Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-02 / 27. (1654.) szám

Ma! sxámnnk 10 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH 6ÉZA Szerkesztőség: Prága 1L, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Litvániában kedvezőtlenül fogadták Voidemaras berlini ] tárgyalásait Berlin, február 1. Kovnói jelentés szerint a litván politikai körök Voidemaras berlini eredményeit kedvezőtlenül fogadták és olyan bangók is felmerültek, hogy a tárgyalások tu­lajdonképpen semmiféle pozitívumra nem ve­zettek. Választási hadiárat a lensvai kommunisták ellen A szentgotthárdi affér fittében ma uiiijfofták át Cenfben Csehszlovákia és Jugoszlávia jegyzékét A tanács márciusi ülésszakán !§§!aftoiM a fegyverszállítás ügyével — A Times elszigetelt, Jelentéktelen eseménynek minősíti az affért — Varsó, február 1. Az állami főváliasztő- bizobtság három választólistát érv énytelen- nek nyilvánított, még pedig a 16. számút, a szocialista párt balszárnyának listáját, amely tulajdonképpen kommunista lista volt, az­után az egykori független parasztpárt 23. számú listáját, amely a paraszterő szövetsége címén szerepelt és a lengyel baloldaliak egyesülésének 32. számú listáját, amely szin­tén álcázott kommunista lista. A három lis­tát formális okokból jelentették ki érvényte­lennek. A tizenhármas számú választólista ügyében, amely a kommunista párt tulaj­donképpeni választási listája, még nem hatá­roztak, mert az aláírások megvizsgálása még folyamatban van. Hunkásszfrálk fenyeget Spanyolországban Páris, február 1. A lapok madridi jelen­tése szerint Katalóniában a munkabér meg­adóztat ásának bevezetése miatt keletkezett j konfliktus mindinkább kiélesedik. A sztráj- kolók száma az utóbbi napokban jelentéke­nyen emelkedett. Az épitőmunkások egészé­ben csatlakoztak a sztrájkhoz és most a nyom­dászok körében is sztrájkmozgalom mutatko­zik, bár a lapok ma még zavartalanul megje­lentek. Több esetben a rendőrség kénytelen volt beavatkozni. A kormány nyilatkozatot tett j közzé, amelyben kijelenti, hogy megfontolja; a munkabérekre kivetett adó reformját, de | csak a törvény életbeléptetése után három hó­nap múlva lehet a reformról szó és ennek fel­tétele a munka haladéktalan megkezdése. Forradalmi hírek Oroszországról ás a cári értékpapírok London, február 1. A Daily News kon­stantinápolyi jelentése szerint egyes török napilapok olyan híreket hoznak, hogy Dél- oroszországban tegnap forradalom tört ki. A Genf, február 1. A prágai és belgrádi kormány jegyzékét a Magyarországra szállított olasz gépfegyverek ügyében szer­dán délután három órakor Fotics, Jugoszlá­via népszövetségi delegátusa átnyújtotta a népszövetségnek. A román jegyzék megérke­zését szintén mára, legkésőbb az esti órák­ra várják. A prágai és belgrádi jegyzék a két kormány azon inditványát tartalmazza, hogy a meg nem engedett fegyverszállítást, amely nyilváuvaíólag a magyar kormány céljaira volt szánva, a legközelebbi tanács­ülés napirendjére tűzzék ki. A jugoszláv és a csehszlovák jegyzék a trianoni békeszer­ződés 143. fejezetére és a népszövetség in- vesztigációs jegyzőkönyvére hivatkozik, amelyet népszövetségre a békeszerződé­sekből származó kötelezettségek végrehaj­tása céljából 1924-ben fogadtak el és 1926- ban végérvényesen életbelépett. Hogy a román jegyzék a két másik jegyzékkel tel­jesen azonos szövegű lesz-e, azt genfi kö­rökben még nem tudják, de úgy hiszik, hogy a különbség inkább a jegyzék hang­jában, mint lényegében lesz. A népszövetségi tanácsnak márciusi ülésén tehát elsöizben kell foglalkoznia egy olyan javaslattal, amely egy népszövetségi tagállam ellen a nyomozási eljárás beveze­tését indítványozza. A katonai bizottság, amelynek az adatokat tartalmazó okmányo­kat a népszövetségi tagokkal egyidejűleg beküldik, már a tanácsülés előtt feldolgoz­za véleményét. Megjegyzendő, hogy a nép- szövetség hadügyi bizottsága az elnök egy- behivására bármikor összeülhet, különösen abban az esetben, mint most, amikor a nép- szövetségi tanács szempontjából fontos a bizottsági tanácsadó munkája. Valószínűt­len azonban, hogy a hadügyi bizottság sok­kal előbb üljön össze, mint a népszövetségi tanács, amelynek ülését március ötödikére tűzték ki. A közbeeső időben a katonai bi­zottság egyes tagjai, amely bizottságban az összes államok képviselve vannak, külön- külön fognak dolgozni és megalkotják vé­leményüket, úgy hogy e határozat megho­zatala rövid idő alatt végbemehet. Egy al­bizottság kiküldését Magyarországba csak a népszövetségi tanács határozhatja el szó­többséggel. Titulescu még mindig Rómában van veszélyes forradalom következtében a szov­jetkormány jelentékeny szárazföldi és ten­geri haderőket mozgósított, hogy a forrada­lom terjedését megakadályozza. Krím fél­szigetének főkikötöit aknákkal elzárták. A berlini szovjetkövetség kijelenti, hogy ezeket a híreket angol pénzügyi körök ter­jesztik, amelyek egykori orosz értékpapírok­nak vannak birtokában és az a céljuk, bogy a D élő ro szór szagra vonatkozó amerikai kon­cessziós tárgyalásokat megzavarják. Washingtoni jelentés szerint az állam- kormányzat megtagadta a szovjet harminc millió dolláros kölcsönének felifektetését, amelyet a szovjet az orosz államvasutakba akart befektetni. Ez a rendelkezés az egy­kori orosz értékpapírok tulajdonosainak in­tervenciójára történt Róma, február 1. Politikai és diplomáciai körökben feltűnt, hogy Titulescu még mindig nem utazott el Párisba. Ezt azzal magyaráz­zák, hogy jóformán közvetlenül elutazása előtt olasz közvetítésre az optánsperben uj magyar javaslat jutott a kezébe. Titulescu késő éjszakáig nem hagyta el lakosztályát és hosszasan tárgyalt Cseh­szlovákia római követével. Páris, február 1. A Matin berlini jelen­tése szerint Titulescu a közeljövőben Berlin­be utazik, hogy Németországgal Románia ne­vében döntőbírósági szerződést kössön. Óda- érkezésének időpontja még ismertlen. A Times Anglia tartózkodó magatartásáról London, február í. A Times mai számá­ban vezércikkben foglalkozik a szentgotthárdi j afférral és Titulescu miniszter római látoga-t tásával. A lap többek között ezeket mondja: Ha nyilvánvalóvá válnék, hogy Magyarország vagy egy más volt ellenséges állam sziszte­matikusan törekszik, a békeszerződésekkel el­lentétben álló titkos fegyverkezésekre, akkor egész bizonyosan a népszövetség érdekében állana, hogy kötelességszerüen használja fel jogait és rendelje el a vizsgálatot. Semmi sem mutat azonban arra, hogy a szentgotthárdi eset nem más, mint csak egy elszigetelt jelenség. Ez az ügy egyál­talán nem olyan fontos, hogy valamelyik nagyhatalmat a közbelépésre meg lehetne kérni, Nagybritannia semmi szin alatt nem lépne közbe anélkül, hogy erősebb bizonyítékot ne produkálnának beavat­kozásának szükségessége mellett és Briand is valószínűleg éppen úgy vona­kodni fog, ha a népszövetségtől kezde­ményezendő vizsgálat nehézkes appará­tusát mozgásba kellene hoznia. A lap végül kijelenti, hogy a népszövet­ség valószínűleg megelégszik egy általános nyilatkozattal, amelyben ünnepélyesen el­itéli a békeszerződések katonai klauzuláinak minden megsértését és figyelmezteti az érde­kelteket, hogy a jövőben semmiféle kihágást nem fog eltűrni. * i H' magyar képvisiléhág külügyi bizottsága foglaikozütt a szentgotthárdi Incidenssel Nem változott meg a kisentantnak Haryarorsx&gga! szer, ben folytatott politikája — mondja Waiko külügyminiszter Budapest, február 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk teleéonjelentése.) A képviselőház külügyi bizottsága Pékár Gyula elnökletével ülést tartott, amelyen az aktuális külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Az első felszólaló Gratz Gusztáv az erdélyi magyar birtokperek kérdéséről szólott. Az agrárperek ügyében tervezett egyezkedési tárgyalások gondolatát helyesli. Áttérve a szentgotthárdi fegyver- szállitmány esetére, rámutat arra, hogy i ez az incidens, amelyben a magyar vas­úti közegek teljesen szabályszerűen jár­tak el, valójában jelentéktelen ugyan, de a csehszlovák sajtó mégis kihasználta ar­ra, hogy újabb hajszái indítson Magyar- ország ellen. Ebben a hajszában összefogott több európai ország szocialista és nacionalista sajtója és sajnos, hogy a német sajtó egy része is részt vett benne. Ez az eljárás ellentétben áll a nemzetek szövetségének alapelveivel, mert az államok két kategóriáját állapítja meg, az el­lenőrző és az ellenőrzöttek kategóriáját, ho­lott a nemzetek szövetségének csak a nemze­tek teljes egyenlősége lehet az alapelve. Kifogásolja továbbá, hogy a nemzetek szövet­ségi tanácsának azon az ülésén, amely az in- vesztigációs eljárás kérdésében dönt, nem biztosítottak képviseletet annak az államnak, amelyről az invesztigávió megindításában szó van. Sérelmes továbbá, hogy az invesztigációs bizottságban invesztigált állam szomszédai képviselve vannak, már pedig szomszédainknak ilyen joguk még akkor sem volt, amikor Magyarországon műkö­dött az állandó katonai ellenőrző bizottság. A szomszédállamokkal való megértés hi­te és sajnálja, hogy a szomszédos államok a szentgotthárdi incidenst atkáimul hasz­nálták föl arra, hogy ilyen nem indokolt hajszával akadályozzák a megértés kifej­lődését. Utal arra, hogy Magyarország és szomszédai közt ilyen aránytalan egyenlőtlenség mutatko­zik a fegyverkezés terén. Úgy látszik, a kis- antant államai minden egyes konferenciájuk i előtt, igyekeznek Magyarországon valami gya­nús momentumot mesterségesen fölfedezni, amelynek hangoztatásával aztán egységüket dokumentálhatják, örömmel Látja az Olaszor­szággal való viszony megszilárdulását és ben­sővé válását. Emellett szükségesnek tartaná, hogy a magyar külpolitika megfelelően ápol­ja a Németországhoz való viszonyt is, amit sajnálatos módon homályosit el úgy a német baloldalon, mint jobboldalon a sajtónak Ma­gyarországgal szemben tanúsított barátságta­lan magatartása. Gömbös Gyula a felvetett szentgotthaidi esettel kapcsolatban tájékoztatást szeretne kapni a kisantant katonai erejéről. Bizonyos meg nem értést lát osztrák és a nagynémet részről Magyarországgal szemben. Waiko külügymmiszter beszéde Lukács György és Peidl Gyula felszóla­lása után Waiko Lajos külügyminiszter vála­szolt a felszólalásokra. Az agrárperek ügyé­vel kapcsolatban kijelentette, hogy Csáky Imre gróf szerepe tisztán áll azok előtt, akik ezzel a kérdéssel foglalkoztak. Március 5,-éig, mikor a nemzetek szövet­ségének tanácsa összeül, kétségtelenül tiszta helyzetet kell teremteni az egyez­kedési tárgyalások kérdésében. Amennyiben a két kormány között egyezke­dési tárgyalásokra tényleg sor kerül, a magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom