Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-07 / 5. (1632.) szám

1928 Január 6, péntek. 10 .jSport-­A ruszinszkói sportélet 1927-ben I. Atlétika Ungrár. január 5. A most. elmúlt óv sportélete nem nyuijt meg­nyugtató káp&t- Egy-kót sportágban látunk ugyan haladást, de általában sajnálatos visszaesésről kell beszámolnunk­Ennek a Ide, négy régi vármegyére terjedő or­szágnak a sportját csaknem kizárólag a városok je­lentik: Ungrár, Munkács, Beregszász, Nagyszállás. •A vidéken is működik ugyan néhány egyesület, de ezeknél rendszeres sportéletről alig beszélhetünk. A Husziti és Raliéi Sport Club emláiÉbetö elsősorban. A klasszikus, könnyű-atlétika nehezen hódit, aminek ifőoka, hogy kevés helyen vannak hozzá­értő vezetők és hogy egyelőre — érdeklődő közön­ség hiányában —nem hajt jövedelmet. Mint valamennyi sportágban, úgy az atlétiká­ban is Ungrár fővárosé a vezetőszerep. A háború előtt már virágzó atlétikai, szakosztállyal bíró UAC támasztotta uj életre ezt az egészséges és lélekeme­lő sportágat- Ma több versenyágban rendelkezik kiváló atlétákkal, akik több kerületi rekordnak a birtokosai A futószámokban: gzoliosinszky, Csi- csery, Kremniezky. Platzer és Győrffy. a dobó- és úszó számokban a többszörös főiskolai rekorder Ro- leizek Zoltán, az Osgyány-fivérek és Spécik a leg­jobbak. Az ifi következő clubrekordikimutáfás jelzi az UAC atlétikai életének fejlettségét. Ezeknél jobb eredményt ruszinszkói atléták el nem értek és ágy ruszinszkói rekordoknak is tekintendők. 60 m. síkfutás: 7.9 mp. Szolicsinszky 1926. 100 m. síkfutás: 12 mp. Szoliosinszky 1926 és iKremniczky 1927. *200, m. síkfutás: 25.3 mp. Bacsó 1926. 400 m. síkfutás: 56.4 mp. Bacsó 1926. SCO m. sik'Más: 2 p. 06.4 mp. Szolksinszky 1927. ­1500 m. síkfutás: 4 p. 28.3 mp. Platzer 1T. 1926. SOfX) m. eíkf.: 10 p. 33 mp. Platzer. II. 1926. 5000 m. sikf.: 16 p. 39.4 mp. Csicsery 1927. Ma’ráuhoni futás (42 km. 195 m.): 3 óra 25 p. 07 mp. Győrtfify 1927. Magasugrás: 169 cm. Roleózek 1926. Távólugrás 5.80 m. Roleizek 1926. Magasugrás helyből: 140 em. Osgyány II. 1927. Távolugrás helyből: 2.77 cm. Speck I. 1926. Rúdugrás: 2.80 m. Roleizek 1926. Hármasugrás: 11.68 m. Roleizek 1926. Sulylökés: 12.43 m. Osgyány I. 1928. Diszkoszvetés: 39.02 m. Roleizek 1927. Gerelyhajítás: 41.44 m. Osgyány II. 1926. Rendezett az UAC két házi és egy országos versenyt, amelyen a legjobb ; kassái,' épérjesi éá áglói atléták részt vettek és indította atlétáit a ke­rületben rendezett valamennyi versenyen, amelye­ken több kiváló eredményt értek el. Az Éezakma- gyarországgal Miskolcon rendezett kerületi verseny megnyerésében az oroszlánrésze szintén az UAC- atlétákat illeti. Az Ungvári CSK is igyekezettel foglalkozik az atlétikával. Legjobb atlétája a sokoldalú Hajlidh. Az UMTE csupán a hosszutávfutást kultiválija, rendezett is 5 km.-es országúti versenyt, amelyen a katonáskodó Csicsery távollétében, a rendező egyesület atlétái domináltak. Győztes Kuruc volt.-A beregszásziak, nagyszöllősiek, munkácsiak és a többi ungvári egyesület nem foglalkozik atléti­kával. A Huszti SC rendezett egy versenyt, de azon igazolt atléták nem indulhattak, mivel a rendező egyesület nem tagja a szövetségnek. Remélhető, hogy belépve a szövetségbe, a ruszinszkói atlétika előharcosai közé lép. A nehéz-atlétikai sportágakat tekintve, a bir­kózásban visszaesést látunk. Alig volt verseny, te­hált nem lehet fejlődés. Még az UAC és az UMTE foglalkoztatta leginkább birkózóit. Vojnár UMTE, Sameriosköi, Orosz, Német és Rosenberg UAC, Schöinburg UTK a legjobbak. A nyár folyamán élénk lendületet vett az ököl­vívás. Hegedűs Rezső budapesti mester vezette az UAC-clubhá'/ban lefolyt gyakorlatokat, amelyeken a többi egyesületből is számosán részt vettek. Egy sikerült szabadtéri versenyt is rendeztek, amelyen a kassai ökölvívók is indultak. A legtöbb kerékpárossal biró UMTE rendezett 36 km.-es és 80 km.-es távon versenyt az ungvár— munkácsi műúton, amelynek szép sikere volt. (Folytatjuk.) MEGHÍVÓ a CsAF—Magyar Labdarugók Szövetségének 1928 január 15-én d. e. 10 órakor Pozsonyban, a Savoy- száliö különtermében tartandó rendes éri közgyűlésére. Tárgysorozat: í. Elnöki megnyitó. 2. A résztvevők és szava­zók igazolása. 3. Évi jelentés. 4. Kopper Miksa, a Szövetség prágai képviselőjének jelentése. 5. Pénz­táros és ellenőr jelentése, zárszámadás, vagyon­mérleg és a felmentvény feletti határozatihozatal. 6. Költségelőirányzat. 7. Indítványok. 8. Választá­sok. A közgyűlésen a kerületek annyi szavazattal biraak, ahányszor 50 igazolt játékosuk van; azon egyesületek játékosai, amelyek fizetési kötelezett­ségeiknek a közgyűlés napjáig nem tesznek eleget, a szavazatok megállapitásánál figyelembe nem ve­hetők. A megbízólevelek a kerület elnökének és előadójának aláírásával, valamint a kerület pecsét­jével ellátva, legkésőbb 2 nappal a közgyűlés előtt a Szövetség titkárságának beküldendők. Indítvá­nyok 4 nappal a 'közgyűlés előtt írásban adandók be. A közgyűlésen sem tanácskozási, sem szava­zati joga nincs azon kerületnek, amely esedékessé vált fizetési kötelezettségeit nem telijesitette. A közgyűlés félórával a kitűzött időpont után mindenképpen határozatképes. Scliurmtamn Imre s. k., LeberKnger Frigyes s. k., titkár. ügyv. elnök. A tátrai téli sraorthét első napja Őtátrafüred, január 5. (Saját távirati jelentésünk.) Kedvező terepen szerdán kezdődtek meg a tátrai téli versenyek a sifutó - számokkal. Az eredményék már eddig is azt bizonyítják, hogy az ez idei téli spörthétnek nagy -sikere lesz. Részletes eredmények: 18 kilométeres országközi sitávverseny I. osz­tály: Nemecky (Sv. L.) l óra 21:40, 2. Buják (KV) 1 óra 24:54, 3. Fustauer. — II. osztály: Kulka (Sv) 1 óra 27:28, 2. Ruftisky (KV), 3. Zigius (Sv). Huszonkét résztvevő. 6 kilométeres ifjúsági verseny: Bányász (KV) 37:35, 2. Novák. — Ifj. 3 km.: Mörth (KV) 6:05, 2. Szontagh (KV). Hölgyfutás 3 kilométer: Eleöd Anikó (Kör­möcbánya) 8:10, 2. Thern Elza (KV) 8:38. Öt i észlvevő. Leánycsoport öt résztvevővel: Szelnár Mar­git 8:31. Gyermekverseny másfél kilométeren. I. cso­port: Bluck 4 p. — II. csoport: Szász 5 perc. Csütörtökön az országközti siugróversenyt, i pénteken a nemzetközi ródli- és bobsleigh-ver- senyt Szlovenszkó bajnokságáért, valamint a mű­korcsolyázó versenyt bonyolítják le. )( A Magyar Labdarugó Szövetség véglegesen megállapította ez idei nemzetközi programját E szerint a magyar válogatott április 22-én Buda­pesten, október 21-én pedig Prágában játszik a csehszlovák válogatottal. Budapest amatőr együt­tese Pozsonnyal ugyancsak április 22-én mérkő­zik Budapestén, mig a revansmeccs október 21-én lesz Pozsonyban. )( A Pesterzsébet Athénben 4:1 (2:0) arány­ban legyőzte az Olimpiacost. )( A spalatoi Hajdúk Máltában a Florio ellen 5:1, a St. Georg felett pedig 5:0 arányban győztek. ; i )( A Slavia Milánóban vízkeresztkor az Inter- nnzionale ellen játszik. — Az amatőr Union Zsizs- kov pénteken Regensburgban szerepel )( A Viktória Zdzskov és a Vrsovice a hol­napi ünnepnapon a Slavia-pályán barátságos mér­kőzést vívnak. )( Finnország a második újonca — Norvégia után — a Davis Cupnek. Vele a Davis Cupben ez idén résztvevők száma 15-re emelkedett. )( A cannesi téli tenniszversenyen a világ négy legjobb amatőr tenniszjátékosnője ad egy­másnak találkozót. A spanyol Alvarez és a német Cilly Aussem már a Riviérán vannak. A napok­ban várják Betty Nuthall és Helene Wills megér­kezését. A női-kvartett tehát már készenlétben áll, közülök csak a legjobb hiányzik — az isteni >: Suzanne. . KőZGÍAZDASiAfiP . Kereskedelmi mérleg, fizetési mérleg n. i Prága, január 5. Jó kereskedelmi szerző­désekkel kétség kívül javítani lehetne a ke­reskedelmi mérleget, arra azonban nem le­het számítani, hogy a passzivitást megszüntes­sék. A kereskedelmi szerződések érték® ugyanis csökkent azáltal, hogy a szerződő ál­lamok arra törekednek, hogy a szerződések­ben vállalt kötelezettségeket devalválják- Fe­lesleges rámutatni arra, hogy a legtöbb kedvezmény ma már olyan sé­ma, amelynek édeskevés jelentősége van, mert a szerződéses vámtételek közé sorolt áruknak a származási helyhez való kőié- sével, vagy pedig a vámtarifa nomenkla­túrájának megfelelő módosításával a leg­több kedvezmény jogából egy harmoAik államot mindig ki lehet zárni. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy pél­dául a magyar ipari produkció tízszázalékos többlete a kivitelben 124 millió pengővel tud­ná csökkenteni a mai magyar passzivitást, ak­kor tisztában kell lenni azzal, hogy a keres­kedelmi politika még akkor is csak csökkent­hetné, de nem tüntethetné el a mérleg pasz- szivitását, ha valóra válna az, hogy a magyar ipari termelés minden tiz százalékos többle­tét tényleg exportálni lehet. A kereskedelmi mérleg problémáját tehát a kereskedelmi mérlegén kivul kell meg­oldatnunk, mert önmagában az áruforga­lom mérlege nem volna sem aggasztó, sem következményeiben veszedelmes mindaddig, amig nem jelenti egyúttal a fizetési mérleg passzivitását is. A merkantilpolitika eszközei nem fognak célra vezetni a fizetési mérlegek passzivitásá­nak csökkentésénél. A fizetési mérleget kell megjavítani. Ez a probléma két részből áll, az egyik a kivándorlás, a másik pedig a tran- zitóforgalom tételeinek aktivitása, azaz a fel nem használt munka valorizálása. A kivándorlók a háború előtt annyi pénzt küldtek haza, hogy ezek az összegek egyes államok fizetési mérlegeiben jelentős tételek közé tartoztak. A háború után ez nagyon meg­változott. A kivándorlás problémája azért sú­lyos, mert nincsen céltudatos kivándorlási po­litika és az északamerikai bevándorlás korlá­tozása által a kivándorlásnak ez a gazdasá­gilag megokolt és szükségszerű tünete szüne­tel. Érdekes például a magyar kivándorlási probléma. 1920—1924 években tengeren túlra mindössze 20 ezer magyar állampolgár ván­dorolt ki. A magyar kivándorlás szisztemati­kusan kerüli Délamerikát, holott éppen Ar­gentína az a terület, amely legalkalmasabb a kivándorlók felvételére. A kivándorlás céltu­datos irányítása részben a magyar népesedé­si feleslegek levezetésére volna alkalmas, részben pedig következményeiben hozzájárul­na a fizetési mérleg javításához. A másik té­tel, amely ma a fizetési mérlegben alig szám- bavehető összegekkel szerepel, a tranzitófor- galom. Az előjegyzési és kikészitési eljárás jelenlegi megkötöttsége a tranzitállás fejlődé­sét lehetetlenné teszi. Semmi sem volna kívánatosabb, mint­hogy e tárgyilagos megállapítások után, ame­lyek eloszlatták azt a látszatot, mintha a paszi- vitással szemben felmerült merkantilista ag­godalmak a merkantilizmus eszközeivel lehet­nének eloszlathatok, a figyelem a fizetési mérleg aktiválható tételeire irányulna. A behozatali és kiviteli tilalom megszünte­tésének feltételei. A csehszlovák ipar a behoza­tali és kiviteli tilalmak megszüntetésével foglal­kozó nemzetközi konferencián képviselői révén egy egész csomó fel ..olt hozott javaslatba, ame­lyek főképpen a fontos nyersanyagokra, egyes készárukra, mint például autókra és vegyi árukra vonatkoznak. Értesülésünk szerint a prágai ke­reskedelmi kamara az egyes iparágaknál most gyűjtötte össze az anyagot, hogy az összes felté­teleket koncentrálhassa. Az egy:s kereskedelmi kamarákat figyelmeztették, hogy a feltételek iránti kívánságokat ne túlságosan terjesszék ki, miután csak szűk korlátok között lehetnek tekin­tettel ezekre. A BANDITA Ma: EDGÁR WALLACE Fordította Kosáryné Réz Lola] (5) — Talán csak nem jut az eszébe, hogy ilyen felelősségteljes munkát helyezzen ennek a fiatal­embernek a vállaira, akinek valószínűleg sem ideje, sem kedve az ilyen emberbaráti dolgokhoz? Anthony hallgatott... Bámult __ Figyelt... És kezdett átlátni a szitán ... — Figyeljen ide, Whipplewhite, — szólt Frenchan kurtán. — Nem szeretem, ha ilyen han­gon beszél mr. Newtonról. Elég ideje ismer már engem ahhoz, hogy tudja, milyen biztos a meglá­tásom. Éppen olyan jól ismerem mr. Newton jelle­mét, mint akár a magáét is. — Elfogadom, hogy maga nagyon jő ember­ismerő, — mondta az ügyvéd, — csakhogy itt egy fantasztikus, vagy jobban mondva, őrült végren­deletről van szó, aminek a rendelkezéseit... — Csak igazán becsületes ember hajthatja végre, —. vágott közbe mr. Frenchan. Az ügyvéd bólintott. — A becsületében nem kételkedem, — mondta aztán, Anthony felé intve. — De itt pénzről is van szó. Ha ennek a fiatalembernek vagyona is van, ha fel tud nekem mutatni, mondjuk, tízezer fontot... Anthony szive boldogan kalapált, de a hangja kissé remegő volt amint mondta: — Ha nem sajnálja a fáradságot és felkeresi a bankáromat... — kezdte. Majd igy folytatta kis szünet után: —Igazán nem tudom, elvállalhatnék-e ilyen megbízatást és kérem i?, mr. Frenchan, ne hatá­rozzon véglegesen a dologban, de ha akármilyen okból kétségeik vaunak anyagi viszonyaimat ille­tőleg, kérem, jöjjenek el velem a bankba. — Nem mondtam? — kérdezte mr. Frenchan diadallal. — Legyen olyan jó, kisérje el őt. — Nem érek rá holmi bankokba mászkálni, — morgott az ügyvéd. — Mondtam már, hogy dol­gom van a törvényszéken. Felállt. — De ha ön, mr. Newton ma estig fel tud mu­tatni előttem, mondjuk, ötezer fontot, akkor én, •mint Walter Frenchan végrendeletének egyik végrehajtója, beleegyezem, hogy önre bízzák a pénzt. — Maga igazán kiállhatatlanul bizalmatlan- kodó, — mondta Frenchan dühösen. — Eszemben sincs, hogy kedves Newton barátomat ilyesmivel terheljem. — Egyáltalán szót sem érdemel a dolog, — mondta udvariasan Anthony. — Nagyon megértem Whiplewhite ur elővigyázatosságát és ha lesz oly szives, pontos időt és helyet mondani, nagyon fo­gok örülni, ha lesz szerencsém ötezer fontot hozni, bár természetesen, arra nem vagyok hajlandó, hogy át is adjam önnek. — Nem kell, hogy ide adja, — vetette oda kurtán az ügyvéd. — Én csak látni akarom. Anthony mélyet lélekzett. — Ideje akkor hát, hogy a bankba menjek, — mondta. — Hol találkozunk? — A Cambrai-féle vendéglőben, Regent- street, félnyolckor. Nem tudok hamarább elszaba­dulni. Jó lesz igy, Frenchan? — Én ellenzem ezt az egész komédiát, — mondta Frenchan látható bosszankodássaL — De ha mr. Newton olyan kedves és nem haragszik meg a maga bogaraiért, nekem nincs mit mon­danom. Negyednégy volt, mikor Anthony a kávéház- ből kijött. Szerette, volna, utánajövő barátaira va­ló tekintettel, ha beugorhat egy autóba és han­gosan odakiálthatja a soffőmek valamelyik bank címét, csakhogy a keserű igazság az volt, hogy még csak egy villamosjegy ára sem csörgött a zsebében. Csöndesen ballagott el egy befásitott. térig s ide-odakószált a padok között, eldobált újságokat keresve. Kettőt talált is visszavonult velük egy félreeső sétányra és nagy gonddal fo­gott hozzá, hogy egyforma hosszúkás szeletekre vágja a papirost amikkel aztán megtöltötte a zsebtárcáját, mig csak kövérre nem dagadt tőle. Annyira elmerült a munkájába, hogy nem is vette észre azt az embert, aki feléje jött a füvön keresztül s most figyelmesten nézte, mit csinál — Talán apróhirdetéseket nyirbál ki? — szó­lalt meg egy hang. Anthony felnézett Egy pillanatig sem kételkedett az idegen hi­vatásában. Detektív volt. Anhony jókedvűen intett — Igen, azt csinálom, — felelte. — Mit forgatunk a fejünkben? — folytatta a detektív, —• most már meglehetős hivatalos hangon. — Minden ilyen szelet egy százfontos bank­jegy* — mondta Anthony. A detektív melléje telepedett. — Egyre jobban sejtem, hogy mi ketten még szoros ismeretséget kötünk egymással, — mondta barátságosan. — Az lehet Maga detektív, mi? — Nem tudom, honnan szedte, de közelebb áll az igazsághoz, mint talán valaha is életében. — Mondja kérem, sok idegenfosztogató rész­vénytársaság működik Londonban mostanában? — Körülbelül, négy, — mondta a detektív. Talán magát is kerülgeti valaki? Anthony bólintott. — Akkor hát mindjárt gondjaimba veszem magát, — mondja a detektív, — jól mulatva ma­gában a dolgon. — Ezt a világért se tegye, tiltakozott An­thony. — Inkább mondja meg, hogyan szoktak ezek az urak eljárni. — Közös a módszerült és ha találkozott ve­lük már, akkor bizonyosan ismeri is. Rendesen azon kezdik, hogy gazdag és nagylelkű emberek, akik a szegények között pénzt akarnak kiosztani. Valaki állítólag pénzt hagy erre a célra és ők ke­resnek egy megbízható egyént, akire rábízhatják az összeget anélkül, hogy attól kellene félniök, hogy pezsgőre vagy kóristanőkre költi. — Nem valami eredeti gondolat, — mosoly­gott Anthony. — Nem eredeti, de az emberek kapzsiságára számítanak és ügyes a számításuk. Talán magát is baleknek nézték? Anthony bólintott. — Afrikából jöttem, — mondta egyszerűen, — és nagy vagyonom van. — Ma este ötezer fontot kell nekik felmutatnom, hogy a hitelképes­ségemet bizonyítsam. A detektív a zsebtárcára pislantott. — Nem is olyan kezdetleges férfiú maga, — szólt felállva, — mint amilyennek látszik. Hát csak vigye nekik ezt. És ha valami kellemetlen­sége lenne velük, itt a névjegyem Este félnyolc órakor Anthony pontosan be­állított a találkára. Az ügyvéd már várt reá. Új­ságot olvasott és egy kis pohárka abszint állt előtte. — Ártalmas ital, mr. Newton, — mondta a« ügyvéd, — de én nagyon jónak találom. Az emész­tésemet javítja. Nem találkozott mr. Frenchan- nal? Anthony megrázta a fejét — Különös ember. Úgy bízik mindjárt min­denkiben, mint a saját apjában. Hogyan kerülte el mostanáig hogy kirabolják, csak a jó ég tud­ja, — panaszkodott az ügyvéd. — Mindenkiben megbízna, a legelső utcai csavargóban is. Remé­lem mr. Newton, nem veszi rossz néven tőlem, amit mondtam, de az ügyvédnek óvatosnak kell lennie minden eshetőséggel szembe.­— Ezt teljesen megértem, — mondta Anthony nagyon nyájasan. Ebben a pillanatban lépett be Frenchan. Beszéltek egy darabig valami friss szenzá­cióról, ami minden újságban benne volt, aztán mr. Frenchan sóhajtva szólt: — Essünk hát túl a dolgon, ha már muszáj. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom