Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-07 / 5. (1632.) szám

1WB8 január 6, péntek. Magyar Újságírás Párís, december végén. Ma reggel eszembe jutott, hogy meg kel­tene venni a pesti lapok karácsonyi számait. Ha Parisban az embernek eszébe jut, hogy külföldi lapot akar vásárolni, elmegy az Ope­rához, a nagy Boulevardokra, mert az ottani ujságiró-bódékban körülbelül megkapja mindazt, ami az öt világrészben sajtótermék alakjában megjelenik. Délelőtt tizenegy felé már kibontakozott az élet ezen a vidéken, ami annyit jelent, hogy alig lehet járni a töméntelen sokaság­ban. Vigasztaló, hogy az autók még a járóke­lőknél is óvatosabban és lassabban kénytele­nek járni, azok okozzák egyébként a bajt — s mire átvergődhettem az autótömegen és el­jutottam a boulevard első nemzetközi ujsá- g'Osbódé.jáboz, félfózenikettő volt. Éppen vala­mi idomtalan teherautó állt meg előtte és az áras, aki ma két szárnysegéddel dolgozott, ja­vában káromkoodtt. A teherautóról óriási uj- ságcsomagokat emeltek le. Hely nem volt, a főidre rakták azokat, a járókelők orra elé és a piétonok forgalma csakhamar újabb korlá­tozást szenvedett. A bódéban ügyes drótrács­ban sorakoztak a meglevő lapok, különfélék, de mind magasak és karcsuak, szabályszerűen háromrét összehajtva, azután félbetörve és elhelyezve szűk keretükben, vagv egymás he- gyén-hátán. Az érkezettek a járdán bevertek. Az árus, a rikkancs és feleségük megálltak az utat elfoglaló csomagok előtt és arcukon lát­szott: nem tudnak mihez kezdeni. Haragud­tak is, csodálkoztak is és ügyefogy ottan bab­ráltak a csomagokat átfogó zsinegeken. ' A piétonok pedig botra akozva kerülték ki a tor­laszokat s a rendőr megjelenése már vala­hogy a levegőben lógott. Ekkor léptem ódáén. ° _ Kérek egy-két magyar lapot. — A teremburáját — mordult felém a sző egyik francia szinonimáját használva — bo­londok maguk pestiek? — Miért? — Ez a csomag itt mind pesti lap. Száz darabot rendeltem mindegyikből a nagyobb karácsonyi forgalomra gondolva, de az elosz­tó, ugylátszik, tévedett. Egy egész autórako­mánnyal küld a nyakamra. — Milyen kell? — Az Újság, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Magyarság... Az árus szomorú. fohásszal az egyik cso­maghoz nyúl, fölrántja a zsineget és a mar­komba nyom egy vastag papircsomagot. Száz oldal lehet. Nincs eleje. — Az elejét .is, kérem? Fejcsóválva s a papirost vizsgálgatva, még egy csomagot ad. Az is csak fél. Még egyel. Még egyet. Végre a kezemben van az egyik lap teljes karácsonyi száma, úgy hat­száz oldal. Az árus tágranyiit szemmel mered rám. — Ez egy példány? igen. • Nem értem. Miért ilyen nagy? Ki ol­vassa ezt ki holnapig? Hogy viszi a metróba? Hogy vágja zsebre? És ini van benne? Ki a csudáról lehet ennyit összeírni? Nem vitatkozom, de veszek még tiz-tizen- két magyar lapot. Ekkor azonban már taxit rendeltem és rakom a belsejébe a szűnni nem aka’jó papirrengeteget Papir, papír, papír. A soffőr bizonyára nagyobb taksát fog számíta­ni, mert ez a tiz-tizenkét karácsonyi példány két súlyos utazóbőrönddel is fölér. A hódos­nak kifizetek százkét frankot, mert a lapok közül az egyik tíz frankba, a másik nyolc öt- ver.be, a többi pedig hat, öt, négy, három frankba kerül. Utánam már egy másik ma­gyar rendel taxit újságjai számára, a harma­dik pedig boldogan turkál az áruban, mig az árus felesége nekigyiirkőzve tologatja, guri­gái] a az idomtalan csomagokat, a rikkancs pedig levette felsőkabátját és egy nagy késsel szeldesi a zsinegeket, szedi le a keresztkő- ié‘St és állítja össze a teljes kollekciókat. Az árus morog: — Mintha a Hallos-okban lennék és bur­gonyát árulnék. Miért nem küldenek mázsá­iét, maguk pestiek és adnám a papirosukat kilóra. Ki látott ilyet újságban! Mintha a Szaj­na áradt volna ki! * A franciák nem ismerik a „karácsonyi ..szám" intézményét. Itt a lapok ugyanolyan terjedelemben és ugyanolyan időben jelen­nek meg ünnepnap, mint máskor. Karácsony estéjén épp úgy, mint nagykarácsony napjá­nak reggelén, — délben és este újra, másnap kezdve mindent élőiről. Négy, hat, nyolc le­pedőoldalon és boldog az Intransigeant, amely kétszer vagy háromszor hetenként üz oldalt adhat. Ez a tiz oldal, a mi ujságalakunkat te­kintve, húsz oldalnak felelne meg Pesten — nem sok egy félmillió példányban megjelenő napilapnál ünneonapon. Viszont az ár: hu­szonöt centimes, harminc csehszlovák vagy öt magyar fillér. Mindig huszonöt centimes, csak a finom Figaro, a kék Petit Bleu hat sou és a hivatalos Temps nyolc. A lapok szabályosan és egyformán vannak fölépítve: népszerű ve­zércikk. politikai éditcriá! a nagy házi publi­cista tollából, halálos pontosságai visszatérő rovatok, naiv tárca, sok szinház és sport, iro­dalmi hírek és irodalomtörténet mindig, de sohasem aktív irodalom. A főcél: az in forrná-. «ió. A legnagyobb lapok, a MaUnuail élükön, nem akarnak mást, csak informálni és hirdet- ui, gyorsan, pontosan, eredetien, röviden, ér­dekesen mindenről és csaknem minden órá­ban. Ez az információs sajtó. A másik rész, az Intransigeant vezetése alatt, a fönti oélokon kívül a párisi életet szolgálja és minociózus pontossággal beszámol a legkisebb esemény­ről is. Ez a boulevard-sajtó. Azután jönnek a pártlapok, nagyobbak, kisebbek, de ezeknek Páris szempontjából elenyésző a jelentőségük. A lapok munkája pontos és változhatat- Lan. Nincs kivétel, nincs ünnep, nincs neki- szaladás. Huszonöt centimes, nyolc oldal örök­ké, mint ahogy öröknek tűnik annak a vén rikkancsnak orditozása, aki öttől tizenkettőig mindennap ott szaladgál a Piacé de Ternesen és bőgve kínálja az Intrant. A magyar újságok néha szédítő rohamot vesznek. Karácsonykor, újévkor, husvétkor, pünkösdkor, jubileumkor. Nem lehet bírni szusszal és papírral ezt az iramot. A magyar olvasóközönség rosszul van nevelve, túlsókat kiván. Nem híranyagot, gyors értesítést, ha­nem széles „irodalmi" riportokat. Vastag le­gyen az újság, ez a döntő szempont. Pedig nem mindig az oldalszám határoz és ismerek egy pesti napilapot, amely a forradalom utáni megszorításban nyolc oldalon remek, preg­náns, intellektuális lapot adott, mely páriát ritkította a világon s ma szétfolyik a nagy ter­jedelemben. Hihetetlen fényűzéssel csinálják a ma­gyar lapokat Annyi energiát és tehetséget ölnek bele, mint sehol a világon. A legjobb riporterek a magyar riporterek, akik mindig ragyognak, mindig okosak, mindig minden­ről tudnak, — még ha nem is mondanak iga­zat. Ami a legnagyobb baj: a magyar lapok drágák. Parisban huszonöt centimes az átlag­ár, Prágában a délutáni Lapok húsz fillérbe kerülnek, Pesten a legolcsóbb újság is a két­szeres összegnél kezdődik. Hogy hatolhasson a nép közé az újság, ha vannak alkalmak, ami­kor egy-egy pesti lapért egy pengőt is elkér­nek? Ez a lap, a maga sok százoldalas terje­delmében örökké csak a tehetősebb körök lapja marad és lehetetlen az, ami például Párisban mindennapos, hogy egy-egy ember naponta öt-hat lapot is vesz és minden oldal­ról tájékozódik. A kávéházban pedig nem igen vannak „lapok" errefelé­Ezek előrebocsátásával meg kell állapíta­ni, hogy a magyar újságok a világ Összes új­ságai között a legtöbbet adják. Érdekesebb, gazdagabb, ügyesebb lapok nem léteznek se­hol. Szinte túlsók a jóból. De drágák. Tiz frank kissé sok. Mégis kifizettem és valóság­gal büszkén autóztam el a párisi boulevard- ról, melynek járdáját széltében-hosszában el­borították a magyar újságosom a gok és ahol ma délelőtt az árus kénytelen lesz kizárólag a magyar újságok szétosztásával foglalkozni. Mintha csodálat és tisztelet lett volna a rik­kancs szemében, amikor a papirnaksamótát a kocsimba rakta és utánam nézett. Szvafckó Pál. BAiB,-PAIAIS THÉATRS MNAKDHA PRAHA II, VACIAVSKÉ NáM. 11 Kapónként ssenzácíös műsor! 15 vKágztfrakctó 5 társai ás! fácccs A feSsöras&g táncol Kezdete 9 Óra 10 perckor Urat iáira Vintila lemondott a pénzügyi. tárcáról és pártja wezetésérül SuSyes Ofőéreimeszeseclése miatt csak a mlmlszterelnüacsSgat tartotta meg Bukarest, január 5. Bratianu Vintila mi­niszterelnök a napokban megbetegedett, tegnap dolgozószobájában íróasztala mel­leit kétszer is elájult. Kezelő orvosai sú­lyos ütöérelmeszesedést állapítottak meg. * Bratianu most már maga is belátja, hogy a kettős munkát nem folytathatja, ezért elhatározta, hogy a pénzügyminisztérium vezetésétől meg fog válni. A miniszteri jelöltek közül választása Antoncscu volt párisi követre esett, akinek pénzügyminiszteri kinevezésé á közel­jövőben meg fog történni. Bratianu Vintila csupán a miniszterelnö­ki teendőket fogja a jövőben végezni és visszavonul pártja vezetésétől is. Ebben a munkában Dúca belügyminiszter lesz az utódja. Politikai körökben az a hir is elterjedt, hogy a miniszterelnök egészségének helyre­áll itása céljából a •közeljövőben külföldre megy. Tiha’escu J&rgosláviába wiítazot:!: Belgrád, január 5. Titulescu román kül­ügyminiszter a Simplon-expresszel Jugoszlá­viába érkezett. A román külügyminiszter út­ja a Szerémségen vezetett keresztül. Vinkovce állomásnál a Simplon-expressz pályáján két teliervonat összeütközött közvetlen az expressz beérkezése előtt. A romok teljesen elzárták a pályatestet, úgy hogy a román külügyminisztert vivő expressz nem tudott tovább haladni. Tegnap este hat órakor a külügyminisz­ter szalonkocsija még mindig a nyílt pályán vesztegelt. szájon forog ugyanis az, hogy a kor­mánybiztos a szabálytalanságok egész halmazát követte el az adózó polgárság rovására. Rámutatott a kormánybiztosi rezsim azon bűnére, melyet a város vagyoni megterhelé se terén követett el azzal, hogy a munkabíró, régi, kipróbált és gyakor­lott városi tisztviselőket csaknem mind elbocsátotta s ugyanakkor, amikor ezeknek nyugdijat és végkielégítést adott, uj tisztviselő kei neve­zett ki helyükbe s igy kétszeres terhet rótt a váiros polgárságára. Kifért még a közvágóhíd körül történt óriási hibákra és a soi’yos következemé nyék­re, amelyek miatt a hus árát lényegesen emelték. Leszögezte végiül, hogy a magyar vybor- tagok csak az olyan intézkedésekhez nyújta­nak segitőkezet, mely intézkedések az itteni Őslakosság és abban a magyarság kulturális és gazdasági érdekeit számarányának meg­felelően fogják szolgálni, ment Ungvár város jellege, miként a múltban, úgy ma is magyar! A deklarációk után folyó ügyek következtek, nagyobbrészt illetőségi és italmérési problé­mák foglalkoztatták a képviselő testületet, melynek első ülése minden iincLdems nélkül fejeződött be. Kettartofták Ungvár feápufseütesiSüetóHGli első érdemleges ülését — Hrabár főpolgármestert naty többség támogatja - A magyarság deklarációja Ungvár, január 5. (Ruszánszkói szerkesztőségünktől.) Nagy érdeklődés és a hivatali körök részéiről nagy izgalom előzte meg a kedden délután lefolyt képviselőtestületi ülést, amennyiben a kor­mányzat (részéről a három esztendős kor­mánybiztosi abszolutizmus alól fölszabadult erők elkeseredett kirobbanását vártáik. Nö­velte az izgalmat és érdeklődést a főpolgár­mesteri szék körül folyó titkos harc is, amennyiben Hrabár Konstantinnak ézidő- szerint eszeágábao sincsen lemondani tiszt­ségéről, úgy hogy bizonyos centralista körök minden terve kátyúiba jutott. Hrabár Konstantint jelenleg a képvise­lőtestület óriási többsége támogatja. E támo­gatást a főpolgármester kellőképpen hono­rálta székfoglaló beszédével is, melyben megígérte, hogy minden erejével és be­folyásával azon lesz, hogy szülőföldje: Ungvár érdekeit megvédelmezze és ezt a várost valóban fővárossá fejlessze, még pedig a polgárság további erősza­kos anyagi megterhelése nélkül. Bemutatkozása általános jó benyomást keltett, úgy hogy még a kommunisták is ké­sőbbre halasztották el a vele szemben gya- korlandó kritikájukat. A gyűlés nagyobb része az egyes pártok dteklarációinak felolvasásával telt el. Ezek között a legélesebb hangú a kommunistáké volt, melyet Gáti József dr. nemzetgyűlési képviselő olvasott fel. Demagóg hangjától eltekintve, valamint attól, hogy a világ bol- dogiiását az egyediül üdvözítő kommuniz­mustól és a proletárdiktatúrától várja, meg- áüatpitotta, hogy ,>■ Ungvár magyar jellege még ma is túl­nyomókig megvan, itt tehát a magyar kultúrát háttérbe szorítani nem szabad s ha iskolák felállításáról van szó, első­sorban a magyar kisebbség igényeit kell Melégiteni. Megállapította végül, hogy itt önkormányzat­ról szó sem lehet, mivel ez a képviselőtestü­let is csak árnyképviselet, melynek minden határozatát egy főjegyzői vétó megsemmisít­heti. Erősen kritizálta a kormánybiztosi ön­kényuralmat és beijetentette, hogy a kor­mánybiztosi rezsim bűneiért felelőssé fogja tenni a volt kormánybiztost A többi deklarációk, melyeket oroszul, csehül és magyarul mondottak el, a sablon kereteit túl nem lépték. Nagy érdeklődést és ügy elmet keltett azonban a magyar párt- szövetségi kliuib deklarációja, melyeit a ker.- szoc. párt ruszinszkói elnöke, Kerekes Ist­ván dr. vybortag olvasott fel. Kerekes dr. örömmel üdvözölte Ungvár törvényes képviselőtestületének közel három évi diktatúra utáni megalakulását. Megígérte j a klub nevében, hogy teljes mértékben tá- j mogatni fogja a város lakosságának szociá- i líiis, kulturális és gazdasági érdekeit az adó- ‘ zó polgárság t eh erő i r óképességié nek arányá­ban. Egyben bejelentette, hogy a vyborklüb j törekedni fog a legszigorúbban felül­vizsgálni mindazon intézményeket és intézkedéseket, melyek a kormánybiz­tosi rezsim alatt születtek és az esetle­ges szabálytalanságokat tudomására hoz­zák a volt kormánybiztos felettes ható­ságának, hogy tőle a város lakossága számára elégtételt követeljenek Köz­BfeiUvl zárlat alá fcuVfPi a numftács* Leszámító F?nk Igazgatósául físíf'faak oagyarát Ungvár. január 5. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A nngy gazdasági megrázkódtatást előidéző bankbukás, melynek, a. munkácsi Leszámítoló Bank lett áldo­zatává, uiabb fejezethez érkezett, amennyiben a csődbekerült pénzintézet igazgatósági tag­jainak vagyonára elrendelték a bűnügyi zár­lat foganatosítását. A munkácsi járásbíróság kiküldöttei azonnal munkához láttak és elsőnek a Leszámítoló Bank igazgatójának, Neumannak vagyonára tették rá a kezüket. Tipikus munkácsi, illetve ruszinszkói eset, hogy a bíróság lefoglalta Neumannak jelenlegi egyedüli jövedelmi forrását, a Csillag-kávé- házban felállított svindli-automaíákat, melyeknek nyereségéből a bankigazgató felerész­ben részesedett, mivel a másik felét egy Kardos nevű kassai ember vágta zsebre. Kardos ugyan az utolsó pillanatban telefonon intézkedett, hogy a svindli-automatákból szár­mazó jövedelem felét ne fizessé’ ki a bankigazga­tónak, mivel arra ő nem jogosult, mindazonáltal a bíróság emberei lepecsételték az automatá­kat és azoknak kezelésére zárgondnokot ren­deltek ki. A további vagyonlefoglalások során köztudo­másúvá vált, hogy a bank egyéb igazgatósági tag­jai ártatlanul kerültek a manipulációk központjá­ba, amelyekben semmi aktív részük nem volt, csupán kénytelen-kelletlen, nevükkel fedezték azokat. Mint értesülünk, az igazgatósági tagok sze­retnének kiegyezni a betétesekkel, hogy a bűn­ügyi zárlat feloldható legyen és igy a Leszámítoló Bank botrányköve elhengerittessék Ruszinszkó közgazdasági életének utjából. Rádióműsor SZOMBAT PRÁGA: 11.00, 17.00 Hangversenyek — 18.00 Német előadás — 19.15 A rózsalovag, operaelő­adás Pozsonyból — 22.30 Sajtóhírek. — POZSONY: 18.00 Gramofon — 19.15 A rózsalovag, Strauss ope­rája — 22.30 Prágai áthozah — KASSA: 18.00 Báb­színház — 19.20 A Kozák-kvartett hangversenye — 20.35 Zene az Astoriából. — BRÜNN: 12.15 Gra­mofon — 17.00 Egy óra az ifjúságnak — 18.10 Né­met küldés — 19.15 Pozsonyi át hozat — 22.30 Prá­gai küldés. — BUDAPEST: 11.00 Gráfon óla — 16.20 Zeihery Lajos dr. jogi előadása — 17.00 Iro­dalmi délután — 18.00 Szieberfch Imre előadása az autóutakról — 18.45 Pintér Imre és Parlaghy Kor­nél magyaros estje, cigányzenekisérettel — 20.20 Báré Emil, az Operaház első hegedűsének és Ke­mény Gitta zongoraművésznőnek estje — 22.20 Jazzband a Britanniából. —BÉCS: 11.00, 16.00 Zene — 19.45 A havadére, Kálmán operettje. —- ZÜ­RICH: 12.32 és 15.00 Graíonola — 17.10 Szájhar- monikaihanigverseny — 20.00 Népszerű est. — BER­LIN: 20.30 Krausz óknak kimenőjük van, zenés bo­hóság. 7 „llügvár Jetiiig ma is magyar"

Next

/
Oldalképek
Tartalom