Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-22 / 18. (1645.) szám
8 IKHAB 1'jíö január 22, vasárnap^ vx’uwxxamm.mimrnmammmmmmmmm Hogyan keletkezett a naprendszer? Emilé Eü’ot francia csillagász; wf kozmogoniáfa — A nap 350 millió évvel ezelőtt összeütközött: egy k cáfol ital Érdekes következménye ennek az uj eümélet- nek az, 'hogy a bolygók csaknem egyszerre születtek meg, leihát például a bolygók anyagának különböző sűrűségéből nem következtethetünk azok korára. A Lapkwe-elméletben viszont az egyes bolygók egymásután születtek meg és csillagászati korszakok választják el őket egymástól. Belet többféle ulon próbálta kiszámítani, hogy mikor történhetett a napnak az ismeretlen ködiíéltt-al való összeütközése. Átlagosan azt tapaszPrága, január hő. ‘Amióta csak megismertük a föld, a nap és az egész naprendszer helyét a világegyetemben, a csillagászok és a filozófusok nagy igyekezettel próbáltak feleletet találni arra a kérdésre, hogy imikor és hogyan keletkezett a bolygóknak es a rendszere? A híres Laplace—Kant kozmogoniai elmélet volt az első, amely fizikai alapon adott egy megoldást, de ennek egyetlen kísérleti alapja volt, a híres oiajceöpp-kteéitet. A forgó olaj csepp bői valóban le- j válnak a gyűrűk s. a gyűrűk szétesnek cseppekké, vagyis „bolygókká", de ez az analógia tulajdonképpen egyáltalán nem alkalmazható a naprendszerre s igy nincs is bizonyító ereje. Száz év óta nagyon sok kozmogoniút csináltak a tudósok, de egyik sem ért sokkal többet a La- place-félénél. A legkiválóbb elmék igyekeztek logikusan alkalmazni a véges világ fizikáját a végtelen méretekre s természetes, hogy minden ilyen próbálkozás' csak bizonytalan lehet. Hiszen gondoljuk meg, hogy alig 25 érvel ezelőtt még nem ismerttik az atomok szerkezeiét, tehát egész kilátástalan volt e régi fizika cs kémia alkalmazása a hatalmas tömegű izzó napokra. Még ma is nagyon messze vagyunk attól, hogy bizonyosat tudjunk mondani az izzó égitestek belsejében uralkodó állapotokról s nagyon kétséges, hogy szabad-e minden feliétől nélkül alkalmazni ismert törvényeinket. A magas hő disszociál minden anyagot kémiai elemekké, de az égitestek belsejében uralkodó elképzelhetetlenül magas hőfok — Edd ingjon lehetségesnek tartja, hogy 20—80 millió fokot is elérhet — talán magukat az atomokat is felbontja elektronokká és protonokká. Fizikusaink alig tudják laboratóriumaikban a 3000 fokot megközelíteni, hogyan következtethessünk tehát a csak két-háromszor ekkora hőfoknál lefolyó jelenségekre? A tudósok azonban nem teszik félre a problémákat arra az időre, mikor tán biztosabb alapja volna megoldásuknak. A tudomány csak megkö- ze-litheü a valóságot és minden pillanatban Igyekszik alkalmazni legújabb eredményeit. Természetes tehát, hogy a tudomány haladásával folyton újabb és újabb ko-zmogoniák is keletkeznek, hogy az uj fizikai törvényeket ezen. a ponton is alkalmazzák és megpróbálják kiirtani a régi teóriák hiányait és ellent mondásait, ■ A napréüds^r''-keletkézésé,hék problémájában is -igy merüli fel ;' v; a legújabb elmélet, melyet Emilé Rclot francia csillagász dolgozott ki. Vezető gondolata, hogy a naprendszer, vagy általában a hozzá hasonló csillagrendszerek égitestek összeütközéséből keletkeztek. Kétféle égitest van a mindenségiben: csillag és köd- folt, tehát háromféle összeütközés lehetséges: köd és köd, csillag és köd, csillag és csillag kezötj. A csillagokat tulajdonképpen tévesen mondjuk állóknak. Valamennyi mozog az űrben, amint azt Kapteyn felfedezte. Két nagy áramlást lehet megállapítani. E két áramlás egymáshoz viszonyított sebessége másodpercenként 40 kilométer. Ilyen sebességgel mozog a mi naprendszerünk is, de vannak csillagok, amelyek sokkal gyorsabbak, igy a Proxima Centauri, mely 201 km. sebességgel- mozog a többi csillaghoz képest. A világűr- hon elég hely van az égitestek mozgása számára s a csillagok szinte végtelen távolságban vannak egymástól. A valósziniiségiszámitás szerint például ÍUO billió esztendő, keli középaránybiau ahhoz, hogy két csillag összeütközzék, tehát igazán elenyészően kicsi az ilyen összeütközés valószínűsége. Sokkal nagyobb azonban a valószínűség, ha egy csillag és egy ködfolt összeütközését vesszük. A ködfolt kiterjedése összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint egy csillagé, azonkívül sötét kcdfoltok ás vannak, tehát a ködfoltok száma csaknem akkora,, mint a csillagoké. Az uj csillagok felvillanását nem tudjuk máskép megmagyarázni, mint ködfolttal való összeütközést b Bailey statisztikája szerint evenként átlag tizenöt ilyen Kova tűnik lel az égen. Bailey csak a tizedrendü csillagokig csinálta meg e. statisztikát — a csillagok osztályozása fényerősségük alapján -történik —, de már ebből is nagyon érdekes dolog következik, ötszáz millió év alatt sokkal több Kovának kell feltűnnie, mint ahány csillagból áll a Tejút egész rendszere, tehát minden valószínűség amellett szól, hogy * valamennyi csillagnak, igy a mi napunknak is egyszer össze kellett; már Ütköznie egy' ködíott- tal, vagyi3 át kotlett esnie a Kova-állapoton. Emilé Belot elméletének ez a valószínűség a kiinduló pontja s ez után vizsgálja meg azt a kérdést, hogy az ilyen összeütközés alkalmával hogy keletkezhetnek a naprendszer tartozékai, a napok körül keringő bolygók. A Nova Tersei megfigyelése igazolta, hogy az uij csillagok körül látható köd szétszakad és összesürüBÖdjk s Belot olyféleképpen gondolja a bolygók leszakadását, hogy az összeütközésnél fellépő rugalmas lüktetés szakítja le m egyes csillagról a bolygókat- Ennek a lüktetésnek emléke lehet a nap ma is észlelhető 11 éves periódusa, de természetesen annyira leíCsilüapodva, hogy már nem lehet szó uj bolygók leszakjadúsárói* , talhatjuk a most született Nováknál, hogy azok lüktetésének körülbelül öt nap a periódusa. Az összeütközés időpontját tehát kiszámíthatjuk abból is, hogy mennyi idő kellett hozzá, mig ez a lüktetés a mai tizenegy esztendőre fékeződött le. Másik módszer annak a kiszámítása, hogy a nap mennyi idő alatt ért mai helyére a mindeuségnek abból a távolságából, ahol a ködfolttal való összeütközés megtörténhetett. Mindkét módszer 320—350 millió esztendőt ad* Ebből következne Belet elmélete szerint az a tény is, hogy földünk is ilyen tekintélyes korra tekinthet vissza, Belot uj kozmogoniája sok vitát fog felidézni, de kétségtelen, hogy sok plauzibilitást is rejt magában ® megvan az az előnye, hogy ebben a pillanatban még nem ismerjük a hibáit. Talán az ő elmélete is az eddigiek sorsára jut, de ma kétségtelenül nagyon jő megközelítésnek kell tekintenünk. ■min.'