Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-18 / 14. (1641.) szám
1928 január 18, vtvr&A. jSzmHAz-ZEnB„ á POZSONYI MOZIK MŰSORA:- íVIGADÓ: Csókolva szeretem az asszonyt. ADLON: A szerelem egyenes utón jár. URÁNIA: Egy mindenki ellen. TÁTRA: Orlor. ELITE: Egy mindenki ellen. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Csütörtök: Vérebek. Rin-Tin-Tin. Péntek: A balál százada.. Ottó Gebühr, Walter Rilla. Szombat: Sneztől keletre. Pola Negri. Vasárnap: A rabszolgikirálynő. Repriz Korda Máriával. Hétfő: A táncoló bolond. Karina Bell, Gősta Eck- mann. Kedd: Van Isten! Josef Schildkraut, William Boyd. Szerda: Van Isten! J. Schildkraut, W. Boyd. A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁROTT: Szerda: Nem nősülök! Vigjáték-bemutató. Csütörtök: Mesék az Írógépről. Ope ett-ujdonság. Péntek: Az ügyvéd és a férje. Vigjáték-ujdonság. XX TUDJA-E ÖN, HOGY KOFMANNÁL UZHORODON ZONGORÁK ÉS PIANINÓK: FÖRSTER- ÉS PETROF-MÁRKÁK MÁR 300 KC HAVI RÉSZLETRE IS KAPHATÓK? — -Egy gömöri ev. lelkész nem tnd szabadulni az állampolgárság labirintusából/* A következő sorok közlésére kérték lapunkat: A Kassai Újság múlt szombati számában — egy gömöri ev. lelkész nem tud szabadulni az állampolgársági ügyik labirintusából cimü cikk hozzájárulásom nélkül, oly téves beállításban ismerteti állampolgárságom ügyét, hogy azzal ámbár talán használni akart, alighanem ártott. A tényállás az, hogy engem a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium, még a Lex-Dérer életbelépte előtt csehszlovák állampolgárnak nyilvánított. Midőn azonban az j utóbb mindenkitől kívánt „Osvrvenie“-t kértem a zólyomi zsupáui hivataltól, — ez, mivel nem volt hivatalos értesülése a szlovenszkói minisztérium ama döntéséről, oda utasított, hogy állampolgárságomért a Lex-Dérer alapján folyamodjam. E r égzés ellen felebbezéssel élt n s igy került ügyem a prágai belügyminisztériumhoz, melytől biztosra várom állampolgárságom megerősítését. Az is té~ > állítása a cikknek, minth a pozsonyi min. reíerátus megszüntette volna lelkészi kongruámat. Tisztelettel kérem e helyreigazító nyilatkozatomat közzétenni. Rimaszombat, 1928. jan. 14. Barátit Károly ev. lelkész. — Kis Magyarok Könyve ára 3 K és szétküldés! porté. Megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. — A rilmersdorfi krematórium hiénái. Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy a vilmers- clorfi krematórium két fűtőjét, hullarablás miatt letartóztatták. Ma délelőtt felakasztotta magát Zepker Gusztáv 48 éves krematóriumi portás ,aki nemrégiben még fütő volt és csak most kapta meg portási állását. Zepker vette át reggel 8 és délután 4 óra között az elhamvasztásra behozott hullákat, amelyeket azután valószínűleg a fűtőkkel összejátszva kifosztott. Öngyilkosságát a leleplezéstől való félelmében követhette el. — Bórkaszárnyák pusztulása Sidneyben. Síd- neyböl táviratozzék: Tegnap egy bérkaszárnyából álló blokkban óriási tűzvész dühödgött. Több bérház teljesen porig égett. Apróhirdető kékszakált, aki szerelmi szédelgéseivel behálózta egész Csehszlovákiát Női arcképekkel telt kézi táskát talált nála a rendőrség — Tömegtalálkozót rendezett menyasszonyaival — Aussig, január 17. A világháború megritkitotta a férfiak sorait és a házasságkötések piacán jelentkező férfihausset élelmes szélhámosok a legagyafurtabb módokon használták ki. A házasságszédelgés lett az egyik legjobban jövedelmező szélhámossági ág, melyet sokadmagával buzgón kultivált Stejskál Ludwig pilseni fiatalember is. Stejskál egyike volt az utóbbi évek legveszedelmesebb és legnagyobbstilü házassá-gszédelgőinek, aki a házasság révébe kívánkozó leányok hiszékenységét lelketlen gonoszsággal, aknázta ki. A pilseni rendőrséget már régebben figyelmessé tették a pazar eleganciával öltözködő szélhámos tevékenységére, de a házasságszédelgő gyakori névváltoztatása meghiúsította a nyomozás eredményességét. Csak annyit tudtak megállapítani, hogy a vőlegénykonjunktura lovagja Myroslav Stastny, Rudolf Krenek, Bruckmann, Martin Ur- bán, Zdenko Stransky mérnök nevein köt apró- hirdetés utján ismeretségeket és miután menyasszonyai ékszereit, készpénzét kicsalja, nyomtalanul eltűnik. Legutóbb egy aussigi hivatalnokleány akadt hálójába, de a leány, akit amerikai kójutazásra hivott meg, gyanút fogott és feljelentést tett a rendőrségen. Detektívek''* adtak melléje és a detektívek elkísérték a leányt a megbeszélt aussigi találkozóra. A legelegánsabb étterem különszobájában rendelt ebédet a szélhámos és a függöny mögé bujtatva, ott vártak reá a detektívek. Amikor a férfi megjelent a különszobában, a detektívek ’ nyomban ráismertek a régóta körözött házasságszédelgőre, akiről a károsult menyasszonyok adták meg számtalanszor a személyleirásí. A szélhámos vőlegényi csókot akart lehelni menyasszonya homlokára, de ebben a pillanatban előugrottak a függöny mögül a detektívek és „a törvény nevében" letartóztatták. „Valami félreértés lesz a dologban", hebegte a meglepett szélhámos, de egy óra múltán, a rendőrségen töredelmes beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy apróhirdetések utján keresett jómódú menyasszonyokat és különösen Szlovenszkóból árasztották el házassági ajánlatokkal. Egy-egy városból 10—15 menyasszonyjelöltje is akadt és amikor elegendő számú jelentkező volt, valóságos vőlegénykörutakat rendezett. Egy városban átlag két napot töltött és pontos órabeosztással, egymásután bonyolította le találkozóit. Aussigban például egy nap alatt hat menyasszonyt kellett volna elintéznie. Menyasszonyaiuak legtöbbje készséggel és bizalommal .adta oda az emlékbe kért gyűrűt és pénzzel sem fukarkodtak. A házasságszédelgő lefoglalt csomagjai között találtak egy kézitáskát, amely sziuültig tele volt a modern kékszakáll menyasszonyinak fényképeivel. Útlevelének adatai hamisítva voltak és csak tüzetesebb vizsgálat után tudták megállapítani, hogy a soknevü szélhámos igazi neve Stejskál Lndwig és házasságszédelgésért már három ízben bünteve volt. A csalót a pilseni rendőrségnek adták át. — A máramarosszigeti református egyház leányegylete január 28-án jótékonycéliu álarcosbált rendez, amely előreláthatólag meghozza a megérdemelt anyagi és erkölcsi sikert — Bányaomlás Délafrikában. Johannesburgból táviratozzak: Wihvatersrand egyik gyémánlbámytt- jában bányaomlás következett be. Egy bemszülött munkás szörnyethalt, négy benszülött s egy európai súlyosan megsérült.. — A kereszferejtvéuy vezette ©Műé testvére nyomára. Innsbruckból jelentik: Sok haszontalan- s ág okozója volt a keresztszó rejtvény, de mindem bűnét expiálta most, amikor egy hatvan éve eltűnt testvért visszaadott hozzátartozóinak. Fritz Sdhu- ster kufsíelni földibirtokos családjával együtt szenvedélyes keresztrejtvényfejtő volt. A földbirtokos még kis gyerek volt, amikor egy évvel fiatalabb öccse elbünt hazulról és minden későbbi kutatás dacára sem tudtak nyomára jutni. Nemrégiben a •rejtvénymegif ej tők névsorát olvasták és közte találták a Johnon Sdhuster novet. „Ha ez lenne az eltűnt bácsi", — sóhajtott fel a birtokos leánya. „Tegyünk kísérletet", — indítványozta apja és a lap utján levelet küldtek a rejtve n y fej tőnek. Pár nap múlva Bécsböl érkezett a válasz: boldog, meghatott hangú levél. Az adatok egyeztek: a rejtvényt ejtő a földbirtokos eltűnt testvére volt. A szeszélyes, csodálatos véletlen a keresztrejtvényen át igy adott vissza egymásnak két testvért. xx Rendelje meg azonnal levelezőlapon az uj játékhoz szerencsesorsjegyét az „Uránia" szerencsebanknál, Nővé Zámkv-ban. Szeplők, májíoiiok, pattanások és mindennemű arclisztátalanság ellen a legjobb és legbiilosabban ható szer a híres M.JRY CRÉME Rövid néhány nap múlva arca porcellánsima és alabastrom-fehér lesz. Kapható mindenütt. Föleia- katök: Bratislava, Cenfráldrogéria, Ventur-ufca, Trnava, Schlosser gyógyszertár; Trengin, A. Ku- bióelc parfüméria; Zilina. S'ern parfüméria; Topol- cany Ph.