Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-20 / 289. (1623.) szám

2-iH*®ra7v>&<w$TiL-FrreMT> xim aocermwer 20, Beán. A csehszlovákiai magyar néoszfivetségi lila közgyűlése Losoncon Szillü fiéza dlszelnfik a népszSvetség hibáiról s a kisebbségek kedvező nemzetközi kilátásairól — Flachbarth Ernő beszámelőla a kisebbségi mozgalom eseményeiről ATELEFUNKEN hangtölcsér MffT 1666 egy szép karácsonyi ajándék Losonc, december 19. (Saját tudósítónktól.) A Csehszlovák Köztársasági Népszövetségi: Liga Novek Béla losonci gyáros elnök elnöklésével szom­baton tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen nemcsak a Liga losonci és nógrád- megyei tagjai, de a távolabbi országrészben lakók is tekintélyes számban jelentek meg. A közgyűlést Novek Béla nyitotta meg és kegyeleles szavakkal eiparentálta Nagy Kálmán dr.-t, a liga kiváló tagját, majd üd­vözölte Sztillő Gézát, a Liga európai hírű diszelnökét és fölkérte, hogy a népszövetség és a népszövetségi ligák szervezetét és műkö­dését ismertesse. i , Szüllö Géza beszéde SzüMő Géza dr. mindenekelőtt köszöne­tét mondott azért a bizalomért, amit a köz­gyűlés vele szemben ez alkalommal is unn- sit. Amit ő a Liga ügyvezető alelnökével, Flachbarth Ernő dr.-al együtt tett és tesz, azt minden faját szerető ember megteszi. A jog és az igazság győzelméért küzd és ennek győzelmét tűzte ki céljául. Ismerteti azokat a körülményeket, me­lyek között a népszövetség létrejött. A nép­szövetség kompromisszumok eredménye, érthető tehát, hogy ezernyi hibában szenved. A népszövetségi ligák uniója — mondotta — az egész világot átfogja és célja az, hogy tár­sadalmi utón propagálja azt a nagy gonio- latrf, amelynek oly tökéletlen kifejezője a mai népszövetség, hogy az érdekellentétek kö­zölt ne legyen más biró, mint a jog és az i igazság, vagyis, hogy a hatalom helyett a jog, az erőszak helyett az erkölcs szabályoz­za az államok életét. A cél szép; alkalmas ; arra, hogy a legnagyobb intellektusok fog­lalkozzanak vele és ha ma, a népszövetség létrejöttének kilencedik esztendejében azt 1 konstatálhatjuk, hogy a népszövetség a ma- ■. ga céljainak még meg nem felel, ez ne ké- ] serdsen el bennünket, hanem ösztönözzön arra, hogy igyekezzünk meg­keresni az útját és módját annak, hogy a < népszövetség céljának megfelelő legyen. 1 Genfben a népszövetség a Genfi-tó mel- < lett egy olyan épületben székel, amely légen I szálloda volt. Azt mondják, hogy a tárgyak- i nak is van lelkűk. Mintha igaz lenne ez a 1 mondás, mert mintha ebben az épületben a 1 régi szellem nem halt volna ki, és magma- s radt volna az a szállodai tradíció, hogy az, aki gazdagabb és hatalmasabb, az jobb és el­sőbb osztályú ellátásnak részese. Akár hogy nézem magát a népszövetséget és taglalom t annak magatartását, akár a kisebbségi c ügyekben, akár a birtokelkobzási ügyekben \ sib., én azt látom, hogy 1 a népszövetség vagy kitér a határozott in- < tézkedés elől, vagy elodáz kérdéseket, í vagy fórum hiányában elutasít panaszo- [ kát, de megoldani néni old meg semmit, t mert a népszövetség ma alig egyéb, mint a győzők gyülekezete, akik gonddal őrködnek t azon, hogy a világ mai struktúrája meg ne 1 változzék és főcéljuk az, hogy a mai béke ^ meg ne zavartassák. 10 A népszövetség mai helyzete az eljárási r szabályok s a hozzávaló juthatásnak a módo- § zalai révén a bürokratikus hibáknak olyan 1 tömkelegét viseli magában, hogy jóformán é ez által már a cél illuziorussá van téve. Csak n egy konkrét példát hozok fel. A kisebbségi e beadványokkal szemben a népszövetségi ta- i nács a következő eljárási módot állapította a meg: A népszövetségi titkárság a beadott t kisebbségi petíciót először a maga hatáskö- c rében birálja meg, vájjon az elfogadhatóság a szempontjából megszabott követelmények- r nek megfelel-e vagy sem? A petíció elfo- gadhatásának követelményei, hogy tárgyát a I szerződéseknek megfelelő kisebbségi véde- b lem képezze, hogy ne oly formában nyuj- <3 iassék be, mely a politikai kapcsok megsza- r kltásál célozza azon állammal szemben, r melynek a kérvényező kisebbség alattvalója, r hogy ne származzék ismeretlen forrásból, hogy nyelvezeté ne legyen erőszakos s hogy Oly információkat tartalmazzon, melyek nem képezték már egy panasznak a tár­gyát. Ha egy ilyen petíció ezeknek a felté­teleknek megfelel, ez a petíció a megvádolt állammal közöltetik. Ha az állam a petíció elfogadhatása ellen kifogást emel, a kérdést i a tanácselnök elé terjesztik, aki a tanács két ’e tagját meghívhatja a kérdés elbírálására. Ha - a megvádolt állam kívánja, ezen eljárási kér- , dés is a tanács napirendjére tűzhető. Ha a petíció elfogadhatónak minősíttetett, 1 a megvádolt államnak három héten belül nyilatkoznia kell, hogy kiván-e megjegyzést r tenni, vagy sem. Ha kiván megjegyzést tenni, r erre két hónap ideje van. Ezt a két hónapot . azonban a tanács elnöke meghosszabbíthatja addig, ameddig neki tetszik. Ha a válasz meg- r érkezett, ez a panasszal együtt á titre d‘infor- . malicn kÖzőitetik a tanács tagjaival, esetleg a népszövetség bármelyik tagállamával. Ez­után a tanács elnöke a tanács két másik tag­ját meghívja a kérdéses okmányoknak vele együtt való megbirálására. Ha egyikük, vagy a tanács bármely másik tagja látja, úgy fel­hívhatják a tanács figyelmét a kérdésre, mely azuíán „oly instrukciókat adhat, amelyek az adott esetben megfelelőek és kellő ha­tállyal bárnak.** Amennyiben a megvádolt állam és egy ta­nácstag között jogi, vagy ténybeli kérdésben nézeteltérés merülne fel, az nemzetközi ér­dekűnek tekintetik és ez a népszövetségi paktum 14. szakasza alapján az állandó nem­zetközi bírósághoz tehető át, amelynek dön­tése ellen nincs feíebbezés. A tanács kisebbségi, úgynevezett hár­mas bizottságának elnöike vagy tagja nain le­hat oly állam képviselője, melybén a pana­szos kisebbség állampolgársággal bír, vagy mellyel a panaszos kisebbség hazája határos, vagy amely állam lakosságának többsége nemzeti szempontból ugyanazon nemzetiség­hez tartozik, .mint a peticionáló kisebbség. Ez az eljárás rövid dióhéjba foglalva és ez az az eljárás, amely ellen 1924-ben Európa egyik legnagyobb élő államf érfia, a magyar fajnak dísze, Apponyi Albert gróf, kifogást is tett és a tanács magatartását a kisebbségi petíciókkal szemben éles kritikával :llette s egyben megmutatta azokat az utakat, hogy hogyan lehetne megadni a módját annak, hogy egyrészt a kisebbségek panaszaikkal hozzá tudjanak jutni a népszövetség fórumához és másrészt, hogyan lehetne a módját megta­lálni annak, hogy a népszövetség pártatlan íté­letet mondhasson ki. Hogy ez mennyire szük­séges, ezt mutatja az, hogy eddig a magyar részről beadott panaszok közül még csak egy petíció volt az, me­lyet kitűztek tárgyalásra. A többi beadott petíciókat nem sorolom fel, csali rámutatok arra, hogy itt Cséhszlovákiá- . bán is be Itett adva 1923-ban egy petíció, melynek címe: La sitiuation des minorités : en S'lovaquie et en Rus-sie Subcarpatique. : Miután azonban meghozták a lex-Dérert, a , panaszt ad acta tették, hogy bevárják az uj . törvény ailkatmazásánaik eredményét. g Éppen ezen nehézségeknek a kiküsző- ] bélésére dolgozott ki a népszövetségi ligák 1 uniójának megbízása alapján egy módozatot 1 Magyairy Géza, a budapesti tud. egyetem \ egyik kiváló professzora de lége ferenda, j másrészt Rauchberg egyetemi tanár, a prá- gai német egyetem egyik kiválósága de lege , tata. Ezeknek a kérdéseknek a megvitatása ; és ezen eljárásnak, szabályoknak olyan fór- 1 mufázása, amely úgy a (létező törvényekkel r egyezik, mint a mostani népszövetségi hely- 1 zetiből folyik, ezen úgynevezett procedürnek 1 a megalkotása ma az, amely sikerrel biztat * és, bár kétségtelen, hogy a kisantant által t okozott huzavonák okozzák azt, hogy ebben g a kérdésiben nem sikerült eddig a megoldást g megtalálni, t a megoldás azonban útban van. <3 Ez egy epizód, és ez a ki® epizód mutatja, n hozy milyen nagy nehézségekkel és barriká- ? dokkal van körülvéve az a gondolat, amely- * nek a hirdetésére ma összegyűltünk itt. Mi- a nekünk, ehhez- az országhoz csatolt magyar nemzeti kisebbségnek » azzal, hogy mindeddig csak tárgyal va­gyunk a nemzeti sérelmeknek, minded-' nem volt módunkban vádlottul lel- *• léphetni. Mégis az, hogy mi a népszövet- ® .ségbe vetett hitünket él nem vesztettük, n' ez demonstrálja a mi lojális és törve- n nyes alapon vaJó állásunkat i,B st Mi, ittüévő magyarok a népszövetségi gondo­st 'atnaik a propagandájában az igazság diadal- la ra jutásának Töményét és gondolatát propa- r- gátjuk. Mi békét akarók vagyunk és békéssé* gesek vagyunk, die nem vagyunk olyan ér­1 teleimben pacifisták, ahogy azt most sokan ^ hirdetik és hirdetik azért, hogy ezzel köz- ü vetve önző célok elérését segítsék elő. Mi, itt lévő magyarok, .. csehszlovák republika becsületes és a békés állampolgárai akarunk maradni, >’ de fenn akarjuk tartani nemzeti szabad­ságunkat, fenn akarjuk tartani nemzeti 2 egységünket és nemzeti öntudatunkat is. Mi nem adjuk fel reményünket abban, hogy igazságunk kivívását a népszövetség keretén e bélül érvényesíteni tudjuk. Nekünk ittlevők- y nek kell a béke, nekünk ittlevőknek az élet- ' erő fentartásához elsőrendű szükségletünk a 5’ béke, mj élünk a békéért, de nem felejtjük el, d/e nem felejthetjük el, hogy csak a lelki kiegyensúlyozás teremtheti meg a békét. A béke erkölcsi fogalom s ez kizár min­den megalkuvást. A közönség lelkes tapssal fogadta Szülflő 1 Géza diisaeihuök beszédét, akinek fáradlhatat- ■ lan működéséért Novek Béla elnök a liga 1 köszönetét nyilvánította. Ezután Flachbarth Ernő dr., a liga ügy- ' vezető alelnöke mondott részletes beszámo­lót a liga működéséről Flachbarth Ernő beszámolója Amióta legutoljára alkalmunk veit a nyilvá- 1 aoaság előtt jelentéit tennünk a csehszlovákiai , magyar kisebbség külügyi működéséről — mon- > dofta többek között beszámolójában Flachbarth dr. . —, több, mint másfél esztendő telt el. Azok a ta­nulságok, amelyeket ez idő alatt szereztünk, csak . megerősítették azt a meggyőződésünket, hogy bel­politikai munkánkat intenzív külpolitikai tevé- \ kenységgel kell kiegészietnünk, meri csak ily mó­don tudjuk elérni azt, hogy az európai közvélemény. • tudomást szerezzen a szlovéné zk ói és ruszinszkói magyarság panaszairól. ; Külügyi tevékenységűnknek legfontosabb ré­sze a Népszövetségi Ligák Uniójának (Union des , Association pour le Sociejé des Nations) és a toi- . sebbsógi kongresszusok keretében zajlott le. A Népszövetségi Ligák Uniójának aberystwithi és berlini kongresszusain, salzburgi és brüsszeli ta­nácsülésein egyaránt azt tapasztalhattuk, hogy a kisebbségi jogok eszméje felfartózhís,tattan erővel tör magának utat m európai közvéle­ményben. örömmel és megelégedéssel láttuk, hogy az unió valamennyi bizottsága között a „eommission des minoritás", a kisebbségi bizottság működését kí­séri a legnagyobb