Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-24 / 19. (1646.) szám
iüiib jauuutr c% k.**LiL O PjWWiAl!/ V ^l!AR*MÍKIiAk Forradalom a vakok birodalmában A vakok Ügyének forradalmárnője — Egy csodálatos vak asszony Becsben — A vak pszihoanalitikusnő — A vakok felszabadításáért — KI a kalitkából I — Kevesebb részvétet, több megértést — « Romániai áíhirek Ruszinszkóról A CsTK „magyar forrásáról beszél Prága, Január 23. A Csehszlovák Távirati Iroda ungvári keltezéssel ma a kővetkező jelentést adta ki: A Csehszlovákiával határos román területen, különösen Teresva környékén és Máram arossziget vidékén, oly értelmű alannhireket terjesztenek, hogy csehszlovák területen felborult a rend. A hírek borzalmas állapotokról számolnak be és azt mondják, hogy a helyzet Ruszinszkó- t*an teljesen tarthatatlan. Azt is hozzáteszik, hogy a prágai kormány tudatában van annak, hogy ereje a rusziüszkói káosz legyőzésére nem elegendő s ezért el is határozta, hogy Ruszinszkó területének egy részéről Magyarország javára lemond. Ezek a hirek természetesen Romániában nagy izgalmat Idéztek elő. A Csehszlovák Távirati Iroda a következő megjegyzést fűzi a hírhez: A hirek ki- sárőlag magyar forráshói származnak, ami felvilágosítást nyújt azoknak értékéről. Elegendő annak a hangsúlyozása, hogy Ruiszin- szkóban és a köztársaság egész keleti részén teljes nyugalom és mintaszerű rend uralkodik Kassa, január 23. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) A kassai katonai parancsnokság hivatalosan közli: Az utóbbi napokban elterjedt különböző rémhírekkel szelőiben, amelyek szerint rendkívüli katonai intézkedéseik történ tek volna egyes helyőrségekben, meg kell állapítani, hogy ezek a hírek, amelyeket nem informált és lelki- ismeretlen emberek terjesztenek, teljesen alaptalanok, A katonaság csupán a rendes katonai feladatok elvégzésére szorítkozik, tehát a kiképzésre, és semmi más, rendkívüli intézkedéseket nem tesz. Minden egyéb híresztelés csak azt a tendenciát árulja el, hogy nyugtalanságot és zavart akarnak kelteni a polgárok soraiban és a közvéleményben és ezért ezt a hirterjesztést a legsúlyosabban el kel ítélni. Saram! Is kazakiszMffdlk? Budapest, január 23. (Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon.) Az emigrációból visszatért Hatvány Lajos báró bünpörét február elején tárgyalják. A budapesti Hétfői Napló szerint Garami Ernő Hatvány ügyének eldöltétő! teszi függővé hazajövetelét, bason- lókép Hock János is. Garami már régebben haza akart jönni, azonban eddig nehézségeket gördítettek a szabadlábon való védekezés elé. Leégett az újvidéki szerb színház Újvidék, január 23. Az itteni szerb színház porra" égett. A tüzet csak hajnalban vették észre és amire a tűzoltóság a helyszínére érkezett, az egész épület lángokban állt A hetven éves legrégibb szerb színháznak csak a falai maradtak meg. A Károlyi-uradalom vadőre Malomszesen agyonlőtt egy gazdát A gyerekek ayulvadászafcán&k tragikus vége Egy vadőr ellen megindították a vizsgálatot Nagysurány, január 23. (A Prágai Ma- ggyar Hírlap tudósitójártól.) Megdöbben!^ eset tartja izgalomba Malomszeg község lakosságát. Szombaton délután négy óra tájban néhány pajkos és jókedvű malomszegi fiú a szérüa kertek mögött játszadozott A gyermekek hangos játéka közelben egy nyulat ugrasztott ki, amire a gyermekek üldözőbe vették a gyorslábú megriadt éllatot A Károlyi- uradalom Ondrkó-pusztáján alkalmazott vadőr, Kolecsányi János, a nagy zajra ott termett és a nyulat üldöző gyermekeket szétzavarta. A vadőr elől az egyik fiú a kerteken keresztül beszaladt Kubicsek Ödön udvarába és a vadőr ellen segítségül hívta Kubicseket A gazda habozás nélkül megindult a gyerekkel, egy kis mozsártőrőt fogott a kezébe és a kerteken végigrohant a vadőr felé. Amikor a vadőrhöz ért, heves vitába bocsátkozott vele, fenyegetőzött és nem lehetett lecsendesiteni. A ■vadőr igyekezett a szenvedélyes embert lecsillapítani, de semmi sem használt. Kubicsek mindenáron mozsártörőjével akarta lesújtani a vadőrt, aki látva a helyzet veszélyes voltát, néhány lépést hátrált a dühöngő elől, azután lekapta fegyverét, célba vette Kubicseket és rálőtt A lövés egészen közelről történt és Kubicsek hangos jajszóval a földre bukott. A golyó szivét járta át és pillanatok alatt megölte. a. tragikus sorsot ért gazda holttestéi nyomban beszállították lakásába, a vadőr ellen pedig megindították az eljárási Bécs. január közepe. Valóságos, igaz élmény ezzel a vak asz- szonnyal beszélni: kétéves kora óta teljesen vak, csaknem semmi emlékezése sincs tehát arra az időre, mikor még látott. Hiszen az első két életév volt. Kétéves korában, egy betegség következményeképp vakult meg. Hogy mit jelent Freud professzor Bécs- nek, arról most újból meggyőződhettünk, mikor ezzel a csodálatos vak asszonnyal beszéltünk, ki Amerikából jött Bécsbe s egyelőre itt is marad egy darabig, csak azért, hogy a Freud professzor városában psziho- analitikussá képezze ki magát. E csodálatos asszonyt — egy valóságos második Keller Kelén, aki persze még nagyobb csuda volt, mert nemcsak a vakság, hanem a siketnémaság átkát is hordozta, tehát nem is egy, hanem két rettenetes keresztet — Mrs. Dr. Leila Mo- sher-Holtenboffnak hívják és vak létére: a filozófia doktora, sőt néhány szemesztert abszolvált az orvosi fakultáson is! A csodálatos és megrázó, ha az ember beszél vele, hogy a beszélői úgyszólván látja. Hogy történik ez, az persze az ő titka, de bizonyos, hogy ő maga sem igen tudná ezt a titkot megfejteni. Tény azonban — mozgásából, gesztusaiból, mozdulataiból látni lehet, hogy látja, hogy az, akivel épp beszél, magas vagy alacsony, ember-e, látja, hol és hogyan áll vagy ül, hol vannak a szemei, mert tekintetét egyenest a beszélő szemei felé szegzí. Persze nem lehet szó „tekintetről" a látó ember értelmében, de a vakoknak is van „tekintetük", persze egészen sajátos tekintetük. Ennek a vak asszonynak egy különleges adománya, képessége lehet, amellyel mi, boldog látók nem rendelkezünk. „Egy titokzatos belső intuíciónak" nevezném e képességet. Érezzük, hogy ‘üres tekintetével — néz bennünket! Sőt sokkal többet: hogy — lát minket! Mindjárt beszélgetésünk elején elmeséli nekem, hogy Amerikából jövet, Bécs felé való útjában egyideig Párisban tartózkodott, hogy az ismert költőnek, Jules Romainsnek teóriáját tanulmányozza, illetőleg helyességét ellenőrizze. Jules Romains ugyanis azt állítja — se teóriájáról egy könyvet Is irt már, — hogy a bőrön keresztül is tudunk látni. Mrs. Mosher ennek a valóban szenzációs és újszerű elméletnek akart a mélyére hatolni s evégből együtt dolgozott egy ideig Jules Romains-ne'i Párisban. Nos, e tanulmányozásai során azonban az a meggyőződése jegecesedett ki, hogy legföljebb egy igen szép, költői elméletről lehet szó, mely a gyakorlatban azonban semminemű jogosultságot sem kapó A vak asszony elmesélte azután, hogy a rendes uton-módon szerezte meg a filozófiai doktorátust, akár látó kollégái s hogy aztán két éven át az orvostudományi fakultást látogatta. E stúdiumai utján ösmerkedett meg a pszihoanalizissel s meggyőződött róla, hogy a pszihoanalázis a legjobb módszer a lelki bajok kipuhatolására. Ezért hát Bécsbe jött, hogy itt Freud professzornál és legintimebb tanítványainál tanulmányozza a „lélekelemzés" tudományát. „A pszihoanalizist ugyanis a vakoknál akarom felhasználni" — mondja — „s azt hiszem, hogy & pszihoanalitikus módszerre] ki tudom fürkészni a vakok lelki életét". „Én nagy tisztelője vagyok Freud professzornak." Nagy tudományszomjat érez magában s az orvostudományt azért tanulmányozta, hogy a „vakok pszichiátriáját" jobban megérthesse. Mert mindennel, amit tanul, a sorstársai sorsán akar enyhíteni. De Mrs. Mosher nem a közönsége* módon akar sorstársain segíteni, hanem az egész vaksági intézményt forradalmasítani akarja. A következőket vallja, propagálja és terveit: A vakoknak voltaképp egyáltalán nincsen másfajta lelki életük, mint a látóknak s ha mégis másképp alakul lelki életük, ezt kizárólag annak a körülménynek kell tulajdonítani, hogy a vakokat úgyszólván kalitkában tartják s nem engedik őket látó emberek közé, hogy úgyszólván egy külön világba száműzik őket. Ennek pedig egyáltalán nem kellene igy lennie! S eme tapasztalaton s ennek felismerésén alapszik Mrs. Mosher forradalmasító tevékenysége, mellyel az egész vaksági intézményt át akarja formálni. Még pedig ekképp: A vakoknak semmiesetre sem kell egy<v dűl s egy külön világba szám űzötten élniük s nem kell, hogy úgy mondjam, egy külön „lelki életre" elítélve, kárhoztatva lenniük. Ellenkezőleg, csak úgy lehet belőlük boldog embereket faragni, ha a rendszer, amely most boldogtalanná teszi őket, gyökerében átalakul; ha tehát megengedik nekik, hogy a látók világába minden tekintetben bekapcsolódjanak, * emberek lehessenek emberek között és nem kényszerítik őket arra, hogy egy elkülöníteti magános életet folytassanak. A vakoknak egymás között és egymással tulajdonképp semmi más közösségük sincs, mint a vakságuk. Egész jól élhetnének tehát ebből a szemszögből is a látókkal. Elkülönített világukban előbb-utóbb, többé vagy kevésbé melankólikusakká válnak, sőt igen sok esetben idegbetegekké. Ha azonban gyermekkoruktól fogva normális, lá-tó emberek között élnének, ez semmiesetre sem következnék be. Megrázó hatású, amint aztán ezt mondja: A látó ember több, sokkal több, mint mi vakok! — Be kell mennünk az ő világukba! Sorstársaim — éppen, mert mindig maguk között élnek —■ nagyon-nagyon szerencsétleneknek érzik magukat, ha egyszer-másszor mégis látók közé kerülnek! Amerikában immár megkezdődött a vakság! intézménynek ily értelemben való forradalmasítása. És ott kitűnt, mennyire idömúlóképessé- güek a vakok, mennyire mindent meg tudnak tanulni és csinálni, amit eddig elzártak volt előlük. Newyorkban immár 45, Csikágéban 50, develandb&n 52 oly nyilvános iskola van — mindenfajta tipusu iskolából, — amelyek vakokat éppen úgy fölvesznek, mint látókat. Mindez iskolákban a vakokat semminemű kivételes bánásmódban, avagy elbírálásban sem részesítik. Ha valamelyik irányban nem tudnak lépést tartani a látókkal, akkor kutatják ennek okát: Miért nem? S ha kitűnik, hogy valamelyes gyengeelméjűség forog fenn, akkor az illető vakot egy „gyengeelméjüek intézetébe" adják, épp úgy, mint minden látó gyengeelméjű gyereket is. Ezen van a súly. Az egyenlő bánásmódon. A vakok nem kívánnak a maguk részére különleges bánásmódot és elbírálást, ellenben kívánják a látók életébe való teljes beleilleszkcdhetési szabadságot és kötelezettséget és kívánják, hogy a vakok gyerekkoruktól fogva mint egyenrangú emberek, a látók között és a látókkal együtt éljenek. A vakok házasodisának kérdésében az az álláspontja Mrs. Moshernek, hogy ha mar házasodnak, lehetőleg látó vagy legalábbis nem egészen vak házastársat válasszanak, mert „jó, ha a háznak legalább az egyik oldalon van ablaka!" Búcsúzóul ezt mondja még nekem a csodálatos asszony, akit a vakság verése, ugy- iátszik, rendkívüli energiákkal ruház fel: „Azt akarom, hogy az emberek, a látók kevesebb részvétet tanúsítsanak a vakok iránt! Kevesebb részvétet kérünk és több megértést! A látóknak több őszinteséget kell irántunk tanusitaniok! Sokat tesznek a vakokért, de igeu keveset velük! Igen, a látók beláthatnák — és ez a belátás remélhetőleg nemsokára általánossá fog válni, — hogy a vakok vakságuk dacára nem más emberek, mint ők. S ha ez a belátás általánossá fog lenni, akkor nemcsak sorompóba fognak állni a vakokért, hanem ‘ ; velük együtt is fognak élni! Bizonyosan nem lesz okuk megbánni ezt!" Valóban megható, ahogy ez a zseniális vak asszony ki akarja szabadítani sorstársait kalitkájukból s be akarja vezetni őket a „látók" világába és életforgatagába! Látók, lássatok és értsetek! • Gömöri Jenő. Agyonlőtte magát a Szlovák Biztosíts Beszterce- Bányai fiókjának vezetője Zólyom, január 23. (Tudősitónk tel ef önjei en- tése.) A Szlovák Biztosító ungvári fiókjának volt vezetője, Ír ring Béla, a zólyomi Lupták-féle szállodában agyonlőtte magát és nyomban mehalt. A* öngyilkos tisztviselő a pault hét elején Pozsonyban, volt, ahol meglátogatta bátyját, aki szintén a Szlovák Biztositő tisztviselője. Innen Besztercebányára érkezett szüleinek látogatására. Csütörtökön táviratot kapott, hogy utazzék azonnal Pozsonyba. lf< ring péntek reggel el is utazott, de csak a Zólyom* megyei Bucs községbe ment, ott egy ismerősét kereste fel, aki neki nagyobb összeggel tartozott; Adósságát azonban nem tudta behajtani és visszatért Zólyomba. A szállóban több levelet megirt ét délután agyonlőtte magát Búcsúlevelében tettét nagyfokú idegességével indokolja, amelyet a háború folyamán szerzett és amely annyira elharapózott, hogy fél a megőrüléstőL Meghagyta, hogy azt a besztercebányai urileányt, akit szeretett, Be okolják halála miatt, hanem vigasztalják meg az» zal, hogy ha ő elvette volna feleségül, tönkretette volna életét. Igazgatójának irt levelében panaszkor dik, hogy egy bodegás három ezerkoronás tartozása miatt letiltották a fizetését és hogy hivatalból! társai nem voltak vele jő viszonyban s üldözték,, mert magyarul beszélt. Irring Béla mindössze Sí éves volt. Irring Bélát nemrég helyezték át Uog- várról Besztercebányára. . < { tfórmérsezésben meghall Stodé János, a magvar munkás* biztosító vezérigazgatója Budapest, január 28. (Budapesti szerkesztőségünk tel efonj elentése.) Kodé János dr., az országos munkásbiztositó intézet vo* zérigazgatója vasárnap reggel féltiz órakor mérgezés következtében meghalt. Rodé jobb lábán néhány nappal ezelőtt egy lencse nagyságú pörsenés keletkezett, amit fölvakart. A seb, amelynek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, vérmérgezésbe ment át. A vezérigazgató szombaton gödi villájában nagyon rosszul lett. Bakay dr. egyetemi tanár és Barla Szabó József dr., a munkás* biztositő intézet igazgató-főorvosa megvizsgálták a vezérigazgatót és ennek eredménye alapján sürgősen beszállították a munkásbiztos itó intézet kórházába. Állapota rohamosan rosszabbodott. Az évek óta folytatott túlfeszített munka következtében idegrendszere és szívműködése annyira gyenge volt, hogy nem birta ki az egész testére átterjedő mérgezést és dacára annak, hogy vérátömlesztéssel is kísérleteztek, nem sikerült az életnek megmenteni. Rodé János, aki mindössze 42 éves volt, mint egyszerű kishivatalnok kezdette el pályáját a népjóléti minisztériumban. Innen, átkerült a munkásbiztositó pénztárba, ahol egészen fiatalon titkár lett, majd a kommün után, 'amikor a munkásbiztositó pénztár szocialista vezető tisztviselőit fegyelmi utón a szolgálatból elbocsátották, a munkásbiztosi- tó igazgatói állásába került. Ebben az állásában éjszakát napallá téve dolgozott a mun- kásbiztositás reorganizálásán, ami fáradságos munkával sikerült is. Naponta 16—18 órát dolgozott és sokszor hivatalában is aludt. Érdemei jutalmazásául kormányfőtanácsosnak nevezték ki és a nemrég átszervezett, országos munkásbiztositó intézet vezérigazgatója lett helyettes-államtitkári rangban, munkája gyümölcsét azonban sajnos már nem igen élvezhette. Kinevezése után alig néhány héttel tragikus módon meghalt. — ílárom magyar is szerepel a monte- carlói egymillió frankos zsetoncsalásban. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Ismeretes, hogy annakidején Monte-Carlóban egymillió frankos zsetoncsalást, lepleztek le. A szétugrasztott csalók közül háromról kiderült, hogy magyarok. Ezek Alexander Albert ékszerész, Kovák János borbély és a felesége. Mindhármukat egyéb csalásokért is körözik ós kézrekerilésükre megindult az eljárás Első szlovák ékszer-, arany- és ezflstgyár Tulajdonosok! FROSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratisíava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—0£ Elsőrangú készítmények ékszer-, arany* és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brílliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak javításokat azonnal eszkozlünk