-M. Mecsir drog.; Komárno Marta parfüméria. Készítő: L. Pollak dr. gyógyszerész, Piesfany. Naponta postai szétküldés. Óvakodjunk utántatoktól. A BANDITA Ma: EDGÁR WALLACE Fordította Kosáryné Réz Lolaj (13) Ne gondolja senki, hogy a rendőrség szó nélkül tűrné holmi lelkiismeretlen banditák garázdálkodásait. Csakhogy a rendőrség tehetetlen az olyan agyafúrt emberekkel szemben, akikből könnyen vádló lehet a per folyamán... Mr. Newtont nem bánthatta senki, mert részint olyan embereket választott ki, akik féltek a rendőrségtől, részint pedig (s ez volt a nagyobb rész) úgy állt a dolog, hogy a szenvedő fél nem jelent volna meg kedvező megvilágításban a lapok törvény- széki tudósításainak hasábjain, — mint például mr. Fiake, — s igy aztán inkább lemondtak arról, hogy Tonyt bepereljék. Tonynak és barátainak nagyobb volt a hírük, mint maguk is gondolták volna, tisztán meglátszott ez például akkor, amikor egy ügy New- rastlebe vitte őket. Tony és a hosszúlábú Bili csöndben ültek egy darabig a kis irodahelyiségben, az alkony egyre halványuló világánál. Az égbolt különös fényben úszott s a nyitott ablakon át játszó gyermekek vidám zajongása hangzott be hozzájuk. Londonban az utca a gyermekek Eldorádója, ez az iskolájuk igazában, ahol az élet keserű bölcsességére nevelődnek. — Kicsoda Theodore Match? — kérdezte váratlanul Tony, kinyújtva mutatóujját Bili felé, a vizsgáztató tanító hangján. Bili összerezzent, mint az ijedt növendék, aztán mégis az eszébe jutott: — A hajókirály. • Micsoda ember a hajókirály? — folytatta a ké.rdezőeködést Tw$ — A hajőkirály? ... Hát... A hajókirály olyan ember, akinek hajói vannak. Tony lemondóan mosolygott. — A hajókirály, — mondta oktató hangon, — olyan ember, akinek sok a gondja. Szegénynek mindig attól kell félnie, hogy tönkremegy. Ha sok a szállítás, az a baj, hogy kevés a hajó, ha elég a hajó, az a baj, hogy keveset szállítanak... Néha az alacsony hajóbér teszi tönkre, máskor a szén ára. Annyira ráfizet az üzletre vagy igy, vagy úgy, hogy nen tudja, mire költse azt a rengeteg pénzt, amit a zsebébe öntenek. — Úristen! — mondta Bili, aki derék fiú volt, de az esze nem forgott túlságos hamar. — A hajókirály, —• folytatta, — rendese** kiváló hazafi. Láttam a háború Idején hajőkirá- lyokat, akik valóságos könnyekkel a szemükben, tudtak hajósai hősiességéről szónokolni. Szerették, a sző szoros értelmében csodálták azokat a bátor embereket, akik rámerészkedtek a tengeralattjárókra. Ismertem egy hajókirályt, aki húsz fontot adott egy közönséges matróz özvegyének, akit az ellenség golyója megölt. — Ez nem volt valami sok, — szólt Bili. —• Nem sok! Szent egek! Mit gondolsz te tulajdonképpen, Bili? Tudod te egyáltalán, mit lehet venni húsz fontért? Hnsz fonton, fiam, hat üveg finom pezsgőt vásárolhatsz, őtven Colorado- szivart. Húsz kiló őszibarackot! És ezek a nagylelkű emberek lemondtak ennyi élvezetről, lemondtak egy nemes gesztussal egy közönséges, egyszerű asszony kedvéért, akinek fogalma sincs róla, mi fán terem a pezsgő, aki talán soha életében nem evett őszibarackot s most fényűzésben élhet... — Húsz fontból? — kérdezte fejrázogatva az ártatlan Bili. — Az orromnál fogva akarsz vezetni!-~ Mindegy. Az a fontos, hogy mr. Match, aki még nem adott jótékonycélra egy vasat életében, most ez egyszer jelentős összeget fog áldozni egy vitorlamester ükunokájának, aki Trafalgarnál fenéit 8rge<Ug fe ragjefe Ai ükgfiám hajós volt és megsebesült, sok éven keresztül őriztük a falábát, mint családi emléket. Bili kiverte a hamut a pipájából. — Match nem is olyan rossz ember, — vélte ártatlanul. — Szép uj könyvtárat adott a..* —• Ez is mindegy. Annál jobb, ha nagylelkű. De neki magának sincs még fogalma róla, milyen nagylelkű lesz a közeli jövőben ... Mondd csak, Bili, nem lett drágább a dohány? Nem lett drágább a hús, a kenyér, — minden, amit tengerentúlról hoznak? És mit gondolsz, ki vágja zsebre ezt a különbséget, amivel mindenért többet fizetsz? Az ültetvényes, meg a farmer is kap valamit belőle, — legyen. Nem sajnálom tőlük. Csakhogy Theodore Match több hasznot húz a kelleténél Minden pakli dohányod után neki fizetsz egy félpennyt, minden darab kenyeredből egy harapás az övé s valamiképpen megadóztat mindent, amit eszel, iszol, vagy szívsz. Emeli a szállítási dijakat. Drága a szén, drága a munkás, minden drága. Csakhogy mégis ő a legdrágább minden között. Semmi sem olcsó, csak az emberi élet, amit a tengerre küld maga helyett, a munkás lelke, amit kiszipolyoz s az összeg, amit néhanapján, ha nagyon muszáj, aláir valami jótékonycélra. Röviden: rajta van Anthony Newton fekete listáján, mondjuk, nyolcezer font erejéig... És ezt a pénzt ki Is fogom belőle szedni. Még pedig a volt katonák otthona javára. Mr. Fiake bólintott, szemeiből csodálat tükröződött. — Elhiszem, hogy megteszed, — mondta lelkesen. Mr. Match szállítási vállalata, mint mindenki tudja, a legnagyobb egész Angliában. Huszonöt hajót mondhat magáénak, amik ellátogatnak Dél- amerikába, a kínai vizekre, a sarkvidékre. Match a háború előtt élénk kereskedelmi forgalmat bonyolított le Nyugatafrika és Hamburg között is. A vállalat irodái Newcastleben voltak és a következő napon Tony Newton, hü barátja kíséretében, Newcastlebe érkezett késő este. A* állomási vendéglőben vettek lakást — Osehszkmákiad selyem budapesti csempésződ a bíróság előtt. Budapestről jelentik: A múlt esztendő során széleskörű nyomozást indítottak egy nagyszabású vámcsalóé leleplezésére. A csalást egy szervezett társaság követte el s felhasználta azt a körülményt, hogy a tranzitó textiláruknál kevesebb vámoi kell fizetni, mint a Budapestre irányított külföldi áruk után. A nyomozás hamarosan sikerre vezetett s kiderült, hogy Bencsics László MÁV rak- táraok, Kiás Ernő kezelőtiszt, Weinberger Lajo6 és Weisz-Waseermann Sándor kereskedőkkel összejátszva, egészen uj és eredményes formáját találták ki a vámolás megkerülésének. Az volt a rendszerük, hogy Csehországból nagy-értékű selyemámkat irányítottak útnak Románia felé és pedig Budapesten keresztül. A selyemé rukkal egyidejűleg Szobon egészen hasonló csomagolású ládáikban értéktelen papírárukat adtak fel olyan módon, hogy a valódi selyemé ru és az értéktelen papirholmd egyidőben érkezett Budapestre. Bencsics László és Kiss Ernő azután kicserélték a csomagok vignettáit, az értéktelen holmit — mint tranzitóárut — továbbították Romániába, míg az értékes selyemdolgokat a vám- illeték lefizetése nélkül, mint olcsó holmit, Pest- szenttőrincre irányították Weinberger Lajos és Weisz-Waasermann Sándor címére. A nyomozás befejezése után mind a négy ember ellen megvesztegetés büntette címén indult meg az eljárás és a büníetőtörvényszék Bencsics Lászlót négyévi, Kiss Ernőt kétévi fegyházbüntetésre ítélte, Weinbergert és Wassermannt pedig félesztendei fogházbüntetéssel sújtotta. A bejelentett fellebbezések most kerültek a királyi tábla elé, ahol. Bencsics büntetését két és féle6ztendei feg.yházra, Kiss Ernő büntetését pedig egyévi börtönre szállították le, ezzel szemben W eisz-W as? erma mrt, valamint Weinbergert megvesztegetésre való felbujtásban találta a tábla bűnösnek e ezért Weisz-Wassermannt egyévi, Weinbergert pedig héthavi börtönbüntetésre ítélte. XX KARP, U2HOROD, HARISNYA, CSIPKE, NŐI DIVAT, BABYKELENGYE ÉS NÖISZABÓKELLÉKEK SPECIÁLIS ÁRUHÁZA. VIDÉKRE MINTAKÜLDEMÉNY. —- Oroszországban megjelenik az első nemkommunista újság. Berlinből táviratozzak: A szovjetkormány megengedte az első nagy nemkommundsta napilap megjelenését. Ez a lap német nyelven fog Íródni, kiadója és főszerkesztője, akiknek nevét még gondosan titkolják, a szovjetunióval szemben lojális magatartást fog tanúsítani Számítanak arra, hogy a lapnak Nyugateurópában is nagy tekintélye lesz. — Budapesten őtven autó taxin szigorló mérnökök lesznek a soffőrök. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A székesfőváros elhatározta, hogy újabban kétszázötven autotaxi rendszámot engedélyez. Ebből ötven autótaxit a műegyetemi hallgatók segélyegylete kap azzal a céllal, hogy ezeken az autókon szigorló mérnökök teljesítsenek sofföri szolgálatot, akik számára ez megélhetést jelentene. — A rimaszombati magyar gimnazisták bálja. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A helybelii állami reálgimnázium magyar tagozata január 21-en. rendezi meg a Tátra-ezálló nagytermében hagyományos diábkálját. A mulatságot nívós kabaré vezeti be Szombathv Viktor prológjával, ezután a gimnáziumi zenekar két száma után Bródy Ldly szaval és Weinberger Tibor énekel. Ferenczy Ödönnek egy melodrámáján kívül, amelyet Smál Baba zongorakisérete mellett Kubinyi László ad elő, Szenes Béla „Papa vizsgázik" c. kabarétréíója is előadásra kerül. Szerepel még a műsoron Klem Imre is hegedűszólóval. A nagy érdeklődéssel várt diákelőadáet Korányi Zoltán rendezi. Korán reggel felderítő útra indultak. A Theodore Steamship Line óriási háztömböt foglalt el nem messze az állomástól s a rengeteg lőtő-futő, buzgólkodó hivatalnokból s a várakozó felek tömegéből ítélve, Tony úgy látta, hogy az üzlet ua- gyon jól megy. Bement a főépületbe, odaadta a névjegyét egy hivatalnoknak s alig pár pillanat múlva már be is vezették a vezérigazgató elé. Tölgyfaburko- latu, tágas szobába lépett, aminek a falain hajók képe függött. Mr. Match középkorú ember volt, joviális, szakállas arca és mosolygó szemei rokonszenvessé tették. Egyébként könnyű volt neki jókedvűnek lenni. Aranykeretü szemüvege mögül barátságosan intett Anthony felé. — Nagyon örülök a szerencsének, mr. Newton, — szólt, Tony nagy meglepetésére. — Üljön le és parancsoljon szivart vagy cigarettát. Odanyujtotta ezüsttárcáját és Anthony lassú mozdulattal vett ki egy szivart. — Most aztán halljuk, mit akar? — folytatta mosolyogva a milliomos. —- Tízezer fontot valami elásott kincsért, vagy egy milliót, hogy társamul vegyem? Egy pillanatra, — de csak egy pillanatra, — Tony úgy meg volt lepődve, hogy néma maradt. — Azt hiszem, inkább a társulási ügyet választom, — mondta aztán, — bár természetesen, nem kívánok érte ennyit. Kevesebbért is megcsinálom. Mr. Match hátradőlt a székében s rengett a hasa a nevetéstől. — Láthatja, Newton, — mondta, a kezeit dör- zsőlgetve, — Jól ismerem magát. Elhiheti, hogy figyelmeztettek: óvakodjak magától. Megmondom őszintén: tudom, hol van az irodája g a képtáráról is tudok. Minket, szegény milliomosokat szemelt ki a szobája díszéül. Nagyon megtisztelt vele, hogy én is ott vagyok. Egy magándetektívet küldtem oda a napokban, az informált ilyen pontosan, ffvtiMlakJ 8