Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-18 / 14. (1641.) szám
1928 Január 19, nerihL A mammtsé és az ember Irta: Aiapy Gyula dr, e komáromi muzeum igazgatója. A nagyszombati téglagyár agyaggödré- ben talált mammut-lelet kapcsán sokat beszélnek és írnak a föld történetének ez ismeretlen korszakában élt hatalmas emlősről, amelynek maradványait sok helyen megtalálták már a régi Magyarországon is. Elegendő lesz hivatkoznunk a borsodmiskolci, pécsi, budaörsi és a tatai mammut-leletekre. Ezek közül kétségtelenül a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a komáromi múzeumban őrzött tatai mammut-lelet, amelyet Léczy Lajos, a hírneves magyar geológus és egyetemi professzor tárt fel. A tatai nagy tó partján, melybe erős mésztartalmú hévizek ömlenek, a mostani piarista főgimnázium épületével egyirányban cseppkőbarlangot tártak fel, de a felfedezésnek az adott nagyobb fontosságot, hogy a barlang környékén mészkőbe ágyazott csontokra bukkantak. A magyar geológiai intézet megbízásából Kormoss Tivadar foglalkozott a leletekkel, amelyeket a tatai várur, Eszter- házy Ferenc gróf engedélyével Lőczy Lajos egyetemi professzor tanulmányozott. A mészkőbe zárt csontok között túlnyomó számmal mammut-osontok fordulnak elő, lábszárcson- fok, fogak, bordák, amelyek évezredek óta feküdtek már a tatai tó partján és fölöttük források vize csörgött lefelé, mészt rakott le rájuk és most mészsziklák mélye rejti el azokat a kutató szemek elől. A leleteket néhai Eszterházy Ferenc gróf, aki annakidején a komáromi Muzeum Egyesület elnöki tisztét viselte, a komáromi múzeumnak ajándékozta. A lelet legfőbb részei tehát Komáromba kerültek, egyes részei pedig Budapesten vannak a geológiai múzeumban. Ennek a leletnek azonban az ad különös jelentőséget, hogy Lőczy professzor a mam- mut-csontok mellett megtalálta a mészkőben az ősember nyomait is. A kőben ugyanis égésnek maradványaira, szénre (megszenese- dett fadarabkák) bukkant, továbbá kvarc tűzkövekre és igy kétségtelennek tartotta, hogy a mammuttal egyidőben az ősember is élt a tatai tó partján, aki ott tüzet gerjesztett és amellett áldozott vagy melegedett, vagy talán sütött-főzött valamit. A geológiai tudomány szerint a mammut a negyedkorban élt, amely a négy nagy geológiai korszaknak az utolsó periódusa. Ennek két szakaszát ismerik a geológusok: a régebbit, amelynek éghajlata meleg és nedves és az újabbat, amelynek kiimája hideg és száraz volt. Az elsőben élt a mai Európa területén számos tropikus állat, mint a mammut is, az elefánt őse. Ebben az időben Szicilliát még nem választotta el a messinai tengerszoros és Franciaországot Angliától a calaisi szoros. Ázsia is összefüggött Amerikával. A legszebb mammut-péWányokat Szibériában találták. Később a klimatikus viszonyok zordabbra fordultak. A mammut, rinócerosz, víziló és más vastagbőrüek az oroszlánnal és hiénával együtt délre költöztek. Az Alpesek, Pyreneusok gleccserei messze földre lenyúltak, az ősember kénytelen volt a hegyek barlangjaiban meghúzódni, ahol azután titáni küzdelem támadt a lakás, az otthon birtokáért az őskor bestiáival, amelyek szintén a barlangokba menekültek. Ebben az évezredekig tartó harcban az ember lett a győztes, az emberi ész és értelem, az emberi ügyesség és ravaszság. Mindezt az archeológia tudománya tanítja nekünk. Csodálatos, hogy olyan korból, amikor még az ősembernek alig találjuk meg néhány kezdetleges nyomát, barlagok mélyén Franciaországban és Pyreneusokban már megtaláljuk az ősember művészetét. Végtelen biztossággal, éleslátással és realizmussal megrajzolt mammut-alakokra és a rénszarvas ábrázolására bukkantak, amelyek a művészet legelső emlékei. A tatai mammut-lelet igazolja azt a feltevést, hogy a mammut ittélése időszakában élt az ősember is; jelentősége tehát az emberi tudomány nézőpontjából igen nagy. Ilyen őskori állatlefetek minden geológiai korszakból maradtak reánk, természetesen legtöbb a negyedkorból. Igen jól emlékszem, mint fiatal muzeológus, Komárom vármegye déli részét jártam, ahol római nyomokat kutattam. Dunaszent- miklós községben, amely Tatától keletre fekszik, a magas dombtetőn álló katolikus templom restaurálása alkalmával egy őskori bölénynek (bős taurus priscus) teljes csontvázára bukkantak közvetlenül a templom kövezete alatt. Ennek két szarvát megszereztem a komáromi muzeum számára, holott igen nagy kár volt megbontani a leiét teljességét, mert azt egészben kellett volna a kőből kifejteni. Ma is ott van a templom padlózata alatt. A komáromi muzeum egyébként sok mairimut-maradványt őriz, amelyek csaknem kivétel nélkül a Dunából valók. Régente halászok hálóiba akadtak bele a vizfenéken, most pedig a kotrások alkalmával jönnek napfényre. Hatalmas szárcsontok, fogak, sőt egy állkapocsrészlettel előkerült fog is van gyűjteményünkben. Egy-egy kifejlett fog súlya 1 - 6 kilogram. Ezeket a Duna sodra görPozsonyban less az egyetlen szloventzkól törvényhozás és az egyetlen magyar törvényalkotás Január 24-én ttf össze a református zsinat — Az egyházalkotmányi bizottság Losoncon előkészítette a zsinati törvényrevizfót — Söröss Béla ref. lelkész theológlai Igazgató a zsinat kilátásairól — Három püspökség Helyett két egyházkerület lesz: Gömörtől nyugatra és Kassától keletre — A püspöki méltóság életfogytiglani — Fontos belkörü reformok előtt — Losonc, január 17. Alig egy hét választ el a református zsinat ülésének megnyitásától. Az itteni magyar refor- mátusság országos törvényhozó gyűlése január 24-én ül össze Pozsonyban s ezzel Pozsony újra törvényhozó város lesz. A zsinat az autonóm református egyház uj törvényeinek revízió alá vétele céljából gyűl össze. Nemcsak a református egyház és a magyarság, de a keresztény nyugat is érdeklődéssel tekint a pozsonyi zsinat és annak határozatai elé. A zsinat a törvényrevizióval kapcsolatban számos helköriileg javasolt módosítást is le fog tárgyalni: igy döntés alá kerülnek: az egyházmegyei és egyházkerületi tanár ''k felállítása, a visszaélések a lelkész-választásoknál, a tizévenkénti. tisztujitás; a püspökség és főgondnokság tartama, a temetési és ünnepi szertartások módosítása, a legációk kérdése, az egyetemes lelkészgyülések ügye és főleg a három egyházkerületnek egy nyugati és egy keleti kerületté történő átcsoportosítása, illetve felosztása. A zsinatot előkészítő egyházalkotmányi bizottság most ülésezett Losonc város falai között. Felkerestük Söröss Béla losonci ref. lelkészt, theológiai igazgatót, az egyházalkotmányi bizottság elnökét, aki vezető szerepet játszik a református egyház életében s aki nagy tudásával és eddigi irányitó szerepénél fogva a fenti kérdések egyik legkiválóbb szakértője s aki kérdéseinkre a nagy érdeklődést kiváltó zsinat kilátásairól és az alkotmánybizottság üléséről a következő, országos érdekű és jelentőségű nyilatkozatot tette: Az egyházalkotmányi bizottság losonci illése — Az Egyetemes Református Egyház egyházalkotmányi bizottsága január 12-én és 13-án ülésezett Losoncon. Tárgyalás alá vette a bizottság a lávái zsinaton 1923-ban megalkotott törvénynek mind- ason paragrafusait, amelyekre vonatkozólag a köztársasági kormány ellenvetéseket vagy észrevételeket tett. Mivel az információs tárgyalások során az egyház részéről adott felvilágosításokra a kormány ellenvetéseinek egy jelentékeny része elesett, a fen- maradottakra nézve teljes és végleges megállapodás történt, a bizottság abban állapodott meg. hogy az 1928. évi január hó 24-én Pozsonyban kezdődő uj zsí- nati ülésszakon a törvényrevizió keresztülvitele céljából csak azok a módosítások kerülnek előterjesztésre és tárgyalásra, amelyekre nézve az eredeti szöveg megváltoztatása szükségesnek látszott. A módosító javaslat, melyet a kon .»ti megbízott ismertetett, egész terjedelmében —■ mint revíziós törvényjavaslat — egyhangú megállapodással kerül a zsinat elé. Az egyházalkotmányi bizottság azonban közvetlenül a zsinat előtti napon, január 23-án este 6 órakor a pozsonyi református egyház tanácstermében újabb ülést tart. Ezen az ülésen kerülnek tárgyalás alá azok a javaslatok, melyek az alkotmányoző bizottság tagjai részéről, tehát magában az egyházban helkörüleg merültek fel, igen sok esetben az egyes lelkészek vagy az egyház világi tisztviselői részéről történt figyelmeztetés alakjában. Az egyházmegyei' és egyházkerület! tanácsok felállítása — Egyik belkörüleg javasolt módosítás az egyházmegyei és egyházkerületi tanácsok felállítása. Ez már a lévai zsinaton is alkotó része volt a törvényjavaslatnak. Akkor az egyházmegyei ta- nácsbirákra, valamint az egyházkerület tanács- biráira hivatkozással, a szükebbkörü tanács felállítását a zsinat nem találta szükoégesnek. Az egyetemes konvent ilyen irányú kísérlete azonban arra a meggyőződésre vezetett, hogy az alkotmágette le annak felsőbb folyásától egészen Komáromig. A napokban is vettem egy apró kis mammutfogat (2 kilogram &ulyu), amely a dunai kotrásból került elő. Ezek a görgeteg leletek a Duna mentén mindenütt előfordulnak és amellett bizonyítanak, hogy vidékünkön valamikor a tropikus kiima volt uralkodó nyoző bizottság az egyházmegyére és az egyházkerületekre vonatkozóan, újból javasolni fogja az elnöki tanácsok felállítását, legalább is aképpen, hogy ez az időszaki bíróságnak azokból a tagjaiból hivassák össze, akik az elnökség közelében laknak. Visszaélések a lelkészválasztásoknál Az egyházalkotmányi bizottság figyelmét több oldalról felhívták a lelkészválasztásoknál tapasztalt visszaélésekre. Ezek közül különösen azokra az esetekre, amelyekben egyes lelkészek a díj- levélszerü fizetésből való leengedéssel próbáltak maguknak jobb jövedelmű egyházban lelkészi állást biztosítani. A bizottság úgy az egyházi, mint a lelkészi állás védelmében a legszigorúbb elbánást hozza javaslatba a zsinat elé, mégpedig nemcsak a pályázó lelkész, hanem a váíasztógjülckezetiel szemben is. Ezek az esetek soha el nem évülnek. Az uj törvénynek visszaható ereje is lesz, mert hiszen az ilyen magatartás évről-évre folyamatos fegyelmi vétség, amely alkalmas lévén* a lelkészi állás tekintélyének lealacsonyitására, amennyiben kitudódott, eddig is fegyelmi eljárás tárgyát képezte. Tízévenként! tisztujitás Bár a kormány pusztán megfontolásra ajánlotta, nem volna-e célszerű a tisztujitás időtartamát rövidebb időközökre meghatározni igy e tekintetben kormánykivánalommal, illetve szükséges módosítással nem állunk szemben, a bizottságnak mégis mérlegelni kellett, hogy ha ezirány- ban a zsinat valamely tagja részéről indítvány történik, milyen álláspontot hozzon javaslatba. A gyakorlati követelmények szem előtt tartásával u njraválasitást tii esstendőnként találták a legcélszerűbbnek. Foglalkoznia kellett a bizottságnak azzal a kérdéssel is, hogy a püspökök és főgondnokok szintén alá- esnek-e a tízéves tisztujitásnak? Az alkotmányjogi bizottság ezidő szerint az életfogytiglani választás mellett foglalt állást. Szükségesnek tartja azonban — éppen a meg nem jelenhetett bizottsági tagokra való tekintetei — a legközelebbi ülésén ennek a kérdésnek újból való felvetését. Komoly megfontolás tárgyát képezte az Egyetemes Református Egyház vezetőinek a konventi elnököknek a szolgálati idő alapján, vagy pedig a választás alapján való hivatalba lépése. Ezidő szerint a hivatalára legidősebb püspök és főgondnok az egyetemes konvent elnöke. Mindaddig, amig a tízéves tisztujitás keresztül nem vit- tetik, természetszerű ennek érintetlenül hagyása. Az esetben azonban, ha a tízéves tisztujitás általánossá tétetik, az egyetemes konvent elnöke is e tisztujitás alá esik. A végleges állásfoglalás e tekintetben is a január 23-iki teljes ülésre halasz- tatott. Az egyetemes lelkészgyülések A sók apró részletkérdés közül, amelyek a bizottság tárgyalásán felmerültek, említésre méltók a temetési és ünnepi szertartások rendezése tárgyában bejelentett kívánalmak; a dijlevelek korszerű átalakításának az ügye; az ünnepi legá- ciók, a tanítók kántorfunkciójának biztosítása, a konferenciák tartása stb. stb. Az egyetemes Ielkészgyülésre vonatkozó törvényes rendelkezés módosítása tárgyában szintén előkészítésben van egy javaslat. A bizottság megtartani óhajtotta azt az elvet, hogy az egyetemes lelkészgyiilés — ha csak e törvényben biztosított kongresszus-szerű alakjában is — az egyház hivatalos tényezői által készíttessék el. f>e meghagyni kívánta a bizottság az 'egyetemes lelkőzgyiilésnek azt a teljes szabadságát is, bogv elnökét maga válassza. A végleges állásfoglalást e tekintetben is január 23-ikára halasztottuk. A kérdés felvetéséhez az az indítvány vezetett, amely a két ungi egyházmegyének az egyesitér sét javasolta. A bizotság lehetetlennek tartotta, hogy a ru- szinszkói magára maradó két egyházmegye egy egyházkerületet alkothasson. Ez esetben ugyanaz fenyegetné ezt az újonnan keleti egyházkerületnek nevezett részét a refor- mátusságnak, ami ellen a dunáninneni egyház- kerületben merült fel többszörös panasz, hogy az egyházkerülethez két egyházmegye tartozván, a népességre nagyobb mindig inajorizálja a kisebbiket. Nagyon Í3 tetszetősnek látszott azonban az egyetemes egyház érdekében az a megoldás, amelyik minden hasonló jelenség kiküszöbölésével úgy végezné el a két egyházkerületté alakítást, hogy a gömöri egyházmegye átcsatol- tatnek a mostani dunáninneni kerület barsi és komáromi egyházmegyéihez 8 igy alkotnák ezek a nyugati református egyházkerületet. A vízválasztón túl a régi tiszáninneni egyházkerület összes egyházmegyéi a mostani kárpátaljai egyházkerület egyházmegyéivel együtt alkotnák a másik n. n. keleti egyház- kerületet. E keleti egyházkerület fogadná magiba az újonnan megalakítandó szlovák egyházmegyét is. Ennek a kebelében történnének meg azok az esetleges összevonások is több egyházmegye területéről, amelyek a szlovák egyházmegye felállítása után egy újabb feladatát képezik a köztársa-* ság magyar református egyházának. Tekintettel arra, hogy a kormány részitől történt ellenvetések és észrevételek egy uj törvénycikk alkotását tették szükségessé, az u. n. X. t. cikkét, amely az egyházmegyék és a kerületek beosztásáról szól, nem ütköznék nehézségbe az, hogy ha a kormánykivánalmakkal párhuzamosan azok a belkörü reformok is megvalósulnának, amelyeket a geográfiái helyset, a közigazgatás egyszerűsítése és a közlekedési viszonyok is teljesen indokolttá tesznek. Ez a tetszetős megoldás szintén a január 23-án összehívott teljes ülés elé kerül s onnan pár napon belül a zsinat előtt nyer elintéző::1. Rövid vázlatban ezeket mondhattam el az egyházalkotmányi bizottság üléséről. Az információs tárgyalások bizalmas jellegűek lévén, ezekről a nyilvánosság számára most 6em áll módomban nyilatkozatot tenni. Pusztán annak kijelentésére szoritkozhatom, hogy e nagyon is hosszúra uyu- lott tárgyalás mindegyik szakaszán azokkal az adottságokkal kellett számolnunk, amelyek a lévai zsinat törvényeinek jóváhagyását megakasztották s revízió előkészítésével lehetővé tették. Január 24-cu njból megkezdődik az egyetlen szlovenszköi törvényhozás és az egyetlen magyar törvényalkotás a csehszlovák köztársaság területén. E református zsinat elé nagy érdeklődéssel tekint nemcsak a szlovenszköi és podkárpáto ruszi reformátusság, bauem az egész presbyteri világ- szövetség is, amelynek legutóbbi gyűlése is sajnálattal emlékezett meg a szlovenszköi református egyház rendezetlen helyzetéről és mérlegelte azokat a hátrányokat, amelyeket ennek az egyháznak a csehszlovák köztársság más egyházaival szemben a háború bevégzésétől kezdve mind- ezideig szenvednie kellett, Pozsony tehát ismét t-'-vényhozó város lett. A körülbelül 220 ezer főből álló reformátusság küldi oda a maga képviselőit az autonóm egyház uj törvényeinek revízió alá vétele céljából. A kormány képviselője mindé” 'valószínűség szerint ismét Szlávik György dr. zsupán lesz. aki már első alkalommal is nagyon kedves fogadtatásra talált a zsinati atyák lőrében. Az u! egyházkerületek felosztása A legjelentékenyebb vita a körül a kérdés körül fejlődött ki: nem lehetne-e a mostani három egyházkerület helyett a szlovenszköi és ruszinokéi Egyetemes Református Egyháznak két egyházkerületben megszervezkeduio. * Söröss Bélának fenti nyilatkozata reflektor fénnyel világit be a zsinat nagy jelentőségébe és érdekes részleteibe: a zsinattal a magyar reformátusság itt élő részének uj történelmi fejezete kezdődik, amely jobb és nyugodtabb jövőt igér. A majdnem negyedmilliős reformátusság csaknem tiszt’ra szinmagyarból áll: a reformátusság ügye itt el nem választható a magyarság ügyétől. Ez a körülmény még külön értékkel ruházza fel a pozsonyi zsinat jelentőségét: ahol első ízben fognak törvényeket hozni Szlovcnszkó területén és első ízben fognak magyar törvényeket alkotni a köztársaság területén. Cyőry Dezső. 4 — Délszlovenszkői szerkesztőségünktől —
