Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-12 / 9. (1636.) szám
1996 Január 12, csütörtök. A lex Oérer ellenére óriási zűr-zavar uralkodik az állampolgársági gyakorlatban A belfisyinlnlszfÉrliiiii egészen analóg esetekben ellentétes döntéseket hoz A hontalanok annalese újabb történelmi dokumentumokkal gyarapodik Kassa, január 11. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától-) A jó törvénynek mindig az a célja, hogy az idő fejlődéséről tudomást vegyen, a viszonyokat ehhez a fejlődéshez szabja, megreformálja a javításra szoruló állapotokat, tökéletes rendet, nyugalmat és konszolidációt teremtsen. Abban a zűrzavarban, amelyet az állampolgár- sági kérdés kezelése Szlovenszkón és Ruszin- szkóban megteremtett, a köztársaság jubiláns esztendejében sincs még rend, sőt még talán nagyobb a bonyodalom, mint annakelőtte volt. Az 1936. évben meghozott lex-Dérerrel akarta a nemzetgyűlés valahogyan rendezni az állampolgárság kérdésének kaotikus komplexumát. Ezzel a törvénnyel mi nem voltunk megelégedve, meggyőződésünket soha nem is rejtettük véka alá, mert tudtuk azt, hogy még a törvény szellemének becsületes érvényesítésével is a hontalanoknak legfeljebb húsz százaléka kapja meg az állampolgársági bizonyítványt. Mégis némi örömmel üdvözöltük a törvényalkotást, mert azt gondoltuk, hogy legalább kevés ezreknek fogja meghozni a megnyugvást. Már akkor is kifejtettük, hogy mindon a végrehajtó közegek jóakaratán múlik, vájjon átlátják-e a törvényalkotás szellemét, amely segíteni akar, vagy pedig bürokratikus intézkedéseikkol még újabb nehézségeket zúdítanak a szerencsétlen hontalanok nyakába. Sajnos, ez az újabb eset következett be, mert az állampolgársági kérvények elbírálásánál a végrehajtó közegek részéről nagyon kevés jóakarat nyilatkozik meg. Ez alkalommal két esetet mutatunk be, amelyek között kétségtelen az analógia. Két ugyanazon viszonyok között élő kérvényező ügyéről van szó, mégis a sorsúkat intéző ugyanazon fórum, a belügyminisztérium a két ügyben teljesen ellentétes irányú döntést hozott. Ez a ha akarom, vemhes, ha akarom nem vemhes gyakorlat teljesen illuzórikussá teszi a lex-Dérert és éppen ezért nemzetgyűlési képviselőinknek újabb és folytonos munkájára van szükség, hogy rámutassanak az állampolgársági gyakorlat tarthatatlanságára és kényszerítsék a kormányzatot, hogy végre ta- bula rázát csináljon. A két iskolapéldát, amelyekről széliében beszélnek Keletszlovenszkón, az alábbiakban ismertetjük: F. I. kassai lakos a Lex Dérer alapján állam- polgárságának elismerését kérte, kérését azonban a prágai belügyminisztérium 27699/21/27. sz. határozatával a következő indokok alapján utasította el: A 152/1926. számú törvény értelmében azoknak van igényük a csehszlovák állampolgárság elnyerésére, akik 1906 jan. 1. óta Szlovenszkó vagy Ruszinszkó területén állandóan és megszakítás nélkül laknak, hogyha nem volt beigazolva, hogy az illetők a csehszlovák köztársaság területén kívül állampolgárságot vagy illetőséget szereztek. A lefolytatott vizsgálat megállapította azt, a kérvényező csak 1911 február havában lett Kassa város kötelékébe felvéve és ezért az 1920. évi 236. sz. alkotmánytörvény 9. §-a értelmében köteles lett volna 1921 december 31-ig a csehszlovák állampolgárság elismerését kérvényezni. Minthogy be lett igazolva az, hogy a kérvényező a csehszlovák állampolgárság elismerését nem kérvényezte, ennek folytán saját akaratával azt igazolta, hogy a csehszlovák állampolgárságot nem akarja megszerezni és ezáltal megtartotta a magyar területen levő illetőségét és állampolgárságát. Azok a személyek, akik 1906 január 1. után a köztársaság területén kívül állampolgárságot szereztek, nem bírnak igénnyel a csehszlovák állampolgárság megadására a Lex Dérer alapján. Minthogy a fentiek szerint a kérvényező 1921 december 31-ével magyar állampolgárságot szerzett saját akaratából, ezért nincs igénye a csehszlovák állampolgárság megadására s ezért el kellett utasítani. Az elutasító határozat ellen a kérvényező a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz fordult panasszal, amelyben előadta, hogy negatív ténnyel (azaz az állampolgárság elismerése iránti kérvény he nem adásával) nem lehet egy államban sem állampolgárságot és egy községben sem községi illetőséget szerezni, mivel ehhez minden államban a minisztériumnak, illetőleg a községi képviselőtestületnek határozata szükséges. Minthogy a panaszló vitán felül magyar állampolgár volt, tehát 1921 december 31-én azáltal, hogy csehszlovák állampolgárság iránti kérvényét be nem adta, nem szerezhetett magyar állampolgárságot, hanem megtartotta továbbra is magyar állampolgárságát, mert hiszen természetes, hogy aki magyar állampolgár, az nem szerezhet magyar állampolgárságot, mert az neki meg van, éppen úgy, mint az a csehszlovák állampolgár, akinek a csehszlovák állampolgársága meg van, nem kaphat csehszlovák állampolgárságot. További indokként előadta a panaszló, hogy a minisztérium helytelenül járt el akkor, amikor kimondotta azt, hogy a kérvényező saját akaratából magyar állampolgárságot szerzett akkor, amidőn nem nyújtotta be annak idején az állam- polgárság elismerése iránti kérvényt. A minisztériumnak tudniillik kötelessége lett volna megvizsgálni azt, hogy a kérvényező az állampolgárság elismerése iránti kérvény be nem adásával tényleg kinyilvájii- totta-e abbeli akaratát, hogy ő magyar állampolgár akar lenni. Amennyiben a minisztérium ezt vizsgálat tárgyává tette volna, megállapíthatta volna azt, hogy a kérvényező éppen azt az akaratát fejezte ki, hogy ő .csehszlovák állampolgár akar lenni. Ezt bizonyítja az adott esetben például az a tény is, hogy a kérvényező 1921 decemberében felment a városi tanács illetőségi ügyosztályába és ott illetőségi bizonyítvány kiállítását kérte. A tanács az illetőségi bizonyi’ /ányt neki minden további nélkül kiállította és pedig 14 évi érvénnyel úgy, hogy a kérvényezőnek 1926. évig érvényes illetőségi bizonyítvány volt a kezében. Az adott esetben a kérvényező illetőségi bizonyítványára rávezette, hogy nevezett 1909. évtől bir Kassán illetőséggel és külön is megnyugtatta a referens, hogy mint olyan, aki 1910. január 1. előtt szerzett illetőséget, csehszlovák állampolgár és állampolgárság elismerése iránti kérvényt beadni nem kell. A panaszlő nagyon természetesen 1909-től érvényes illetőségi bizonyítvánnyal a zsebében és a referens megnyugtató kijelentéseinek hatása alatt az elismerés iránti kérvényt nem adta be. Így a legnagyobb jogtalanság volna, ha most ezáltal a Lex Dérer alapján neki járó igényétől elütnék. További indokként előadta a panaszló, hogy azok, akik 1906 január elseje élőt már Szlovenszkó területén laktak, nem voltak kötelesek az állampolgárság elismerését kérelmezni, tudniillik az 1886. évi XXII. t-c. 10. §-a szerint érvényben volt az úgynevezett hallgatólagos illetőség-szerzés és a Legf. Bíróság csak 1925 decemberében kelt ismert döntésével mondotta ki, hogy hallgatólagos illetőségszerzés nincs. A panaszló, aki 1904 óta lakik Kassán és 1905-ben már Kassán adót fizetett, 1909. évben hallgatólagosan megszerezte a kassai illetőséget, (amit a legjobban igazol, hogy 1922-ben a tanács kiállította az illetőségi bizonyítványt) és 1921 december 31-én a panaszos nem tudhatta, hogy hogyan fog 4 év múlva a Legfelsőbb Közig. Biróság dönteni. F. I. esetével egy időben intézte el a minisztérium T. J. kassai lakosnak teljesen ugyanazon a jogi alapon boadott és ugyanazokkal az okmányokkal felszerelt kérvényét. T. J. 1905 óta lakik Szlovenszkó területén, ugyancsak 1910 január 1. után szerzett kassai illetőséget, hasonlóképpen nem adott be 1921 december 31-ig állampolgárság elismerése iránti kérvényt s ennek dacára a minisztérium 36745 27. sz. határozatával a Lex Dérer alapján az állampolgárságot megadta. A minisztérium ingadozó állásfoglalása, sőt bizonyos tekintetben k"vetkezetlen álláspontja igazolja, hogy a Legfelsőbb Közig. Biróság helyes- irányu elvi döntésére a legégetőbb szükség van. Pozsony, január 11. (Pozsonyi szea’be'sz- tőségrűnkliőil.) Éjijei tiz óra húsz perckor a Duna jege Pozsonynál hirtelen megindult A nagy pillanatot egyetlen hatalmas, moraj lásszerü recsegés előzte meg. A jégtakaró ezer és ezer darabra vált és a víz gyorsan vitte a téli kikötő felé. A fényszórók állandóan dolgoztak. Erős fénykévéiket a rohanó jégtábláikra szórták és a szivárvány minden színében tükröztet- ték. A partokon nagy embertömegek nézték a fenséges látványt. Az emberek télikabát, kalap nélkül rohantak ki a kávéházakbál a propeüertál lomásra. Alig húsz percig tartott a zajt ás és a Duna már újból a régi sima tükrét nyerte vissza, csak itt-ott úszkáltak még jégtáblák a ligeti oldal közelében. A szenzációkat várók csalódottan bújtak vissza füstváraikba. E pillán atban még nem tudni, milyen darabon indult meg a zajliás ős mekkora kiterjedésben van még a Duna befagyva. A pozsonyi jeget a Dévény felöl jött zaj lás törte meg. * A pozsonyi megyei árvizbizottságnak kedden éjjel jelentik Sómorjárói: Holovies somorjai járásfőmök kedden délután kint járt a veszélyeztetett zónán és megtekintette a hidászok munkáját. A hidászok Soimorjánál 750 méter hosszúságban és 80 méter szélességben csatornát robbantottak a Dunán. Az esti órákban a robbantást abbahagyták. Reggel folytatják. Dunaszerdiaihelynél a vízállás 371. Bős jégmentes. Bakánál, Bős felett, félkilométo- ren megindult a jég, de Bősnél megállt. Pozsony, január 11. (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A zajló Dunán szerdán délelőtt lényegesen enyhült a helyzet. A folyam völgyét Pozsonynál erős köd borítja s a víz hátán nagy jégdarabok úsznak. Csupán a zsidó temető mellett áll még széles sávban mozdulatlanul a jégpáncél. A Duna 3zintje állandóan siilyed. Reggel hót órakor a vízállás 336 cm volt, mely tizenegy órára már 285-re apadt. A Sazava hajó — bár a helyzete lényegesen javult — még mindig nincs túl a veszélyen. Á Kis-Duna-ágon megindult a jégzajlás. Itt a vízállás Főrévnél 280 om. A 4902. számú usziályhajó, melyet a jégár Püspökinél a töltésre vetett, teljesen ki van ürítve. Schubert kapitány, az uszályhajó parancsnoka, ma reggel Pozsonyba érkezett és jelentette, hogy az uszályon volt, 60.000 korona értékű gömbi át megmen t ették. A nagy per* amely két ezeréves és meg mindig nincs vége Meghalt a csehországi Tiszaeszlár árfatlaxm! elitéit vádlottja Hilsner Lipót tragédiája, amelyről egykor az egész világ beszélt Bécs, január 11. Ma délelőtt a bécsi Rotschild-kórházban ötvenkilenc éves korában meghalt Leopold Hilsner. Ez a szürke jelentés nagy idők emlékét idézi fel, mert Leopold Hilsner nevét egykoriban egy szenzációs perrel kapcsolatban világszerte éppenugy emlegették, mint a tiszaeszlári nagyper vádlottjának nevét. Leopold Hilsner volt a hőse a csehországi vérvád perének, amely annak idején nemcsak Csehországban és egész Ausztriában,, hanem az egész földkerekségen a legnagyobb feltűnést keltette, úgy hogy még Amerikának és Ausztráliának nagy újságjai is hasábos tudósításokban számoltak be a szenzációs per minden egyes fázisáról. A csehországi Polnában született Hilsnert azzal vádolták, hogy egy Hruza Ágnes nevű parasztlányt meggyilkolt. Ámbár az indiciu- mok egészen más irányba mutattak, ameny- nyíben súlyos gvanuokok merültek fel a meggyilkolt leány testvérbátyja ellen, Hilsnert mégis a vádlottak padjára ültették. A nagy per, amely kétezer éves, abban az időben Csehországban is felbukkant s a rituális gyilkosság meséje nemcsak a tudatlan elemek körében, hanem az intelligenciában is hitelre talált. Br'uzií» Ágnesnek meggyilkolása éppen a húsvéti ünnepek idején történt és ez elegendő anyagot szolgáltatott a véres iz- galóknak arra, hogy megkonstruálják a vérvád meséjét. A pert a kuttenbergi törvényszéken kezdték meg. A gyönyörű kis bányavároska lakosságában a vád hatása alatt rögtön antiszemita mozgalom keletkezett és a tárgyalás fo- lj'amán is olyan nyilvánvaló törvénytelenségek fordultak elő, hogy a pert megszakították és a piseki esküdtbiróságot bizták meg a tárgyalás továbbfolytatásával. A kuttenbergi tárgyaláson még az a hallatlan dolog is előfordult, hogy Svoboda ügyész nyíltan hitet tett a rituális gyilkosság valódisága melleit. A piseki esküdtbirósági tárgyalás teljes négy hétig tartott, az esküdtek marasztaló verdiktet hoztak és ennek alapján a bíróság kötél általi halálra Ítélte az ártatlan embert, noha egyetlen tárgyi bizonyítékot sem tudtak felhozni bűnössége mellett. Ma már, amikor a nagy szenvedélyek elmúltak, minden igazságos és jogérzékkel bíró ember előtt nyilvánvaló, hogy az esküdtek marasztaló verdiktjüket kétségtelenül hamis tanúvallomások alapján hozták. Pesák koronatanút szemmelláthatólag alaposan kipreparálták, éppen úgy, mint a tiszaeszlári pörbep a kis Sckarf Móricot és az is bizonyos, hogy az esküdtek is elfogultak voltak A magánvád képviselője Prága jelenlegi főpolgármestere, Baxa Károly dr. ügyvéd volt, aki a piseki tárgyaláson olyan heves beszédet tartott a rituális gyilkosság ostoba vádjának igazolására, amely világszerte élénk és kínos feltűnést keltett. A humanista Masarylc a halálos Ítélet meghozatala után teljes felkészültséggel avatkozott a nagy perbe, szembeszállt a közvéleménnyel és az ö fáradhatatlan munkájának eredménye volt nagyrészben az, hogy a halálos Ítéletet fegyházbüntetésre változtatták. A szerencsétlen Hilsnernek büntetését a pankráci fegyházban kellett volna kitöltenie, azonban fegyenctársai annyira kínozták, gyötörték, hogy az igazságügyi kormányzat végül is az ausztriai Steinba vitte át. Az elitéit sokszor kérelmezte pőrének ujrafelvételét, végre húsz évi fegyházbüntetés kitöltése után megkegyelmeztek neki és szabadlábra helyezték. Becsben élt azóta, de ismételten eljött Prágába is és Alliance Israelite támogatásával tartotta fönn magát, továbbá házalással és Írószerek árusításával foglalkozott. 1919-ben feleségül vette Rosenfeid Teréziát és ez alkalommal megengedték neki, hogy nevét Wel- lerre változtassa. Később ismét a Himelreich nevet vette fel. A nagy per vádlottja most már halott és az ölök igazságot osztó égi bírótól fogja megkapni a teljes abszoluciót. Anglia asm terjeszt elő általános biztonsági paktumai London, január 11. A Westminster Gazette tegnapi számában szenzációs cikkben számolt be arról, hogy az angol kormány uj biztonsági szerződés tervezetét küldi be a genfi népszövetségi titkárságnak. Ezzel a cikkel szemben a Daily Telegr. diplomáciai munkatársa megállapítja, hogy az angol kormány memoranduma egyáltalán nem egy uj biztonsági szerződés tervezete. Anglia egyáltalán nem tesz javaslatot arra, hegy a hágai döntőbíróság opciós klauzuláját aláírja., vagy hogy a locarnói paktumon túl katonai kötelezettségeket vegyen magára. Az angol kormány nézete a döntőbírósági eljárásról és a háború esetén való kötelezettségeiről egyáltalán nem változott meg. Azok az okok, amelyek az angol kormányt megakadályozták a hágai döntőbíróság opciós klauzulájának aláírásában, még mindig fennállónak. xx Szebb és olcsóbb ajándékot nem vehet gye mekónek, mint a Tapsifüles nyuszika. Pozsonynál tegnap efi * <gs m ws m' >sp .. üliiüilfi 1 ül — A fényszórók világánál sekezren várták a zajlást — 3
