Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-22 / 18. (1645.) szám
1 magyar iskolák o o lifOli Szlovenszkó, január 21. (ül) Hodzsa törvénytervezete a nem állami iskolák tanítóinak személyi és szolgálati viszonyairól már közkézen forog és minden magyar embernek, az egyházaknak, maguknak az érdekelt tanítóságnak — bármily függő helyzetben legyenek is — meg kell mozdulnia és összefognia ez ellen a javaslat ellen, amely legnagyobb kincsünket, legféltettebb értékünket, nemzeti művelődésünk alapjait, a magyar községi és felekezeti iskolát fenyegeti. A törvénytervezetről lesz alkalmunk bővebben és részletesen is megemlékezni, itt csak annyit mondhatunk róla, hogy a felekezetek iskola-autonómiáját teljesen konfiskálja és e mellett újabb nagy terheket ró az egyházak nyakára. A felekezeti és községi iskola tanítóinak már a pályázattól kezdve csak az állami tanfelügyelővel van dolga, aki minősiti, aki az iskolaszék választó gyűlésein elnököl, kezében a fegyelmi jog, melyet a törvénytervezet szerint az egyházi hatóság is gyakorolhat, a felekezeti és községi tanítót az országos iskolatanács erősíti meg, áthelyezheti és számukra egy kötelesség marad: az állami tanügyi hatóságok parancsainak vak engedelmességgel való végrehajtása. Egy szóval: a felekezeti és községi tanítók semmiben sem fognak különbözni az állami tanítóktól, csak az iskoláknak a cime lesz a régi, a betűk, amelyek az iskola nevét és jellegét hirdetik. Ha eddig is az állami tanfelügyelő úgyszólván élet és halál ura volt a tanítók felett, úgy ezután még inkább az lesz. Eddig a tanfelügyelő ezrekre és tízezrekre menő illetményeket szüntethetett be egy tollvonással a felekezeti, vagy községi tanítóknál, ezután kizárólag az ő joga — nem a felekezeteké — a nem állami, községi és felekezeti tanítóknak felfüggesztése és a fegyelmi eljárás lefolytatása is. Kisebbségi helyzetünknek ez a törvény- javaslat egész képét átformálhatja, ha törvény lesz belőle. A magyarság szempontjából egyenesen életkérdés, hogy mi lesz iskoláival, hogy kiknek lesz azokban döntő szavuk és hogy mennyiben látja biztosítva azt, hogy iskoláiban az elnemzetlenitő törekvések ne érvényesülhessenek. ■ Az egyházaknak ez a javaslat mindenek dacára meghagyja azonban a dologi kiadásokat, minden egyes tanerő után négyezer korona fizetési járulékot és tetemes nyugdijjá- rulékot fizettet, úgy hogy olyan helyeken, ahol eddig négy-öt tanító működött, az egyháznak éppen kétszerannyi kiadása lesz e szerint a javaslat szerint, amelyet a javaslat en- gedelméből a szokásos módon kivethet a hívekre iskolafentartási adó alakjában. Elveszi az iskola felett való minden jogot a fele- kezetekből és újabb terheket ró reájuk. A tanítókat engedelmes gépekké formálja át, de hiányzik a tervezett törvényből a szolgálati pragmatika számukra, amely megvédené a tanítót a hatalmi túlkapásokkal szemben, holott a demokrácia értékeinek nomenklatúrájában az egyéni szabadság és meggyőződés is szerepel. Itt az idő, hogy minden faktor: község és felekezet foglalkozzék ezzel a javaslattal, de maga az érdekelt tauitóság is mondjon felőle véleményt. A protestáns egyházak alkotmánya lehetővé teszi az állásfoglalást, de a katolikus egyház hierarchiája a püspököt rendeli minden jogból eredő hatalom forrásául, tehát a katolikus püspöki karnak kell ebben a kérdésben véleményét hallatnia. Mert a jaPrága, január 21. Tuka Béla újévi cikke még mindig erősen foglalkoztatja a prágai kormánysajtót. A kormánypártok, egyes cseh lapok jelentései szerint, semmi akadályt nem gördítenek áz ellen, hogy a Ház a szocialisták által benyújtott Tuka-ellenes interpellációt sürgősnek mondja ki. Mint már elsőkül jelentettük, Hlinka a parlament keddi ülésén fog nyilatkozni Tuka újévi cikkéről. Bpday védi Tukát Buday szlovák néppárti képviselő a Slo- vákban nagy cikket ir erről a témáról és többek között ezeket mondja: Ha szigorúan elemezzük Tuka cikkét, egyet még a legnagyobb ellensége sem tagadhat, és ez a cikk senkit nem sértő békés hangja. A cikk végesvégig a legnagyobb objektivitásról tesz tanúságot. Áz ember elvárhatta volna, hogy az ellenfelek a tudományos érvekkel szemben tudományos ellenérvekkel fognak élni. Ennek azonban nyoma sem volt sem az újságcikkekben, sem a szocialisták parlamenti támadásaiban. A legnagyobb fonákság abban van, hogy Tuka ellenfelei nagyobbrészt az alpokro- károk sorából kerülnek ki, akik máskor mindig tele szájjal hangoztatják a tudományos disputa szabadságát. Tudományos ellenérvek helyett támadással, gorombasággal és személyes sértegetéssel felelnek. Tuka cikke a csehek és szlovákok államának egységét kategorikusan imperatívuszként állítja oda, amelyen már semmi változtatás nem eshet. Ebbe hazaárulást belemagyarázni a legnagyobb rosszakaratra vall. Egyetlen dolog, ami Tuka ellenfeleinek érvelésében esetleg helytálló, ez a klauzula létezésének kétségbevonása. Ha azonban mérlegeljük az illetékes tényezők nyilatkozatait, úgy azt látjuk, hogy ebben a kérdésben pro és kontra sok ellentétes vélemény merült fel. A Slovensky Denník állítása, hogy Hlinka nem látta a klauzulát, tehát a klauzula nem létezik, teljesen fejetetejére állított logika, sőt logikai salto mortale. Ha a klauzula létezése kérdéses is, de a tudományos vita mégis megengedhető róla. A mártom deklaráció eredeti szövegében igenis benne volt az a kívánság is, hogy a békekonferenciákon a szlovák nemzet külön legyen képviselve. Ezt a kitételt Hodzsa önként hagyta ki — folytatja Buday — mindazáltal Tuka cikvaslat a szlovák katolikusok iskoláit sem kíméli meg az állami beavatkozás tultengései- tőí. Adjon magáról életjelet ebben az életbevágóan fontos ügyben a katolikus nagybizottság, üljenek össze a katolikus iskolatanácsok és mozduljon meg a mindeddig mozdulatlanul levő katolikus tanügyi tanács. A katolikus világi vonatkozású ügyeknek intézésére megalapította a püspöki kar a pozsonyi vérszegény katolikus irodát, szeretnénk hallani ennek az intézménynek is a hangját, hogy irányt mutatna a magyar iskolák zömét alkotó katolikus iskolák ügyének jövő sorsáról, amelyek felett megkondult a halálharang a protestáns felekezeti és községi magyar iskolákkal egyetemben. kében még csak nem is gondolt Hodzsa goromba megtámadására azért, hogy a cseh centralizmus érdekében falzil'ikálás történt. Ha ez nem történt volna, bizonyos, hogy a szlovákok és a csehek viszonyai a prev- rat után egészen másképpen alakultak volna ki. A forradalmi nemzetgyűlés előtt a parlamenti delegáció hangsúlyozottan kérte a pittsburgi szerződésnek az alkotmánylevélbe való iktatását, akkor azonban azzal a fenyegetéssel és ijesztéssel ütötték el a dolgot, hogy a békeszerződések még nem lévén ratifikálva, a köztársaságot ebből veszély fenyegetheti, nem szabad tehát az alkotna:ay hangú megszavazását megzavarni. Hiszékenységünkben engedtünk, de az alkotmányjogi bizottságban nyilatkozatot olvastunk fel, hogy a pittsburgi szerződésről nem mondunk le. A klauzula létezésének lehetőségéről tesz tanúbizonyságot az a körülmény, hogy az országos Közigazgatási autonómiát éppen a köztársaság fennállásának tizedik évében léptetik életbe és azt Stodola Emil dr. is „az adósság" törlesztésének tekinti. Ha most Tuka a tizedik év elején nemcsak a törlesztést kívánja, hanem az egész összeg kifizetését, bizonyára senki sem vonhatja kétségbe a követelés időszerű voltát. Meg vagyok győződve róla, hogy Tuka cikke a fájdalomnak, a szomorú kiábrándulásnak és az oly sokszor csalódott szlovák szívnek a jajkiáltása volt. Dérer urabb cikke Tuka ellen Dérer a Právo Liduban szemére veti a kormánykoalíciónak, hogy mit sem kezdeményez Tukával szemben. Nem hiszi, hogy volna még egy állam, amelynek kormányzó többsége oly indo- lensül viselkedne ilyen komoly ügyben. Nem csoda, ha Magyarország hivatalosan is úgy magyarázza a dolgot, hogy a Tuka- eset a Rothermere-akció belpolitikai visszhangja. A szlovák néppárt hivatalos állásfoglalásával a Tuka-affér nem tekinthető elintézett- nek. Egyedül a többi kormánypártokon múlik, vájjon a köztársaság, Szlovenszkó és a szlovák néppárt megszabadul-e most végre Tukától. „Hlinka: szószóló, a vezér: Tuka" A légionárius Národni Osvobozeni többek között ezeket írja: Most kitűnt, milyen nagy befolyása van Tukának a pártban s a kulisz- szák mögött tulajdonképpen ő dirigál. Ma a ludákok szószólója Hlinka, de a szellemi vezérük Tuka. Tuka újévi cikke nem kuszárbravur, hanem jól megfontolt, gondosan előkészített akció. Tuka tagja a csehszlovák kormánytöbbségnek, de fellépésével a magyarországi kormánytöbbségnek tett szolgálatot. „Sok hűhó semmiért" Az agrárius és néppárti lapok elitélőleg emlékeznek meg Tuka cikkéről, a nemzeti i demokraták sajtója szerint viszont a szocialista kampányt a legjobban ezekkel a szavakkal lehet jellemezni: Sok hűhó semmiért. A szociáldemokratáknak van a legkevesebb joguk valakit hazaárulással vádoíni — Írja a Národ, mert hiszen éppen ebben a hónapban asszisztált Zimák szenátor a párt nevében, a magyar szociáldemokraták kongresszusán Budapesten, ahol hadat üzentek a békeszerződéseknek. Mit mond Hlinka a Cechben Hlinka András, a szlovák néppárt vezé- i re Tuka esetéről és a keletszlovenszkói kato- {likus papság memorandumáról nyilatkozik a Cechben, Kordács prágai érsek lapjában. Tuka újévi cikkének szellemében azt mondja, hogy egyetlen jó szlovák sem engedheti meg, hogy 1928 október 30-ika után vaccuum juris, azaz ex-lex következzék be. Ilyen ex-lex volt Magyarországon 1906- ban. De csak a képviselők tartották be, a nép továbbra is teljesítette polgári kötelességét. Ezt Tuka Béla sem képzelte másképpen, mert mint volt egyetemi tanár, jó katolikus, jó szlovák és a köztársaság hü fia nem kívánhatja azt, hogy a katonák tegyék le a fegyvert, hogy újabb rablások, gyilkolások kezdődjenek. A Kassa vidéki papok memorandumát annak tulajdonítja, hogy ő mindig elítélte a magyar propagandát, a magyar irredentizmust, elgáncsolta a Itothermere- akciót s ezért szálka a szemükben. Az emlékirat nem személye, hanem ál- lamhü politikája ellen irányul. Ezzel kapcsolatosan élesen elitéli Srámek és Micsura politikáját Szlovenszkón s követeli, hogy likvidálják a cseh néppárti kolonizációt Szlovenszkónnem Intéz demarsot az Qszkübi merénylet ügyében Bulgáriához Szófia, január 21. Nesies jugoszláv követ Burov külügyminiszterrel hosszabb tárgyalást folytatott, amely élénk sajtókommentárokra adott alkalmat. Az európai lapokban megjelent híresztelésekkel szemben hivatalos helyről közlik, hogy a jugoszláv követ az üszkübi merénylet ügyébon eddig nem adott át demarsot a bolgár kormánynak, sőt Nesies követ Burov előtt úgy nyilatkozott, hogy Jugoszlávia kormánya ebben az ügyben nem is szándékozik demarsot küldeni Szófiának. Ennek a hírnek publikálása eloszlatta azt a nyomott hangulatot, amely Szófiában idáig uralkodott és amelyet különösen Marinko- viesnak legutóbbi fulmináns beszéde idézett elő. Nesies azt is közölte Burovval, hogy Ma- rinkovics beszédét Szófiában pontatlanul adták vissza és a jugoszláv külügyminiszternek egyáltalán nem volt szándékában, hogy Bulgáriát megfenyegesse. Mai sxámunk 16 oldal ^ *Z^m * 1 1928 január Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és niszinszköi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: nrkUiiLnr ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kladóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlulKul napiLCLpja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Tehavonta 34 Kő. Egye* szám ára 1*20 Ke DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA 1( V>n: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Heves saltűháloru Toka miatt a szlovák néppárt és a szocialisták kOzfitt Buday a kétségbevont klauzulára! Is megengedhetőnek terül a tudományos alfát — „Hz adősság törlesztése" a Jubiláns esztendőben — lirer lilább rohamot Intéz a néppárt ellen — Hlinka nyilatkozat a Sebnek