Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-26 / 21. (1648.) szám

8

1928 január 26, catttörtők.

— 660.821 halottja volt Magyarországnak a világháborúban. Budaipesti szerkesztőségünk jelenti: A legújabb statisztikai kimutatás szerint Magyarország vérvesztesége a háborúban a következő volt: Magyarország minden ezer lakosából a világháborúban meghalt 18, megsebesült 36, eltűnt 19, hadifogságba keTült 30 személy. Az összes veszteség tehát ezer lakosonként 103 fő. A monarchia lakosságából a világháborúban meghalt 1,542-062 ember, ebből Magyarországra esik 660.821 halott.

— az adói állomások benyújtása. Az uj adótörvény szerint a jövedelemadóra, az általános kereseti adóra és a járadékadóra vonatkozó adóvallomásokat az 1927. évi adókivetés céljaira 1928. évi február végéig kell benyújtani. Az adóvallomások képezik az adókivetés alapját és az uj adótörvény szerint súlyos hátrányokkal jár az adóvallomások helytelen kitöltése. A nagyíontosságu adóvallomásoknál hasznos és úgyszólván nélkülözhetetlen Kocsner János dr. kosicei (Posta-u. 15.) pénzügyi főtanácsos és Gombos Bertalan dr. khelmeci (zsu- pa XX.) ügyvéd szerkesztésében megjelent magyarnyelvű kézikönyv, amely a terjedelmes és bonyolult uj adótörvény részletes és könnyen érthető magyarázatát tartalmazza. A könyvet 103 korona vételár előzetes beküldése ellenében bérinenive és ajánlva küldik a szerzők. 7522—1

XX ELSŐ POZSONYI SPECIAL tartós ondoíáció és hajfestő női fodrász-szalon. Deuísch József, Braíislava, Kecske-u. 7. Telefon 26 62.

— Ismét kegyelmet kapott egy halálraítélt. Böíhmisdh-Leipából jelentik: Az itteni esküdfcbiráság, mint még emlékezetes, halálra itélite Krause Ferencet, aki él ve te műit kegyetlenséggel megfojtotta feleségét. A kötél-általi halálbüntetést most kegyelmi utón éfeíífogytiglani {egyházra változtatták át. Az elitéit, aki a tárgyaláson feltűnő cinikusan viselkedett, nagy örömmel fogadta a kegyelem hírét.

xx Kárpitozott bútorok és függönyök készítésével bizzuk meg a Szlovenszkón közemert. aranyéremmel többszörösen kitüntetett HELYEI kár pit 09m esi ért Kassán (Fő-u. 58.).

—- Egy életunt matróna rémtette. Leit- meritzbol jelentik: Reigk Anna 74 éves öz- veigyasszony 14 éves gyönge-elméjű unokájával tegnap délután bezárkózott a lakásába és először felakasztotta a gyereket, azután egy konyhakéssel elvágta kézereit. Mindkettőjüket holtan találták. Az öregasszony borzalmas tettét életuntságában követte el.

xx Újdonság! Uriasszonvok és urileányok! Ha igazán szépek és üdék óhajtanak lenn5, olvassák vasárnaponként a Prágai Magyar Hírlapban az „IZA“, pozsonyi kozmetikai intézet tanácsait. A pompás hírnek örvendő intézet diszkrét kérdésekre is szívesen felel, ha a kérdezősködő válaszbélyeget mellékel. A postacsomagok cimjcizés nélkül küldetnek szét. A kozmetikai intézet egész nap nyitva van. Pozsony, Stefanik-utca 19/IL 5165

Az uj „fsannsram** bárium cső

Tisztán csengő hang — hagy meredekség Kiváió te'jesitménv — Eddig megje’ent tipusok; ¥aasí3$8,am iP 480

alacsony frequenciáju erösitöcsó* és

fsssstssram B* 415

végerősitőcső

A POZSONYI MOZIK MŰSORA: VIGADÓ: Sziréné.

ADLON: A <‘;renzei hegedűs.

TÁTRA: A szerető.

EL1TE: Don Quijote.

AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: f. hó 26-tól január 31-ig

Csütörtökön: A Volgahajós. Repriz. Teljesen uj kópiában.

Pénteken, szombaton: Zoro és Huru, mint zugbankárok.

Vasárnap: Sueztöl keletre. Pola Negri.

Hétfőn, kedden: A tiizhajó, (Az óceán hősei.) Esther Ralston és Wallace Berry.

A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA Rimaszombatban;

Péntek: A levél.

Szombat d. u.: A házi tündér,

este: A legkisebbik Horváth leány.

Vasárnap d. u.: Hajtó vadászat.

este: A legkisebbik Horváth-leány)( A körmöcbányai siversenyek január 28-án és 29-én ke nelc eldöntésre. Rendezőjük a Kar- pathenverein körmöci osztálya. Kiírásra kerülnek hosszútáv- és ugróverseny, hölgy- és gyermekverseny hármas staféták récére Ormay dr. vándordíjáért. A versenyzők a zólyomvölgyi dr. Klein- féle jóhirü télisportszállöban lesznek elszállásolva, részben pedig Körmöcbánya -áros szkalkái menházában. Minthogy Körmöcbánya környéke igen jó siterület, a hóviszonyok pedig igen kedvezőek, a verseny bizonyára látogatott lesz. — Nevezési határidő január 27. Kiírást szívesen küld a Karpathenverein körmöcbányai osztálya, Eleöd Tibor dr., Körmöcbányán.

)( Swaertenbroeks dr., belga nemzetközi futballista, március 11-én a belga-holland országközi mérkőzésen fog ötvenedeszer nemzetközi mérkőzésen játszani. Ez az ünneplés egyedülálló a belga futballsport életében. Tiszteletére április 1-én bankettet rendeznek Antwerpenben, ugyanezen a napon lesz a belga-holland revánsmérkőzés is, amelyen Swaertenbroeks dr. az 51-ik nemzetközi mérkőzését jáfsza.

)( A Sparta megnyerte a vizipóló serleget.

Tegnap játszott a Sparta a Hagiborral és megverte azt 7:6 (4:4, 3:1) arányban. Ezt megelőzően APK győzött a Slaviával szemben 7:1 arányban.

)( Peltzer dr. startolhat Amerikában. Az amerikai amatőr atlétikai unió megengedte Peltzer dr.-nak a startolást az Egyesült Államokban.

)( EtheJ Lackies megjavította Ncwvorkban a hatvan yardos amerikai rekordot 34.6 idővel.

)( A csehszlovák vidéki fiubailo-apatok sza- badságscrleg-mérközései. Március 25-én kezdődik a turné első körmérkőzése, amelyen a következő csapatok vesznek részt: Mor.-Ostrava—Pardubic, Mor.-Slavia—Viktória Pilsen, Prostejow—Zsidenice, Bratislava—Zilina. A revánsmérkőzések április 8-án lesznek.

)( A Troppatier Eislaufvcrcin január 28 és

29-én rendezi a miikorcsolyázás európai bajnokságát, amelyen a csehszlovák, magyar, osztrák és német korcsolyázókon kívül valószínűleg a norvégek is részt vesznek. Benevezési határidő január 26-ika.

)( A csehszlovák olimpiai jésrhockey csapat január 28-án és 29-én részt vesz a Tátrabajnokság turnéján, amelybe beneveztek azonkívül Charlot- tenburg, Pötzleinsdorf, prágai I. és II. csapat, Nürnberg és kassai csapat.

)( Finn előkészületek St. Moritzhp*. A finn ötvenkilométeres sífutást 17 fok mellett rendezték Lachtisban. Paananen győzött 4:18.32 alatt, második Raivío 4:22.43.

)( Három svéd siclö vesz részt vasárnap a lengyel bajnokságon.

ICöZCÍAZlIM &A@T'

üanios Elemér dr.

a IMpinrópai államuk gazdasági talpraáSIitásáril

1 rasséüsgtés pillére — Túlterhelés és a fogyasztás

cseíc&eBtése - A kereskedelmi szerződések csődje — A prefereselálís vámok — Középeurópa létkérdése: a gazda*

sági együttiuAkidis

Rádióműsor.

CSÜTÖRTÖK

PRÁGA: 12.05 Zene.’— 17.50 Német előadás. | 19.30 Szimfonikus hangverseny. — POZSONY: •

17.30 Zene. — 19.30-tól prágai műsor. — KASSA: j 19.50 Hangverseny. — BRÜNN: 12.15 Zene. — |

13.00 Egy óra asszonyoknak. — 18.40 Saudek dr. ! grafológiai előadása. — 19.30-tól prágai műsor. — ; BUDAPEST: 11.00 Zongorahangverseny. — 17.00 | Kamarazene. -— 18.15 Móricz Péter előadása Tö- | rökországról. — 19.00 Tannhauser az Operaházból. — 22.50 Cigányzene. — BÉCS és GRAZ: 11.00 és 16.15 Zene. — 20.05 Parasztbecsület, Mascagni operája és Djamileh, Bizet operája. — ZÜRICH:

15.00 és 20.00 Zene. — 20.30 Svájci dalest. — BERLIN: 21.00 Zene. — 23.00 Táncóra. — KÖNIGS- BERG: 20.05 Melodrámák. — FRANKFURT: 20.15 A bolondok bírósága, operett. — RÓMA: 20.40 A víg özvegy, Lehár operettje. — MILÁNÓ: 20.50 A vadnyugat leánya, Puccini operája. — VARSÓ:

22.30 Táuczene.

HO?E( MAIlSf IC

57e'S»í*i«isr*3£52 Fíafteais B ? S £ S s Gu a n e i a ü

kiváló francia konyha és pince, délután fél 5-töl fél 7-ig családi tea- A zenét a „Bohemia Propaganda Band“ Fassl Ottó igazgató személyes vezetése mellett szolgáltatja.

3 óráig nyitva. Supers Dansant

igamnhirrnr in dii n i1 lairriirwa^rarnnrai

Tabarin Palais de Dansi u Misiiké

a nemben Prága legnagyobb vállalata

Elsőrangú műsor !

1

8el- és külföldi borok eredeti üvegekben és negyedlíterenként

Művészi saxolon-orcbester A közönség táncol

í Restaurant

Vtrcimotcti

Praha L, Prikopy 33 Telefon 24131

Pozsony, január 23. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Nagyíontosságu közgazdasági eseménye vau Pozsonynak. Hantos Elemér dr. egyetemi tanár, nyugalmazott államtitkár, aki a közgazdasági kérdésekben ma európai szaktekintély, kedden este német nyelvű előadást, tartott a primás-pa- lota tiikörtermében

a középeurópai államok gazdasági talpr&álli- íásának lehetőségéről.

Az előadáson szépszámú intelligens közönség vett részt: Előzőleg a tudós közgazdász a Savoyban fogadta a sajtó képviselőit, köztük a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi szerkesztőjét, aki előtt a következő érdekes nyilatkozatot tette:

— Nagy előadási körút kezdetén állok. Pozsonyban, Becsben, Lipcsében, Berlinben, Hamburgban és Kiéiben, a legkülönbözőbb és legellentétesebb körökben fogok előadást tartani

a középeurópai gazdasági helyzet módosításának, illetve javításának eszközeiről.

— A békeszerződések a középeurópai államok tökéletes gazdasági egységét a politikai egységgel együtt szétbontották.

de nem gondoskodtak a széttört gazdasági egység pótlásáról. Most az uj állapot tizedik évében látjuk, hogy a helyzet sok tekintetben tarthatatlanná vált.

Gondolkozni kell utakon és módozatokon, miként lehet a mai politikai helyzetben — az adott politikai hatalmakkal számolva — egy olyan, uj gaz- dasági rendet teremteni, amely az egyes államok politikai és gazdasági szuverenitását nem érinti, de viszont a kis, középeurópai államok gazdasági egységét lehetővé teszi. A békeszerződés óta állandóan foglalkozom ezekkel a problémákkal és a további munkámra nézve különösen biztatóan hatott az, hogy 1924-ben a nemzetek szövetségének gazdasági bizotsága megbízott azzal, hogy a középeurópai államok valutám helyzetéről emlékiratot dolgozzam kL

Ebben az emlékiratban, amely a francia, német és magyar nyelven jelent meg, a gazdasági közönségnek csak valutaris előnyeit fejtettem ki. Azóta kidolgoztam a középeurópai államok gazdasági rendszerének kereskedelempolitikai, for- galompoluiis...! és termeléspolitikai részét is.

— A középeurópaí ember gazdasági megélhetése tulajdonképpen négy pilléren épül lel. A termeléspolitikai, a valutapolitikai, a kereskedelempolitikai és a forgalompolitikai pilléreken.

— A termeléspolitikai közeledés alatt értem azt, hogy a középeurópai államok termelési tényezői első sorban az ipari termelés terén lennének megszervezendők olyképpen, hogy ugyanazon termelési ágban megszűnjék a termelési tényezőknek az az esztelen pazarlása, amely minden államban ugyanarra a cikkre uj meg uj gyárakat létesít és amelyek legfőbb ideálja, hogy külföldi árut a belföldi helyetesithesse. Ez a zárt gazdasági rendszer magában véve ideális is lenne, ha mindem állam az általa termelt cikket a legolcsóbban is tudná kitermelni.

De a vámvédelem és a behozatali tilalmak árnyékában nagyra nőtt az ipari termelés költsége

és az áruk árát azáltal is fokozza, hogy az amúgy is megcsappant vásárfóképességet még jobban leszorítja és a fogyasztási képességet csökkenti.

Ott állunk ma, hogy az egyik oldalon óriási túltermelés folyik, a másik oldalon pedig ott áll ezzel szemben a fogyasztási képesség hatalmas csökkenése.

A kartellek kifejlődése, amely oly szépen halad a középeurópai államokban, ellensúlyozhatná ezt az esztelen termelési rendszert, de hogy a kartellek sem hozták meg a termelési költségek csökkenését és ennek révén a fogyasztás emelkedését; ez azért van, mert a kartellek is ragaszkodnak a magas vámokhoz és ahelyett, hogy e vámokat feleslegessé tennék, sok helyen még a vámok fokozásához is hozzájárulnak. Ha a termeléspolitikai helyzet nem kielégíthető, még kevésbé mondható annak a kereskedelempolitikai helyzet.

A kereskedelmi szerződések rendszere, arnely- lyel a külkereskedelem forgalmát Középeiiró- pában még mindig feutaríani akarják, mindenütt teljesen csődöt mondott.

Kereskedelmi szerződések jó szolgálatot tehettek a háború előtt, amikor nagy gazdasági területek állottak egymással szemben és amikor csak feleslegeiket cserélték ki egymással. De ma a közép- európai államok legtöbbje elsőrendű életszükség, letí cikkeiben szorul bevitelre. Magyarország Európában a leggazdagabb állam volt sóban a háború előtt g az összes európai államok szükségleteit tudta volna fedezni. Most a saját határain belül egyetlen kilogrammot sem termel, bevitelre szorul fában is és még sok más élelmi cikkben. Csehszlovákia viszont gabonában, lisztben és egyéb mezőgazdasági cikkben szorul bevitelre. És igy van ez minden államban. Államok, melyek életszükségletük primitív részét a külföldön kénytelenek beszerezni, nem találhatják az egyszerű kereskedelmi szerződésekben külkereskedelmi viszonylataik rendezésének alkalmas módját. Szorosabb kapcsolatokra van szükség és erősebb eszközökre, hogy ezen mesterségesen széttagolt területeknek kereskedelempolitikáját összefoghassuk!

Munkáimban, melyeket erről a kérdésről irtani, állást foglaltam középeurópai kis államok, elsősorban a volt monarchia utódállamainak olyan gazdasági szövetsége mellett, amelyben ezek egymásnak kedvezőbb, vagyis preferenciális vámokat nyujtatának, mintha ugyanazt más országoknak engedélyezik. Az érv, melyet ez ellen rendszerint felhoznak az, hogy ezt a többi államok a legtöbb kedvezményezési záradékba ütközőnek fogják tartani. Meggyőződésem szerint ez a kifogás alaptalan. A többi államokat a preferenciális rendszerből kár nem érheti. Hiszen a korábbi helyzet rájuk nézve változatlan marad, mivel az államok, melyek igy preferenciális viszonyokba kerülnének, több, mint fél ezer éven át, 1526 óta, gazdasági közösségben éltek. Sőt ellenkezőleg: a középeurópai gazdasági területek összefogása ezt a területet életképesebbé tenné és a többi, elsősorban nyugati államoknak, sokkal felvevőképesebb piacot biztosítana, mint ma a széttagolt gazdasági erejében megcsappant, egymással versengő liliputi országok nyújtanak.

— A világgazdasági konferencián is hallottam olyan hangokat, hogy Anglia ellenzi a preferenciális vámok rendszerét Meg kell jegyeznem, hogy Anglia az, mely a világháború után a preferenciális vámok rendszerét az egész vonalon meghonosította saját gyarmataival szemben. Utána jártam a dolognak és illetékes helyen azt a felvilágosítást nyertem, hogy Anglia tényleg ellenezte egy konkrét esetben. Ez akkor volt, amikor arról volt szó 1924-ben, hogy Csehszlovákia, Ausztria és Olaszország preferenciális vámok alapján egy erősebb összefogást teremtsenek.

Angliának akkor nem a preferenciális vámok ellen volt kifogása, hanem az ellen, hogy ebben a rendszerben egy nagy hatalom — Olaszország — is helyet foglaljon.

A preferenciális vámok gondolata benne van magában a békeszerződésben is és a világgazdasági konferencia szintén elismerte, hogy a preferenciális vámok olyan országok között, melyek gazdasági közösségben éltek, nem tekinthető a legtöbb kedvezményekbe ütköző rendszernek. Sokkal könnyebben érhető el a gazdasági közeledés a forgalom terén.

— Középeurópa mai forgalmi rendszere hü

tükre egész Középeurópa helyzetének. Közép- európának a háború előtt a legtökéletesebben megszervezett forgalmi rendszere volt. Középeurópa vasúti hálózata és a vasúti egyezmény a forgalom legmagasabb igényeinek megfeleltek. A háború után azonban ez is szétforgácsolódott. Az utódállamok vasutai kiléptek a német vasúti kötelékből, amely a háború előtt 105.000 kilométert ölelt fel. Igaz, hogy csak a lengyel és román vasutak igen kis részt képviseltek ebben és a német vasúti kötelék még ma is a német, holland, osztrák, magyar és svájci vasúti vonalakat öleli fel, de az egység mégis teljesen megbomlott, mivel a cseh és lengyel vasút centrálisán húzza keresztül ezt a hálózatot. Egységes tarifa képezé- sére, egységes vasúti rendszerről, direkt vonalakról ily körülmények között alig lehet szó. Az igyekezetnek, melynek arra kell irányulnia, hogy vagy állítsák vissza a középeurópai köteléket, vagy ha ez politikai okból nem lehetséges, akkor nemzetközi vasúti kötelék keretében, — melynek székhelye Párisban működik — középeurópai vasutak részére külön forgalmi rendszert létesítsenek. Mert Középeurőpában, ahol határ határba ütközik, erősebb közlekedéspolitikai összefogásra van szükség, mint bárhol másutt.

— A vasúti forgalomhoz hasonlóan a postai forgalom is a visszaesés feltűnő jelenségeit mutatja.

Bármi legyen is az általános felfogás, azt he kell látni, hogy ezen a területen sokkal szorosabb gazdasági együttműködésre van szükség, mint a világ bármely más íenüetéu.

— A gazdasági közeledés egyik lehetősége a valutám kapcsolaiban lehetséges. Ez alatt a ko- zépeurópai államok jegybankjainak olyan kar- telijét értem, amely kartell jegybankjai egymás bankjegyeit elfogadják és valutájuk között egy fix relációt állapítanak meg, amely, mondjuk, egy hónapon belül ingadozásnak nincs kitéve. Ez a külkereskedelmet annyira drágító és nehezítő arbitraget teljesen feleslegessé tenné. A mostani rendszer tarthatatlan olyan területen, ahol azelőtt egy valuta volt és most nyolc.