Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-29 / 24. (1651.) szám

1928 JamuAr 29, rasáraap. Benők püspök védelmére kelt a ruszinszkói egyházkerület érdekeinek a korményblziossal szemben — A református zsinat péntek esti tanácskozásai — Pozsony, január 28. (Pozsonyi saerkesz- tóségünk'től.) A zsinat negyedik napjának második ülését délután öt óráira tűzték ki, de 'öt órakor a zsinat kormánybiztosa az el­nökséget a pozsonyi minisztérium épületébe kérette tanácskozásra, autót küldve- értük és igy a zsinat plenáris ülése csak fél bét óra­kor kezdhette meg a hatodik törvénycikk tárgyalását. A kormánynak a törvény módo­sítására irányuló kívánságait teljes egészé­ben magáévá téve, elfogadta a VI. törvény­cikket. A X., a szlovák egyházmegye létesítésié­ről szóló törvényjavaslatot Söröss Béla elő­adó olvasta fel. Rendkívül megható kép volt, hogy a szlovák reformátusok ügyének tökéle­tes ismerője, de a magyar kálvinizmus ret­tenthetetlen hitvallója: Péter Mihály (Gál­szécs) a törvényjavaslat felolvasását állva hallgatta végig. Ezután Pálóczi Czimke István elnök elő­terjesztésére a zsinat úgy határoz, hogy a X. törvénycikk vitáját csak a szombati ülésen kezdi meg. Majd a másnapi ülés napirendjét állapították meg. Ezután Bér tők Béla ruszinszkói püspök B kormánynyilatkozatra adott választ. A püs­pök válaszát szószerint közöljük itt: — Főtiszteion-dő és méltóságos Zsinat, Kormánybiztos ur! — Á kormánybiztos ur által kérdé­seimre adott feleletnek egyházkerületünk megalakulásának és tényleges területi be­osztásának elismerését tartalmazó részét tisztelettel tudomásul veszem. Nem nyug­tat meg azonban a felelet harmadik be­kezdésének ama része, amely úgy állítja be a ténytj mintha a prágai kormányzatnak nem lett volna tudomása Podkarpatská Rus kormányzóságának egyházéra!etünk­kel szemben tanúsított és azt semmibe sem vevő, el nem ismerő, sérelmes maga­tartásáról. Ez a beállítás a tényekkel a legélesebb ellentétben áll. Ugyanis a prá­gai kormánynak, mint amelynek az ung­vári kormányzóság tanügyi és vallásügyi referátuma adminisztrative alá van ren­delve, hivatalból tudomásul kellett és kell I bírnia az ungvári kormányzóság egész j vallásügyi ügymenetéről, az ungvári kor­mányzóságnak pedig hivatalos iratban, személyesen és küldöttség utján több alka­lommal tudomására juttattuk egyházkerü­leti alakulásunkat és felmerült sóról-..cin­ket, sőt költségvetéstervezeteinket is be­mutattuk. Do közvetlenül is tudnia kellett arról a prágai kormányzatnak is, mert 1924 december 29-én a pozsonyi tárgyalás alkalmával Müller miniszteri tanácsos ve­zetése alatt folytatott egyházügyi megbe­szélések alkalmával én és az egyetemes egyház vezetősége személyesen hoztuk tu­domására viszonyainkat és tőle már akkor ígéretet kaptunk egyházkerületünket ille­tően, — továbbá egyházkerületünk világi tanácsbirája: Korláth Endre dr. nemzet­gyűlési képviselő Müller tanácsosnál több Ízben sürgette egyházkerületünk ügyének rendezését és intézkedését abban az irány­ban, hogy Podkarpatská Rus kormányzó­ságának tanügyi és vallásügyi reícrátusa egyházkőrületünkkel a hivatalos érintke­zést szabályszerűen vegye fel. — Nem nyugtat meg a felelet ötödik poníjában adott felvilágosítás sem, mert Podkarpatská Rus autonóm ügyeinek költségvetése egészen 1927-ig külön sza­kaszban volt törvénybozásiJag megállapítva és ebben a többi egyházak közigazgatási segélyezése kifejezetten fel volt véve és egyedül egyházkerületünk volt az, amely­nek közigazgatási államsegély iránti igé­nyei következetesen mellőzve voltaik és nem utaltattak. Szlovén szkó költs ágvetésé­ben és a konventi elnökséghez intézett ki­utalásokban pedig nem volt feltüntetve az hogy a szlovenszkói egyházkerületek ré­szére megszavazott államsegélyekben a podkarpatská. rusi egyházkerületet illető államsegély is benfoglaltatik. Ennek egyébként ig államjogi akadályai lettek volna. A zsinat plénuma a választ teljes egé­szében jegyzőkönyvbe vétette és Rertók püs­pök válaszát Írásban is átnyújtotta a kor­mánybiztosnak. A zsinat ülése előreláthatólag '--omba- ton a késő éjjeli órákban ér csak véget. A zsinat a HfQrmáay határoz®!! kmmiémve nagy wífia után kimondotta a szlovák református gtyliiiMiegye felállítását Pozsony, január 28. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjslentése.) Szombat reggel kilenc óra­ikor folytatta az egyetemes református zsinat tel­jes ülését Napirend előtt Simdnfalvy Árpád dr. (Nagy- ezöllős) Slavik kormánybiztos tegnap adott vála­szára reflektált- A kormánybiztos válasza — mon­dotta — nem elégiti ki a zsinat tagjait és nem oszlatja el a lelkészek, tanítók és énekvezérek ál­lampolgárságára vonatkozó aggodalmat, mert ez a válasz magéban hordja az eseíről-esetre való kedvezőtlen elintézés lehetőségét. Sajnos, a samtgertmaini békeszerződés idevonat­kozó rendelkezését az itteni joggyakorlat nem is­meri el. Kéri a kormányt, hogy az állampolgársági kérdés megoldása ügyében benyújtott javaslatából ne csináljon presztízs­kérdést és a kormány a javaslat ellen emelt kifogást, amely nem ütközik a jogrendbe, ejtse el és akkor ez a kínos kérdés megnyugtató elinté­zést nyerne. Javaslatot terjeszt be arra nézve, hogy az egyházi hatóságok által állampolgárságuk elismerése iránt lel térj esztett becsületes és állam­ba emberek (lelkészek, tani tök és énekvezérak) kérvényét a kormány fogadja el és adja meg nekik állampolgárságukat és ezen ügyek elintézése után az egyházi törvé­nyekből töröltessék az a rész, amit a mostani zsi­nat máT elfogadott. Siménfalvy dr- javaslatát a zsinat elfogadta s éttért a kilencedik törvénycikk tárgyalására, mely a szlovák egyházmegye felállítására vonatkozik. Péter Mihály zsinati jegyző, gálszécsi lelkész, a tiszáninneni kerület püapökhelyettese, volt az első fölszólaló, aki nagyhatású beszédében törté­nelmi visszapillantást vetett a szlovák nyelvű re­formátus községek múltjára. Megállapítja', hogy az e vidék, ahol most szlovák kálvinisták laknak, va­lamikor szí araagyar terület volt. Péter Mihály nagy figyelemmel hallgatott beszédét teljes rész­letességében lapunk keddi számában fogjuk kö­zölni. Ezután Korláth Endre dr. szólalt föl. Prágá­ban azt állítják — mondotta —, hogy a reformá­Nagy teljesítmény! Minimális fogyasztást Hosszú élettartam! tus egyház ex-lexben van és ezért nem jár az ál­lamsegély. Ez nem igaz, mert el van ismerve az egyház, csak jogilag nincsenek rendezve az ügyei. Évtizedekre szólnak a zsinat mostani törvé­nyei, alaposan meg kell gondolni, mielőtt ha­tároznánk, nem szabad elsietni a dolgot azért, hogy erre az évre megkapjuk az államsegélyt. Elfogadja a szlovák egyházmegye felállítására vonatk ózó törvényjavaslatot, de a szlovák egyházmegye fölállítása előtt még egy­szer kérdezzék meg azt a tizenkét szlovák közsé­get, amelynek egyházat akarunk adni és ha ezek a szlovák egyház ellen nyilatkoznak, akkor nem szabad megcsinálni, mert ez lelkiismereti kérdés. Hajlandó lenyelni a békát — mondotta —, de az egyház érdekeit szem előtt kell tartani. Sörös Béla előadó hangsúlyozza, hogy nem a zsinat kezdeményezése a szlovák egy­házmegye fölállítása, hanem a kormány hatá­rozott követelése, amelynek elfogadása nélkül az összes törvények jóváhagyását elutasítják. Mi csak azt kívánjuk leszögezni — mondotta az előadó —, hogy a hitépités, nem pedig a faji és nyelvi megkülönböztetés a célunk. Ugyanazon jo­gokkal akarjuk föl ruházni a szlovák egyházme­gyét, mint a mienket. Szilassy Béla dr., a dunáninneni kerület fő- gondnoka is módosító javaslatot terjesztett be. Péter Mihály szintén csatlakozott a javaslat­hoz és igy Korláth, Szilassy és Péter Mihály együt­tesen azt indítványozták, hogy a szlovák egyházmegye fölállítása előtt a* egyes egyházközségek ismételten kérdeztos- senek meg hovátartozandóságnk végett s ezért a javaslatot elvileg elfogadják ugyan, azonban akként való megváltoztatását kívánják, hogy a szlovák egyházmegyébe sorozandó tizenkét anyaközség neve hagyassák ki a törvényből. Sörös Béla előadó figyelmessé teszi a zsina­tot arra, hogy változtatás nélkül kell elfogadni a törvény- javaslatot. Szilassy Béla (közbeszól): Ne méltó ztas-sék ter­rorizálni a zsinatot! Ezután szavazásra került a sor, tizenöten az előadói javaslat mellett, vagyis a szlovák egyházmegye fölállítása mellett, ki­lencen pedig ellene szavaztak. A szlovák egyházmegye fölállításáról szóló törvény elfogadása a kisebbségben maradt ellen­zéket nagyon elkeserítette. Bertók Béla püspök elkeseredve mondotta: — Megtörték a zsinaton a presbiteri alap- tervet, mert a református egyháznál minden alulról fölfelé épült föl, a demokrácia teljes módon érvénye­sült, nem pedig diktatórikusán, ahogy a kor­mány ezt megparancsolja. Sörös Béla előadó ezután felolvasta a szlovák egyházmegye fölállításával kapcsolatos, kilenc pontból álló rezoluoiót, amelynek lényege az, hogy biztosi ttaseék a magyar református egyház ré­szére évszázados berendezkedései és szerzett jogai. Korláth Endre dr. indítványt tett arra, hogy ez a rczolució törvényként cikkelyeztcssék be. amit a zsinat egyhangúlag el is fogadott. Ezután a kilencedik törvénycikket a zsinat második olvasásban is elfogadta. Végül Sörös Béla előadó inditvámyozla, hogy Hodzsa iskolaügyi miniszternek a református egyház függő kérdéseire vonatkozó ígéreteit a zsinat fogadja el garanciának, adjon kifejezést annak, hogy az előbb elfogadott rezolució nem az iskolaügyi miniszterre! szemben való bizalmatlanság Jele, hanem azért kívánták ezt törvénybe becikkelyeztetni, mert esetleg má6, val­lásellenes irányzat is kerekedhetik felül Prágában. Déli tizenkét órakor az elnök a zsinat teljes ülését délután négy óráig felfüggesztette. Még ma estig, esetleg éjszaka befejezik a hatnapos zsinat tárgyalásait. Serét!: prímás s a felsőt áz elnökének fontos tárgyalásai Budapest, január 28. A m;,0yar ?els."\áz elnöke, Wlassics Gyula báró tegnap látoga­tást tett Serédi Jusztinián hercegprímásnál. A látogatás után a sajtó munkatársainak ki­jelentette, hogy nagyon komoly és ^"tos ügyekben folyt a tárgyalás s a hercegprímás olyan dolgokat Ismertetett meg vele, amiket csak kis részben ismert. A tárgyalás részle­teiről azonban egyáltalán nem tehet nyilat- kerntot. Németország biztonsági memoranduma Berlin, január 28. A német kormány a Prágában ülésező biztonsági bizottsághoz az angol kormány példájára beterjesztette me­morandumát, amelyben ismerteti ... bizton­sági kérdésről alkotott felfogásé* é- javasla­tot terjeszt elő abban az irányban, hogyan lehet szabályozni a konfliktusokat dövíebiró- sági utón s más hasonló eljárásokkal. A kor­mánysajtó a memorandumot nagy aktívum­ként üdvözli s Németország külpolitikai akti­vitásának iijabb dokumentumát ünnepli benne H wilásfoirii 1@»2©éí15-3®f!P ic. € o r m I c k PeeoM I TRAKTOROK áilandéan nagy raBftámn a vezérképviseletnél: BiGler Mílol-Mfiliclar Fr.-Ufliralti Rt. ‘ eladási központja SzSovenszkö és RuszSntzfeö részére Bratislava, Kktársaság«fér 1® Telefon 11-07 Táviratcím: Kultúra Kérjen árajánlatét! jj 3 IO RV! ' ■»» KMDni iQx8Sf IWÜW Bum CK£V nVQ W MSI SoSVR I2SBDV KH8 fmfm C33£b Wa OHM UjBb ww HUH MŰI rj Sj-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 DI STOL enged. Földm. min. 91680—IV c-26 sz. a. I g {MÉTELYKÓROS KÉS"** j jj biztosan meggyógyítja a DISTOLj ú5*1”? mf*azá,,a*?™os,| t:z i t£3§2l32fQ nílimsin PáfiKálSSIlS minden gyógyszertárban kapható. | Fölerakaí: MEDIKA R. T. BRATISLAVA j

Next

/
Oldalképek
Tartalom