- -rynrrr—-”>■ A Rimavölgy utolsó mohikánjai A P. M. H, eredeti riportja — Rimaszombat, január 21. Havas jég ül a Rimán. Fehér szemíedője nemcsak a folyóirat-:, de azoknak is, akik a foiyó partján éltek/A tímárok fölött meghúzták a lélekharangot, már csak hárman élnek, akik folytatják mesterségüket, ezek is csak maguk dolgoznak, legények nélkül. Legény és inas nincsen többé, ha ez a három leteszi a szinlo-vasat és otthagyja a timá-r- bakot, & Rimavölgy hajdan legvirágzóbb ipara örökre megszűnt lenni, ami volt; ipar, élet, Jóke- nyer. Emlék lesz, múzeumi szerszámok és vissza- hozhatatian múlt. A Rimapart, a Sodorna, a Nagybidufca* a Ma- lomszög, a Vérmező valamikor hangos timár- ös vargatelep volt. ötven-hatvan mester dolgozott a bőrrel és a barna cserrel, a pár iméntiének különös szagát a cseres hordók párája, a föld színének furcsa, vörhenyeges színét a szóttaposott kihasznált cserforgácsok adták meg. Még gyerekkoromban is úgy láttam a Rima- partot, tele a tímárok hatalmas, gömbölyded hát-u tönkjeivel, amik le-leléptek a folyóba, mintha láthatatlan óriások ormótlan falába lenne, amik katonás rendben tartják cipőiket a parton sorakozva. Azóta az élet elszürkiitelte a fantáziámat az óriás- látásiól s a tcnlk-oikők és kisebb testvéreik, a karcsúbb timárbakok eltűntek a partróL A. tímár-házban A Malomszögben, pár lépésnyire a folyótól, amit a téli ködben most csak a fürdőkért jegemye- •so'rá-1 jéléz,- régi, kedves épibésü faházban keresem az -elrohan? idő foszt anyát. A széles esztefhéjj alatt a félhomályos délutánon csodálatos dolgok függnek. Itt születtem én is, egy kődobásnyira innen, valahogy mégis visszajön a gyerekképzelet s ez a huszonötéves hangulat sze- retetet és csodálatos hangulatot csókol föl bennem a Rimapart utolsó mohikánjai iránt. Ezt kissé furcsának találom miagam is: szívesen hangoztatjuk, hogy mi csak előre nézünk és csak felfelé akarjuk kibontani életünk koronáját, de érzékeny egy fa a magyar fa, néha jobban fáj a gyökerünk, mint az águnk. A házat két részre osztja az előszoba-konyha. Balra nyílik a nagy szoba, jobbra a műhely, ahol Takács László, a 69 éves „Laci bácsi" dolgozik fiatalos, erős egészségiben. Egy nagy bőrt szorongat a kezében, bőrkötény van rajta e a karján váltig felgyürve az -ing. Pár perc múlva már elől ülünk a család körében, jófajta vörösbor kerül a teper- tyüs pogácsa mellé s visszaidézzük a múltat „Már csak hárman dolgozunk. . — Hát bizony, öcsémuram — indul meg a sző —, szomorú a mi életünk. Oda van a timánipar, megölték a gyárak, meg az idő. Valamikor 60 mester Is dolgozott, tímárok, vargák, még mikor én beléptem a céhbe, akkor is harmincötén voltunk: ma már az egész RJiimavölgyön csak hárman maradtunk: Turóczy János, Káposztás József meg én. — Száz-kétszáz darab bőr forgott a kezünkön, ima alig öt-hat darab, egy hordóra való. Amíg ezt a pár bőrt kikészítjük, addig közben is többet állunk, mint dolgozhatunk. A „magyar* tímárok és a „német** vargák — Az én időmben még két céh dolgozott: a tímároké, mog a vargáké. Úgy Mvták őket, hogy a „magyarok", meg a „németek". A „magyarok" voltak a tímárok, ezek talpat készítettek és fényes borjubőrt, mint a mai zeevró, a vargák voltak a „németek", ezek bocskort csináltak, meg durvább csizma bőrt. Nem, mintha német emberek lettek volna, de ezek legtöbbje Németországban vándorolt s ott egy b más újfajta kikészítést tanultak, a cser mellett már szerekkel is dolgoztak, rajtuk maradt a német név. De mert bocskort is varrtak a maguk készítette bőrből, volt nekik szebb nevük is: saruvarró vargák. • — Mi, tímárok, itt a Malomszög táján, a saruvarró vargák meg inkább feljebb, a Sodorna, meg jGfi®QQG*QQQQQQQQQQQQ0VQ99Q9Q9QOk SffiSidoSose Dr. Kolb •zelő.tt a prágai, frankfurti ét berlini bőrklinikák tanársegédje és mAsodorvosn B»sra&£g«z! 3M. Ya»«se£S««»nra 3M. Máim. Wassermann vizsgálat! ^5Sfí&&$3SÖÖftöflflÖÍÍÖÖ9©QMCKMMiaflOr Nagyihid-utca táján laktak. -A két céh egész 1880-ig külön volt, akkor egyesültek. Jó idők voltak azok, külön törvényhatóságot képezett a céh, ha valakinek pörös dolga akadt, elment a céhmesterhez, az elintézte. Ha nehezebb volt a baj, összehívta a főbbeket, 4—5 mestert, ha még ez se volt elég, a gyűlés elé került a dolog. Elintéződött az szépen, a felek belenyugodtak a céh ítéletébe. A „németek" utolsó oéhmestere Kovács József volt a Nagy- hlid-utcában, a „magyaroké" meg Éva János itt a Malomszögben. A régi céh-élet — Hát ez úgy volt, hogy aki mester; akarj lenni, annak előbb három évig inaskodni kellett egy mesternél. Akkor felszabadult és segéd lett. A se- gédség ideje nem volt megszabva: de két kikötés azért mégis volt: az egyik, hogy legalább három évig legyen távol a várostól, a másik, hogy remekei készítsen. Legtöbbünk külföldön töltötte ezt a három esztendőt, elment vándorolni. Mikor aztán visszakerült, nekilátott megcsinálni a remeket: kikészíteni remekbe két nagy marhabért és két kisebb borjubőrt Mikor belekezdett a kikészítésbe, egy hé{ múlva bírálóbizottság ment ki hozzá, megnézni, mit csinált eddig a bőrrel. A második héten megint megnézték a munkát, de most már elvitték a céhbél yegzős eülovasat is. A vizsgázónak ki kellett választania a négy bőrt, amit remekbe készít, ezeknek a farkára rásütötték a céh jegyét. Mikor ezzel megvoltak, a mesterjelöltet behívták vacsorára. Itt ünnepélyesen kijelentették, hogy az eddigi előhal adással meg vannak ugyan elégedve, de ami ezután jön, azt még jobban csináljál A bőr kikerült a méezből, ki kellett tisztítani „olyanra, mint a patyolat" g mielőtt a cserbe került volna, újból megnézték. Akkor bekerült a cseres hordóba. — Ez volt a legünnepélyesebb aktus: a forgatás, hogy a cser jól átjárhassa a bőrt. A legény meghívott négy másikat segítségre, akikkel féléjszaka elvégezték az első forgatást, ilyenkor persze a segit&éget etetni-itatni kellett. Harminckét nap alatt nyolcszor forgatták meg a bőrt, akkor kivették, a bizottság megint megszemlélte s előtte kellett kiz&irozni, hogy se keveset, se sokat ne adjon rá a zsírból. Ezután jött a szárítás, a „fodoritás", négy oldalról a „felbarkázás", a festés, a bezsirozás és puhának kellett lenni, olyannak, .yinint a dunna". Ekkor már hatan jöttek vizsgálni a munkát: de nem a közepit, ha a szélit néztük meg: ott derült ki igazán, hogy jó-e a bőr. Ha elfogadták a remeket, akkor mester lett. belőle, bevezették a céhbe és nagy áldomást ittunk. Ha neon, újra kezdhette. Hogy Is ment hát az a cserzés ? Erre mi is ittunk egyet Takáes bácsival. De mert fúrta az oldalamat, hogy tulajdonképp mire is való ez az egész, meg hogyan is volt csak tulajdonképpen, hát megkértem, mondaná el röviden a mesterség és a kicserzóe lényegét. Megpróbálom hűen rekonstruálni a bonyodalmas és hosszadalmas műveletet: Van egy nagy bőrünk, aminek van egy szőrös és egy húsos oldala, a szőrös a ezine, a húsos a visszája. (Persze, egyszerre több bőr került munka alá.) A nyers bőrt egy hétig vízben áztatták, hogy megpuhuljon. Egy hét múlva kivették s a „kaszával", egy kétíogganíyus nagy késsel, kivakarták belőle a vizet. Belekerült a mészbe, egy kádba 60 rocslca vízhez 2 véka pormészt tettek, ebben ázott 2 hétig, mig lejött a szőre, utána még 2 hétig áztatták benne. Ekkor jött á „falcoláe" a két nyelű faragé késsel, a húsos oldalát egyenletesen lefaragták, ezzel adták meg a bőr kellő vastagságát és egyenletességét. (Ezt láttam a tönkökön a Rimaparton.) Egy ügyes mester egy nap alatt 2—4 bőrt is lefaragott. Most jött a „pácolás". Tyulctrágyalében ázott a bőr, ettől kapta puhaságát és rugalmasságát, hogy a kés le ne vigye a színét. Ezután a húsos oldalról megint „kivakarták", hogy a viz és a pác, minden idegen anyag kipusztuljon belőle. Aztán az éles „szinlő-késsel" a ezinéről is kivakarták a vizet. így került a „cserbe", amelyik a rothadástól van hivatva megőrizni a bőrt. A cserzés körülbelül 80 ofifig taEjflU® S fiő&fhe kerüli. 8 bőrt* cg* „csapatot" egy cseres hordóba dugtak, a 12 ak<5» (60 rocska, annyi mint vödör) hordóba, a vizhe* 3 naponként 2 véka friss csert főztek fel, a régit kiszedték s az uj csert a levővel hozzátöltottéfc. Ebben történt a forgatás. Érdekes, hogy a tulajdonképpeni lé sose került ki a hordóból, csak a cserforgácsot emelték ki belőle, s töltötték fel mindig frissel. A Takács bácsi cserző hordójában például a cserié már 40 esztendős! Aztán félig kivakarták a cseriétől, kizsirozták s jött a fodoritás: a bőr megdolgozása egy furcsa fa- vagy parafa-gyalufélével, utána jött a „barká- zás" (a barka a bőr finom ráncszerü, néha kása- szervi felületi dudorainak előhívása), mennél bar- kásabb volt a bőr, annál jobb (ezt a gyáribcrnél nem ismerik) ez adta rneg a kidolgozott finomságot. Ezt a masszirozásfélét néha „tíz lábra" csinálták: tíz felől masszírozták meg a kifeszitett bőrt keresztül-kasul. Jött a festés, a tökéletesen kikészített bőrt kiszárították, majd mégegyszer bezsirozták 8 mintegy három hónap alatt készen volt „a csapat". Miért nem élhet meg a tímár? Takács bácsi kivesz a cseres hordóból egy bőrt: — Ez 27 kilő volt nyersen, kilója 13 korona. Összesen 341 korona. — És mennyi lesz, ha ké3Z lesz? — Vagy 8—9 kiló. — Az ára? — Kilónként 45—50 korona, összesen lesz vagy 400—450 korona. No, hol van még a cser, a mész, és a három hónapos munka? A gyári bőr lenyomja az árakat: igy nem lehet dolgozni, nem érdemes, nincs is már egy segéd se, egy inas se, ha mi meghalunk itt hárman, vége a limáripar- nak, meg a híres rimaszombati tímároknak.-; j©Igy bizony nem lehet megélni. A tímárok fölött meghúzták a lélekharangot s a leghíresebb, leggazdagabb rimaszombati céh utolsó hírmondói, akiknek sorából polgármesterek és más vezető emberek nőttek ki nem is olyan régen még, ma felélik a kis tőkét, amit még el nem vitt a hadiköicsön, a baukbukás és az ad', aztán egy szép napon leteszik a szerszámot s többé nem lesz timártönk a Rimán, — ha egyszer, (ha ugyan megérem), őszülő fejjel ellátogatok majd a szülőházamhoz a Rimaparíra, ahová akkorára igen messziről és valami szebb világból szeretnék jönni, már hiába fogom keresni gye* reklelkem nagy mesecipőit, amik rálépnek a kavargó vízre, nem lesznek már sehol. De most már jobban értem, vasárnap estefeléken mért dirigál olyan énekhpz-keseredett szívvel Takács bácsi egy-egy régi gömöri nótát... Győry Dezső. Szépségápolás! „IZA" speciális árjegyzék kivonata Bratislava, Stcíániková 19., II. cm. Azok a hölgyek, akik a távolság miatt nem látogathatják az intézetünket, közöljék levélben velünk arcuk hibáját s mi azonnal küldünk e baj ellen precíz hatású szereinket kimerítő használati utasítással a pénz előre való beküldése vagy postai utánvét mellett. „IZA" Szeplő és májfolt elleni garnitúra, mely 3 kiváló szerből áll . K 37.— Mitesser, pattanás, zsíros, puro- zos fényes arcbőr elleni garnitúra K 37.— „IZA" Fonnyadt, száraz, sárga, ráncos arc elleni garnitúra ....................K 80.— (Eze n szerek 5 darabból állanak és a legjobb anyagból vannak készítve.) „IZA" Bőrujitó garnitúra a legkiválóbb szerekből készítve. Újdonság, miután 4 nap alatt me-gujul a bőr, anélkül, hogy gátolná a hivatásában, 6 drb. legfinomabb preparátum . . . . ..............................K 120.— „IZA" Szőrtelenitő garnitúra, 2 perc alatt megsemmisíti a hajzatot, anélkül, hogy pirosítaná vagy izgatná a bőrt, avagy más nyomot hagyna vissza.................................. . . . E 37.— „IZ A“ Mellhizlalő és fejlesztő, 3 szerből áll, pontos használati utasítással. Biztos eredmény. Rendeléseknél közölni kell, hogy leány vagy férjes asszony részére lesz a szer. Táplálkozási és légzési rendszert mellékelünk . t ..... . K 77.— Teljes lcura . . . ..... K 120.— (Ahol vízvezeték van, apparátu- mot mellékelünk.) „IZA“ Szemölcs, griz és dudorodásokat eltávolító . . . . ..... K 37.— „IZA" Mindennapi toilette-garnitura, 4 kiváló szerből áll ...... K 47.— Dupla, minden aprósággal felszerelve, bálokat és estélyeket látogató hölgyeknek nélkülözhetetlen. Használati utasítással . . K 120.— „IZA" Ha., ápoló, hajhullás elleni jő garnitúra ..................................................K 37.— „IZA" Hajfesték. Kapható minden árnyalatban minta szerint. Használati utasítással............................................K 77.— Becses látogatását és cégűnk Ismerősei köró* bén való ajánlását kérve, maradtunk kiváló tisztelettel „IZA" KOZMETIKAI INTÉZET . Bratislava, Steíániková c. 19., II. eo*
