Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-29 / 24. (1651.) szám

1928 Járni ár 29, vasárnap. ^S^JV\AGJS^-HÍRMB MC-C'^M&düüSCSMBCB Thekeíy Frcmciseh sziléziai lengyel bejelenti igényéi a legendás késmárki Thököly^kincsekre A XIV. századbeli várkastély a kincskeresők lantasziikas ábrándjainak központjába került — A kincsekről az sem bizonyos, hogy vannak, de az örökös már jelentkezik Késmárk, január 28. (A Prága! Magyar Hírlap munkatársától.) Nem lehet tagadni, hogy a romantika diadal­mas újjászületésének korát éljük. A romanti- cizmus szociológiai velejárója a nagy háború utáni időknek. Fantasztikus lehetőségek nyíl­tak meg a hatalomra, vagyonra törő emberek előtt, napok alatt karrierek iveitek az égnek, hogy azután a megsemmisülésbe omoljanak. Az élet teljes átértékelése ment végbe, nem a szorgalmas munkával összegyűjtött polgári vaevon a jólétre váovó emberek célja, hanem a váratlanul ölbe hullott nagy gazdagság. Az osztályosrsjátéknak, szerencsevadászatnak hi­hetetlen konjunktúrája van, társaságok ala­kulnak állítólagos rejtett kincsek felkutatá­sára, mesés örökségekről írnak a lapok nap- ról-napra hasábos közleményeket, ma arról értesülünk, hogy Franciaországban részvény- társaság kutat Napóleon egyik tábornokának elásott kincsei után, holnap már Londonból jelenti a táviró, hogy uj gyémánttelepek fel­kutatására állott össze a tőke, A varázsvesz- szós ember ma nem ritka jelenség és nagy hitelnek, megbecsülésnek örvend. Az egyik e^szerü fabottal érzi meg a rejtett kincset, a másik kezének ideges remegésével reagál arra, ho™ a föld méhe kincset, aranytallért, vagy szén- és kőolaj rétegeket rejt macában. Monté Christo gróf legendás története ma kedvenc olvasmánya a modern kincskeresők­nek, összeroskadt várromok élnek az embe­rek fantáziájában, amelyeknek elzárt, bolt­hajtásos pinceüregeiben és titkos folyosóiban hordószámra áll a rejtett arany, a drágamüvü ékszer, ami a szerencsés fölíedezőt örök éle­iére boldoggá teheti. A legendás Thöböíy*kincsek Néhány hónap óta Késmárk városának is megvan a nagy Monté Chri&to-szenzációja. Beszámolt a Prágai Magyar Hírlap arról, hogy egy Amerikában ólő Sereghy István nevű ember ajánlatot tett Késmárk városá­nak, hogy rejtett kincseket hajlandó feltárni s ebből a városnak bizonyos részt kínál fel. Megemlítette, hogy okmányoknak van birto­kában, amelyek kétségtelenné teszik, hogy a híres kurucvezérnek nagyértékü kincsei Kés­márk városában vannak elásva. A történelem ezeket az okmányokat nem ismeri. Annyi bizonyos, hogy a magyar sza­badságharcok egyik legérdekesebb alakjának, a késmárki Thököly Imre grófnak, hatalmas vagyona volt, Az árvái, likavai, késmárki és rózsahegyi uradalmakhoz atyja Erdélyben is nagy kiterjedésű birtokokat szerzett, Thököly Imre ezt még az anyai nagybátyjától, Rhédey Ferenciéi örökölt máramarosi uradalmakkal gyarapította. Amikor az akkori felvidék bá­nyavárosait elfoglalta, nagymennyiségű arany és ezüst ércrudakra tett szert, melyekből a maga nevére (oro libertate et iustitia) pénzt veretett. I. Rákóczi Ferenc özvegyével, Zrínyi Ilonával kötött házasságában addigi vagyonát szinte megkétszerezte. Lehetséges, hogy Thököly, amikor sze­rencsecsillaga hanyatlani kezdett, vagyoná­nak egy részét tényleg elásatta. Menekülnie kellett s talán arra gondolt, hogy jó lesz kin­cseit biztonságba helyezni, hogyha majd újra megkezdheti a harcot, elegendő anyagi ereje legyen. Ez 16S5-ben történhetett, ami­kor Késmárk, Eperjes, Kassa körül harcolt a császáriakkal g várait rendre elveszítette. Amikor Váradra ment, török szövetségese el­fogta s vasraverve szállították Stambulba. A kincskereső ajánlata Sereghy ajánlata, minden fantasztikuma ellenére annyira komolynak látszott, hogy Késmárk képviselőtestülete érdemlegesen tárgyalás alá vette. A város elvben belement abba, hogy Sereghy kincseket keressen a vár alatt, csupán a feltételek tekintetében voltak eltérések. A város ellenajánlatot tett, amely­ben nagyobb részesedést kér az esetleg fel­tárandó kincsből, kiköti, ho"v az Összes költ­ségeket — beleértve a város részéről kikül­dendő műszaki ellenőrző közegek finanszíro­zását is — Sereghy fedezi. Természetes felté­tele volt a megegyezésnek, hogy a kutató ga­rantálja az Összes műemlékek sértetlenségét s az esetleges károk fedezésére nagyobb ösz- szeget tesz letétbe. Azonkívül a képviselőtes­tület a kutatások megkezdését határidőhöz is kötötte. Az egyezségnek híre csakhamar elterjedt « igv természetes, hogy hamarosan olyan ember is jelentkezett, aki bejelentette igé­nyét a legendás Thököly-örök&égre. A lengyel Thököly*! vad ék A múlt év októberében megjelent Souse- <ük Albin dk kéwnérki 4érási főnök hivata­lában egy lengyel állampolgár, aki Thek cl • néven mutatkozott be, erre a névre voltak kiállítva okmányai is. A lengyel előadta, hogy ö a hires Thököly-családból származik s igy vérrokona a hires kurucvezérnek, Thököly Imre grófnak is. Családi okmányokat is ho­zott magával, amelyekkel állítását bizonyí­tani igyekezett. A járási főnök végighallgatta a fantaszti­kus előadást, amelynek befejeztével azt a kérdést intézte az állítólagos Thököly-ivadék- lioz, hogy voltaképpen mi a célja a családi eredet megáll api Hatásával? A lengyel ekkor hosszú, romantikus mesét mondott el arról, ho«v két gyermekének a grófi címet szeretné biztosítani. Amerikában szándékszik ugyanis megtelepedni, Amerikában pedig nagy be­csülete van a patinás névnek. Gyermekéi ezen a réven fényes partit biztosíthatnak ma­guknak. A szolgabirót arra kérte, hogy járjon ebben a dologban a kezére, azután eltávozott. Theke!y*ThököIy fce’elenti Igényét az örökségre Amint Sereghy István fantasztikus aján­latának hire elterjedt a sajtóban, újból jelent­kezett a lengyel s a napokban Késmárk vá­ros tanácsához a következő levelet intézte: „Tisztelt Városi Tanácsi Egy újságcikk ügyében írok, amely a Krakovsky Kurír cimü lapban Thököly gróf kincsei cím alatt jelent meg. A cikk emlí­tést tesz arról, hogy egy bizonyos Sereghy István engedélyt kapott Késmárk városától Thököly gróf kincseinek felkutatására, mi­után a kincs rejtekhelyéről tervrajza van. A cikk alapján azon tiszteletteljes ké­réssel fordulok a városi tanácshoz, szíves­kedjék velem Sereghy István ur közelebbi címét tudatni, hogy vele közelebbi érint­kezésbe léphessek. Thököly gróf kincsei iránt azért érdeklődöm, miután a Thököly- család egyik oldalágából származom és eb­ben az ügyben a múlt év októberében meg ia fordultam Késmárkon. Ha Seréghynek tényleg sikerülné a kin­cseket felkutatnia, szíveskedjék azoknak eov hányadára az idényemet biztosítani. Az újságok tévesen írták, hogy én a kincsre való igényemről lemondtam volna s csupán a grófi címre reflektálnék. Thekcly Frsmcisek. Niavadlov-Dolny pod Rolnicky. Woj. Sleskie. Polsko.“ A városi tanács Thekely levelét, átküldte Sereghy Istvánhoz s Késmárkon most kíván­csian várják az ügy fejleményeit A lengyel Thekely! nem Thököly Thekely fellépése s az egész ügyben való szereplése feltétlenül azt a gyanút ébresztik, Vezérképviselet Csehszlovákia részére: E. & J. FR0HLICH PrahaI, BSotshá trída 35 hogy a sziléziai lengyel vagy elmebajos, vagy valaki alaposan felültette. Nem látták azokat az okmányokat, amelyeket a késmárki íárási hivatalban bemutatott, de igy látatlan­ban is megállapíthatjuk róluk, hogy feltétle­nül otromba hamisítványok. A magvar geneo- lógiaí tudomány u^vanis szinte abszolút töké­letességű, már pedig a magyar geneológia sehol sem emlékszik meg a Thököly-család lengyelországi oldalágáról. A Thökölv-család férfiágában Tböki y Imrével, női ágában pe­dig Thököly Imre leányaiban halt ki. Azok az igények tehát, amelyeket a sziléziai The­kely a grófi címre s a legendás Thököly-kin- cseKre tátiiaszt, teljesen jogosulatlanok. W. N. 1 »©wlei vérbírái fíiéws fegytöxra Ítélték Sflcalsky a&óstoll vikáriust A kémkedés vádja a"öi fermsnfeííék, de „elfertforradsEmi űzet* mekban*1 mondották ki bűnösnek — A szovjet nyílt háborút foiySat a vallással Prága, január 28. Tegnapi számunkban résziéi)esem beszámoltunk arról a porról, amely kedden kezdődött meg a szovjet Leg­felsőbb bíróságának katonai kollégiuma előtt. Ez a bünpör befejezése volt annak a bosszúálló hadjáratinak, amelyet a szovjet a szitomiri egyházmegye püspöke, Skalsky apostoli vikárius ellen indított kémkedés és ellenforradalmi üzelmek címén. A szovjetnek a katolicizmus ellen folyta­tott harcában ez a bünpör az egyik leg­kiemelkedőbb fejezet, amelyre a szovjet­hatóságok is a legnagyobb súlyt helyezték és a titkos tárgyalásokon a külügyi népbiz­tosság megbízottja is résztvett, hogy' figye­lemmel kísérje a tárgyalás minden stádiu­mának alakulását, A Iszovjetsajtő heves kampánya kísérte a bűn póri és mindenféle nevetséges ürügyeket sorakoztatott fel a Skalsky elleni eljárás iga­zolására. így példáuí az Izveszíija azt a tényt rójja fel a püspök egyik főbűnéül, hogy 1920 júniusában, amikor Kievet elfoglalták a vö­rös csapatok, a odapök öt hétig elrejtőzött a [ Szét József templom melletti iskolában s 1 amikor biztonságban hitt© magát, csak akkor jött elő, hogy lelki pásztori tevékenységei folytasson. A szovjet leghíresebb vérbiráit küldte ki a tárgyalásra. UlricJi V. V. vette át az el­nökséget, akit Oroszországban széliében- hosszában véres bírónak neveznek. Tanácsbirái Kamorim és Povolockij, akik szintén hírhedtek kegyetlenségükről. De a pörnek legjellemzőbb alakja a közvád képviselője, Katanjan, aki a szerencsétlen Sedukievics herceget is arra kényszeri- totte, hogy máglyán kövessen el öngyil­kosságot. A szovjettigyészsiég vádirata minden!óié ürü­gyet összekeresett a bünpör alátámasztására. Ez a vádirat felhozza, hogy az apostoli viká­rius 1923-ban a ki évi lengyel misszió tagjai­nak utasítására tevékeny részt vett ellenfor­radalmi szervezetek létesítésében ukrán te­rületen. A lengyel imperializmus érdekeit szolgáló akció célja az volt, hogy a Dnyeper jobb partján elhúzódó Nyugafukrániát elsza­kítsa a szovjettől és visszaálltét, «z orosz-lengyel határokat. Sk-kky olyan papo­kat nővérétt ki a plébániák élére, akiket á lengyel vezérkar küldött ellenforradalmi te­vékenység kifejtésére. A lengyel kémiioda mogbizottainak tanácsokat és utasításokat adott. A lengyel kémeket anyagi segítség Len résae-sitette és különböző politikai kijelenté-* seke-t tett a kievi lengyel misszió előtt. A lengyel-orosz békeszerződés megkötés, e’őtt- pontos jegyzéket adott a lengyeleknek a ka­tolikus lel koszi karnak a szovjet területén való elhelyezkedéséről. Ennek alapján a len­gjelek különböző követeié'-eket á’Í: thalták fel a katolikus klérus jogi és anyagi helyzo-. tének javítása céljából. Skalsky rémesek, pa­pokat, hanem politikai és közönsége bűntet­teseket is átsegített Lengyelországba, ..meny­nyiben igazolványokat adott nekik, hogy Lengyelország szempontjából j olüika.lág' megbízhatók, öt éven át a nép válási és nemzetiségi előítéleteit felhasználva, Ukraj­nában propagandát űzött a szovj elhal alom; és a szovjet intézményei ellen. Ezek a „vádak“ szolgáltak alapul az aposioli vikárius elleni bünpöru. A vádak egy része Önmagában megdől, mert hiszen azok a tettek, amelyeket Skalsky ük­nek bünmil róttak fel, tulajdon .éppen apostoli vikariátusának hivatásálnl eredtek. A tárgyalást a legnagyobb titokban tartották, a nyilvánosság teljes kizárásával. l.ogy mennyire alaptalanok voltak a vádak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ez a vérbiréság is felmentette Skalsky püspököt a kémkedés vádja alói. Bűnössé­gét egyedül ellenforradalmi t'r'kenv-ég- ben állapította meg, vagyis azért iíéTíe el as orosz katolicizmus főpapját, mert püs­pöki misszióját híveinek körében rendü­letlenül teljesítette. A szovjeíbiróság pén­tek este hirdette ki az Ítéletet, amely Skalsky püspököt ellenforraóLTai üzel­mek elmén tizévi börtönbüntetéssel és 4, »I- gári jogainak ötévi elvesztésével sújtja. Ez az egyedüli eset a világtörténelemben, hogy a pápa képviselőjét, az apostoli viká­riust világi bíróság közönséges gonosztevő­ként börtönbe küldi. Skalsky püspök elité-’ié* sével azonban a szovjet nem éri el a célját, mert az ukrán katolikusok továbbra is ren­dületlenül ragaszkodni fognak hitükhöz és vallásos mégigj’őződésűyhöz. 7 Amerika legfinomabb autófa

Next

/
Oldalképek
Tartalom