Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-17 / 13. (1640.) szám
4 1928 Január 17, kedd 'pisaDat/vUfiSflR-HníME Kassa mellett öt kilométeres szakaszon szabályozzák a Hernádot Két kilométerrel rövidítik meg ezt a szakaszt — Egy régi terv uj alakban vár megvalósításra Kassa, jaauár 16. ( A P. M. H. munkatársától.) Az etimologusok véleménye szerint a Hernád szó ó-germán eredetű, Hornádból származik, ami ágas-bogast jelent. Valamelyik vándorló ógermán törzs a Krisztus utáni negyedik-ötödik században adhatta ezt a találó elnevezést a Királyhegy szeszélyes gyermekének. Amig a Hernád vize a szepes-gömöri érchegység sziklafalai között kanyarog, kevés galibát okoz, az égbemagasodó bércek könyörtelenül megszabják folyását s a megzabolázolt folyó tehetetlen dühvei mardossa a sziklafalak lábát, de már a bokájukba nem tud beleharapni. A Hernád hegyi szakasza közvetlenül Kassa felett ér véget. A Hradova kúpjánál vesz búcsút a gránittömegektől Hernádtihany falunál, ősidők óta őrhegjT, várhegy volt. ez a kúp, amelyről messzire be lehet látni a délnek táguló síkságot. Ttt Kassa felett tapad a Hernád szája az örök szerelmes csókjával a déli síksághoz s a természet maga jelölte ki azt az útvonalat, amelyet a kultúra ősidejétől járnak a karavánok. Még fiatal, makrancos kölyök a folyó, amikor Kassa felett a síkságra ér. Mintha a felszabadulás örömeit akarná kiélvezni, érzi, hogy a sziklafalak nem zabolázzák többé, örökifjú virgoncság- gal hányavetiskedik, jobbra-fcalra hatalmas kanyarulatokat ir le, szigeteket alkot, majd visszatér főmedrének irányába. Kassa mellett a főmeder a gázgyár melletti sagyhiílfól le egészen Gpáckáig éppen 5200 méter hosszú, holott e két pont légvonal távolsága kereken három kilométer. A felesleges kanyarulatokra tehát 2500 méter esik és ez a távolság két középszerű, két nagyobb és több apró kanyarulat között osztódik meg 250: 250 : 750 : 1250 arányban. A két kisebb kanyarulat rögtön az első nagyobb után következik, tehát az első nagyobb kanyarulatból kikerült víz egymásután kétszer torlódik fel a két kisebb kanyarulatban és az Opácka melletti utolsó nagy kanyarulat még egyszer felduzzaszt]© a vizet. Ennek következtében azután igen gyakran következik be az áradás és különösen tavaszi olvadáskor a feltorlódott jég olyan veszéllyel fenyeget, melyet Opácka. Széplak és délre fekvő többi falu keservesen megsínyli, de Kassa városa sem mentes az ár- visreszedelemtől. Ezért már nagyon régen tervbe vették, hogy a Hernád folyását szabályozni kell. Aa első szabályozási tervet a kassai vizmesteri iskola volt vezetője, Rohringer Sándor miniszteri osztálytanácsos dolgozta ki. Az ő koncepciója az volt, hogy a malomárkot, a Hernádnak a városon keresztül vezető mesterséges medrét jóval nyugatra a jelenlegi összefolyástól levezette volna a főmederbe. Ezen a szakaszon azután három vizimii épült volna, amelyeknek felhasználása a városnak könnyűszerrel biztosíthatná a befektetett tőke amortizációját és egyéb jövedelmet is. A terv azóta sem aludt el és most újabb szabályozási terv fekszik a szakértők asztalán, amely felöleli Rohringer tervét .is, de számításba veszi a Hernádnak Kassa melletti teljes folyását. Ez a terv már az általános elektrifikálás eszméjének jegyében született. A terv szerint a szabályozott Hernád főmedre 65 méter szélességben 3200 méter hosszú lesz, tehát a mostani meder éppen két kilométerre) megrövidül. A veszélyes nagy kanyarulatokat egyenes rövid vonallal átvágják, a felszabadult medret betömik és igy minimálisan százezer négyzetméternyi termőterületet nyernek. amelyet különösen kertészkedésre lehet felhasználni. Ma a kanyarulatok miatt a Hernád mentén csupán legelők vannak, a kertészetek a vizveszély miatt csupán a vasúti töltés mellett mernek meghúzódni, míg a szabályozás után a legelőket nyugodtan fel lehet törni, megszántani és bevetni, mert az aratást nem fenyegeti majd a viz. Nem utolsó szempont, a szabályozásnál, hogy a Hernád medre ma nem állandó. A kanyarulatok miatt általános a meder kimosása, a meder változik s a határos földek területe folyton csökken, a kárért pedig nem szavatol senki. A tervezett uj meder rajzát technikai okokból nem hozhatjuk. Ehelyett végigvezetjük az olvasót a Hernád egész Kassa melletti szakaszén. Erre felette alkalmas a mostani idő, araikor a befagyott folyón minden veszély nélkül járni lehet. A gázgyár melletti nagyhidtól kiindulva az első 700 méteren a jelenlegi meder nem változik, n&upún egész hosszában 65 méterre szélesítik ki- Innen kezdve az uj meder csakúgy a vasúti fűtő- ház felé kanyarodik, mint a régi, de sokkal enyhébb gördUletbeu. A jelenlegi fahíd helyébe, amelyet opáckai pallónak neveznek, modern vashid épül a mai híddal egyenlő magasságban, de attól 30 méternyire délre. Az 1700 méternél az uj meder nem fordul nyugatra, u mai összefolyás felé, hanem ogyene- sen délnek vág. itt már számításba kell vonni a Malomárkot is. A Béla-utcai vasúti átjárótól 510 méter hosszúságban a mai medret kiszélesítik. A* árok utolsó 200 méteres szakasza az összefolyás felé görbülve vezeti most a vizet a Hernádba. Az uj medernél ez a szakasz teljesen elesik. Ehelyett a Malomárak uj medre az eredeti irány enyhe folytatásában délkeleti irányban hajlik el a főmeder felé, amellyel az 1800 méteres poszton egyesül. így csak ehelyütt másfélkilométer hosszú régi meder szabadul fel s a mostani összefolyás nyugati irányban majdnem 500 méterrel tolódik el. A csalódott szerelmesek eddig előszeretettel választották az összefolyás pontját. A jövőben 500 méterrel hosszabb ntat kell tenniök és talán ez a félkilométer elég lesz arra, hogy lelki vívódásuk ne a halál, hanem az élet irányában dőljön el. Az összefolyás elhelyezése megoldja azt a súlyos kérdést is, melynek veszedelme éppen abban rejlik, hogy a tavaszi jégtorlódás első fészke éppen a mai összefolyás, ahol a -viz folyása meglassul és csak nehezen képes tovább gördülni. Az uj összefolyás után a főmeder 250 méteres egyenes szakasza átmetszi azt a nagy nyugatra szökő kanyarulatot, amely most 750 méter hosszú. Majd egymásután két kisebb, keleti kanyarulatot vág át s általában délkeleti irányba húzódik Opácka felé. 2950 méteren egy 250 métere® rövid I meder kikapcsolja a mai 1250 méteres nyugatra kiugró legveszélyesebb kanyarulatot. A szabályozás következtében az árvízveszély és a fenyegető jégtorlódás megszűnik, a szélesebb meder nyagyobb vízmennyiséget szállít le, rendes vL monyok közepette tehát a vízállás a mainál alacsonyabb lesz. A viz gyor* sabb lefolyást nyer, mert az eddigi kanyarulatok nem gátolják. Az általános elektrizálás szempontjából pedig a Hernád megfelelő vízmüvek felépítésével közvetlen kapcsolatot nyer a tihanyi vasúti alagút felett tervezett vizimttvel. A Hernádnak ilyen szabályoaása természetesen nem maradna hátáé nélkül a folyó további útjára. Hidasnémetitől kezdve az árvízveszély emelkednék, ezért magyar területen is kongruens szabályozási munkálatokat kellene végrehajtani. A gazdasági szempontból is óriási előnyöket jelentő terv ma még csak papíron van meg, az anyagi eszközök hiányoznak. A pénz előteremtésén kívül sok a bürokratikus munka, amit a kisajátítások, kártalanítások elintézése jelent. Valószínű azonban, hogy a nagyszabású gondolat rövidesen a megvalósulás stádiumába lép. Botrány a Collégé de France-on a gíozeli léiéiről íaríoll előadás miatt Lath tanárt bőzbombákkal hasították megf mert a gíozeli neolitikus lelet valódiságát bizonyítgatta — A tudományos vita az Akadémia üléseiről a bíróság elé kerül Páns, január 16. (A P- M. H. munkatársától.) Már többször beszámoltunk arról a felette tüzes, tudományos vitáról, mely a világhírnévre szert tett glozeli régészeti lelet körül folyik. A lelet valódiságának vagy nem- valódiságának kérdése két táborra osztotta a francia tudományos világot, olyannyira, hogy az ellentétek heves kirobbanása nem is a Tudományos Akadémia ülésein, hanem a tudomány berkein kívül, a napisajtóban és nyilvános gyűléseken következett be. Mint ismeretes, az északfranciaországl Glozel faluban egy földműves különös formájú köveket és fazekakat ásott ki szántóföldjén. A leletről a vidék tudós körorvosa, Móriét dr. megállapította, hogy az eke alól értékes pr ehisz tőr ikus emlékek kerültek elő » miután még számos fazekat, követ és kőlapot ásott ki a talajból, a leletről értesítette a párisi archeológusokat A régészek kiszállottak Gíozelbe s a leletről megállapították, hogy a neolitj- kus korszakból rajé. A leletnek annál nagyobb az értéke, mert tanúbizonysága annak, hogy a neolitikus korszak sokkal közelebb áll hozzánk, mint azt eddig hittük. A régészek között Reánaoh, Loth, Laborde s Varigny tanárok, az archeológia elismert szaktekintélyei is helyet foglalnak. A régészeknek egy másik csoportja azonban kétségbevonta a lelet valódiságát s azon a nézeten van, hogy a fazekak és kövek egy múlt századbeli betemetett pékmühely maradványai. A két ellentétes felfogású csoport között azonnal teljes szén vedéi vess éggel lángolt fel a vita, mely először csak tudományos üléseken folyt, de' később egyre szélesebb hullámokat vetett és a szó szoros 'értelmében az utcára is kikerült. A legkényesebb körülmény az egész ügyben, hogy a lelet mindenPrága, január 6. Törköly József dr. szenátor a bírósági épületeknek nemzetiségek elleni izgatásra való felhasználása címén a következő interpellációt nyújtotta be az igazságügyi miniszterhez: — A rimaszombati járásbíróság épületében az alábbi szövegű hirdetmény van kifüggesztve: „Szlovák Testvérek! Isten és az Igazság akaratából 8 évvel ezelőtt véget vetettünk, nemzetünk lelketlen elnyomásának! A szlovákok újraéledtek 1 Iskoláinkból uj generáció nő fel előttünk, szép kilátásunk van a jövőre! Ez bántja elnyomóinkat. Tudják, hogy minden nappal kisebb a reményük. Ezért jött az utolsó kísérletük az elsiratott Szlovenszkó legalább egy részének a visszanyerésére. Mint eddig mindig, úgy a mostani magyar támadás is — Rotbermerere támaszkodva — a mi államunk egysége ellen küzdi. A magyar mágnásoknak és a kül- és belföldi segítőiknek ezen provokációjára mi, szlovákok egyetértőén kiáltjuk; Soha! De ha erősen is állunk saját apáink által müveit földön, mégis tekintetbe kell venpűnk a magyar aspirációknak ezen okát, amelyek nem mások, mint a ben megerősíti az archeológia eddigi kutatásait s igy, ha a csalás esélye komolyan esik a latba, az egész eddigi régészeti tudomány megalapozottsága és megingathatatlansága szertefoszlik, mint egy legenda. Ez az utóbbi körülmény indította arra Loth tanárt, aki a lelet valódisága mellett vallott hitet, hogy a párisi Collége de France-on előadásokat tartson a leletről. Már első két előadásán is zavaró hangok hallatszottak el, ____ teg nap pedig, a harmadik előadáson, egyenesen botrányban tört ki a két tábor közötti nyílt ellentét. Előadás közben, miután több hallgató felhívta a tanárt, hogy hauma abba előadását, hirtelen büzbombákat kezdtek dobálni a katedráira a lelet cáfolói és éktelen zsivajt csaptak. A teremszolgák nagynehezen eltávolították a botrányokozókat, de loth tanár is kénytelen volt előadását félbeszakítani, mert az azonnal összeült tanári kollégium felszólította, hogy a veszedelmes témáról tartott előadását szüntesse be. A vita egyébként más oldalról is különös megvilágításba került, amennyiben a bíróságokat is foglalkoztatni fogja s nem lehetetlen, hogy éppen a bíróság is kénytelen lesz a leletről pro vagy kontra véleményt mondani. A lelet felfedezői ugyanis a párisi bíróságnál becsületsértés és rágalmazás címén pört indítottak mindazok ellen, akik azt állították, hogy a lelet hamisítvány. Móriét dr. ás, aki az ásatásokat végezte, a bíróság elé idézte tudományos ellenfeleit, hogy a biró előtt bizonyítsa be tudományos igazságát. A glozeli vita legújabb fejleményei Paris tudományos köreiben óriási szenzációt keltettek és újra felszították a már lauyhüló disputát. má örökös pártviszályunk és magyar tiirésünk. Szlovákok! Ameddig gyűlölködni fogunk egymás között és egymást támadni s nem vesszük figyelembe, hogy egyenetlenségünkkel csak tápláljuk a magyarság mérges kígyóját?! Meddig akarjuk tűrni, hogy a mi szlovák városaink magyar szótól hangozzanak és Ilorthy-katonák táborai legyenek! És miért lehet az, hogy ott, ahol a szlovák nyelvnek, kultúrának és művészetnek virágzani kellene, ott épp úgy ápolják a magyar nyelvet, mint a háború előtt. Felhívunk 'benneteket, szlovákok, vessünk már egyszer réget ennek a lehetetlen állapotnak, amelyet nem tűrnének meg semmi más államban sem. Azért nemzetünk ellenségének és árulójának nevezzük elsősorban mindazokat, akik bár szlovák anyától származtak, de még ma is, a mi önállóságunknak kilencedik évében is magyar lélekkel élnek! Hasonlóan ellenségünknek nevezzük és a szlovákság megsértőinek nyilvánítjuk mindazokat, akik ugyan sem n'em szlovák, sem nem magyar eredetűek, de viselkedésükkel j azt mutatják, hogy a magyarok közelebb állnak hozzájuk, mint a szlovákok, akikből pedig élnek és táplálkoznak. Ezen ellenségeinkkel és az 5 segítőikkel szemben harcolni fogunk! Szlovákok, tartsatok a saját véreitekkel! Ne vegyünk azoktól az emberektől, akiknek a szlovák nyelv és kultúra idegen, akik égnek a magyar nyelvért! Ne kérjünk jogi tanácsot azon ügyvédektől, akik csak a bíróságnál, a velünk való érintkezés közben tudnak szlovákul! Ne gyó- gyittassátok magatokat annál az orvosnál, aki a Ti nyelveteket megveti! Akinek a szlovák nyelv csak olyan paraszt- konyha-nyelv! Ne adjátok oda a mi kedves szlovák garasainkat! Aki színtiszta szlovák vidéken szimpatizál a magyarokkal, az a mi közös ellenségünk s azzal szemben mutassuk megvetésünket! Aki nem tart velünk, az ellenünk! A boj költ, amelyet most kihirdetünk, nem érinti, azokat a magyarokat, akik lojális polgárok. Küzdelembe, szlovákok, a mi Szloven- szkónkért! Slovenská Liga". — Kérdezzük az Igazságügyi Miniszter Lkat — folytatja tovább az interpelláló megengedhetőnek tartja-e azt, hogy ily tartalmú plakát az igazságszolgáltatás épületében kifüggesztve legyen; hajlandó-e az összes törvényszéki elnököket utasítani arra, hogy a bír óság összes épületéből azonnal távolittassanak el ezek a plakátok; hajlandó-e vizsgálat tárgyává tenni, hogy a plakátok kifüggesztéséért melyik vezetőbirót vagy törvényszéki elnököt terheli a felelősség. — A vizsgálathoz egy biztos adatot adunk és ez a rimaszombati járásbíróság épülete, A Prágai Magyar Menza iöthivása a magyar diáksághoz A prágai Mac. ar Menza az 1927—28. iskolai év II. felére, 1928 február 1-től június 28-ig tartó érvénnyel díjtalan, féláru és kedvezményes ellátásra szóló — ebéd, vacsora — pályázatot hirdet. A teljes ám ebéd 5 K, ti vacsora 4 K. A féláru ellátásban részesülők a fenti összegnek a felét fizetik, mig a kedvezményes ebéd ára 3.50 K, a vacsora 3 K. Betöltés alá kerül 24 ingyenes, 24 félingye- nes és 56 kedvezményes hely. A kedvezmények iránti kérelmek 1928 január 22-ig Törköly József dr. szenátor, Prága Parlament címre postán, ajánlva küldendők be, vagy a Menza pénztáránál átvételi elismervény ellenében nyújtandók át. Az egyszerűen (nem ajánlva) beküldött, vagy átvételi elismervény nélkül bárki másnak átadott kérvényekért és mellékletekén a Menza nem vállal felelősséget, A kérvény mellékletei: 1. szegénységi bizonyítvány (amilyet a tandijmentességi kérvényhez kell csatolni), 2. leckekönyv, 3. tanulmányi eredményeket igazoló bizonyítványok (érettségi, kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány). A r-illékletek a kérvény elintézése előtt is átvehetők, miután azokról a vezetőség© a szükséges adatokat feljegyezte. Díjtalan és féláru kedvezményre csakis azoknak a kérelmezőknek van kilátásuk, akik tényleg szegények s a tanulmányi és vizsgarend által előirt vizsgákat idejében legalább jó eredménnyel letették. A kérvényeknek ;artalmazuia kell: 1. a kérelmező nevét, 2. az egyetem és fakultás teljes megnevezését, 3. a kérelmező állandó (szünidei) és 4. prágai lakóhelyét, 5. életkorát, 6. vallását, 7. azt a nyilatkozatot, hogy a kérelmező a Menza házirendjének aláveti magát. Oly kérvények, amelyek n felsorolt kellékeknek nem felelnek meg. uem vehetők figyelembe. A kérvények elintézése január 31-én, th- csoraidőben, a Menza helyiségében vehető át. Aki postai elintézést kíván, az kellően felbélyegzett. s pontosan megcímzett válaszborítékot csatoljon. Prága. 1928 innnár. V Magyar Menza bizottsága nevében: (h un chiuid Géza dr. s. k Törköly József dr. *. fc. eluök. ügyv igazgató. Magyarellenes bojkottkiáltvány a rimaszombati járásbíróság épületében Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátor interpellációja a Slovenská Liga kiáltványának a bíróság épületében való elhelyezése tárgyában