érdeklődés és ennek ülései ör­vendenek a legnagyobb látogatottságnak. A cseh delegátusok, élükön Brabec szenátorral, is kényte­lenek' a helyzet következményeit levonni és ők, akik öt-hat esztendővel ezelőtt a minoritásokra nézve kedvező fejlődést a legaggresszivebb módon igyekeztek megakadályozni, ma már defenzívába kénytelenek vonulni, sőt a kisebbségekkel együtt szavazni. Mindez a mi álláspontunk fokozatos tér­hódítását mutatja és azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a müveit emberiség mielőbb lelkiismereti kötelességének fogja tartani a kisebbségi kérdés kívánságainknak megfelelő megoldását. Erre vall az a körülmény, hogy a Népszövetségi Ligák Unió­ja Bővet genfi egyetemi tanár szerkesztése alatt folyóiratot indít meg a kisebbségi kérdés széles­körű megvitatása érdekében. Erre vall, hogy az unió erélyesen állást foglalt Melio Franco hírhedt jelentése ellen é« Magyart Géza budapesti egyete­mi tanár javaslatára kidolgozta a népszövetségi ta­nács által a kisebbségi ügyekben a jövőben köve­tendő igazságosabb és célszerűbb eljárás szabályait. Az unió kisebbségi bizottsága, amelynek elnöke a sokszor emlegetett Sir WMÍogbbie Dickinson, be­hatóan foglalkozik a kisebbségi mozgalom külön­böző részleteivel és Sir Walter Napier indítványára ] a többi között elismerte ama felfogásunk helyessé- 1 gól, hogy az állampolgárság és illetőség kérdésé- 1 ben, ebben a ml legnehezebb problémánkban egye- 1 dűl a régi magyar jog lehet irányadó. Ezért annál 3 nagyobb köszönettel tartozunk Sir Napiemek, mért £ a hivatalos népszövetség körülbelül ugyanabban az 1 időben magyar képviselőinknek az állampolgárság 1 és illetőség kérdésében hozzá benyújtott panaszát - ad acta tette € azzal a kényelmes, de helyt nem álló indoké- 1 lássál, hogy a Iex-J>érer a vitás kérdést idő- c közben már megoldotta. n Általában elmondhattuk, hogy a Népszövetségi a Ligák Uniójában, ahol a háború utáni első években ’h a kisebbségeket még mint mindenáron kellenvet- 1 lenkedni akiró kverulánsokatt kezelték, ma már f< nemcsak szalonkán ességüket -ismerik el de egyre nagyobb figyelmet szentelnek követeléseiknek. A é Be:libben rendezett kisebbségi teán, amelynek r egyik egybehivója SziiHö Géza volt, részeveit a kongresszus egész elnöksége és a világsajtó hasá­bős tudósításokban számolt be annak lefolyásáról lr és a kisebbségi mozgalom vezéríérfiainak ott el- > hangzott nyilatkozatairól. r- Mig a Népszövetségi Ligák Uniójában való te­li vékenység azt a célt szolgálja, hogy az európai po- l'ítikai és társadalmi élet legelőkelőbb reprezentán­sait egyenként győzzük meg a kisebbségi kérdés sorsdöntő jelentőségéről, addig a kisebbségi kon- gresszusekou a minoritások képviselői egymás kö­zött vitatják meg a közös teendőket és demonstrál­ják azt az elhatározásukat, hogy nem fognak nyu­godni mindaddig, arnig a kisebbségi kérdést meg nem oldják. A kisebbségi kongresszus be akarja bizonyítani a világnak, hogy neg5*ven millió em- y bér közös vágyait és törekvéseit semmibe venni p nem lehet. Ettől az érzéstől áthatva gyűltünk csz- sze először 1925 októberében Genfben és ez a tő- rekvés vezetett bennünket az 1926-ban és 1927-ben " megismételt kongresszusokon is. a Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az k utódállamokban élő magyar kisebbségek, de ii különösen a Csehszlovákiái miagyaürság igen előkelő szerepet játszik a kisebbségi kongres­szusokon, ami külsőleg is kifejezésre jut .abban, hogy Szüllő 3 Gézát évről-évre á kongresszus alelnökévé választ- ‘ák meg. Azonkívül egyik tagja a kongresszus által kiküldött állandó bizottságnak. Magam pedig ál- a landóan előadója vagyok a szervezési bizottságnak, amely a kongresszus működéséi és szerveit irá­- nyitja. Ennek következtében megfelelő befolyást- gyakorolhatunk az európai nemzeti kisebbségek e nagy szervezetének munkájára és a folyó eszten­dőben éppen a mi kezdeményezésünkre Bécs­5 ben létesített főtitkárságra, amely német, fran­cia és angol nyelven kiadott bulletinjeivel máris j értékes munkát végzett érdekünkben. A kisebbségi kongresszus egyébként arra is módot nyújt nekünk, . hogy évről-évre találkozzunk az erdélyi és ‘vajda- l sági magyarság delegátusaival és velük megbeszél- j jük azokat a kérdéseket, amelyek a három magyar kisebbséget egyaránt érdekük. A Népszövetségi Ligák Uniója és a kisebbségi kongresszus mellett., az európai nyilvánosságnak ’vannak még' más fórumai is, ahol a kisebbségek j helyzetét állandóan nyilvántartják. Elsősorban az Interparlamentáris Unióról kell megemlékeznem, amelynek gyűlésein Szüllő Géza szokta képviselni 5 a csehszlovákiai magyarságot. A nemzetközi jo- gásze gye sülét (International Law Ar^wiatión) ál­landóan foglalkozik a kisebbségi kérdéssel és • örömmel jelenthetem, hogy Grosschmid Géza sze­nátor révén, akit az egyik bizottság elnökévé is választottak, most e szervezet működésében is részt veszünk. Azonkívül meg kell emlékeznem a nemzetközi demokratikus békeakciőról (Action intemationale demokratique pour la Paix) is, mely ( Maré Seguier francia író vezetése alatt ugyancsak programjába vette a kisebbségi kérdést és április havában Biérvillehan tartott gyűlésén a kormá­nyok figyelmét fölhívta a csehszlovákiai magyar­ság helyzetére. Megbízásunkból öl védi LászYi dr., 1 az ismertnevü magyar iró jelent meg ezen a kon­gresszuson. Igen nagy hasznát látja a magyarság azoknak az összeköttetéseknek is. amelyekkel a nemzetközi katolikus világban Szili!lő Géza rendelkezik. Ezek­nek a nagy összeköttetéseknek köszönhető, hogy XI. Pius páoa őt ez év elején magánkihaljgatáson fogadta, amikor is alkalma nyílt arra. hegy a csehszlovákiai ma­gyar katolikusok felfogását az aktuális egvM®- poíitikai kérdés ékről úgy az egyház fejének, miint a Kúria mértékadó tényezőinek tudoniá- sára hozza. Egyházi vonatkozású akciókról lévén szó, meg kell említenem azt is, hogy a csehszlovákiai magyar protestánsok helyzete is sűrűn szőha kerül az up- salai érsek kezdeményezésére megindult „keresz­tény világ egység!" mozgalom évi' kongresszusain is és ebből az okból igen kívánatos volna, ha a csehszlovákiai magyar protestáns egyház ott kép­viseltetné magát. Népszövetségi ligánknak a csehszlovákiai többi ligákkal való viszonyát illetőleg meg kel! jegyez­nem, hogy az elmúlt esztendőben főként a német népszövetségi ligával tartottunk fönn élénk össze­köttetést, mig a két oseh és zsidó népszövetségi egyesülettel — nem a mi hibánkból — az érintke­zés vajmi gyér volt. E vonatkozásban mindössze annyi'“■történt, hogy a Stáfovedecka Spolecncst ne­vében Brabec szenátor november 11-én egy érte­kezletet hivott egybe az unió berlini kongre sz/u- eán hozott határozatok közös végrehajtása és az együttműködés megteremtése céljából. Föltéve, hogy a cseh részről kiindult ez a kezdeményezés őszinte, egy esetleges együttműködés természetesen nem terjedhet odáig, hogy ligánk önállóságát és akciőszibadságát bármiféle méden is érintse, vagy hogy akár csak egy olyan bizottság megalakulására fa vezessen, amely a külföld felé egységesen lépne föl. ötömmel jeleníthetem, hogy buzdi,‘Vsunkra ez év tavaszán SzéketyudverVVen ez erdélyi magya­rok JRomániai Mae var Nénlkra Enveeülat" óimmal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom