Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-01 / 1. (1628.) szám
1928 január 1, vasárnap. 'PRK<^j7V\AGtaR-m'RMB ^i2**a*m(7*rtÉi.Wk könyv, mely fisak díszül szolgál, hogy éppen meglegyen, egyse. Mindnek oka van rá, hogy ott legyen a Móricz Zeigmond könyvespolcán. Ez az Író, aki csupa ösztön, csupa eredeti szemlélet és élmény, nagyon sok könyvet olvasott. Nagyon komolyan is ve-tte a dolgát, nem léMskodotl az írással. A mindent nagyon komolyan vevők fajtájához tartozik. Az Íróasztalinál ott az írógép. Móricz már nagyon régóta gépen ir mindent. Hogy hogyan dolgozik ? Azt nekéz volna megmondani, ő maga nem igen szeret készülőben levő munkájáról beszélni. Inkább mellőlük. Ha paraszt-dolgot ir, akkor a beszéde szerei a paraszt-megfigyeléseken, adomákon, szavakon időzni, ha történelmi regénynyel bajlódik, akkor a történelem a kedves témája, elbeszélget azokról a dolgokról, melyek nem férnek bele Írásába. Inkább akkor beszél munkáiról, amikor készek. De amikor dolgozik, teljes bel etek vésse! csinálja, éli, amit ir, az alakjai! úgy nézi, mintha csakugyan élők volnának. Nagyobb, vagy mélyebbre markel óbb dolgait hatalmas izgalommal írja. Van könyve, melynek bele jezése után hónapokig tele volit izgalommal, csaknem a betegségig. De ezekről a dolgairól nem beszélek többet, úgy érzem, indiszkréció volna műhely-ti fkaiba bekukucskálni. Mindig úgy gondolok Móricz Zsigmondra, mint a magyar fajta legteljesebb inkarnációjára az előttiem élők között. A testi mivoltában, a temperamentumában, az agya szerkezetében az összes magyar néposzíályok alkata egyesült, de nem valami szervetlen keverékké, hanem élő, egységes szervezetté. Azt hiszem, a magyar embertípus fiziológiai és lelki alkatát legjobban ő belőle lehetne leA Losonczi Mezőgazdasági Gépgyár Rt. gydrtittÉifeirai: ViASHrtfmPI JEGYZc. í EK Irta: SchüpIlin Aladár. üt-á.ajiftL. — Móricz Zsigmonditól — Önök kedvezőbb helyzetben vannak, mert olvasták Móricz Zsigmond uj regényét, az „Úri murit'*, én pedig nem olvastam, nincs sem érkezé- eem, sem türelmem regényt újságokban, folytatásokban olvasni. Viszont azonban én vagyok kedvezőé hhelyzeíben, mert én ismerem Móricz Zsig- imondot, már vagy húsz év óta, láttam életének 6ok mindenféle helyzetében, jóban, rosszban, sőt nagyon rosszban is, egész közelből tanúja voltam emelkedésének a „Hét krajcár** még névtelen írójától máig, amikor már a magyar szellemi élet ólén jár s nem egy jő órájában teljesen, fentartás nélkül megnyilatkozott előttem. Az olvasók közül többeket hallottam beszélni az „Úri muri“-ról, olyan elragadtatással, amilyennel már régen nem beszéltek olvasók nugyar regényről, — hát most én beszélek gz olvasókkal egy kicsit Móricz Zsig- mondról. Csakhogy ez nem olyan könnyű dolog. Ila az ember látja, beszél yele, úgy érzi: a legegyszerűbb ember a világon. Nyillszemü. nyájas mosolyu, kedves beszédű, jósaivá magyar ember. De ha nem látja és rágondol, akkor már nem látszik olyan nagyon egyszerűnek. Gondolni kell a mosolyára, amely széles, jólelM, a legszebb fértfd- mosoly Budapesten, de van valami mögötte, a jó Isten tudja, mi, ami gondolkodóba ejt. A beszéde is természetes, egyszerű beszéd, mindennapi dolgokról, ahogy jóra való magyar emberek beszélni szoktak, de van benne valami, tudja Isten, mi, ami több ennél. Valahogy olyasformát érez benne az ember, hogy ő foglalkozik a mindennapi élet apró- cseprő dolgaival, komolyan törődik velünk, ért is hozzájuk, de valahogy nincs bennük, hanem valahol messze fölöttük, ahonnan C6ak úgy lenéz rájuk. S az emberekkel is úgy van valahogy: mintha tulajdonképpen .fölöttük élne s csak éppen most szállna le hozzájuk. Már a külseje is. Köpcös, inkább nagyon is köpjös a termete, különösen újabban, mióta Láb- Awja miatt nem végezhet elegendő mozgást. Ron- de» td ember módjára, tisztán öltözködik, de elég hanyagul, a nyakkendő-kötés nemes művészetében kicsit elmaradt. De nem tudom, miért, a testalkata, a ruházkodása mindig azt a hatást teszi rám, hogy nem olyan, mint más hasonló embereké. Minden úgy áll rajta, a húsa, bája, ruhája, mintha egyenesen neki, az ő mértékére teremtették volna. És a feje... Nagy, kemény csontu, majdnem szögletes fej, 6zőke, nagy hajjal, széles boltos homlok, előreáltő szemöldök, széles pofacsontok, erős, de nem duzzadl száj, barátságos tokája kerek áll. Igazi magyar fej, alföldi zamatu, de a dunántúli Deák Fertncre emlékeztető, úgy alkotta meg a Teremtő, mintha művész módijára, egyetlen példányban, egyenesen Móricz Zsigmond számára teremtette volna. Szabálytalan fej ez, de remekmű, nem mindennapi agy velő számára készül ilyen hüvely. Szép ember? Ha valaki ezt mondaná előttem, úgy hallgatnám, mint a fogcsi- korgatást. Nagyszerű ember? Az. Csak rá kell nézni, az ismeretlen is megérzi, hogy csak nagyszerű ember lehet. Nem lehetne elképzelni, hogy egy miniszteri tanácsos, vagy egy nagykereskedő, vagy egy bankár ilyen lehessen. Senki, aki gépies munkát végez. Ezzel a külsővel csak egészen egyéni munkát lehet végezni, természet titkokat kutatni, uj gépeket feltalálni, szobrot faragni, — furcsa történeteket kitalálni és leírni. Ha nem tudnám, hogy irő, a külsejéről leginkább szobrásznak gondolnám, van benne valami, ami olyan emberre emlékeztet, aki a két kezével megy neki az anyagnak és addig gyúrja, amig valami szépet boz ki belőle. A szeméről nem beszéltem. Nem tudom leimi, milyen a szeme. Az életmódja? Cseppet se bohém. Nagyon rendes életű ember, kora reggel kél, kora este fekszik. Reggel, délelőtt dolgozik, — azt hiszem, nagyon keveset irt éjijei — csak ha nagyon belefeküdt talán valami munkába és nem bírta abbahagyni. Nem úgy, mint én, aki a legtöbbjét annak, amit írtam, este Írtam. A családjában és családjával él, törődik a ház dolgaival, segít a lányainak megcsinálni a gimnáziumi leckét, nyáron úgy járkál a leányfalusi kertjében, mint egy kertész és mikor építettek a ház körül egyet-rnást, maga is segített itt-ott a munkában. Nem nagy társaságba járó, néha, egészen szabálylalan időközökben felnéz az Otthon-Körbe, hallgatja az újságírók, fia- talabb-cregebb írótársak beszédét, ő miaga nem sokat beszél, inkább csöndesen pihenget. Nem életszükséglet neki a társaság, nem kell neki arra, hogy kitáruljon benne, hogy támasztékot találjon, el van vele, de el tudna lenni n ól leül e. De odahaza nagyszerű házigazda, nyílt, barátságos, szives és figyelmes — a nélkül az erőszakos kedveskedés nélkül, ami sokszor nehézzé teszi egy- egy úgynevezett jó házigazda elviselését. Mőriczék- mál öröm vendégnek lenni, kényelem és őszinte jóérzés, amiben persze a háziasszonyé, a finom és dieztingvált Simonyi Máriáé az első érdem. Két kivételes lélek melegíti meg a neme6 Ízlésű lakás levegőjét. Sok szép bútor, kép, szoba van ebben a lakásban és nagyon sok szép könyv. Jóformán csupa magyar könyv. Móricz nem a tudós, vagy a tudes- jkodó írók fajtájából való, nem a könyvek embere, hanem az életé. A könyvei nem egy bibliofil gyűjtő kegy vei, nem is a világirodalmi kalandoréi, — többnyire olyan könyvek, melyekre munkája köbben valahogy szüksége volt. Aránylag kevesebb szépirodalom, annak nagyobb része is a régi magvar irodalomból, nagyon sok történelmi csaknem teljesen, külföldi irodalom kevés. Olyan Egyszerű és szabadalmazott muta á yasxőró- val kombinált f.orvetö# épt k, toókeiék valamint szárnyas .erek és kanalas vetöszej kezelte! — Szabadalmazott kombinált <gé- p ink soha el neui dugulnak, mert könnyen tisztíthatok. Súlyúk és vonó. lö.-zük- séa'etük csekély — Kombinál tr klór veti) yépek napi 50 mhold teljesítőt épe seggel — Ka már rendszerű rosták — Az Első Magyar Gazdaság Gépgyár gyártmány.-.mak kizáiólagos vezérképviselete a Csehszlovák Közt nasái; területére: Acélkeret sgo yóscsapdgyas csép .ögépe^ — Malomi:er er de zést k — A tíiizá t Ford képviselet — Ford szemé y- és teherautók, Fordson tra' tor _ Li ncoln autók — Eredet! Ford gépekkel berendezett javitómühcly l CsanseseSii) eFüs^lmesen tűr elHr© Cftccfcov városa 79 napi ostrom után megadta magát — Pshuiiausen is kapitulált Berlin, december 31. Pekingi jelentés szerint Chochoy városa, amely Pekingié] délre 60 mérfölunyire fekszik, 79 napi ostromlás után megadta magát. A feltételekben benne van, hogy a pekingi kormány 250 ezer dollárt fizet azo-knak a rekvirálásoknak fedezésére, amelyeket a sansi-csapatok végeztek a városban és hogy Chochov helyőrsége kötelezi magát arra, hogy a polgárháborúban többé nem vesz részt. London, december 31. Csangcsolin csapatai bevették Psbuhauscn városát. A sansi-csapatok parancsnoka azért adta át a várost, mert nem akarta az óhinsógben szenvedő lakosságot továbbra is nélkülözéseknek kitenni. Anglia spiendid isolationiát a vihar tényleg végrehajtotta A Szigetországot a csatornán dühSngS viharok napokig elzárták a kontinenstől — Bepfiifigéaekea élelmezik a falvakat London, december 31. Angliának mindig büszkén hangoztatott jelszava volt a spiendid isolation, az ország szigethelyzetének földrajzi előnye, amely Angliát Julius Caesar és Ilóditó Vilmos ideje óta megóvta a kontinentális hadseregek inváziójától. A világháború előtt azok az angol iróK, akik különös előszeretettel foglalkoztak fantasztikus témával, mint Conan Doyle és Wells regényeikben gyakran mutattak rá azokra a hátrányos következményekre is, amelyek a spiendid isolationnal járhatnak. Felvetették annak a veszedelemnek a rémét, mi történik akkor, ha Németország a buvárha- jók légiójával veszi körül a Szigetországot és elzárja a külföldi behozatal elöl. Azok az angol közgazdászok, akik ezzel a veszedelemmel számoltak, éppen ezért sürgették, hogy Anglia térjen át intenzív mezőgazdálkodásra, ne hagyja parlagon és lordi vadászterületeknek a földeket, hogy abban az esetben, ha ellenség vagy valami természeti katasztrófa huzamosabb ideig elzárná a kontinenst a külvilágtól, Anglia lakossága ne legyen kitéve az éhség martalékának. Az a veszedelem, amelyet a fantasztikus történetek irói megálmodtak a világháború idején, amikor a német tengeralattjárók egész raja cirkált a csatornában és az Északi tengeren, csaknem valóra vált és Anglia élelmezése csak igen nagy nehézségek árán volt megvalósítható. A Szigetország a tengeri forgalom minden zavarát érezhetően sínyli meg. Emlékezzünk vissza a másfél éy előtti nagy szénsztrájk idejére, amikor a sztrájkoló szénbányászokhoz a kikötők kirakó munkásai is csatlakoztak és igy az idegen világrészekből érkező szállítmányokat, élelmiszereket nem lehetett a partra rakni. Az élelmiszerek ára rohamosan felszökött és az angol családi otthon féltve őrzött kincse lett egy-egy kiló szén. Most a természet szeszélye hozott létre Angliában ugyanilyen zavarokat. Az a változó, nagy viharokban kitörő időjárás, amely december második felében uralkodott Északeurópában, különösen károsan éreztette határát a csatornán és az Északi tengeren, amely Európának mindig hírhedt viharzuga volt. A lapok napokon át egyebet sem közöltek hírrovatukban, mint n veszélybe került hajók végeláthatatlan listáját. Olyan viharok dühöngtek a csatorna felett, hogy azok a hajók, amelyek éppen útban voltak, a legnagyobb veszedelembe kerültek, a kikötőkben várakozó hajókat pedig nem lehetett útnak indítani. A kontinens és Anglia közti főforgalmat, különösen a személyforgalmat Ostende és Dover között bonyolítják le, mert a csatorna itt csak 42 kilométer széles és a csatornagőzösök ezt az utat két óra alatt megteszik. Az elmúlt héten azonban járatlan volt a csatorna, a vihar lehetetlenné tette a közlekedést, úgy hogy Anglia és a kontinens között csaknem öt napon keresztül teljesen szünetelt a személy- és áruforgalom. Mára azután engedett a vihar, a hajók kifuthattak kikötőjükből és bár még mindig jelentékeny késéssel, révbe is jutottak. A vihar azonban nemcsak a tengeri forgalomban, hanem a szárazföldi közlekedésben is nagy zavarokat idézett elő. A Westminster Gazette mai számának jelentése szerint Angliában egész falvakat zárt el a hózivatar a külvilágtól és ezek a falvak már teljesen felélték élelmiszereiket és elhasználták tüzelöszereiket, úgy hogy életvesze- delemnek néznek elébe. A legnagyobb erő- feszi léseket teszik meg, hogy az elzárt községekkel drótnélküli táviró utján, vagy pedig repülőgépekkel felvegyék a kapcsolatokat A belügyminisztériumnak és a légügyi minisztériumnak rendeletére most katonai repülőgépek szállítják az elvágott falvakba az Üdv Hadserege által összegyűjtött és felajánlott élelmiszereket. A mai napon indították útnak ezeket a vöröskeresztes repülőgépeket és az egyik repülőgép Kant tartomány felett szálott fel, alacsonyan repült és mindenütt megfigyelte a vészjeleket. Az angol szikratávir ótársa.ság tegnap este azt a körertesitést küldte szét a falvak rádiófelvevőihez, hogy nz Ínségben szenvedő falvak nagy és feltűnő jeleket helyezzenek el a hóba, hogy a repülőgép ezeket észrevegye és segíteni tudjon. A vöröskeresztes gépek a megjelölt helyeken azután élelmiszereket, különösen a gyermekeknek szánt tejeskannákat fognak ledobálni. SaHSZiJ üitssoiini bsiieetttfálsii aPprja az ipari vállalatodat Paris, december 31. A nacionalista Avcnir mai számában ismerteti egy északi, un. iaonszági ipari nagyvállalkozónak Mussolinival folytatott tárgyalásait. A nagyvállalkozó kizárólag gazdasági kérdésekről tárgyalt az olasz miniszterelnökkel Arra a kérdésére, hogy miért stabilizálták a lírát olyan magas kurzuson, Mussolini igy válaszolt: Az ipari vállalatok koncentrálását akarom A háború után az összes országokban egy egész sereg kis vállalkozás maradt fenn, amelyeknek semmi létjogosultságuk nincsen. A líra re valorizálása a belső piacot most • megtisztítja ezektől. A jövő a nagy ipari vállalatoké, mert egyedül csak ezek tudják az árakat és a termelés költségeit energikusan leszorítani. ft nagyváradi pogrom újabb iisláiss áldozata Nagyvárad, december 31. Jelentettük, hogy Barna Jenő selyemárukereskedö hosszas szenvedés után belehalt azokba az izgalmakba, amelyeket a nagyváradi véres zavargások alkalmával élt át. Alig temették el Barna Jenőt karácsony, másodnap- ján, kedden a véres zavargások újabb halálos áldozatot követeltek. Sch'varz Márton Bremer-téri kereskedő, akinek üzletét a diákok teljéén tönkretették. anyagi romlása miatti elkeseredésében súlyos idegbajt kapott, amelybe belehalt, Nagy részvéttel temették el tegnap délután. Kolozsvár, december 31. Fiore Titusz bukaresti felsőkereskedelmi hallgató a karácsonyi ünnepekre szüleihez tért haza Bánliliunyadra. Az ünnepeken azzal szórakozott, hegy végigjárta a kis városkát és az összes zsidó házak ab bikáit beverte. Amikor a zsidó templomot akarta feKészíteni, a csemlőrőriárat ebben megakadályozta. Fiore a csendőrök elől Kolozsvárra szökött, ahol azonban letartóztatták cs átadták a hadbiróságnak. — Földrengés Amerikában. Washingtonból távira'ózzák: A szeizmográful 5 Jézatfök tegnap reggel fz percig tartó erős földrengést regisztráltak, amelynek centruma Washingtontól 1600 mer- földnyire volt déli irányban. xx Szebb és olcsóbb ajándékot nem vehet gyér- mekónekj mint a Tapsiiülea nyuszika. fa^URRffltQflr k[/V rUM'A'LIKSRY-UC-SPűI; QÖMÖRl • RUM-e $• LIKORGY/í R- R-T Mandarin - Cacso - Dló-Crérne - Trlpie-Seo - Cur cao - »■ arlsbadj**®0™ „Késmárki kiállításon aranv éremmel „•ícm , ,,A Nemzetk özi Dnnak'álliláson aranyéremmé l-lnévát i és konvu"rni l<iáaaéovaF'jlíűegealir-t'rr--iimi 5 orama vezetni. S ezt biztosan ő is érzi és tudja. Azért meri és megteszi is, oda mondani az igazat minden magyarnak, a jobbágy-ivadéktól a zászlós urak ivadékáig, mert rokona valamennyinek.
