Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-10 / 7. (1634.) szám

•S^GM/'^AGZ^RHTRIiAB 1M Jan nsír 10, beH Teendőink az állampolgárság is iiielűsii kérdésében Irta Gergely Albert dr, MI. A közigazgatáisj. bíróság 8404—1923. az. dönté­sével kimondotta, 'hogy a községi termekhez 4 éven át folytonosan kellett járulni, aki nem járult, an­nak — a belügyminiszter utasítása szertárt — ne adíjanak illetőségi bizonyitványt, amivel különösen • e sok elbocsátott tisztviselőt és nyugdíjast sújtotta, akilmok nyugdiját illetőség hiányába 11 megtagadta. Mert a 4 évi folytonos hozzájárulást a községi tér- hekíhez a tisztviselőkre is kiterjesztette. Pedig maga a 10. § zárta ezt ki, mert úgy grammatikai, mint logikai törvénymagyarázattal az ellenkező állapi Iható meg. Ott, ahol a 10. § folytonosságot kívánt, ott .azt kitette. így a négy­évi lakásnál a „folytonos" szóval, a 9. § szerinti kifogásoknál az „ezen idő alatt" szavakkal írja elő a 4 évi időtartamot, az ugyané §-fban jelzett kivé­teleknél a régi terhekhez va'ló hozzájárulásnál a „‘folytonos" szót teszi ki és megerősíti a „hozzá­járulás" szóval, mag az uj község térijeihez csak „járatást" ir elő, már pedig a magyar nyelvben a „hozzájárulás" meghatározott terhekből való ■vi­selést és a „járatás" 6zó csak általában bármily módon, mennyiségben való teherviselést jelent. A csehszlovák kormány ennél a pontnál ész­revételeiben naiv nyelvtani okoskodással próbálja alátámasztani a 4 évi folytonos teherviselést. Azt mondja, hogy a 10. § a 4 évi lakás folytonosságá­nál és a 9. § szerinti kifogások ezen idő alatti ér­vényesítésénél jelen időben beszél és a községi terhek viselésénél is jelen időt használ, tehát fel­tételezhető, hogy itt is folytonosságot akart. Már pedig, ahol a törvény folytonosságot akart, ott ki­tette, a 10. §-han a községi terhekhez járatásnál nem tette ki. Azonkívül a magyar nyelvtani sza­bályok is nyilvánvalóvá teszik, hogy ezt nem akarta, mert azon mondat után: „ha azonban az uj községben négy évig folytonosan lakik" vesszőt (,) tesz, ami nemi összekapcsolást, hanem elválasz­tást jelent és ha összekapcsolni akarta volna, ak­kor „és", vagy „valamint" kapcsoló szavakat hasz­nálta volna. Ezt igazolja a 11. § is, ahol 2 évi állandó la­kásnál ezen idő alatt ott községi adó fizetést, vagy a községi terhek folytonos viselését írja elő, amely utóbbit, ha a 4 évi lakásnál is akarta volna, ki­tette volna. Ám az 1910 előtt fennállott törvény magyará­zatára illetékes volt magyar közigazgatási bíróság a fentieknek józan ész szerinti felfogásával 19— 1897. sz. elvi döntésében ki is mondotta, hogy az 1886:XXII. t--c. 10. §-ában jelzett járatást a községi terhekhez csak általánosan említi a törvény, ágy nem szüksége* a folytonos 4 évi járatás, hanem elég általában egyszer te a község terheihez já­rulni Es történhetik pótadóban, közveezély ese­tén közreműködésben, községi szegény-, vagy jó­tékony alaphoz hozzájárulásban etb.-ben. 'Azután 965—1907. sz. döntésében kimondotta a magyar közigazgatási bíróság, hogy azok, akik az 1886: XXII. t.-c. 138. §-a alapján a községi pót- adó alól mentesek (tisztviselők, katonatisztek, taní­tók, jegyzők), az 1886:XXII. t.-c. 10. §-ában kí­vánt községi terhekhez való járulás alól is mente­sek, mert ezeknek közérdekű működése a községi terhekhez való hozzájárulás természetével bír és igy ezeknél a 10. § alapján való illetőség megszer­zéséhez csak a 4 évi folytonos lakás és a kifogás­talanság kell. Persze ez áll a napszámosokra is, akiket az 1883 :X. t.-c. mentesít a keresetadó alól. Ahol a törvény valakit a teher alól mentesít, attól nem kíván teherviselést ott, ahol más, nem mentesitettektől kívánja. Ugyebár, mily alaptalan volt ez irányban a gáne&oekodás? Ámde igy is akadtak sokan, akik 4 éven át járultak a község terheihez, tehát illetőségük és állampolgárságuk kijárt. Ámde a legfelsőbb köz- igazgatási bíróság 16455—923. ez. döntésével ki­mondotta, hogy az 1666:XXII. t.-c. 10. §-a alapján megszerzett illetőség csak akkor vehető tekintetbe, ha akkor hozott községi határozattal igazolást nyer a község kötelékébe való felvétel. Vagyis nem ismeri el a hallgatólagos illető- eégszerzéit, szerinte az 1888:XXII. t--c. 10. §-a ma már nem létezik az 1910 január 1-e előtt történt ilíetöségszerzóshez. •Hogy e döntésben milyen contradictio in ad- jecto van, azt minden olvasó láthatja. A 10. § alap­ján már megszerzett illetőséget jelzi tekintetbe nem veex'időnek, ami magában abszurdum és a már megszerzetthez még külön nem létező határozatot (követel És e pontnál is a kormány észrevételei ugyan­csak szofizmával sietnek e döntést támogatni. E kormán ^támogatások mintegy odam/utatnak, hogy ezeket a döntéseket nem a jog, hanem a politika szülte. Azt mondja a kormány, hogy a 12. § szerint a település nélkül történő községi illetőségből való felvételről a felvettnek előző községe értesítendő, igy értesítendő a 10. § szerinti illetőségezerzésről de, amiből következik, hogy ehhez is községi hatá­rozat kellett. Mily felületes okoskodás ez! Az 1886:XXTI. |.-o. 5—18. §-ainalc struktúrájából nemcsak a jo­gász, de minden intellektuális egyén megállapít­hatja, hogv mindegyük szakasz önálló esetre szól és ezt megerősíti az a módszer, melyet a törvény alkalmaz, ha valamely szakaszt más szakaszra akar vonatkoztatni, t. i. akikor azt abban a §-ban kife­jezi így a 10. és 11. § okban rámutat a 9. §-ra, a 14 §-ban a 10. §-ra, mig * 12. §-ban semmiféle utalás minős más §-ra, sem más §-ban nincs utalás a 12. §-ra. Hogy lehet tehát e 'teljesen szüzén álló 12. §-ban önállóan foglaltakat józan logikával más­hová átutalni? A 12. §-mál, melynél a községi kötelékbe jutás felvétel útiján van előírva, az előbbi község érte­sítése érthető, mert a felvétel település nélkül tör- iténiik, igy, ha előbbi községében marad a felvételt kérő, logikus ennek az értesitéee. Ily okoskodással ráfoghatta volna az 1886. évi XXII. te. 6. és 7. §-aira is, hol a leszármazás és férjhezmenés utján szerzett illetőségekről van szó, hogy a szülés, illetve férjhezmenés anyakönyvi bejegyzéseit is külön, be kell jelenteni, ezek felett határozatot kell hozni és ezekről is az előbbi köz­ség értesítendő, mert hiszen ezek is eo ipso, hall­gatólag adtak illetőséget. j De hogy ennek a kifogásnak politikai jelen­tősége volt, azt a belügyminiszternek erre a köz- igazgatási bírósági 16455/923. sz. döntésére ki- j adott és a szlovenszkói teljhatalmú miniszternek i és Ruszinszkó kormányzóságának megküldött I 38/1925. számú körrendeleté is igazolja, amelyben e döntés tarthatatlanságát maga is érezte és ezért ebben utasította az alsóbb közigazgatási hatóságo­kat, hogy ezt a döntést ne vegyék figyelembe, ha­nem az 1886:XXII. te. 10. §-át értelmezzék úgy, mint azt maga a törvényszakasz értelmezi és az­után 15234/1925. számú rendeletével már ezt oda korrigálta, hogy ideiglenesen a továbbiakban kon­krét esetekben ne vegyék figyelembe. Később azonban már mindenkire való alkal­mazására adott utasítást és sorra megsemmisí­tette a már kiadott illetőségi bizonyítványokat és a hontalanok számát, a fizetés és nyugdíj nélkül elbocsátottak tömegét tízezrekkel szaporította. Pedig ha a kormánynak a komoly igazságos­ság lett volna a törekvése, csak az 1886: XXII. te. alkotásának a törvényhozási indokolásába kelleti volna betekintenie és megspórolta volna a sok ferde intézkedést és a hontalanok seregének a megteremtését. Ez az indokolás, világosan mondja, hogy az 1871., 1875. és 1876, évi törvények hatályon kívül helyezését és az 1886:XXII. te. 10. §-ába az illető­ségnek hallgatólag és automiafctee elnyeréséi m illetőség megszerzésének megkönnyítése végett vette fel a törvénybe. Ugyanis a csehszlovák kormány észrevételei-* ben az 1876:V. tcikkre hivatkozik, mely az 1871: XVIII. tcikket módosította és melynek 4 §-a a községi illetőségnek megszerezhetését település által, vagy anélkül is a községi kötelékbe való határozott felvétel által jelzi. És ebbe a §-ba ka­paszkodik, holott ennek a 6. §-a is már a hallgató­lagos illetőségszerzést önállóan mondta ki. Ezt a hivatkozást és minden egyéb kifogást azonban ab ovo hiábavalóvá minősít az 1886. évi XXII. te. törvényhozási indokolása, mely előre jelzi a könnyítést és kifejezetten hirdeti a hallga­tólag és automatice szerezhető illetőséget, ami mellett a fent levezetett törvényes magyarázat és a magyar közigazgatási bírósági döntések már nem is fontosak, de a könnyítésnek becsületes elő­segítésére és a törvény és indokolásának józan felfogására és követésére igazán például szolgál­nak minden jogállam előtt. (Vége következik.) A francia parlament januári ülésszaka nagy politikai szenzációkat Ígér Po^earé a ssanáSásrói, Briand a kO!poUtikáróS tart expozét — Bk szilárd — Párig, január 9. A francia kamara ja­nuári ülésszaka kedden, január 10-én kez­dődik. T ék in téliéi arra, hogy a kamarai -vá­lasztások határidejét április 22 és 29-ben már véglegesen megái lapították., a mostani ülésszak nagyon -rövid időtartamú lesz s leg­később március közepéig befejeződik. Egé­szen bizonyos, hogy a kamara eddigi elnö­két, a szocialista Buissont újból megválaszt­ják. A parlament munkarendjének legfonto­sabb pontja az ujoncozásról szóló törvény- javaslat további vitája. A legutóbbi ülésszak ebből a törvényjavaslatból már busz fejeze­tet letárgyalt és elfogadott. Január 24-én kezdődik meg Poincaré szanálási munkája felett a nagy pénz­ügyi vita. Poincaré bejelentette, hogy bevezető, programot adó beszéde olyan nagy terjedelmű lesz, hogy annak elő­terjesztésére teljes két napra van szük­sége. A pénzügyi vita azután a minisz­terelnök expozéjához csatlakozik és leg­alább tíz napot fog igénybe venni. Az , összes pártok legkitűnőbb szakértőiket és legjobb szónokaikat jelölték ki a vitá­ban való részvételre. A politikai helyzet mostani állása sze­rint alig lehet feltételezni, hogy a nem­zeti egység kormányát veszély fenye­gesse. Nem szabad azonban megfeled­kezni arról, hogy a kabinet körében fel­merült nézeteltérések járhatnak esetleg súlyos konzekvenciákkal. A pénzügyi vita után a kamara az interpel­lációk tárgyalásait kezdi m-eg. Több mint száz interpeláció vár elintézésre. A szenátus napirendjén a legnagyobb érdeklődéssel kisért pont a külpolitikai vita, amelyet Brianid már 1920 őszén megígért, de ■amelyet a várbéke ürügyével és a pénzügyi szanálás érdekeire való tekintetted állan­dóan elhalasztottak. A francia parlament tehát nagyjelentő­ségű ülésszak előtt áll, amely nemcsak fran­cia belpolitikai, hanem külpolitikád tekin­tetben is figyelmet érdemel. A kassai Szent Domonkos-zárda könyvtárában megtalálták a legrégibb magyar zenei emléket Zsigmend király idejéből való Szent Erzsébet-hinmusz — Varjú Elemér fedezte fel egy filozófiai munka előzéklapján tán olvasható, szövege is a megfelelő hangjegy, alá van írva, csak három hely adhat félreértés­re alkalmat s ezek közül kettő hangjegynek tetsző tintafolt. Az egész nagyérdekességü és nagyon be­cses leletet Sikabonyd Antal dr. publikálja a Könyvbarátok Lapja legközelebb megjelenő számában, maga a himnusz azonban már ko­rábban nyilvánosságra kerül énekelőadásban is: amennyiben Molnár Imre dr., a kiváló dal­költő és zenetörténeti iró, január 10-ére hir­detett hangversenyének első számaként ének­li el. A Pray-kódex neumai korban megelőzik ugyan ezt az újonnan fölfedezett Erzsébet- himnuszt, de azokban nincs magyar vonatko­zás, mig ez a XVI. század második feléből származó kézirat, ha dallamai nem is magyar- eredetüek, ebben az összetételben magyar szerző munkája, magyar szent himnuszát tar­talmazza és magyar kéz vonása. Rádióműsor. • Budapest, január 9. Nagyjelentőségű tudományos *éé A> jtr irodalmi fölfedezés felé fordul most a tudo­mányos, irodalmi és művészeti körök figyel­me. A kassai Szent Domonkos-rend ősi zár­dájánál: könyvtárában nehány középkori kézirat között egy kis ivrétü kötetre bukkant Varjú Elemér dr. A kötet Aris- ioteles Metafizikáját és Aquinói Szent Tamás ehhez irt magyarázatát tartalmaz­za, de a kéziratnál sokkal érdekesebb és jelentőségteljesebb az a kötésnél elő- zéklapul felhasznált hártyalevél, ame­lyen a tudós fölfedező a legrégibb, eddig ism.ert, írott, magyarvonatkozásu zenei emlékre, egy Zsigmond király korából való Szent Erzsébet-himnuszra bukkant. A kassai Szent Domonkos-rend zárdájá­nak egykor hatalmas könyvtára volt. A val- lásujitással szétzülött a könyvtár is, köteteit, kéziratait és hires ősnyomtatványait széj­jel hordták a világ minden részében és csak kis részét sikerült megmentenie a városnak és a Kassán székélő szepesi kamarának, úgyhogy a Domonkosok, Kassára való visszatérőben, ezeket a megmaradt könyvtárroncsokat új­ból magukhoz vehették- Ezek között a meg­maradt könyvek között fedezte föl Varjú Elemér dr. a réges-régi Erz&ébet-himnuszt, amely mind szövege, mind dallama révén eddig ismeretlen változattal gazdagítja him­nusz-készletünket. Betűtípusa a XVI. század végére, vagy a következő század elejére vall és kétségkívül hazai kézül szármázik. Gregorianus-fc.ar\r- jegyei is megfelelnek a kornak. Valószinü, hogy SZENT ERZSÉBETRŐL, örvendj Boldog Magyarország Krisztustól jött adománynak, Dicséretét minden módon Szívvel, tettekkel hangoztasd. Angyalok megkoronázták, Hogy társokul elfogadták. Alapvető szeglet körül , Krisztus, im, elküldetett, Hogy ölelő kőfal gyanánt Ezt a kettőt összeleösse S amint uj fényre derité, A nép újból dicsőíti , Boldogsdgos Jeruzsálem « Béke jósoU látománya, Felépítve az egekben Kövekből, amelyek élnek. Bámul a vig Türlngia, A természet rendje megdőlt A Szent által, hogy megesnek Századokra szóló csodák, Az uj csillag felragyogott, Régi kétely elhallgatott. A nagybecsű emléket Lajtha László zene- történeti szempontból vizsgálta meg ée meg­állapította, hogy a himnuszban mind a két eddig ismert Erzeébet-himnuszból vannak részletek. Kottája négysoros kvadratiám hang­jegyekkel íródott, amelyek, mint ismeretes, nem jeleznek ritmikát yáltozást A kézirat tisz­EEDD PRÁGA: 11.00, 12.05, 16.30, 18.45 és 22.20 Zene. — 17.50 Német előadás. — 19.00 Pelopis háztüznézője, Fibich melodrámája. — POZSONY: 18.15 A szalonzenekar hangversenye. — 20.00 Prá­gai műsor. — KASSA: :9.35 A kozák-kvartett hangversenye. — BRÜNN: 12.15 Gramofonzene. 15.00 Egy óra az asszonyoknak. — 18.10 Német előadás. — 19.00 Hangverseny. — 20.00 Prágai műsor- — BUDAPEST: 17.00 Filharmónikue hang­verseny. — 18.15 Természettudományi előadás. — 19.00 Háry János, Bartók Béla operája. — 22.45 Cigányzene. — BÉCS: 11.00, 16.00 ée 20.05 Zene. — ZÜRICH: 15.00, 16.00, 20.00 és 21.00 Zene és ének. — BERLIN: 20.10 A Madonna kincse. — STUTTGART: 16.15 Tánczene. — 20.00 Szimfóni- kus hangverseny. — 21.00 Baumann Franz vig- játéka. — MÜNCHEN: 18.15 Hangverseny. — LAN- GENBERG: 20.15 Kamarazene. — KÖNIGSBERG: 21.35 Orchester-est. — FRANKFURT: 18.30 Tris- tan és Izoide, Wagner operája. — RÓMA: 20.45 Orosz zene. — MILÁNÓ: 23.00 Jazzband. — NÁ­POLY: 20.45 Operett-zene. — ZÁGRÁB: 17.00 Hangverseny. SZERDA PRÁGA: 11.00, 12.05, 16.30 Zene. — 17.50 Né­met előadás, — 19.15 A cárevics, Lehár operettje. — POZSONY: 17.00 Hangverseny. — 18.05 Szlo­vák nyelvlecke magyarok számára. — 18.40 Gra­mofonzene. — 19.15 A cárevics, Prágából áthozva. — KASSA: 19.55 Szólista hangverseny. — BRÜNN: 12.15 Hangverseny. — 18.00 Német elő­adás. — 19.15 A cárevics, Prágából- — BUDA­PEST: 17.00 Közgazdasági előadás. — 17.30 Wag- ner-est, szimfónikus hangverseny. — 18.50 Rádió amatŐrpósta. — 20.00 Tarnay Alajos dalestje. — 21.45 Gramofonzene. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 22.00 Zene. — 20.30 A tea-asztalnál, vígjáték. — GRAZ: 20.30 A városi operettzenekar hangverse­nye. — ZÜRICH: 16.00 és 21.00 Zene. — 20.00 Kamarajáték. — BERLIN: 16.30 Stuart Mária, Schiller szomorujátéka. — 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 16.15 Hangverseny. — 20.00 Dia- lekt-est. — LEIPZIG: 20.15 Bettina eljegyzése. — BRESLAU: 20.20 A szántóvető, Lissauer szomorú- játéka. MÜNCHEN: 21.00 Esti zene. — RÓMA: 20.45 Könnyű zene. — MILÁNÓ: 21.00 Operett­előadás. — NÁPOLY: 21-00 Operazene. 4 Kassán írták a Szent Erzsébet-plébánia- templom részére. Szövege, a rövidítések feloldásával, a kö­vetkező: „ I Pozsonyi MÉ\ növény Mm I sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás,eldugulás,májbej,kőlika, aranyér, vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárga­ság ellen. Minden gyógytárban kapható 1 üveg ára 5'— Kő. S Vágyázat a „VÖRÖS RÁK" védjegyre ? I Készíti: Vörös Rák gyógyszertár, Bratislava ] Alapítva 1312>ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom