Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-02 / 275. (1609.) szám

1927 december 2, péntek. 9 KéZCjAZPA^ÁCf1 . A Hiüiburá-Pozsony viziwma! felépítéséi fedezzék a munkanélkttll sesblyekbfil Fornkeim Zsismond nagyszabású lesve az Elba- Dunacsatorna kiépítésiről Pozsony, november 31. Néhány nappal ezelőtt Spina közmunkaügyi miniszter Pozsonyban járt, ahol tárgyalásokat foly­tatod le a közgazdasági körökkel. Ezeknek a tár­gyalásoknak anyagából szivárgott ki az a hir, hogy a miniszter a legközelebb megvalósítandó szlo- venszkói nagy közmunkának a Vág szabályozását tek nti. Ugyanakkor felmerült újból az a régi terv, hogy Hamburgot kössék össze Prágán, Pozsonyon, Budapesten keresztül a Fekete tengerrel. Ennek a tervnek az u olsó évek folyamán kitar'ó mun­kása Fornheim Zsigmond pozsonyi szőnyegnagyke- reskedő, aki tervével és különféle felirataival sok ostromot intéz és intézett az illetékes magasabb fórumok ellen, eddig azonban meghallgatásra nem talált. Fornheim érdekes tervéről és annak gazda­sági jelen őségéről munkatársunknak a követke­zőkben adott felvilágosítást. — Körülbelül húsz évvel ezelőtt vetődött fel először a Bécs—Lundenburg—Prerau—Oderberg— Visztula csa'ornának a terve, amely kivite're azért nem kerülhetett, mert a világháború megakadá­lyozd a fentenüitett vonal távolságainax leméré- sét is. — Ugyanakkor Németország közgazdasági kö­rei a német vízrajzi területet kívánták gyürnöl- fcsözteni és a vizi hálózatot úgy akarták kiépí­teni, hogy a német folyókat csatornákkal kötik össze. Itt a terveket hamarabb keresztülhajtották, úgyhogy ma már az akkor tervezett német csator­nák javarészét kiépítették. — A régi osztrák tervet a csehszlovák kor­mány örökölte és komoly tárgyalások folytak már le a régi ősz'rák terv megvalósítására, szem előtt tartva, hogy Prágát összekötik az Élbe és a Morva összekapcsolás. révén Prerauval. Ez a gondolat a történelmi országok közgazdasági köreit annyira Izgada, hogy különféle vízi társaságok és szövetsé­gek alakultak, igy Troppauban a vizgazdasági szö­vetség, Prerauban a Morva folyó és csa'ornaépitő- egyesület és a pardubitzi csatornaépítő vállalat. Ennek a tervnek a kisértete még ma is vissza­visszajár. — A közmunkaügyi minisz’ériumhoz benyúj­tott régebbi tervem arra vonatozik, hogy Ham­burg, Drezda, Aussig, Prága, Budweis, Lundenburg, Dévény összekapcsolásával a Keleti-tengert össze­kössük a Fekete-tengerrrel ‘ A terv, ha fantaszti­kusnak Is látszik, könnyen megoldha'ó és még aránylag a legkevesebbe kerül, mint a két előbb felsorolt terv. Miről is van szó? Az Elba Aus- sig'ól kezdve hajózha ó. A csatornakiépités terve tulajdonképpen annyit jelent, hogy Aussigtól Mel- nikig az Elbát kell szabályozni, Melniktől Prágán keresztül Budwei&ig a Moldva építendő át hajóz­hatóvá, Budweis!Ő1 70 kilométernyi távolságban folyóösszekö ő csatorna ^építendő, onnan a Tája Lundenburgig, Lundenburgtól Dévényig pedig a Morva szabal)ozásával lehetne hajózhatóvá tenni a Hamburg—pozronyi vonalat, ami tulajdonképpen annyit jelent, hogy mindössze 70 kilométer az a tá­volság, amelyet a vízrajzi egység szempontjából összeépíteni kell. —- Természetesen ez horribilis befek'etést je­lent. Nem gondolok arra, hogy ennek a tervnek megvalósítása csupán csehszlovák érdekkörök fi­nanciális manővere legyen. Érdekelve van e terv kivételében Németország épp úgy, mint Magyar- ország, valamint a balkáni és Levante államok. Ami azt a gondolatot szuggerálja, hogy7 egy nagy menzetközi vállalkozás épi'se ki a tervezett csa­tornák amelynek kezdeményezője s főmozgatója a csehszlovák állam. — Ennek a tervnek keresztülvilete csak első láfszatra jelent olyan állami költségvetési eltoló­dásokat, amely valószinü'lenné teszi, hogy a cseh­szlovák állam mai mérlegállása mellett keresz’ül- vibesse a tervet. A megoldás azonban Kolumbus tojása. — A csehszlovák állam szociális törvényének körülhatárolása mellett a legutolsó tíz esztendőn keresztül majdnem egy milliárdot fordított mun­kanélküli segélyek kifizetésére és pótközmunkák végrehajtására. Ha a csehszlovák állam időközi kormányai a kanalizáció tervének fontosságát kel­lő komolysággal mérlegelték volna, rá kellett volna jönniük, hogy ha a munkanélküli segélyek kifizetése helyett a csatorna'érv megvalósítására fordították volna a sok száz millió koronád már régen a hajózás stádiumában lenne a Hamburg— pozsonyi vízi-vonal, csupán azt kellett volna a köz­munkaügyi minisztériumnak a tervek alapos letár­gyalása után elrendelni, hogy a harminöezertől százezerig váltakozó munkanélkülit alkalmazzák a Hamburg—pozsonyi vízi-vonal kiépi'ésénél. — Ennek a tervnek megvalósítása tehát nem boszorkányság, gazdasági je’entősége annál fonto­sabb. Milliárdokra rugó szénmegtakari'ás, idő- meg'akaritás, szállítási könnyebbség származnék abból, hogy a Csehszlovákiából a Fekete-tengerre, illetve az Északi-'engerre irányított áruforgalom vízi utón bonyolíttassék le, ami pénzfelér ékelés­ben néhány esz'endő alatt behozha'ná mindazon kiadásokat, amelyeket a csatornaépítés felemész­tene. A legnagyobb ér'ék félté lenül a Moldva és Duna célszerű kihasználása volna, amennyiben a belföldi forgalom halla'lan könnyebbségeket kap­na a szállítás szempon'jáfcól és a túlzsúfolt vasúti forgalomnak nagy hányadát vonná el a két or­szágrész fővárosainak vizi-uton való egybekapcso­lása. — Sajnos, a kormánykörök e kérdéssel nem foglalkoznak azzal a gondossággal, amelyet ez fel- 'éílen megérdemelne. Amerikai körök már na­gyobb érdeklődés1 tanúsítónak és tanúsítanak esz­tendők ó'a, amennyiben ők gyakorlati szemmel könnyen felfedezték a terv gazdasági fontosságát és az európai szárazföldi vizi-u'ak kiépítésének sürgős szükségét. Ezért néhány, amerikai már's személyeden érdeklődöd a tervről s végrehajtsa­nak módozatairól s nem lehet kizár'nak tartani, hogy az amerikai tőke bekapcsolásával szeretnék a fenti tervet valóra váltani. He államvasutak szSeszüIsüsI afférig a képvIssHtaáz előli Prága, december 1. A német szociál­demokrata párt képviselői javaslatot nyúj­tottak be a képviselőhárhoz, amelyben kö­vetelik, hogy a képvis&IőMz az állami vas­utak szénszállítását egy parlamenti bizott­sággal vizsgáltassa felül. A költségvetési bi­zottságban ugyanis Pohl képviselő adatok felsorolásával bizonyította, hogy az állami vasutak szénszállításánál az államot egyes személyek előnyére megkárosították. A kár csak 1925-ben 50 millió korona volt. A vas- utiigyi miniszter a bizottsági ülésen adott válaszában kijelentette, hogy ezek az esetek még az ő minisztersége előtt történtek. A szocialisták a miniszter válaszával az ügyet nem tekintik elintéz ettnek s követelik, hogy parlamenti bizottság állapítsa meg a tény­állást. fi losonci heresfesáSk fe0!#n iparSérsniato! alakítanak Az uj ipar-törvény rendelkezéseinek nregifteleHőein az iparbeis fületek járási ipartár- sulatoktoá alakítandók át, amelyek a járás területén lakó összes iparosokat és kereske­dőket -egy testületibe tömörítik. Az ország legtöbb városéiban megtörtént már ez az át­alakulás, csupán Losoncon gördültek akadá­lyok az átalakulás elé. Még ez év január havában Csicsmanecz Igor kerületi főnök alakuló közgyűlésre hív­ta meg a losonci járás iparosait és kereske­dőit. Az iparosok előkészítő bizottsága ne­vében Vitovsaky József kérte az előter jesz­tett alapszabályok imődiosátását, amihez a közgyűlés hosszas vita után hozzájárult Ugyanakkor határozatiiLag kimondották, hogy a társulati tagdijat bizottság utján fogják megállapítani a tagok anyagi viszonyaihoz mérten. Véglegesen azonban a társulat nem alakulhatott meg s az átmeneti időre az iipartársulat ügyeinek vezetésére háromtagú direktóriumot választottak. Annak dacára, hogy ezen közgyűlés óta már csaknem egy esztendő télit el, az ipar- társulat végleges megalakulására még min­dig nem 'kerülhetett ser. Ennek akadálya azzal magyarázható, hogy a kereskedők vonakodnak az iparosok­kal jujv^ös ipartársulatot megalakít ami, mert az iparosoknál vagyonosabbak lévén, az ipar ársulati terheik nagyrészét nékik kelle­ne vi-selülök. Ehhez járul még, hogy az ipa rosok többséget alkotnak s ragaszkodnak az ipartársulati elnökséghez s a kereskedőknek csupán az egyik alelnökséget szándékoznak juttatni. A kereskedők tehát azon a nézetem van­nak, hogy reájuk nézve a külön kereskedel-, mii társulat alakítása előnyösebb volna. Ezen meggyőződé síiknek .adtak kifejezést a no­vember hó 27-én Losoncon megtartott nagy­gyűlésükön, ahol Herczog Ignác elnöklete alatt kimondották, hogy a losonci járás kereskedői nem vesznek részt az ipái'társulat alakításában s kü­lön járási kereskedelmi társulatot szer­veznek. Elhatározták azt is, hogy7 ezen határozatukat felterjesztik az illetékes minisztériumhoz, ahol kérni fogják a külön társulat alakításá­nak az engedélyezését. (A törvény ugyanis csak Kassa és Pozsony városokban engedi meg a külön kereskedelmi társulat létesí­tését.) A losonci iparosságot egészen váratla­nul érte a kereskedők ezen állásfoglalása s attól tartanak, hogy a szakadás a tanoncisko­lák fentartásánál nagy nehézségeket fog elő­idézni ; J /. •. A Uüelaiika megveszi az AmcrlcLo - SlcocMfcá Bankát ? Prága, december 1. Néhány hét óta SZlovenszkó pénzügyi köreiben sokat beszé nek arról, hogy rövidesen meg ör éaik a Legíobanka és a pozsonyi Americko—Slovenská Banka fúziója. A fűző je entős eseménye a szlo- venszkói pénzvilágnak ábbói a szempontból, hogy eTünik egy szlovenszkói pénzítézet, amely a je- lenősebbek sorába tartozott. A készülőben lévő tranzakciónak megkülönboz'e‘ett érdekességet ad az Americko—Slovenská Banka sajátos összeállí­tása. Az intézet ugyanis a szlovák nemzeti tőke alapításainak sorába tartozik, ame’ynek jelentő é- gét az amerikai szlovákság ad'a meg. Ezek Bosák Mihály sárosmegyei származású amerikai szlovák bankárnak a Bosák S'a'e Bank Scranton P. A. tulajdonosának vezetése alatt vettek részt az inté­zet alapításában 25 millió korona alaptőkével. 1920-ban az ín'ézeí nagyarányú ; terjeszkedéshez Iá'ott és Szlovenszkóu- tizenegy fókintézetet alapí­tott, sőt Prágában is fiókot nyi'ott. Részt vett a Sz'ovák Álta ános Hi'elbank alapításában is. 1923- ban Bosák bankár a tu'ajdonában lévő Americko— Slovenská Banka részvényeinek felét a néppárt szövetkezeti szervezetének adja el. Az a lendület, amellyel megindult a vállalat, később a’ábbhagyott és a nagy in'éze'ek mellett egyre inkább ha'tárbe szorult. A Leg'obanka ezzel a fúzióval tetemesen kiszélesíti Szlovenszkón a már különben ia hatal­mas üzletkörét. A nemzetközi mezőgazdasági intézet a világ búzaterméséről. A nemzetközi mezőgaz­dasági intézet az idei búzatermést az északi féltekén 6 százalékkal,. a rozsét 15 százalék­kal nagyobbra becsüli, mint az elmúlt évben volt. Az északi féltekén 819 millió métermá­zsa búzára számítanak a tavalyi 770 millióval szemben. A burgonyatermés jobb, mint vár­ták. A cukorrépatermelés nem megfelelő, de cukortartalma felülmúlja a 18 százalékot. A déli féltekéről érkezett jelentések szerint Ar­gentínában a rozsdakár nagyarányúnak mu­tatkozik. Az ausztráliai buzahozam a tavalyi­nak csak 56—58 százaléka, a liverpooli je­lentés szerint a kanadai búzában sok a ned­ves áru. Magánbecslések a kanadai buzahoza- mot 450 millió bushelre becsülik a hivatalos 432 millió bushellel szemben. RITKA ALKALOM! Házlebontás miatt mindenféle briiliáns, gyöngy, óra, arany és ezüstáruk mélyen leszállttól! áron eladók. Pompás, értékes karácsonyi ajándékok. S. Jakobowicz ékszerész Praha I, Prikopy 21. Ingyen utazás Rrátába! Vidéki vásárlóknak legalább 2000 korona értékű , vásár1 ásnál megtérítünk egy III. oszt vasúti jegyet. S A szlovenszkói részvénytársaságok adó* mizériái. Pozsonyból jelentik: Az egyenes adó reformjával kapcsolatban az adómérséklés szempontjából amnesztiát fognak adni néhány vállalatnak s mérséklik az illető vállalatokra már kivetett adóösszegeket. A törvény élet­belépése előtt néhány szlovenszkói részvény- társaságnál a pénzügyi hatóságok revíziót tar­tanak, aminek az a célja, hogy felülvizsgálják az adómérséklés jogosságát és hogy esetleg újabb adóköveteléseket támasszanak a már egyszer elengedett adók mellett. Néhány rész­vénytársaságnak emiatt nagy adódifferenciái vannak. Sokhelyütt az a helyzet, hogy az adó- különbözet oly nagy7, hogy a vállalatok évek­re jövedelemnélküli munkateljesítményre vannak kárhoztatva. A szlovák közgazdasági körök ezért a pénzügyminisztériumhoz fordul­tak azzal a kéréssel, hogy az illetékes pónz- üffvminiszteri osztályfőnök rövid időre jöjjön Pozsonyba és Ungvárra, hogy a vezérpénz- ügvigazpatósá" az ő közvetlen instrukciója nyomán állapítsa meg a megbízható és elfo­gulatlan mérlegeket. A pozsonyi kábelgyár stabilizációs mérlege. A pozsonyi kábelgyár most állítja össze az úgyne­vezett stabilizációs mérleget, amelyet 1928 január elsején publikálnak. A kábelgyár nem tervezi az ingyenrészvények kiadását, hanem a részvények névértékét felülbélyegzi, még pedig valószínűleg 4P0 koronáról 600 koronára. A vállalat a hírek szerint kellőképp el van látva rendelésekkel, kü­lönösen két hónap óta és üzeme kielégítő eredr ménnyel dolgozik. A pozsonyi Lombard Bank átszervezése. Po­zsonyból jelentik, hogy az 1912-ben 300 ezer ko­rona tőkével alakult Lombard Bank, amelynek részvényei egy nagybirtokos kezében vannak és évek óta már osak látszólag dolgozik, átalakul Rolnicka Banka név alatt uj vállalattá tíz millió korona alaptőkével és üzletkörét a kismezögaz- dák hitelkielégítésé terén fogja kiépíteni. A Lom­bard Bank alapszabályait mégváltoztatják s köz­ponti hitelintézeté lesz a. szlovák gazdaszövetség­nek. A bank elnöke Krnó Vladimír dr, lesz. E MTEKTÖSSDI Megszilárdultak a bank­papírok a prágai tőzsdén Prága, december 1. A mai tőzsde to­vábbra is barátságos magatartást tanúsít, az üzletkötések mégis szűk korlátok között mo­zogtak. A nyitásnál ismét szilárdultak az ár­folyamok, de nem jelentős tétellel. A tőzsde­órák folyamán a realizációk nyomták az ár­folyamokat s a holnapi aranzsman kötések is némi esést hoztak. A vásár azonban megóv­ta ellenállóképességét s a legtöbb érték teg­napi, vagy javult árfolyammal zárult. Erősen szilárd piaca volt ma a bankértókeknek s a belföldi paiprok legnagyobb része emelkedett. Az exotapiac csendesebb volt. Soló esett. Az ipari papírok piacán Cesko-Moravska 40, Nestomici 28, Budweiszi sör, Berg és Hűtlen 20, Auszig vegyi 12, Dux-Bodenbachi, Hernych 10, Apolló, Skoda és Kovarik 9, Danek 7, Cseh cukor és Medika 6, Réz Ringhoffer és Horvát cukor 5, Inwald, Krizik, Rothkosteleci, Mar- teliner és Königshoffer 2 koronával javultak. Északcseh szén 95, Nordbahn 35, Pozsonyi Kábel 15, Hellmann, Kolini Spiritusz 10, Kos- manos 7, Podoli Tej, Soló és Schönek 5, Egyes, gyapjú, Poldi 3, Egyes. Villamos és Nyugat- cseh Szén 2 koronáival esett. A bankpiacon Na- cionalbank 60, Böhm. Eszkompte 7, Böhm. Indusztrial, Böhm. Unió 5, Prágai hitel 4, Lánder és Zsivno 3, Agrárai 2 koronával szi­lárdult — A beruházási értékek közül H és L járadék 1%, Kassai részvények, Népszövet­ségi 25 fillérrel, az 5.5%-os négyes 20 fillér­rel emleked'tek, mig Csapatszállitási 50, 4.2 %- os pót 15, Liszt és 4%-os pót és 3.5%-os né­gyes járadék 10 fillérrel lemorzsolódtak. + Kedvetlen a budapesti tőzsde. A mai tőzs­de ingadozó magatartással indu’t, hiányzott a spe­kuláció lendülete. S bár néhány érték hullámzó árak mellett került forgalomba, a 4őzsde ellenálló- képességét nem törte meg. A forgalom mindvégig kedvet1 en maradt Az árfolyam vesz1 eség 1 száza­lékos. A zárlat irányzata kedvetlen. Egyes, a cseh­szlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt ér'ékek közül a Moktár £">, Törökszentmiklósi 15, Pes'szent’őrinci 44, Részvénysör 124 pengős árfo­lyamot ért el. o ^|M*;§gfü.<o>"teanaBs;, Danisa íeskosloveashích légii Alap'eke: 70,000.000 Ki. 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban, Távirati cím: „LEGÍOBANKA". Tartalékalapok: 40,2.0.000 KS. Saloveitsskén és Podkarpaíská Riasi Fiókok: Berehovo (Beregszász),Bratislava, Nővé mesto n. Váhom, Piesíany, Poprád, Zvolen. Í Af!lliált Intézetek: Chust, Hronsky Sv. Kriz, Kezmarok, Komarno, Krompachy, Lucnnec, Michaloyre, Mukaöevo, Oslany, Párkán, Rim. Szobota, Roznava, Spisské Nova Vés, Spisské Podhradie, (Ipolyság), Tecevo, Tornal’a, Trebisov, Vráble, Zlaté Moravce, ^eliezovce és Zibna. Idénybeli váltóüzletek: Spisské Vlachy, Sahy Poprad-állomás, Lubochpa. Sliac-íürőő, Stary Smokovec, Strbské Pleso és Tatranská Lomnica. Külföldi alíiliált intézetek: AUSZTRIÁBAN: Svoboda és társa bankháza, betéti társ., Wien I., Schottenring 18., JUGOSZLÁVIÁBAN: Komtrcijalna Banka d. d. Zagreb e's ‘Ljubljana., A BALTI ÁLLAMOKBAN: Latvijas Privatbanka, Riga |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom