Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-29 / 24. (1651.) szám

1928 jjuwár 29, Vasárnap. <in»HísitMAGfeflR.-HmriAn 13 . Kk>Z<ÍAZDAS,ÁG A kisgazda növénytermelése — Fodor Jonő könyve — Eaen címmel a napokban hagyta el c •ajtót egy minden tekintetben figyelemre méltó szak­munka, mely, mint címe is mutatja, elsősorban a kisgazdák kézikönyve ólhajt lenni. Az ezen tárgyú magyar szakirodalom elég gazdag a ezen munka mégis hiányt pótol. Ez a hiány abban mutatkozott, hogy voltak egyrészt nagy tudományos felkészült­séggel megirt, a növénytermeléssel foglalkozó szakmunkáink, melyeknek szakszerű felhasználá­sa és tanulmányozása úgyszólván csakis főiskolai szak készültséggel rendelkező mezőgazdáink számá­ra volt praktikus értéke, másrészt voltak népies kiadású, úgyszólván kivonatos kis köteteink, me­lyek a falu népének voltak szánva, de nem találták el kellően a hangot és a mértéket, mellyel a kis­gazdák körében közszeretetre én gyakorlati értékre tehettek volna szert. Ezen a téren, mely a főisko- ladlag művelt, intelligens mezőgazda szintézisét összekaposolja az alacsonyabb kultúrájú, de egész­séges, haladni vágyó kisgazda mentalitásával, kel­lett egy űrt kitölteni s egy olyan 6zakkönyvet adni a gyakorlati gazda kezébe, melyet szívesen forgat a haladottabb kultúrájú gazda épp úgy, mint a minden mezőgazdasági szakiskolát nélkülöző szán­tó-vető ember egyaránt. Fodor Jenőnek munkájával ezt sikerült szerencsés kézzel megoldani s hogy a címben ott szerepei a kisgazda 6zó, ezen körülmény korántsem jelenti könyvének könnyebb fajsulyát, hanem az egész munkán végighúzódó nemes ten­denciát, mellyel mindenütt a speciális kisgazda- gazdálkodás hibáit és mulasztásait igyekszik gya­korlati és elméleti szaktanácsokkal kiküszöbölhe­tővé tenni. Az a haladó mezőgazdasági kultúra, mely Nyu­gatról, különösen Németország felől lassan Közőp- európában is termékeny otthonra talál, kisgazdáink körében is mindinkább érezteti hatását és a ma­gyar pártok /mezőgazdasági tanfolyamain ennek sok tiszteletreméltó jelenségével találkozhatunk. Fodor Jenő ennek a nagy horderejű gazdasági kul- íut mun latnak egyik vezető tényezője e mint ilyen a magyar gazda lelkűiét ének kitűnő ismerője; komoré ezen munkássága közben szerzett tapaszta­latainak és meglátásainak alapján készült e azért rendkívül alkalmas arra, hogy ilyen téli mezőgaz­dasági tanfolyam hallgatóinak tankönyvül hasz­náljon. Könyvében először a növénytermeléshez szük­séges általános ismeretekkel foglalkozik a mező- gazdasági tudomány mai, modern értelmében, má­sodsorban pedig a fontosabb kultúrnövények spe­ciális termelési föltételeit ée viszonyait ismerteti. A könyvet számos rajz ée lenyomat élénkíti és te­szi ismertetéseit ezemléltetővé; különösen érdeke­sek és tanulságosak talaj® t rukhira-kereszt metsze­tei, melyek a talaj állapotát a különböző eszközök­kel való megművelés után mutatják be. Komoly, nemes eél adta a tollat az Író kezébe e értékes, komoly munkát kap vele a magyar me­zőgazdasági szakirodalom. A kitűzött nemes cél: a magyar gazda több termelése a gazdákon múlik s ezen cél érdekében használják, olvassák mennél többet, mennél többen Fodor Jenő könyvét. (A könyv ára 20 korona. Megrendelhető a vé­telár előzetes beküldése mellett a szerzőnél: Abovce p. Sírkövéé.) Jaross Andor. A Rielimonda Fcderal Keserve Ránk követte a esi hágói bank példáját ée a bankkamatlábat 3.5-röl 4%-ra emelte. N i Aa 1928. évi indiai búzatermés. Az első in­diai statisztika szerint az ezidei termés 9,804.000 tonna. Az utolsó periódusban 10,407.000 tonnára becsülték a termést, ténylegesen pedig 10,626.000 angol tonna volt. A kormányjelentés megállapít­ja, hogy a főbb termelési területeken esőre volna szükség. 81.5 millióval csökkent a magyar Jegyfarga- Loan. Budapestről jelentik: A Megvár Nemzeti Bank Január 23-iki kimutatása szerint a jegyfor­galom a január 15-iki állománnyal szemben 2d.J5 millió pengővel csökkent. E csökkenés egyrészt a zsiróbefizetésekből, másrészt a váltótárcaállomány apadásából ered. Az állami zsirószámlák.a 13.7 millió pengő befizetés történt, ellenben egyéb számlákról 1.6 millió pengő folyós itta tót t, úgy, hogy a zeiróállomány végeredményben 12.1 millió pengővel emelkedett, A váltóesedékeeeégek össze­ge a benyújtások összegét 11.2 millió pengővel ha­ladta meg. Az érckészletben kimutatott deviza- és valutakészlet pedig 0.9 millió pengővel emelke­dett, tehát az érckészlet összesen 2.4 millió pen­gővel növekedett. A behozatali forgalmi adó revíziója. A nagy­kereskedelem arra kérte a prágai kereskedelmi kamarát, hogy interveniáljon a behozatali forgal­mi adó ügyében. Utalnak arra, hogy az importőr a forgalmi adót kénytelen belekalkulálni az árak­ba a behozatalnál, részben pedig akkor, amikor az árut eladja. Ezért kérik, hogy a kereákedelmet sza­badítsák meg ettől az adótól. Diszkontcsékkentés Ausztriában. Becsből je­lentik: Az Osztrák Nemzeti Bank a hivatalos bank- rátát félszázalékkal 6 százalékra szállította le. Ul- ,timó óta az osztrák pénzpiac helyzete rendkívül .kedvező és a váltőtárca 17.5 millióval S1.2 mil­lióra csökkent január harmadik hetében. A ma­gándiszkont 5% %. A bankjegyforgalom 34 millió­val 944 millióra csökkent. A Nemzeti Bank 1927-ea osztaléka 10.5%. A nyitrai cukorgyári panasz a paritásos bi­zottság előtt. Nyitrai tudósítónk jelenti: Mint is­meretes, a súlyos panaszok egész sora merült fel a nyitrai cukorgyár ellen röviddel megalakulása után, úgy az ott alkalmazott munkások, mint a gazdák részéről. Rövidesen nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a gyár, mely, mint a gazdák érde­keit. szem előtt tartő kartellen kívüli cukorgyár alakult, nagy titokban belépett a kartellbe és nem teljesítette a gazdákkal szemben vállalt kötelezettségeik A gyárat ért támadásokat sike­rült leszerelni és igy megindult a munka. Rövi­desen azonban a munkásság részéről merültek föl komoly panaszok. Ezek szerint a munkások a napi 8 órás munkaidő helyett négy-öt túlórát vol­tak kénytelenek dolgozni, ami a gyárnak beteg- segélyző és egyéb illeték fejében óriási megtaka­rítást jelentett, amennyiben sokkal kevesebb szá­mú munitást kellett foglalkoztatnia. A gyár emel­lett igyekezett leszorítani a munkabéreket a kol­lektív szerződés figyelmenkivül hagyása mellett. Hosszas huza-vona után azonban kénytelen volt engedni merev álláspontjából. A város ugyanis közbelépett és kijelentette, hogy amennyiben a gyár nem változtatja meg álláspontját a munká­sokkal szemben és nem veszi vissza a szolgálatba az akció miatt kizárt munkásokat, úgy megvon­ja mindama kedvezményt, amelyeket eddig a gyárnak nyújtott. Legutóbb a gyár elzárkózott az elől is, hogy a munkásoknak kifizesse a kampány befejeztével a kollektív szerződésben biztosított négyszázalékos kampányprémiumot. A munkások az ügyben tiltakozó értekezletre gyűltek egybe és elhatározták, hogy szakszervezeteik révén pa­naszt emeltek a paritásos bizottságnál. A munká­sok panasza a közeli napokban kerül tárgyalás alá a paritásos bizottságban. ÉRTÉKTŐZSDE Erős árfolyamemelkedések a prágai értéktőzsdén Prága, Január 28. A kereslet ma igen élénk volt éa a* árfolyamok különösen a kuliszértékek- nél felfele ugrottak. A korlátban szintén erős volt az irányzat, amely végig barátságos maradt. A bankpiac és az exótapiac is szilárd irányzatú volt és csak a beruházási piac volt nyugodt. Az ipari részvények piacán javultak: Csch-Morva 270, Kö- nigshoffer 90, Nordbahn 80, Berg és Hütten 45, Skoda, Poldi, Solo 35, Tejipar, Cseh Cukor 30, Budweisi Sör 25, Cseh Kereskedelmi 20, Ringhof- fer 16. Aussigi Vegyi 15, Kolinl Trágya 13, Kri- zsik, Nyugatcseh szén 5, Alptne 2 koronával. A bankpiacon Cseh Eszkompt 10, Cseh Unió 7, Zsiv- no 5, Prágai Hitel 8, Tündér 2, Cseh Industrial 1 koronával javultak. A beruházási piacon a pré- miumkölcsön 20, a 4.2%-os pót és az L-Járadék 25, a 4.5%-os IV-ik 15, a 4%-os pót 5 fillérrel ja­vultak, lisztkölcsön 15, népszövetségi 10 fillérrel gyengült. + A prágai devizapiacon nyugodt Üzlet mel­lett nem történt változás. + Lanyha a budapesti értéktőzsde. A forga­lom csak lassan indult meg és kezdetben nem volt egységes. Később, mikor Berlinből nem jöt­tek kedvező hírek, az árfolyamok egy keveset lemorzsolódtak, de az árfolyamváltozások nem ha­ladták túl az egy százalékot. A zárőirányzat ked­vetlen, a forgalom szűk határok közt mozgó volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktáj 100, Török­szentmiklósi 16, Részvénysör 141, Féltén 182 pen­gős árfolyamot értek el. + Barátságos a bécsi értéktőzsde. Nyitáskor úgy a kuliszban, mint a korlátban barátságos irányzat mellett az árfolyamok javultak, mert a spekuláció fedezeteket eszközölt. Az osztrák Nem­zeti Bank diszkontcsökkentése kedvezően hatott az üzletre, amely azonban nem volt nagy terje­delmű, úgyhogy röviddel nyitás után stagnáció ál­lott be és egyes kuliszértékek realizációk követ­keztében elvesztették a nyereségeket A korlát­ban vas-, montán- és petróleum értékek jegyzéke volt magasabb, de itt is nemsokára üzlettelenség állott be. A beruházási piacon alig változott, valami.-f Gyenge Irányzatú a berlini értéktőzsde. Nyitáskor átlag 2 százalékkal estek az értékpapí­rok, később a gyengülő irányzat még nagyobb mérveket öltött, különösen a montánpiacon, ahol a részvények 4—6 százalékot vesztettek. A vil­lanypiacon eleinte nyugodt volt az irányzat, ké­sőbb itt is veszteségek voltak. A Festékipar 6 százalékot vesztett és hasonlóképpen a többi ve­gyi érték is gyengült Hajózási és bankrészvé­nyek 2—3 százalékkal gyengültek és egyes spe­cialitások 15 százalékot vesztettek. Az utótőzsdén a helyzet nem javult és a tőzsde a legalacsonyabb napi árfolyamokkal zárult. A pénzpiacon további feszültség állt be. A napipénz 6.5—8.5 százalék. Prága, január 29. Valuták. Holland 1357, né­met 800, belga 468.50, svájci 648, norvén 894.50, dán 900, angol 163.80, spanyol 568.50, olasz 177.80, amerikai 33.48, francia 132.80, svéd 902, jugoszláv 58.80, magyar 587.75, román 20.42%, bolgár 23.10, lengyel 376.12%, osztrák 472.12%. + A* olmüci terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték: 76—77 kg- os morva búza 224 -225, 78—79 kg-os morva buZaj 225—227, morva rozs 69—71 kg-os 231—233, mor« va zab 186—188, aprószemü román tengeri 139—» 140, hagyma 225—232, elvámolt magyar zsír 1510 —1535, elvámolt amerikai zsír 1330—1340. + A budapesti terménytőzsdén, amint azt ottani szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tartott volt. A következő árakat legyezték: Tisza- vidéki búza 31.80—32, felsőtiszai 31.70—81.90, du­nántúli 31.60—81.80, rozs 28.75—28.85, tengeri árpa 27—27.50, sörárpa 30—33.50, takarmányárpa 24.15—24.25, zab 27.80-28.25. + A berlini terménytőzsdén nem egységes irányzat mellett a következő árakat jegyezték; búza 231—234, rozs 233—236, árpa 220—270, zab 202-213, tengeri 212-214, búzaliszt 29.75—33.75, rozsliszt 30.75—33.50, búza és rozskorpa 152, rep­ce 345—350, Viktoria-borsó 50—56, kis ehető bor­só 32—35, takarmányborsó 21—22, peluska és ló­bab 2 J—21, bükköny 21—24, repcepogácsa 19.9— 20.1, lenpogácsa 22—22.2, szárazszelet 12.4—12.7, burgonyareszelék 24—24.4. + A nagyszombati termény piac- Nagyszom­bati tudósítónk jelenti: A tegnapi piac forgalma í szokottnál gyengébb volt. Árpában megint lemor­zsolódtak az árak, jóminőségü áru kevés került eladásra. A zab éra is jelentékenyen esett, rozsé és búzáé változatlan maradt. Lanyhult a dió ára is. Árak: Búza 222—223, rozs 220 —222, takarmány- árpa 170—175, merkaDtilárpa ISO—190, jómínő- sógü árpa 190—195, elsőrendű sörárpa 200—205, zab 185—186, tengeri 160—162, korpa ab állomás 135—136, bükköny 180—190, lóbab 180, kék mák 6—6-50, szürke mák 5.80—6, dió 6—6.50, bab 1.70 —1.75, pecsételt francia lucernamag 21—22, pecsé­telt olasz luoeraamag 20—20.50, közönséges Iv.cer- namag 14—15, pecsételt lóheremag 15—16, közön­séges lóheremag 10—11, A BANDITA Mg: EDGÁR WALLACE Fo?dié®íía Kosáryné Réz Lola (22) — Körülbelül hatra — felelte Antbony. — Csak egy órát akarok a városban maradui. A versenypálya közelében kiszállt és taxira ült. Az idősebb mr. Yarrow nem ismerte An- thonyt, de Anthony ismerte az idősebb Yarrow urat. Magas, bajlotthátu ember volt, lógó hosszú orral, biggyedt szájjal. Egyébként békebiró volt és komoly képviselőjelölt. Senkis m sejtette vol­na, milyen uton-mődon szedte össze a vagyonát. Anthony gondosan megnézte a programot, megtalálta rajta az ezerfoutos nagydij versenyét és azonnal tudta, hogy ezt akarja idősebb Yar­row ur arra felhasználni, hogy reményteljes fiá­nak segítsen a célja elérésében. Ez a cél ezúttal Newton ur e-ar fontja volt. összesen három ló indult a hosszas előfutta- tások és selejtezések után. Tony közel állt az öreghez és élesen figyelte öt. Látta, amint három távirati űrlapot vesz elő s mid a háromra ir va­lamit. Nyomon követte Yarrow urat a postahiva­talig és pontosan megfigyelte, amint mind a há­rom lapot becsusztatta a hivatalnok ablakán. Mind a három egyformán volt címezve mr. Yarrow / bukmékerirodájának sürgönyeimére: „Yoxi, Lon­don". Egy-egy ló neve állt csak rajta és ez a sző: Yail, ami, közös üzleti megbeszélésük alapján, kétszáz fontot jelentett. Semmi bűn nincs abban, ha az ember három lovat tesz meg egyszerre. Sokan megtették már és ezután i§ meg fogják tenni. Az sem égbekiáltó dolog, hogy olyankor kockáztassa meg ezt az em­ber, ha csak három ló fut Legfeljebb ostobaság­nak tűnik fel némelyik előtt Anthony a pályához sietett viasza. Bird-s Eye volt a favorit, Morton-s Pride a második ^-gadott s a harmadik lő 20:1. Anthony végignézte a futamot. Bird-s Eye szinte sétálva haladt elől mindvégig s egy hosz- szal nyert. Elégedetten tért vissza a városba és egy ne­gyedórával hat óra után benyitott az irodába. Mr. Yarrow alig nézett fel. Könyökére dőlve ült az asztalnál. — Végünk van. kedves barátom, — mondta végre. — Mi történt? — kérdezte Anthony. — Az apám kétszázat tett a Bird-s Eye-re. Az öreggel pedig nem lehet kukoricáznL Kemé­nyebb legény üzleti dologban, mint akármelyik uzsorás. Az behajtja rajtunk- Itt a sürgönye néz­ze meg. Anthony átvette a sürgönyt. — Igen — mondta —, ez rendben van. — Ezer fontot vesztettünk — dörzsölgette Yarrow a bajusza helyét —, azaz éppen annyit, amennyit az üzletre szánt, — ha ugyan nem tud még valahol pénzt szerezni. — Én úgy tudom, —, szólt mr. Newton, — hogy ellenkezőleg, háromezer fontot nyertünk. — Micsoda? — hebegett Yarrow. — Hol a másik két távirat, amit az öreg küldött? — kérdezte Anthony. Mr. Yarrow pulykavörös lett. — Mi az ördögöt gondol maga? — kezdte, de Antbony egyetlen intéssel elhallgattatta őt. — Három táviratot küldött az apja, mindenik lóra egyet. Csak akkor nyerhetett volna tehát, ha az outsider jön be elsőnek. Csakhogy az outsider talán még most is poroszkál a versenypályán va­lahol. Nagyon lekötelezne engem, Yarrow, ha megmondaná a kedves papának, hogy vagy leszúr előttem háromezer fontot, vagy feljelentem mind a kettőjüket csalás miatt. — Nem is kaptam több sürgönyt! — visította vékony hangján az ifjabb Yarrow, — De igen, még kettőt kapott — mondta An­thony nyugodtan. — Lehet, hogy elégette, vagy a nadrágzsebébe gyömöszölte, de az nem baj. Könnyű dolog lesz a postától megszerezni a teg­nap feladott sürgönyök másolatát Azt ajánlom magának, szedje össze az eszét és szaladjon a pa­pához. Mondja meg, hogy tizenkét órát adok ne­ki, többet egy pillanattal sem. Ha eddig nincs a kezemben a pénz, megyek a rendőrségre. Már a küszöbön volt — Megmondhatja — mondta még, — hogy el­fogadom aprópénzben ia. VII. A MAZS0LASG0MBÓC — Aki a keveset nem becsüli, — mondta fel­emelt mutatóujjal Tony, -— az a sokat nem ér­demli. — Ez olyan ismerősnek tetszik nekem — szólt Pinkey. — Ugylátszik, olvastam valami könyvben. Együtt ebédeltek és Tony elmerült az emlé­keiben. — A legkülönösebb nálam — mondta, — hogy soha még senki nem járt túl az eszemen. Min' denféle embertől egyképpen megkaptam a ma­gam adóját A szerencse, amit másnak drágán meg kell vásárolni, magától szalad utánam éa mint valami kutya, a kezemet nyalja. — A legkülönösebb nálad — mondta Pinkey, — az a szemérmetlen nagy szerénységed. Pinkey Stephens ügyvéd volt a Templeben élt és nagyon szép jövedelme volt a szerelmes históriák révén, amit a „Leányok Szivének Vi­rágjai1' sorozatba irt Volt, mint ügyvédnek, vala­mi hivatalos elfoglaltsága is, ami után húzott fi­zetése körülbelül fedezte a cígarettaszükségletét Pinkey fiatal volt és kopasz, homlokától a nyakszirtjéig rózsiszinü volt a bőre. Nagy pipa volt állandóan a szájában és soha nem szállt kö­zönséges villamosra. — Nagyon sajnálom, hogy igy gondolkozol — mondta eltöprengve Tony. — Én mindig azt hittem, hogy az önbizalom hiánya a hibám. Lehet azonban, hogy csalódom. Mindenesetre bizonyos azonban, hogy sorban fizeti meg mindenki azt, amit kívánok tőle. Siker-sikert követ és a szeren­csés fiatalember nevét immár szárnyravette a hír. Ne csodáld, hogy ilyen irodalmi stílusban be­szélek... Egy nagyon előkelő irodától kaptam levelet, hogy fontos és bizalmas ügyben legyek szives őket felkeresni... — Ki küldött utánad? I othschild? — kér­dezte Pinkey. Tony megrázta a fejét. — Nem áll módomban nyilatkozni — mond­ta előkelő zárkózottsággal. Felállt az asztaltól és nyugodtan ráhagyta Pinkeyre, hogy kifizesse a számlát — Bocsáss meg, hogy sietek, még nem néztem át a mai lapokat Ezzel továbbállt. Tonynak is megvoltak a maga gyöngeségei, mint minden más embernek, de olyan különös módon használta fel, hogy szinte a jó oldalát tet­ték erősebbé. Talán a legfeltűnőbb győngesége volt a szépség iránti érzéke. Illetőleg borzadása a nem szép jelenségekkel szemben. A mazsolásgombőcot egy szép tavaszi regge­len látta meg először, mikor reggelizni jött le egy Russel-uti szállóban levő csinos hálószobájából A lépcsőn jött vele szemben. Egész idő alatt azon csodálkozott hogy, ha már a természet olyan él­hetetlen lényt hoz létre, mint egy ilyen fiatal leány, miért nem végzi már rendesen a dolgát és csinálja úgy, hogy legalább reá lehessen nézni. Mert a mazsolásgombócra nem lehetett rá? nézni. Legalább Tony azonnal elfordította a fejét Nebézkés volt és zömök. A haja olyan, mint­ha vacuum cleanerrel fésülködnék minden reg­gel. Arcbőre olyan volt, mintha holmi szűrőn ke­resztül sült volna le a napon. Akkora szeplök voltak rajta, mint egy-egy mazsolaszem. Ezért is nevezte el Tony magában mazsolásgombócnak. Ha pedig mosolygott — pedig gyakran mosoly­gott, láthatólag barátságos volt a természete, — az ember azonnal láthatta, hogy a fogorvosi ren­delőszoba terra incognita előtte mindmostanáig. • (Folytatjuk) A pozsonyi tőzsde értékpapirforgalma* Közli Féld maim A. Bankháza Bralislava, Bástya-u. 2 Telefon 27—33 Fém Áru Pozsony, 1928. január itt. Ki K< Tatra Búik a . ................ 108.- 110.— Nem zeti bank Banska-Bystrica ... 175.-- - .— Amcricko Slovenska Banka ..... _ - .— 76,— Cozaodyi Általános Bank ...... .'8 .— „ (. Takarékbank ..... 2080.— .<80.— iíakompte éa Közgazdasági Bank . . 25í>.— -ti i .— Dunabank ............. 210.— 280.— Trnavai I. Takarékpénztár ..... áöO,— 460.— Liptói hitelbank .......a.. 6-*' ■— 100.— Gőzfürdő ............. !ÖO.— 610.— Kolh ...................................................... 860.— — Ra ktárházak ............ S71 0.— — .— Szlovák biztoailó , ......... 610.— 6 0.— Uránia........................... i8,— <5,— Treneaén-Tepliei fürdő rt. ..... . Iá0.— 1'0.— ftlinai műtrágya • 125.— ISO.—— /".limai Ceiluloae .......... 8’0.— ukö.— Medica 122.— 1-0.— Handlovai »zén .......... 281'.— —.— Szlovák szeszipar Malackv ..... “• 0.— 6‘0.— Ny u^atszlovenszkói villamosúm ... 2C0, — 2S0.— Közcpszlovenszkói villamosúm .... 40< .— 6< 0.— Pozsonyi Jéggyár ......... átiO.— 600.— Wiyaod rt. ....•••••..• 65.— 70.— Vág völgyi cukorgyár ........ 1600.— — .— Stark spiritusz rt. ......... 8t 0.— 910.— Rózsahegyi faipar .••...«•• 6S<.— 6( 0.— 4 százalékos pozsonyi kölcsön ... 77.— 79.— 6 . » - . . . 100.— 102.— Csehszlovák építő sorsjegy ..... tio.— 670.— . . (ötöd)................ 187.— 189.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom