Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-12 / 9. (1636.) szám

1928 Jaomár 12, ertHBrttfc Köz^zda^ágT A kartellek elfajulása ii. Prága, január 11. Egyes elmaradott gaz­dasági kultúrájú országok érezték meg elő­ször, liogy a korlátlan szabadverseny ellen vé­dekezni kell, különben áldozatául esnek a gaz­daságilag előrehaladottabb országok kizsák­mányoló törekvéseinek .és gyorsabb ütemű fejlődésük is lehetetlenné válik. Megindul a vámvédelmi és elzárkőzási politika. Az ipari cikkek piaca szükebbre szorul és a védett bel­földi piac fontossága egyre fokozódik. Az egyes termelési ágak elsősorban Amerikában kezdenek rájönni arra, hogy a verseny rossz dolog és érdekeiket a szűkülő piacon sokkal jobban biztosíthatják, ha versenytársaikkal megegyeznek a termelendő iparcikkek meny- nyiségére, árára, sőt a rendelkezésre álló piac egymás között való felosztására is. Mindaddig, míg az egyes iparágak Icar- tellszerü megállapodása csupán arra szo­rítkozott, hogy a túltermelést és az áron alul való kényszerült eladást elkerültes- sék, tehát a termelő jogos és a termelés folytatását lehetővé tevő érdekei megóvas- sanak, ez ellen alig lehetett kifogást tenni, hiszen a termelés költségeinek fedezése és a polgári haszon biztosítása nélkül életképes és állandó termelés el nem képzelhető. Csak­hogy evés közben jön meg az étvágy és a kap­zsi önérdek eugalmazására a kartellszerü megállapodások mihamarabb elhagyták a vé­dekező állást és kezdtek támadó, kizsákmá­nyoló jelleget ölteni. A cél sok esetben azzá fajult, hogy valamely iparágon belül jól ki­épített monopolisztikus helyzet teremtessék, amelynek segítségével — a termelés korláto­zása és az árak emelése utján — a fogyasztó­kat minél jobban megsarcolhassák. Lassan­ként uj jelszó vált uralkodóvá: kis forga­lom, de nagy haszon, azaz kis termeléssel és kevés munkával minél nagyobb és biztosabb nyereségre szert tenni. Csakhogy a fogyasz­tók egyúttal termelők is, avagy a társadalom részére más fontos munkát végző egyének, akik csak ideig-óráig tűrik el az egyoldalú drágítását bizonyos termelő osztályoknak és természetszerűen ez ellen előbb, vagy utóbb akként próbálnak védekezni, hogy a maguk termékeinek, illetve a maguk munkájának árát szintén felemelik. És ugyancsak rájönnek arra a tetszetős gondolatra is, hogy egymással szövetkezve, megpróbálják a maguk részéről is kevesebb terméknek és kevesebb munkának minél jobb áron való értékesítését. Ennek a termelést megállító, illetve csökkentő s más­részt az árakat emelő versenynek természete­sen csak az lehet a súlyos és végzetes követ­kezménye, hogy mindenki végeredményben rosszul jár, mert a mennyiségileg nem emel­kedő, sőt csökkenő fogyasztási cikkekből vé­gül is mindenkire csak kevesebb juthat. Amit tehát mint termelők megnyernek az árdrágí­tások révén, utóbb elvesztik, mint fogyasztók a más termelőktől vásárolt szükségleti cikkek magasabb árában jelentkező vámon. A kartellek elfajulása tehát nagy vesze­delmet jelent a gazdasági életre, mert a ter­melés védelmének és megszervezésének tet­szetős jelszava alatt tulajdonképpen a terme­lés lendületes fejlődése elé emelnek gátakat és lehetetlenné teszik a gyorsan szaporodó népesség életfen tartását így hát ez az elfa­julás épp úgy, mint a szabadverseny túlzásai is, végeredményben termelési és szociális vál­ságot. idéznek elő. A gazdasági élet oromzatán álló s a dolgok helytelen irányú alakulását ész­revenni hivatott államhatalomra hárul a fel­adat, hogy megfelelő törvényhozási rendelkezésete­kéi és közigazgatási intézkedésekkel út­ját állja anvAjc, hogy a kartellek elfaju­lása révén be ne következzék a gazda­sági „belhim omnium conlra omnes,(, amelynek végeredménye nem lehet más, mint általános, mindent elbontó drágaság. A kartellek megrendszabályozásáuái a legfontosabb elvnek kell lenni, hogy a kartell neon lehet termelést korlátozó és árakat eme­lő, könnyen nyereséget hajszoló, gazdaságel­lenes szövetkezés. Minden ilyen célzatú meg­állapodást önmagában véve semmisnek, kö­telező erővel nem bírónak kell nyilvánítani és az ily szövetkezésekkel szemben az állam- hatalomnak rendészeti és adóztatási intézke­désekkel erélyesen fel kell lépnie. A kartel- Ieket termelési, üzletviteli és adózási szem­pontból hatóságilag szigorúan ellen kell őriz­tetni és rá kell szorítani arra a helyes gazda­sági útra, hogy a szövetkezés nagy gondola­tát és az abban rejlő védelmet arra használ­ják fel, hogy a termelést fokozatosan, tervsze­rűen emeljék és nyereségtöbbletre csupán tö­kéletesebb termelési berendezkedésekkel és a termelési költségek gazdaságos csökkentése utján törekedjenek. A berlini fé'zssS® technikai újításai Berlin, január 11. A berlini börzén j-e- ientókeny technikai változtatásokat készíte­nek élő, amelyek a "börzét a legmodernebb intézménnyé fejlesztik. Eddig a kurzusokat egyszerűen krétával jegyezték a táblákra, most azonban elektromos világitásu táblák lesznek kifüggesztve, amelyek áttekintést nyújtanak nemcsak a nyitási kurzusról, ha­nem a kurzusok ingadozásáról és a zárókur- nusrról is. Arról is gondoskodnak, hogy a börzeügyletek lefolyását az érdeklődők az épületen kiviül is megfigyelhessék és olyan technikai berendezést konstruálnak, amely a kurzusokat a villamos táblán való megjele­nésükkel egyidiöbén a főváros és a vidék összes érdeklődőivel közölheti. 7412 millió korona a bankjegyforgalom. Mint tegnap jelentettük, a bankjegyforgalom január első hetében kerék egy mdlliárddal csökkent. A forga­lom jelenleg 7412 milliót tesz ki és csak 70 millió koronával nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A hitel­intézetek a zsirószámiáira tömegesen fizettek be. Ezek a befizetések 646 milliót tettek ki, amiáltal a kamatmentes követelések szaldója 1335 millióra emelkedett- 1927 párhuzamos hetében a zsiróezám- lára való ‘befizetések még nagyobbak voltak, 808 milliót tettek ki és a szaldó 1680 millióra rúgott. Ezt abból lehet megmagyarázni, hogy a bankok a Nemzeti Banknál devizákat vásároltak, ami abban jutott kifejezésre, hogy a készlet 129 millióval csökkent. A Jegybank külföldi fizetési eszközei 2295 millióra estek, de még mindig 184 millióval több. ez, mint tavaly. A Nemzeti Bank kölcsöniiz- lete január első hetében nem emelkedett erősen már csak azért sem, mert 13 millió értékű bount eszko rop háltak, amiáltal az állomány 42 millióra emelkedett. A váltótároa 3.4 millióval 77 millióra ■emelkedett a múlt évi 175 millióval szemben. A lombard 23 millió a múlt évi 55 millióval szemben. Az egész kölicsönüzlet forgalma 142 millió, a tava­lyi 260 millióval szemben. Vagyonié adásra eddig 5170 milliót fizettek be (tavaly 4972) és a bonnok kifizetésére 345 milliót tartalékoltak. A banijegy- forgalom vatutáris fedezete 46% és a bank kulcsa szerint 77.4%. A berlini cukontárgyaLások. A csehszlovák, né­met és lengyel cukoripar képviselődnek Prágában decemberben lefolytatott tárgyalásai során meg­egyeztek abban, hogy a három ország képviselői a tárgyalásokat január 18. és 19-én Berlinben fogják folytatni. Néhány nappal ezelőtt Berlinből javaslat érkezett, hogy a tárgyalásokat egy héttel halásszák el, mert technikai okokból a német megbízottak nem tudtak volna megjelenni az ülésen. Tegnap azonban a német cukoripar eürgönyileg közölte, hogy a tárgyalásokat 18-án és 19-én megtarthatják. A cukoripar közös választmányának mad ülésén a ■berlini tárgyalásokkal foglalkoznak. Uj beruházási értékeik a k orlátforgal ómban. A prágai tőzsdekamara legközelebbi ülésén azzal a javaslattal fog foglalkozni, hogy az eddig csak az ■exétapiacon jegyzett Kassa—oderbergi vasúti prio­ritásokat és az osztrák é6 magyar Caisse Commu- ne-járadékokat a kortátforgalomba áttegyék. Érte­sülésünk szerint a pénzügyminisztérium ezt a ja­vaslatot jóvá fogja hagyni- Arról is tanácskoztak, hogy egyes állami beruházási papírokat a kulisz- forgalomba vegyenek fel, de étitől eltekintettek, mert ez megnehezítené az árfolyamezaibályozást. Ugyanebből az okból állami kölcsönök hivatalos határddőüzletének itervétííl is eltekintettek. Csehszlovák és osztrák számlára egyre élén- kebben koresik a magyar gabonát. Budapestről je­lentik: A műit év utolsó hetében megindult kül­földi érdeklődés az utóbbi időben nap-nap után fo­kozódik, úgy, hogy a gabonatőzsdén is a külföldi vásárlások irányították a piacot- A belföld részé­ről a kereslet egészen jelentéktelen, annál élén- kebb azonban a vételkedv csehszlovák és osztrák részről la búza, rozs és tengeri iránt. Ausztria ré­szére a Getreide A. G. bécsi cég a legfőbb vásárló, amely a bécsi malmok számára veszi össze a ro­zsot, búzát. A csehszlovák malmok főként keverési óéira alkalmas búzát keresnek, de nagyobb tételek­ben vásá rolj ált a határvidéki állomásokon a tenge­rit ás, amelyből a kínálat Magyarországon tartóz­kodó. 600 millió kor imával emelkedtek 1927-ben a prágai takarékpénztárak betétei. A bárom nagy prágai takarékpénztár betétállománya a mull év­ben 600 millió koronával emelkedett, ami legjob­ban illusztrálja a tőkeképződés mérveit. Vasúti áruforgalom decemberben. December­ben a csehszlovák vasutak áruforgalma 510.642 vá­gom tett ki. Ebből 4-4S.951 vagon esik a belföldi forgalomra és 61.691 a külföldi szállitásokra. 1926 decemberével szemben az áruforgalom 10.529 va- gon szállít mán nyal növekedett a belföldön és 11.340 vagonnal csökkent a külföldi szállítás. A cukor­kampány kezdete óta 1927 végéig a cukoripar cél­jaira összesen 450.512 vagont állítottak be. Faeladás Gölnicbányán. Göinicbányai tudósí­tónk jelenti: A város az ezidén kitermelendő fa­mennyiségre e napokban tartotta meg az árverést. A legjobb ajánlatot a gölniovolgy: fakitermelő részvénytársulat tette köbméterenkintt 99 90 kor<r- mával, amit a városi képviselőtestület el is foga­dott ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd s tőzsdezárlatkor gyengülő a prágai értéktőzsde Prága, január 11. A tőzsde ma is szilárd volt, mert a Nemzeti Bank első január heti kimutatását kedvezően ítélték meg. Az érdeklődés előterében álló kulisaértékek javultak. A korlátban építkezési és cukorértékek iránt mutatkozott érdeklődés. Ké­sőbb realizációk következtében az árfolyamok egy kissé lemorzsolódtak. A bankpiac és a beruházási piac szintén szilárd volt. Az exótapiac nem válto­zott. Az ipari részvények piacán javultak: Első Pilseni és Budweisi Sör 75, Nordbahn 40, Söhoeller 30, Pozsonyi Kábel 25, Cseh Cukor, Kolirni Szesz 20, SeUáer 15, Skoda 13, Apolló 11, Prágai Vas 10, Egyesült Gyapjú 9, RinghoffeT 7, Tejipar 5, Kri­záik 4, Poldi 3 koronával. Gyengültek: Északcseh Szén, Noídbahn-bonnok, Első Brünni Sör 40, Cseh Kereskedelmi, Berg és Hűtlen 20, Aussigi Vegyi 16, Solo és Prágai Malmok 15, Cseh—Morva 10, Nyugatcseh Szén 7, Brünni Gépek, Alpine 2 koro­nával. — A bankpiacon Zsivno 6, Sporo 2, Orszá­gos 3, Cseh Unió és Cseh Eszkompt 1 koronával javult- Nemzeti Bank 30, Osztrák Hitel 15, Sloven ská 2 koronával gyengült. — A beruházási piacon a 4.5%-os IV-ik és a 3.5%-os IV-ik 75, az 5J5%-os IV-ik és a 4.2%-os pót 35, a 3.5%-os pót 25, a 6%- os IV-ik 10, a prémium-, a lisztkölcsön és konzol 5 fillérrel javultak. Konvertálható 20, hadiszállítá­sok 25 fillérrel gyengültek. + A prágai devizapiacon Berlin 9.2, London 0.04, Milánó 0.021, Páris 0 04 koronával javult, Bu dapest 0.1, Becs 0.175 koronával gyengült. + Üzletté len a budapesti értéktőzsde. Tőzsde- nyitáskor az irányzat változatlan árfolyamokkal nyugodt volt. A spekuláció tartózkodó volt, úgy. hogy az üzlet nem tudott kifejlődni. Egyes kisebb árfül yamlemorzsolódásokon kívül, amelyek mini' malis határok közt mozogtak, nem történt semmi. A tőzsde nem egységes irányzattal zárult. Egyes a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem fog­lalt értékpapírok közül a Moktáx 97, Török szent miklósi 16, Pestszentlőrinci 44.20, Részvénysör 128.50 pengőt ért el + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Az alap hangulat nem volt barátságtalan és a legtöbb cseh' szlovák és magyar arbiitrázsérték fedezetre javult. Később ezeken a piacokon üzletteleuség állott be és a spekuláció érdeklődése a korló tértékek felé irányult. A korlátban szállítási, vegyi, vas-, men­tán-, textil- és oukorr ész vények iránt érdeklődtek és csehszlovák értékeket részesítettek előnyben, Az üzlet nyugodt volt. Járadékok nem változtak lényegesen. + Kedvetlen a berlini értéktőzsde. A montán- értékek nyomottak voltak és 2—3%-kai gyengül tek. Káliértélkek egy kissé lemorzsolódtak. Festék ipar 3%-o.t vesztett. Villanypapirok nem voltak egységesek, egyesek 2—4%-kal javultak, mások 4%-kal gyengülitek. Egyes géprészvények 9%-kal gyengültek. A hajózási értékek 2%-ot vesztettek és a speciális értékek piaca nem volt egységes. Később teljes üzletteienség uralkodott és az árfo ■lyamok tovább lemorzsolódtak. ÁRUTŐZSDE-f Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Aus^ig loko prompt 19125—195, kikötő 191.25.-P A brünni terménytőzsde irányzata gyenge volt. A következő árakat jegyezték: 77—80 kg-os morva búza 221—224, 74—76 kg-oe 218—220, szlovenszkói búza 221—223, rozs 224—227, ex­portárpa 217—227, la árpa 207—217, merkantil­árpa 197—207, zab 182—185, uj szlovenszkói tengeri 150—152, aprószemü 139—140 ab Petro- vitz, uj mák 600—620, holland kömény 700—725, lucerna 2100—2200, takarmányliszt 160—165. + A pilzeni terménytőzsde változatlan. Hiva­talosan a következő árakat jegyezték: lencse 425 —600, román aprószemü tengeri ab Oderberg 148—150, édes laza széna 45—55, préselt 55—65, takarmányszalma 26—28, kenderpogácsa 200— 205, mák 450—600, holland kömény 690—700, 2. számú burmarizs 281—295. + A nagyszombati terménypiac. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A január havi első nagyvásár a szokottnál mozgalmasabb volt. Élénk kereslet mel­lett a behozott 12 vagon szekéráru a kora délelőtti órákban elkelt. Búzában némileg tartózkodó volt a vételkedv, az árpa ára lanyhult valamelyest, a többi áru ára a múltbeli nívón mozgott. Zab csak kis tételben került eladásra. Árak: Búza 220—223, árpa darálásra 180—185, merkantilárpa 205—210, jóminöségü árpa 210—215, elsőrendű sörárpa 215— 220, zab 180—188, rozs 220—224, tengeri 165—170, plombáit francia lucernamag 20—21, plombái ai lan lucernáimig 14—17, pecsételt lóheremag 16—17, közönséges lóheremag 9—11 korona kg.-ként; dió 50—7, mák 6.25—6.50, bab 1.70—1.80 korona kg.- ként; korpa 138—142 ab állomás. + A budapesti gabonapiacon az irányzat csen­des volt. A következő áraikat jegyezték: Tisza vi­déki búza 31.15—31.30, felsőt iezai 30.95—31.10, du­nántúli 30.90—31.05, rozs 29, takarmányárpa 26— 27, eörárpa 29—33.50, tengeri 23.25—23.50, zab 26.50—26.75, repce 48 —50, köles 23—24, korpa 20.30—20.50 pengő.-f A berlini terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Birodalmi búza 232—235, rozs 234—237, árpa 220—206, zab 200—211, tengeri 219—221, búzaliszt 90—84, rozs­liszt 31—33.75, korpafélék 15, repce 345—350, Vlk- tória-borsó 51—57, apró ehető borsó 32—35, ta­karmány borsó 21—22, peluska és lóbab 20—21, bükköny 21—24, repoepogácsa 19.70—19.80, lenpo­gácsa 22.10—22.40, szórazszelet 12.20—12.40, birr- gonyareszelék 22.40—23.40. + A havrei gyapjú piacon a januári árut 17.70- nel, a február—júniusit 17.50-nel jegyezték. + A tengerentúli gabona,piacokon gyengülő irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Csikágó: Búza mára. 428.25, máj. 129.37, juh 125.12, tengeri mára. 86.87, máj. 90.12. júliusra 92.12, zab mára. 5825, máj. 54.50, rozs márc. 1.07.37, máj. 107.87. — Newyork: Búza hard winter II. 144.87, red winter II. 146.27, mixed dnrum 135.37, nor- them mánitóba II. 160.62, rozs II. 120.62, tengeri mised western II. 90.62. — Winnipeg: Búza máj. 135, jun. 134.50, zab máj. 63.25. — Kansas City: Búza red winter II. prompt 148.75. — Minneapolis: Búza I. northem spring prompt 130.50. Cseltfiizlo^álá: £jé^iól»axil£9 sa.«fsm Banka Ceskoslovenskffch Leáll Alaptőke: 70,000.000 K2. ó kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban, Távirati cim: „LEGIOBANKA". Tartalékalapok: 40,200.000 K8. Szlovenszkéit és Podkarpatská Huss Fiókoki Berehovo (Beregszász).Bratislava, Nővé mesto n. Váhom, Piesfany, Poprád, Zvolen. AffiZlált intézeteki Chust, Hronsky Sv. Kriz, Kezmarok, Komarno, Krompachy, Lucnnec, Michaloyce, Mukaöevo, Oslany, Párkáfi, Rim. Szobota, Roznava, Spisská Nova Vés, Spisské Podhradie, (Ipolyság), Tecevo, Tornal’a, Trebisov, Vráble, Zlaté Moravce, ^eliezovce és Zilina. idénybeli váltóiizleteki Spiiské Vlachy, Sahy Poprad-állomás, Lubochna, Sliac-fürdő, Stary Smokovec, Strbské Pleso és Tatranská Lomnica. Külföldi affiliált intézetek AUSZTRIÁBAN: Svoboda és társa bankháza, betéti társ., Wien I., Scbottenring 18., JUGOSZLÁVIÁBAN: Komercijalna Banka d. d. Zagreb és Ljubljana., A BALT! ÁLLAMOKBAN: Latvijas Privatbanka, Riga 9 A prágai értéktőzsde árfolyamai: 1/11 1/10 1923. évi kincstári utalvány — 1924. évi kincstári utalvány —— — Nyereménykölcsön.............. 101.35 S9.95 fihe-os beruházási kölcsön . 101.75 100.85 6°/0-os lisztkölcsön.............. ’.01.9j 100.60 6°/c-os Államköcsön.............. 10140 u>i,(5 Morva orsz.-köles. 1911. 4'/>% t9-5t —— Morva orsz.-köles 1917. 5% . U7.S0 93.— Prága város 1913. köles. 5% É2.75 — .— Prága város 1919. köles. 4% - •- — Briinn város 1921. köles. 6% Pozsony város 1910. köles. 4 % 100.— Prága városi takrpt. 4 °/o • • Csl. vörös kereszt sorsjegy . 30.­Magv. 5 frtos vörös kereszt. —■— — Magy. jelzálog sorsjegy . . — Budapesti Bazilika sorsjegy — Agrárbank ........................... 465.- 458.— Cs eh Union Bank................. 413.60 399.60 Le számítoló................ 437.60 421. Cs eh Iparbank....... 430.- 4M .50 Pr ágai Hitelbank...... 608.— 587.— Szlovák Bank........................ 191.60 189.­Zivnostenska ........ 5t7.50 58f.60 Angol.-Cslov. Bank. .... —27.— Osztrák hitel........................ 816,— 821.50 Bécsi Union Bank.............. —•— Wi ener Bankv.................... . *41.60 141.50 Ju goslovenska-bank .... 66.75 56.75 Nordbahn................... 6440.— 6433.— Cseh cukor............................... 90.— U3o.— Ho rvát cukor...... 383— 395.— Ko lini műtrágya................. 696.— 682— Ko lini kávé........................... Ko lini petróleum. ..... Kolini szesz ......... 2420.- 2890,— Tejipar r.-t........................ 1725.— 1735.— Első pilseni sörgyér .... -.- — Breitfeld-Danék................. —-.— La urin és Klement..... —— .— Ringhoffer...............................ll«7.50 1097.50 Cse h északi szén................. 3250.- 3452 60 Cseh nyugati szén.............. 577.50 641.— Al pine................. 2(9.- 214.50 Po ldi..................................... . 763.- 009.­Pr ágai vasipar..................... t7C0_ ió70.— Sk oda............................. . 1286.- 1214.—. Po zsonyi kábel ......% 2437 50 8485.— Inwald ........................ Si6.— 88á>—

Next

/
Oldalképek
Tartalom