Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-26 / 21. (1648.) szám
1988 $&nu4r 38, esiit»rt&k. 'PKAGAIU V lACiVAR'HI RIiAR 3 Szíillö Géza interpelláciéia tfayr-Hartins iáazsáaüayminiszterhez a Prágai Magyar Hírlap elkobzása ügyében Prága, január '25, SzüÉő Géza ár. nemzetgyűlési képviselő, az országos keresztényszocialista párt elnök1© és társai a következő, az igazságügymi raszterhez címzett interpellációt nyújtották be a képvisetőbáz elnökségéihez: 'Miniszter Ur! 1927 december 8-án részt- vettem Munkácson a vezetésem alatt álló országos keresztényszocialista párt választási gyűlésén és ott beszédet is mondottam, melyet ,az ülésen jelen volt hatósági kiküldött is végighallgatott. Erről a gyűlésről tudósítást közölt a sajtó. így 1927 december 11-én. a Prágai Magyar Hírlap közölte kivonatosan beszédemet is. A prágai államügyészség a Prágai Magyar Hírlapnak ezt a számát elkoboztatta kivonatosan közölt 'beszédemnek következő részéért: <kv:mbe!r 21-én kelt, az osztrák birodalmi törvénytárban ugyanazon évi 142. gyűjteményi szám aJlatt közhírré telt osztrák állami alaptörvény 13. cikkének első bekezdése világosan rendelkezik. Ezen osztrák rendelkezés szerint: mindenkinek joga, hogy a törvényes korlátokon belül, szó.irás, sajtó, vagy pedig képes ábrázolás utján szabadon nyilváníthatja véleményét. Az 1914:X1Y. t.-c. 1. §-a hasonlóképpen szól. Miniszter Ur! A prágai államügyészség j ugv látszik betű szerint értelmezi az alkotmánylevél idézett rendelkezését és akadályokat emel a szabad politikai diszkussziónak,; amikor a szabad politikai diszkusszió egyik legfontosabb eszközét: a sajtót üldözi. Csakhogy a prágai államügyészség megfeledkezett arról az ünnepélyes Ígéretről, amelyet a „csehszlovák11 nemzet az alkotmánylevél bevezetésében tett. Ezen Ígéret szerint: a csehszlovák nemzet... biztosítandó a szabadság áldásait... elfogadta az alkotmányt... mert müveit, béke-zerető, demokratikus és haladó tagja kivan lenni a népek társaságának. Miniszter Ur! Kérdem, mit hajlandó tenni, Imjry alantasai, az állam ügyészségek, azon ígéret szellemében gyakorolják hatáskörüket « ne járjanak el úgy, hogy eljárásuk a régi Ausztria történetének legsötétebb napjaira, a XIX. század ötvenes éveire emlékeztet? S kérdem ezt annyival is inkább, mert nem tételezhetem fel, hogy Bach szerepét akarja játszani ebben az államban. „Ruszinszkó földién is, mint mindenütt egyebütt, — kezdte Sziiüő Gésa beszédét, — csak azt hirdethetem, hogy mi magyarok legyőzött, de nem levert faj vagyunk. Hirdetem, hogy a Csehszlovákiába kénysfleritett magyarságnak minden jogát meg kell adni, mert igazság és jog nélkül nem lehet békéről és konszolidációról beszélni. A békeszerződés szétrobbantotta a régi Ausztriát, amely a nagyhatalmak szerint tűzfészek volt. Szétzúzták Ausztriát, hogy a Viilon- büző fajok szabadon élhessék nemzeti életüket. A béke sacüeme helyett azonban harc folyik telünk szemben, hogy minket, a magyarságot, nemzeti érzésünktől, nemzeti lényegünktől fo«z- szanak meig. A lelket, az érzést akarják kiölni a magyarságból. (Úgy van!) Ezt nem engedjük! Nem engedhetjük! Ez ellen hirdetem én nagy harcunkat és én nem engedek egy jottányit sem jogainkból. Én nem félek, én nem hátrálok, én a törvény aJapján állok, a lelkerameJ, szivemmel harcolok minden ilyen törekvés ellen. (Óriási íaps.) A békeszerződések megalkotásakor ot ügyvéd vette át a jé Isten sserepét, újra akarták teremteni a vilgáot. Azonban ezek az urak nem az igazságot, hanem a sikert keresték! Itt van egy faj, amely ejser évig vérzett, amely ezer esztendőn keresztül tartotta a hátát keleti hadak rohamainak, egy faj. amely életerős, s amelyet méltatlanul megaláztak. Ebből az államból soviniszta cseh államiét akarnak teremteni, ez nem lehetséges, mert ebben az államban nemcsak csehek élnek. Mélvhatásu, gyakori zugé helyesléssel kisért beszéde további részében élesen kritizálta .Szüllö Géza a szólalásszabadság és a sajtószabadság itteni kezelését és rámutatott arra az igazságtalan helyzetre* hojry tízezreket, akiktől az adót elfogadják, akiknek fiait katonai szolgálatra behívják, hontalanokként kezelnek. Mi minden igazságtalansá ellen, — ngy- mond — a törvények és a jog alapján állva harcolunk. Harcunkban igénybe vesszük a propaganda fegyverét is. Ez a propaganda azonban a tudás által vértezett igazságon nyugszik. Propagandánk igazságát erősitik meg az olyan esetek, amilyen például Szabó Lajos esperes kiutasítása volt. Az államnak a címerében ott van a büszke mondás: Pravda vitézi, az igazság győz, ez az én célom, ezt akarom én is! Azért jöttünk Munkácsra, hogy szoros összefogásra hívjuk fel itt az őslakosságot, a magyarokat, a ruszinokat, a németeket. Az őslakosságnak egységes fronton kell harcolni i s e harcban a legerősebb Jegy verünk: az autonómia követelése. A nyelv, a vallás és terület, — mint ahogy egy nagy bölcs kifejtette, — nem elég összekötőkapccs a népek életében. A múlt tradíciói szükségesek ahhoz, hogy egy ncp összeforrjon, és mi magyarok, ruszinok, zsidók már a múltban is összeforrtunk. Felekezeti és fai: különbség nélkül küzdöttünk együtt, hogy földünket, házunkat, erdeinket megvédjük, art a földet, amely másnak idegen lehet, de nekünk — hazal‘; Ezek a fejtegetések semminemű büntetendő cselekmény tényáRadékát nem alkotják, mert azok nem 'haladják meg a politikai diszkusszió határait, mely diszkusszióról állapította meg a köztársaság ezidoszerinti elnök©, Masaryk professzor, hogy .az a demokrácia. A prágai államügyészségnek ez a % eljárása tehát, hogy a szóban forgó lapot ©1- kobozíatta, nem egyéb üldözésnél. Miniszter Ur! Az alkotmányle-vél 117. szakaszának első bekezdése biztosit ja a csehszlovák állam polgárainak a szabad politikai diszkussziót, amikor úgy rendelkezik, hogy: a törvény korlátain belül mindenki szó, irás, sajtó, ábrázolás sfíb. utján nyilváníthatja véleményét. Igaz ugyan, hogy ez a törvényes rendelkezés magában véve visszaíeij- űiődés, amennyiben annak mintája, az 1867 Prága, január 25.’ Srámek miniszterel- nökhelyeties a képviselőház ie'g ap esti ülésen a kormány nevében nyilatkozatot tett a szentgotthárdi esetről. Beszámol az osztrák és a magyar kormánytól kapott információkról, ezután közli, hogy a csehszlovák részről történt hivatalos vizsgálat megállapítása szerint a fegyverszállítás nem Csehszlovákia részére történt s az átszállításához sem adott egyetlen csehszlovák hatóság sem engedélyt. A Berkovics testvérek szállítócég tulajdonosa magyar nemzetiségű magyar állampolgár. A cég székhelye s tulajdonosának lakhelye Sátoraljaújhely magyar része. Most már csak az tisztázatlan, hogy a fegyverszállítás kinek történt. Minthogy az átvevő magyar területen levő magyar cég volt, nyilvánvaló az a gyanú, hogy itt hadianyagé se mpé- szésről van sző Magyarországra, ahová a trianoni szerződés értelmében tilos külföldről fegyvereket és hadianyagot szállítani. ^Magyarország ellenőrzése a katonai e’lenőrző- bizottság visszahívása folytán a népszövetségi tanács hatáskörébe tartozik. Csehszlovákia a kjsantant többi államainak: beleegyezésével elhatározta, hogy a népszövetségi tanácsot figyelmezteti a szentgotthárdi esetre, mert föltételezi, hogy az eset tisztázása a közérdeket szolgálja. A beavatkozás egyelőre nem történik a népszövetségi paktum egyetlen szakaszára való* hivatkozással sem, mert a csehszlovák kormány azon a véleményen van. hogy a népszövetségi taná'.s természetes kötelességéről van szó és elegendő, ha a gyanús esetekre felhívják a tanács figyelmét. A vita során Kramár nemzeti demokrata pártvezér is foglalkozott a szentgotthárdi esettel és Tuka elméletével. Magyarországon — mondta többek közt — a hivatalos személyeket kivéve, mindenki, még az újonnan kinevezett hercegprímás is egész nyíltan beszél arról, hogy a viszonyoknak vissza kell fejlődniük oda, ahol régebben voltak. Kramár nem biszi, hogy a népszövetség és annak bizottságai teljesen megakadályozhatnák a fegyverszállítást és titkos fegyverkezést s éppen ezért a köztársaság politikájának olyannak kell lenni, hogy a köztársaságot semmi meglepetés ne érhesse. A köztársaság békepolitikát folytat és csak üdvözölné a kölcsönös leszerelést, azonban bűnt követne el a kormány a lakossággal és az állammal szemben, ha a béke és a leszerelés frázisaival áltatná magát. Nem lehet megengedni, hogy Szloven- szkón szeparatisztikus mozgalmakat szitának. Kötelességünk védekezni minden jogelméleti extraturák ellen, melyek kételyt támaszthatnának Szlovonszkó akarata felől. Autonómiáról beszélünk, de nagyon jól tudjuk, mit jelent ez a fogalom. A Dunán túl azonban egészen másképpen értelmezik s a szeparatizmus vágyát olvassák ki belőle. Ha igaz volna az, hogy az államot csak tíz évre rendeztük be és hogy 1928 október 31-ikén lejárna ez a terminus, akkor kétségen kivül hekövetkezik a vaccuum juris. De aki ezt irta, bizonyára nem akarta azt mondani, hogy az állam és az államegység csak kisér- ieiiiek készült. Az alkotmány és a törvények 192S oktő- j ber 31-ike Után is érvényben maradnak. Az állam struktúráján csakis alkotmányos utón, a parlamenten keresztül lehet valamit változtatni. Micsura a cseh néppárt nevében rövid nyilatkozatot adott le, amelyben megállapit- ja, hogy a csehszlovák néppárt feltétel nélkül a csehszlovák köztársaság alapján áll és ezt az államot, annak integritását, alkotmányát és jogrendjét védeni akarja. A ’eghaíározot- tabban elutasít minden véleményt, amely kétségbe vonja az alkotmány feltétlenségét és tartósságát. A csehszlovák néppárt mint keresztény párt a keresztény igazságossá ' álláspontján áll és ebben az értelemben a kisebbségnek meg akarja adni azt, ami a kisebbséget az emberi jogok és u csehszlovák alkotmány szerint megilleti. A Hlmka-párt dezavuálja Tukát Prága, január 25. A szlovák néppárt, mely rózsahegyi ülésén egyhangúlag Tuka vaceuum-elmélete mellett foglalt, állást, tegnap este bizonyos koalíciós körök nyomására újból foglalkozott Tuka újévi cikkével a következő elvi álláspontját juttatta kifejezésre: Érvényben vannak és továbbra is érvényben maradnak mindazok a törvények, amelyeket magunk hoztunk a magunk részére és azokat csakis alkotmányos utón lehet megváltoztatni. Az alkotmánylevél értelmében a kormány föladata a törvényeket végrehajtani s azokat betartatni. A klub elutasít minden olyan véleményt, amely a feni jelzett alapeívekkel ellentétben áll és amely a közös államunk biztonságát és javát nem szolgálja. Ezt a határozatot a szlovák néppárt parlamenti klubja a kormányhoz továbbította*. A mai üss Prága, január 25. A képviselőház ma folytatta a szentgotthárdi affér feletti vitát. Mivel már eddig is nyolc szónok jelentkezett, szükséges, hogy a plénum holnap délután két órakor újból összeüljön és folytassa a tegnap még el nem intézett csendőrtörvény tárgyalását. A mára hirdetett véderőbizottsági ülés elmaradt és a nemzetvédelmi miniszter expozéja feletti vitát csak pénteken kezdik. A szociálpolitikai bizottság ma kezdte meg a belföldi munkapiac védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A mai ülés folyamán kiosztottak több interpellációt, igy az egyik kommunista interpelláció szigorú vizsgálatot követel a göl- nicbányai tömeges husmérgezés ügyében. Délután félhárom órakor nyitotta meg az ülést Malypetr elnök s azonnal megkezdte a szentgotthárdi incidens vitáját. Hmsovszky: Magyarország nem folytat becsületes külpolitikát Hrusovszky Igor (cseh nemzeti szocialista): A szentgotthárdi esetet kellőképpen megvilágította a kormánynyilatkozat. Először is nem lehet kétséges, hogy Magyarország nem folytat becsületes külpolitikát, a szentgotthárdi esetben pedig ténylegesen, in flagranti megsértette a békeszerződéseket. Ez ugyan nem uj dolog, mert Magyarország igyekszik csalárd módon a békeszerződéseket ott megszegni, ahol csak lehet. A magyar kormány és annak szervei eljárásából kitűnik, hogy Magyarország megszegi a béke- szerződés ama pontját, amely megtiltja Magyarországnak a fegyverkezést. Magyarország minden kísérlete a régi helyzet visszaállítására veszélyezteti Európa rendjét és Magyarország szomszédjait. Hangsúlyozni kell, hogy Magyarország magatartása a lefegyverzés kérdésében a csehszlovák köztársaság létét érdekli. A trianoni békeszerződés 35.000 főnyi katonaságot állapit meg Magyarország részére, azonban különböző hamis címeken hatvanezer embert tart fegyverben. Procházka (cseh nemzr'i .cinlista): A vasúti tisztviselők és katonaiic/.lek. Döntő roham Tuka ellen Hrusovszky: Kérdezem, miért szüntették be a katonai ellenőrzést Magyarországon? A szentgotthárdi fegyverszállítás sorsa most a népszövetségi tanács kezében van. A kormánynyilatkozatot elfogadja, neonban ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, liogy a kormány egy szóval sem telt említést Tuka képviselő újévi cikkéről, akit, mint az ország ellenségét interpellációmban súlyos vádakkal illettem. Meg vagyok győződve arról, hogy Tuka nemcsak az államnak, hanem a szlovák népnek is kárára van. Knejzlik (cseh nemzeti szocialista): Magyar kém a parlamentben! Hrusovsky szigorú vizsgálatot kér Tuka ellen. Tuka hamisan szlováknak jelenti bo magát, ezzel becsapja az egész közvéleményt: és a választókat Tény az, hogy az 1919-es népszámlálás alkalmával magyar nemzetiségűnek vallotta magát, és elhallgatta, hogy szlovákul is tud. Tomasek (cseh szociáldemokrata): Szégyelte magát. Knejzlik: Csehszlovákia havi ötezer koronát fizet egy magyar kémnek. Procházka: Ez nagyobb veszedelmet jelent reánk nézve, mint öt vagon fegyver. Hrusovsky: Tuka annak idején nem akart a csehszlovák állam szolgálatába állni és kijelentette, hogy Szlovemszkón egész külön feladattal van megbízva. Tomasek: Milyennel és kitől? Hrusovsky: A külügyminisztérium egyik magyar nemesi családból származó tisztviselőjének, aki Tuka tanítványa volt az egyetemen, levelet irt, amelyben többek között ez áll: Remélem, hogy ebben a hivatalban ugv fog dolgozni, hogy a mi sokat szenvedett nemzetünknek használni fog. Azt hiszem, hogy megértett engem. Dérer: És ez az ember még ma is tagja egy kormánypártnak. Tomasek: Tulajdonképpen Budapesten Körmendy-Ékes mellett volna a helye és nem itt. Hrusovsky: Ezért értjük meg tehát, hogy miért nem támadja ő sohasem a magyarokat. (?), hanem mindig a cseheket. Tuka sohasem tagadhatja meg magyar meggyőződését és tisztán exponense a magyar köröknek (?). Zeminova (cseh nemzeti szocialista): És Kramár ur ezeket az embereket vitte be a koalícióba. Knirsch párhuzama a fegyverszálliüásokróJ A következő szónok Knirsch német nemzeti szocialista volt, aki ezeket mondta: — A kormány állásfoglalásából arra lehet következtetni, hogy mennyire nem őszinte a csehszlovák politika. Nincs különbség aközött, hogy egy olasz cég Magyarországnak, vagy egy cseh cég Kínának szállit-e fegyvereket. Az egyik részről hadianyagokat szállítanak, másrészt nemzetet ültetnek a vádlottak padjára, mert az is fegyvert szállított. Maga az állam is fegyverkezik, kifelé pedig a szent béke érdekében diplomáciai kampányokat indít egy fegyveTszáltitási ügyben, amely állítólag Magyarország részéről történt volna. A nemzetvédelmi miniszter nyilatkozatából Viharos vita a szentgotthárdi incidens is Tuha cikke körül a prágai parlamentben Bmsksf is Nlíoch ilesbasgu beszéde ifasvarefszásril — a rJmst ellenzik az áSpasiflzmus politikája ellen — Bére? ícőfc'j támadja a Hlinkapárloft mely tiezavuáifa Tokát
