Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-15 / 12. (1639.) szám
1028 január 15, vasárnap. 'FKCOTMMtoRHníMS likéssilt a francia wáiam Kellogg Jegyzékére Kedden tárgyad róla a francia minisztertanács — Kellogg jegyzéke a Foreign Office-on sült Államok kormányának előterjesztette, megváltoztatta. Fromageot a jegyzékben továbbá kifejti, hogy a hat főhatalom vegyen részt a háboruelienes paktum megszerkesztésében és a többi államot egyidejűleg hívják meg a szerződés aláírására. Pertinax tudomása szerint Fromageot mostani jegyzéke megismétli a támadó háború fogalmát és francia politikai körökben úgy hiszik, hogy Francioarszág ebben a kérdésben nem marad izolálva, amint a tárgyalásokat a többi hatalmakra is kiterjesztik. A Fromageot által előkészített válasz- jegyzéket először a keddi minisztertanács tárgyalja meg és csak azután nyújtják át Ciaudet követ utján Kelloggnak. London, január 14. Kellogg legutóbbi jegyzékének másolatát, amelyet a háboruelienes paktum ügyében intézett Briandhoz, ma átnyújtották a Foreign Office-nek. A Daily Telegraph ezzel a diplomáciai aktussal kapcsolatban a következőket irja: Feltételezik, hogy a legújabb amerikai jegyzéket, vagy egy közös amerikai-francia jegyzéket valószínűleg közvetlenül átnyújtják mindazoknak a főhatalmaknak, amelyeknek megkül- dötték a Franciaország és Amerika közötti diplomáciai jegyzékváltás másolatát, vagyis Németországnak, Itáliának, Japánnak és Angliának. Kellogg jegyzékéből nyilvánvaló, hogy a tervezetről már kezdetben is az összes főhatalmak és nem csupán Amerika és Franciaország között kell tárgyalni. Paris, január 14. Pertinax az Echo de Parisban közli, hogy Formageotua Quai d‘Orsay jogi szakértője, már el is készítette Briand külügyminiszter válaszának tervezetét Kellogg legutóbbi jegyzékére. A válasz minden egyes pontban megdönteni igyekszik a Kellogg által emelt szemrehányásokat, amelyek azzal vádolják meg a francia külügyminisztert, hogy eredeti szándékait 1927 júniusa óta, amikor ajánlatát az EgyeNew York varas p^maiSkat mestiivfa Budapest képviselőit a Kossuth szobor leleplezésére Budapest, január 14. James Walker newyorki polgármester, mint a new-yorki Kossuth-szoborbizottság tiszteletbeli elnöke Ripka Ferenc budapesti főpolgármesterhez meleghangú táviratot küldött, amelyben a székesfőváros képviselőit meghivja New- Yorkba a Kossuth szobor márciusi leleplezés! ünnepségére. Budapest főváros tanácsa 80 ezer pengőt szavazott meg annak a küldöttségnek utazási költségeire, amely a Kossuth szobor leleplezésekor New Yorkban Budapestet képviselni fogja. Zita exklrályzé Franciaországban Madrid, január 14. Zita exkirályné. gyer- mekeivel Lequtlioból Franciaországba utazott. Az exkirálynő gyermekei egyelőre Franciaországban maradnak. Elv pozsonyi SíiíözeSuisfScros akarja ssizaS a La kanshe csatornát? Pozsony, január 14. Novotny János 5.4 1 éves pozsonyi kiíozőlulajdonosról tavasszal sokat írtak a lapok, amikor a Dunán leieié egyhuzamban úszott Pozsonytól Komáromig és a százkilométeres távolságot mintegy tizenhárom óra alatt tette meg. Most Novotny arra vállalkozik, hogy alussza a La Manche- csatornát. Ehhez a vállalkozáshoz nagy teke kell és ezért a pozsonyi Slavia sportegyesüket vállalkozott arra, hogy a szükséges pénzt társadalmi utón előteremti. Novotny elhatározta, hogy ez év nyarán fog startolni. Iliiéi szerdai! dráma, ralit zsarolási nanleer Prága, január 14. Hitvány rágalmazási hadjárat indult meg az elmúlt napokban, amely durva kezekkel nyúlt bele Slávik György dr. kassai zsupán családi életébe. A hét elején a prágai napilapok szerkesztőségében a hűn szövetkezet egyik tagja cikket akart elhelyeztetni, amely a zsupán feleségének állítólagos öngyilkossági kísérletéről szólott* A sajtóbriganti hétfőn lapzárta után prágai telefonon beszélve, felhívta szerkesztőségünket és mintha Kassáról szólana, nálunk akarta elhelyezni a misztifikációt. Miután Kassán szerkesztős égíin k van, mely rendes hírszolgálattal lát el, a kétségtelenül hamisításnak látszó hiradásnak nem ültünk fel, de az illető obskúrus egyén annyira bízott vállalkozásának sikerében, hogy több prágai lap szerkesztőségét is felkereste azzal a hazugsággal, hogy ez a ciltk a Prágai Magyar Hírlap hasábjain jelent meg. A Vecerni List be is dőlt ennek a vakmerő hazugságnak és egyik vidéki kiadásában, anélkül, hogy nálunk- informálódott volna a hírforrásra és a hír valószerüségőre vonatkozólag, közölte az álszenzációt, amely igv azután megtelte kc'ru!iát a sajtóban. Természetesen azonnal helyreigazító nyilatkozat közlésére szólítottuk fel a Vece-ra: Letet, ennyiben merült ki a mi szerepünk a kínos eset körül. Kassai szerkesztőségünk ieiefonjelentése szerint a kassai rendőrség az ügyben megindította a nyomozást és megállapította, hogy a cikkek megjelentetésének hátterében egy rosszul sikerült zsarolási manőver áll. A szerelmi drámának állítólagos főszereplőjét, Kutny István színészt, a szlovenszkói szlovák színtársulat már el is bocsátotta kötelékéből. Kutny testi-lelki jóbarátja egy Varjú (Vrana) nevezetű szlovák fiatalember, azon sötét egyéniségeknek egyike, akik a háború utáni idők kloakájából kerültek a közélet porondjára. Varjú ezelőtt a propagacsna szolgálatában állott s ebben a minőségben több magyar embert is ártatlanul börtönbe juttatott. Apróbb csalásai miatt Eperjesen fogházba: is ült. Varja és eddig még ismeretlen társai napok óta híreket kolportáliak. hogy a zsupán családi életéről egy cikk fog megjelenni. A hir terjesztésével nyilvánvalóan zsarolási célúk volt. Varjú zsarolási szándéka annál becstelenebb, mert Szlávik zsupán valóságos jótevője volt, gyakran támogatta anyagilag is, sőt az elmúlt év nyarán egy szlovákmagyar színtársulat alakítására ; 'ott neki koncessziót, amely társulat Eperjesen és Bártfafür- dőn játszott is. A nyomozás nagy aránnyal folyik a zsarold szövetkezet üzelmeineb teljes felderítése céljából. Newyork, január 14. A Prágai Magyar Hírlap tegnapi számában részletesen beszámolt a férjgyilkos asszony, Ruth Snyder és szeretőjének kivégzéséről, melynek előkészületei bővelkedtek az izgalmas momentumokban. A kivégzések lefolyása egyébként ismét elrettentő bizonyítékát adta a villa- mo'sszék embertelenségének. Az amerikai lapok részletező tudósításokban ismertetik Ruth Snyder asszony borzalmas haláltusáját és felvetik a kérdést, nem érkezett-e el az ideje a villamosszékkivégzés megreformálásának? Bármennyire is antipatikus volt a férjgyilkos asszony személye, az amerikai közvéleményt mégis megrendítette az az embertelen szenvedés, amelyet a halálraítélt asszony kivégzése perceiben átélt. A kivégzésről közölt jelentések szerint az először bekapcsolt, gyengébb áram hatása volt különösen fájdalmas. Az asszony nem vesztette el rögtön öntudatát és az első percben többször is kihallatszott az arcát takaró álarc alól elhaló sikolya. Teste görcsösen összerendült, azután kirugódott és majdnem deszkaegyenes helyzetben megmerevedett. Amikor az áramot kikapcsolták és az orvos féléje hajolt, a szívműködés tisztán, élesen kivehető főik — ..Előre, őrmester ur...“ Érsekújvár! tudósítónk irja: Kilenc évvel hág k magunk mögött a háború poklát, de a szörnyű szenvedések emléke még az idegeinkben remeg. A háború testi és lelki nyomorékjai közöttünk élnek éö egy kopogó faláb, egy görcsbe merevedett arc felidézi Doberdót és Volhiniát. Tegnap egy mezítlábas, kórházi ruhás férfi szaladgált Összevissza a város főterén. Nagy tömeg verődött köréje. Kérdezték, nem válaszolt, csak néha hördült fel: „Előre, őrmester ur, töltem fiuk...“ Kórházba vitték s ott magához tért. Ernihold József komjáti lakos volt, a háború lelki nyomorékja, aki háborús fülbaját jött kezeltetni a kórházba. Nem tudja, hogy került az utcára, nem. emlékszik semmire. Havonta egyszer szokott hasonló rohamot kapni. A beteget rendbeszedték és hazaeresztették.. 9 hkwn üTÍBl£T>. VI ÍJ i o s twVs 4»>v5$sp Kályha előtt Irta: Schaikház Sára Kint hideg, téli szél fuj, megzörgeti az ablakot A háztetők havasak, az utcán erősre, keményre fagy a hó, fájdalmasain csikorog a jfiépések alatt. Jó ilyenkor hazamenni, otthonn lenni. Belépni a szobába, ahol barátságos meleg, kedvesen integető kályhafény fogaid. Milyen szép, milyen kedves, milyen szivünkihöznőtt tud lenni a kályha. Mikor halkan, édes muzsikával, duruzsolva pattog a fa és a nyitott kályhaajtó fénye százféle, nagy, hirtelenmozgó árnyat láncoltat a falon. Most, most érzem csak, hogy mit jelent a kályha, mikor már nincs. Mikor barátságos kályhafiény helyett ridegen, hidegen mered elém néhány ezüstre festett fénynélküli cső: a fűtőtest. Melegek ezek a csövek, igen melegek, de mégsem adnak olyan meleget, mégsem lehelnek olyan melegséget, mint a légi kályhák, nem lehelnek: otthoni meleget. Az otthon melegét. Valami nagyon szépet, nagyon kedveset, nagyon barátságosat lopott el tőlem a technikának — hozzánk is benyomuló — ez a fejlődése ,ellopta a téli napok otthoni barát- ságosságát, a téli lakás otthoni érzését. És szomorúan ülök szobámban, szomorúan hallgatom a csövek diuruzsolását. Mert ezek a csövek is duruzsolnak és pattognak, csakhogy duruzsolásuk nem kályha duruzso- lás, olyasféle, mint mikor a szamovár duruzsol, a pattogásuk csőpattogás, ércpattogiás, nem az égő fa tompa, siró panaszkodása. Sokat ellopott tőlem ez a modern fűtés, sokat, de valamit, nagyon keveset mégis csak j adott. Gondolatokat. Visszafelé szaladó,; gyerekkorba táncoló gondolatokat. Most sokszor, nagyon sokszor visszaemlékezem gyerekkoromra. Gyermekkori téli napokra, téli estékre. Mindig mélyebben, mindig messzebb megyek vissza, egészen addig, miig meséket hallgató, mesékben hivő kisgyerek voltam. Ott ülünk a kályha előtt mi testvérek: három kisgyerek és egy leketeruhás, nagyon szép és nagyon jó, a legjobb ős legszebb asszony a világon ott ül mellettünk és mesél, mesél kifogyhatatlanul. Kicsit kerékbetöri a magyar szavakat, kicsit összekeveri a kifejezéseket, néha sokat gondolkozik egy-egy szón, de írendltheteí- lenül erőlködik tovább a magyar szavakkal, magyar mondatokkal és oly kedves, oly vég-; telemül szép ez a hűséges magyar beszéd! í És vájjon mi gyerekek észreveszük-e,; hogy ez az osztrák anyanyelvű asszonyj milyen kinlédva, milyen küzdelmesen, milyen ; nehezen, de mindent legyőző bátorsággal épp: igv szerzi meg a magyarsághoz való tartozan- dóság szent jogát? Hiszen mi most mi szaladgálunk a mezőn a mesebeli engedetlen bankákkal. És együtt . izgulunk a barika-maimávail. ... Mert volt egyszer egy barika-család. Három kis barika-gyereke volt a barika- szülőknek. Szép és jó kis barika-gyerek-ek' voltak, de néha bizony huncutok és rosszak, mint más rendes gyerekek. A barika-gyere- j kék még egész picinyek voltak, mikor a j barika-apuka elment az erdőbe. Mert ai barika-apuka beteg volt és sokat köhögött, j hát elment sétálni az erdőbe a szép fák közé, a napocskára, finom, jó füveeskét kereseti. »mik majd meggyógyítják. Elment az erdőbe. Ég a barika-mama várta a barika-apukát és a barik a-gy erekek is várták. Várták mindennap, de nem jött, nem jött. — Mikor jön apuka? — kérdezték a barika-gyerekek. — Hol van apuka? Barika-mama csak nézett, nézett és nem! felelt és nagyon sirt... Itt a mese megszakad ... Mi, gyerekek meg sürgetjük: — Hát aztán? Mi volt? Mért sírt a i barika-mama? j A feketeruhás nagyon szép és nagyon jó! asszony hallgat egy kicsit, aztán sokára, las-; san és csendesen mondja: — Aztán nincs tovább ... Barika-apuka nem jött... Meglőtte egy csúnya vadász, vagy megette egy rossz farkas... Nem jött visz- sza ... és ezért sirt sokat a barika-mama „.. — és ezt már sirva mondja ő is. Én neon sírtam a mesén. Csak csodálkoztam, nagyon csodálkoztam, hogy mért sir a feketeruhás nagyon szép és nagyon jó asszony? Én akkor még nagyon kis gyerek voltam. Nem tudtam, nem értettem meg, hogy nekem is volt apám, akiinek a szive fájt és aki elment messze, messze Olaszországba meggyógyítani a szivét s onnan nem jött vissza. Nem jött vissza, csak hozták ... Nem tudtam megérteni, hogy mért kell ezen sírni? Most már tudom, már értem, mért sirt az édesanyám, mikor a meséiben a barika-apuka nem jött többet vissza ... Most is épp oly tél van odakint, mint akkor régen, gyerekkoromban, most is táncolnak kint a hópihék, most is épp úgy fuj! a szél. Csak az ,a különbség, hogy most nem ! fuj bele a kályhánkba és most már én mon- j dók vidám tárgyú, vidámvégü meséket kicsi, csiltogószeimü, csodálkozó arcú kereszti iámnak... de nem a kályha előtt... mert a Baöbámkiban nincsen kályha.., 1 A Sing-Sing fegyliáz tisztviselőiét és egyik őrét beteggé tette a kivégzés borzalmas látványa A kötéüdegii fogliásőr idegsokkot kapott — Csak gyermekeiktől tmcsuztak a kivégzett gyilkosok A csurgó, habzó verejtéket -letörölték és másodszor erősebb áramot kapcsoltak. Sercegés, sustorgás hallatszott, pörkölt hús szaga érzett, de az áramot csak akkor kapcsolták ki, amikor gyilkos hatása felől már nem lehetett kétség. A kivégzés lefolyása olyan idegrázó volt, hogy az aktusnál jelenlevő edzett idegü fogházi hivatalnokokat is rosszui- lét környékezte. Az ellenőrző tisztviselő -halálsápadtan lépett ki a kivégzési kamrából. ‘ — Egy pohár vizet, fiuk... — suttogta és egy székire rogyott. Az egyik fogházőr vízért rohant, de viszr- szaijövet kihullott a pohár reszkető kezéből. A fogházőr a hátborzongató élmény hatása alatt idegsokkot kapott és a fogházépületből egyenesen kórházba szállították. Nem járt jobban a fogházi tisztviselő sem, aki megrongált idegei helyreállítására még aznap hosszabb egészségi szabadságot kért. A kivégzett asszony holttestét még tegnap átadták hozzátartozóinak és ma reggel eltemették. Hátrahagyott értékei és Írásai között levelet találtak gyermekéhez címezve. Bűntársa, Gray kisleánya részére hagyott hátra levelet azzal a szigorú utasítással, hogy csak akkor adhatják át a lévőiét, ha a gyermek betölti 21. életévét. i Pistiiéi, 13-án halálos szerencséilensés történt egy vadászatén Az etyli vadász fegyvere véletlenül elsült is a nsggSU e$9 árvaszéki elnököt - A tizenhárom vadászból tizenketíen térlek csak vissza Eger, január 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Péntek délután Boco- riát községben tragikus vadászszerencsétlenség történt. Hevesmegye vezetőemberei, élükön Hedry Lőrinc főispánnal, körvadászatot rendeztek. A vadászatban tizenhármán vettek részt és tizenharmadikán, pénteki napon rendezték a vadászatot. A vadászok előszeretettel kedvelik a tizenharmadikát és a pénteki napot, és a tizenhárom vadász vidáman indult útnak. Ezúttal azonban nem vált be a hagyományos vadászszerenose és a vadászat tragikus halálos szerencsétlenséggel fejeződött be. Mikor lefújták a vadászatot, a vadászok összegyűltek egy tisztáson pihenőre. Ekkor Hebel Nándor intéző fegyvere véletlenül elsült és a golyó a mellette ülő Mártonffy Lajos árvaszéki elnök fejéire hatolt, aki holtan bukott le a hóba. A golyó azonnal megölte. Hebel ellen a bűnvádi eljárás megindult, de nem vették őrizetbe, miután nyilvánvalóan véletlen balesetről van szó. Az árvaszéki elnök tragikus halála az egész megyében általános részvétet váltott ki.
