvény javas­latával egyidejűleg a kormány beterjesztette a nemzetgyűlésnek a helyiségek végrehajtási utón való kiürítésének az elhalasztásáról szó­ló törvényt is, amely azon személyeknek nyújt védelmet, akik önhibájukon kívül nem tudnának hol meghúzódni, ha azon helyisé­gekből, amelyeket bérelnek, vagy amelyek­ben díjtalanul laknak, végrehajtási eljárás­sal költöztetnék ki őket A javaslat az eddi­gi törvénytől csak annyiban tér el, hogy külön rendelkezéseket tartalmaz a föld- birtokreform céljaira lefoglalt birtokokon létező földmivelési üzemekről és hogy a községeknek azon kötelessége, hogy a kiürített lakásberendezéseket ál keLl he­lyezniük, csupán egy évre szól. — Adj ajándékul havonta egyszer egy diákpbédet a. nráfirai magyar menzán! vagy az etso szereim RgeéNv* irta,: A\arai Nándor (38) „Kudlicsek fog magának hozni egy me­leg kabátot" — mondtam. — „Egy szót se, fiam. Erre van nekünk, az intézet professzo­rainak egy bizonyos alapunk. A miniszté­riumból", — mondtam, hogy megnyugtas­sam. — „Érti? Hát csak nyugalom és vigyá­zat, fiam. És ha kell valami, üzenhet. Fölha- talmazom, hogy üzenjen. A Neumamnal, vagy a Csereyvel." — Köszönöm szépen — mondta fátyolos hangon. Féltem, hogy sírni kezd. Lázas még, sze­gény. Ezért megszórj toltam a kezét, ami for­ró volt s nedves, s elmentem. A kapuban a kutyák megint le akartak huzni. A hentes szaladt utánam. Megkért, hogy rendeljek nála hentesárut, ő házhoz hozza. Ezt megle­hetem. Én megkértem, hogy viselje gondját a növendéknek, s rendeltem nála egy kiló májast. Talán okosabb lett volna véres hur­kát rendelni? Nem is szeretem a májast. Holnap veszek valami kész kabátot en­nek a Madárnak. Sajnos, alapunk nincsen erre. De nem hagyhatom átmenetiben kijár­ni, ha fölkel. Gondoltam arra, hogy magam­tól adok neki egy régi kabátot, átcsimáltatom. :Az én kabátomba háromszor beleférne. De aztán eszembe jut ott, hogy én is kaptam egy­szer diákkoromban egy ilyen viseltes kabá­tot. Nekem is az osztályfőnököm adatta, ka­rácsonyra, valami gyűjtésből. De ez a kabát hosszú volt, a sarkamig ért, s az ujját föl kőlüU gyűrni. Ha jártam benne, mindig az volt üji érzésem, hogy mindenki látja* min­denki tudja, hogy viselt kabát. Sokat szen­vedtem emiatt. Még ma is rossz érzésem van, ha erre gondolok. Ha már adok valamit, ve­szek neki inkább egy uj kabátot. Nem aka­rom, hogy őtven éves korában eszóbejusson egy viseltes kabát. Az, hogy Madár a Cserey és Neumann növendékek instruktora, sokat megmagyaráz. Szinte örülök ennek a magyarázatnak. így nem csodálatos, ha lányok járnak hozzá, amíg 'beteg. Nem szólhatok semmit. Ez a közlés megnyugtatott. Szinte dicsérhető, ha járnak hozzá a lányok. Január 11. — Elküldtem Kudlicseikke) a kabátot Madárnak. Szürke kabát, vastag posztóból. Negyvenöt korona volt. Nem drá­ga. Van szivarzseb is rajta, amibe zsebken­dőt lehet tenni. Nekem sohasem volt Ilyen kabátom, aminek szivarzsebe is volt. A posz­tó tűrhető. Ebben fliaugérozhat, nem fog meghűlni Január 12. — Ma, tizpercben, a folyosón mentiem át, mikor hozzámlépett a Cserey- leány. Zavarban volt, amíg beszélt, a kezével mindig hátrasimitotta a haját az arcából. — Tanár ur, kérem — mondta —, Ma­dár nagyon szépen köszöni a kabátot. — A kabátot? — mondtam. — Igen. Ké­rem, a tanári kar.. Jól van, kisasszony. Azt .akartam mondani, hogy a tanári kar adta a kabátot. Nem akarom, hogy Madár há- ' lás legyen nekem. Tudom, milyen kétes az l üiy$n hála.. Egy ilyen kabát, ha az ember tudja, kitől jön, jobban fáj, mint egy sértés. Ezt szeretném elkerülni. — Jobban van? — kérdeztem. — Jobbam — mondta Cserey. — A jövő héten bejárhat. Azt mondtam, hogy ne siessen. Többet nem beszéltünk. Remélem, nem kell többet foglalkoznom se Madárral, se Csereyvel. Nem óhajtok a növendékek magánügyei­vel foglalkozni. Január 13. — Ma a postás keresett. Pénzt hozott. 100 koronát, Tímártól. A pénz Becs­ből jött. Csak ennyit irt hozzá: „A conto, Tí­már Ágoston." Derék, jó Tímár. Minek küldte ezt? Biztos nincs pénze, különben megküldte volna az egészet. Minek küldte ezt? Ige® nagy örömet szerzett ezzel a pénz­zel. Az ember nem csalódik, ha emberi sme- rete vám. Lehet, hogy Mészáros is meg fogja admi a tartozását. Nincs jogom meggyanúsí­tani. Valószínű, hogy jövő elsején elkezdj a törlesztést.. Az emberéi; jobbak, mint hiszi az ember. Nagyon felvidított az, hogy Tímár Ret­jeit adott magáról. Bizalommal töltött el. Hó­napok óta ez az első jókedvű napom. Nyakig vagyunk a télben. Körül van ha­vazva az egész város. Szeretnék írni Tímár­nak, de nem adta meg a címéi Január 20. — Ma láttam Madárt, aki már napok óta bejár, a jCserey-Iánnyal az utcán. Nagyon jól áll neki az uj kabát. Egészen másképp méz ki. Mosolyognom kellett, mert a szi var zsebbem csakugyan zsebkendőt hor­dott. A kabátot már a múltkor megköszönte. Rosszul néz ki, de most, hogy uj kabátja van, talán magához fog térni. A magyar tanár ma különbem panaszko­dott Madárra, hogy vad poémákat olvasott fél. az önképzőkörben. Fim felen verseket, szabad sorokban. Elkértem az egyik verset, nem éltettem semmit belőle, ^A gondolat te­metése" — ez volt a cime. Miért temeti egy ilyen fiatal fiú a gondolatait? Zagyváéig. Mikor én diák voltam, a poéták többnyi­re csak hazafias és szerelmes verseket irtok. Február 25. — Egy hónapig nem jegyez­tem föl semmit. Megyünk kifelé a télből, már kezdődik az olvadás. Ma a IV. ódát ol­vastattam: „Soivitur aeris hiems, grata vk'e veris et Favonj..." s felhívtam a növendé­kek figyelmét arra, hogy nálunk is olvad az idő. Nincs mit följegyeznem. Túl vagyunk a féléven. Megemlítem, hogy Mészáros elmúlt elsején se tett kísérletet a törlesztésre. Lehe­tőleg elkerül. Bizonyára valami oka van erre. A stiglic megdöglött. Állitólag meghűlt. A kanári most kevesebbet énekel. Nincs semmi újság, se körülöttem, se bennem. Az igazgató m:a tréfásan figyelmeztetett, hogy az utóbbi időben egészen elvadult a szakállam. Valami igaza van benne. Utolsó időben az öltözködés is terhemre esik. Már mások is észreveszik, hogy egyre kevesebb gondot fordítok magamra. A múltkor mentem az utcán, s hirtelen az volt az érzésem, hogy élek; ezt nem tudom másképpen leirni; mintha eszembe jutna, hogy7 élek, hogy itt járok, köszönök, beszél­getek., Ezt nem tudom megmagyarázná - olyan érzés volt, mint egy szédülés. Március 10. — Ma a kezembe került ez a füzet, s elhatároztam, hogy följegyzek va­lamit Sokáig tűnődtem, de azt hiszem, még­is okosabb, ha föl jegyzem. Röviden ennyi az egész: Az elmúlt két hétben háromszor ugyan­azt az álmot álmodtam, A legkülönösebb as, hogy ébredés után nem felejtettem el ezt az álmot, hanem minden apró részletével elér­tem van, éles n, e tisztán, miint egy mozgó ­fénykén. (Folytatjuk.), 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom