Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-10 / 281. (1615.) szám

r Várad véres napjai Nagyváradról és Erdély többi városából W rés napok eseményeit jelenti a sajtó hirszolg^ lata, amelyet a hivatalos és kemény cenzur sem tud annyira lefojtani, hogy tudtára n adja az egész müveit világnak, hogy Érdél kUturközpontjaiban megismétlődtek a törté nelem legsötétebb napjai, Horának, Kloská nak, Alantjának vérengzései. A világtörténe lemnek uj Szent-Bertalan éjszakája, uj szici liai vecsernyéje van, a mártíroknak végelát hatatlan sora újabb áldozatokkal gazdagadot és ezek az áldozatok megint a magyar nem zet testéből valók, amelyet ezer esztendőn ke resztül gyötör a martirsors minden döbbene tes tragikuma. Minden sző éget, minden mondat arcul vág, minden sorból az emberiség lekiismere' te felé kiált segítségül a gyalázatosán megsér­tett magyarság rémülete. Nincs a négy részre tagolt magyarságban egyetlen lélek sem, aki valaha elfeledné és valaha megbocsátaná azt, ami Nagyváradon napokon át történt Recru- desount vulnera és azokra a borzalmakra, amelyek lelkünket megrendítették, csak egy kétségbeesett sikollyal válaszol a magyar köz­vélemény. De ez a sikoly minden érvelésnél, minden igazságbizonyilásnál többet mond, mert mint szörnyű vád harsog bele Európá­ba. Rá kell irányítania ennek a sikolynak a vi­lág sorsát Irányitó hatalmak figyelmét arra a tényre, hogy a kisebbségvédelmi szerződése­ket amelyekkel tűrhető életet akartak a nagy viviszekció után nekünk biztosítani, Romániá­ban hogyan értelmezik, ahol nemcsak a ma­gyar kisebbség kulturális jogait, hanem éle­tét is állandó veszély fenyegeti. A világ urai­nak gondolkodnia kell azon, hogy mig a ma­gyarságra rákényszeritették a trianoni diktá­tumot és a magyarság becsületesen teljesiti annak minden súlyos terhét, addig a román ifjúságot, a nemzeti élet eljövendő vezérka­rát, abban a szellemben nevelik, amely a kongresszuson nyíltan hangoztatja, hogy Ro­mánia helytelenül cselekedett, amikor a ki­sebbségvédelmi szerződéseket elfogadta, az­után pedig az utcán ólmosbotokkal támadja meg orvul a magyarul beszélőket. A világ urainak gondoskodnia kell arról, hogy a szer­ződés necsak a védtelent, a földig lesujtottat, a porig lealázottat kötelezze, hanem ugyan-! csak szankciója legyen a hatalmon levőkkel! szemben, különben kivész a szerződés morális értékébe vetett minden hit és akkor Európá­nak szivében a hélium omnium contra omnes vad szenvedélyei fognak magas lánggal fel­lobogni. Tudjuk azt, hogy hivatalos nyilatkozatok igyekszenek majd az események igazságát el­kendőzni, a felelősséget felelőtlen egyénekre áthárítani, de minket ez az átjátszó játék nem vezethet félre. Erdélyi laptársaink há­rom lapoldalon át üres hasábjai megmondják nekünk, hogy mit nem szabad ma az erdélyi magyar lapoknak megirniok. Tudjuk, hogy! tervszerűen előkészített és megrendezett had-! járat volt Várad megvétele. Látjuk a politikai i indokot is mögötte. Románia hatalmas belső , zavarokkal küzd, a két nagy politikai pártot, I a parasztpártot és a liberálisokat áthidalha-1 tatlan szakadékok választják el egymástól. A! pártellentétek összecsapásai felett ott setétlik j a királykérdés árnyéka s ezzel együtt a katal-: mi viszonyoknak olyan krizise, amely komoly veszedelemmel fenyeget. A Bukarestből irá­nyított puccsnak nem lehet más értelme és je­lentősége, mint az, hogy a gyűlölt és rettegett; ellenséggel, a magyarsággal szemfben összeka-!, lapálják a széthulló és leromlott nemzeti erő-! két és esetleg kiprovokáljanak egy külpolitikai;, incidenst. A magyarság azonban a hallatlan provo­kációra nem veszti el önuralmát. Nem veszti (i „Magyarországon román nemzetiséig miatt még senkit térre! le nem szúrtak* A magyar felsőház méltóságteljes válasza az erdélyi magyargyllholásra — Őt halottja és hetven súlyos sehesültje van a nagyváradi rém­uralomnak — A dühöngő diákok Kolozsvárt és Báiilfyhunyadot is vigigpusztiíották — Az ázsiai eseményekre SSenf Is felfigyel Bukarest, december 9. Tegnap reggel éi • kezett meg a nagyváradi diákkongresszus dt • j légárjainak egy csoportja a fővárosba. A pí ■ | lyaudvarra érkező diákokat katonakülönil ,! mény fogadta és az egész csoportot a Malmai í son-kaszárnyába kisérte, ahol a katonai tői j vényszék vizsgálatot fog indítani ellenüli Bratianu miniszterelnök, Dúca belügyminisz tér, Anghelescu iskolaügyi miniszter, Popesci igazságügyminiszter, valamint a rendőrpre fektus és a negyedik hadtest parancsnok; tegnap délelőtt beható tanácskozást folytat tak a nagyváradi és kolozsvári diákzavargá sok üdvében. A tanácskozások után szűkszavú kommü nikét adtak k/ a sajtó számára, amely szerin Nagyváradon a rendet sikerült helyreálltán és a vizsgálatot megindították, hogy a zavar gások fölei leseit megállapítsák. Amikor a különvonat, amely a nagyvá radi díákkongresszus román diákdelegáltjai vitte, befutott a kolozsvári állomásra, a diákok egy csoportja leszállt a vonat­ról, vad orditozással áttörte a katonai k( „dönt, betört a pályaudvar vendéglőjé­be és annak egész berendezését és abla­kait tönkrezuzta. A katonaság csak nehezen tudott rendel teremteni. Huszonnégy tüntetőt őrizetbe vet­tek és ellenük a katonai törvényszék fog el­járni. Öt halott Nagyváradon Budapest, december 9. A biharkeresztesi határállomásról tegnap már csak szórványo­san érkeztek menekültek, akik még mindig hajmeresztő részleteket mondanak el a román diákság háromnapos nagyváradi pusztításai­ról. Azért érkeznek már csak szórványosan a menekültek, mert legnagyobb részüket a ro­mán hatóságok visszatartják a határon. Az újabb adatok szerint a halottak száma ötre emelkedett. Egy kisgyermeket a diá­kok a szó legszorosabb értelmében fel­koncoltak, amikor az a román diákság ro­mán kérdésére nem tudott románul vála­szolni. Sonnenfeld hírlapírót pedig az új­ságíró egyesület klubhelyiségében ölték meg, egy henteslegényt pedig éppen ak­kor ütöttek agyon, amikor az a hentesüz­let redőnyét be akarta zárni. A negyedik áldozata a román diákság őrjöngő dühé­nek Madas László tizenhétéves nagyvá­radi magyar diák, a nagyváradi magyar színházigazgató fia, az ötödik halott pe­dig egy Katz nevű nagyváradi kereskedő. Súlyos sebekkel fekszik a kórházban Hilf Kálmán és Fleischer liirlapiró, akiket a diák­ság a szerkesztőségben talált. Weiszlovics szállótulajdonos az első hírek szerint ugyan­csak a diákforradalom halálos áldozatai kö­zött szerepelt, ez a hir azonban, mint később kiderült, szerencsére nem felelt meg a való­ságnak. Igaz ugyan, hogy Weiszlovics oly sú­lyos koponyasérülést szenvedett, hogy még ma is élet és halál közt fekszik a nagyváradi kórházban. Fischer Imre dr. kórházi főorvos műtétet végzett rajta és a műtét után a beteg állapotában némi javulás mutatkozott, de a krízis még mindig nem múlt el. A súlyos sebesültek száma a legújabb hí­rek szerint hetvenre emelkedett. Ez a szám csak Nagyváradra vonatkozik, hogy mennyi súlyos és könnyebb sebesültje van a román diákság magyar- és zsidóellenes dühének a Bukarest—nagyváradi útvonalon, azt még eddig nem sikerült megállapítani. A román diákok ugyanis — mint azt már jelentettük — Nagyváradra való utaztuk- ban a vonaton is nagyon sok magyar és zsidó utast véresre vertek. lazultál ták a magyar apácákat Újabb hírek szerint a kongresszusra érkezett román diákleá­nyok betörtek a nagyváradi apácazárdába és annak berendezését íönkrezuzták, a cellákat bemocskolták és a magyar apá­cákat inzultálták. Egy másik diákcsoport megtámadott egy Nagyváradon időző amerikai kapitányt, aki a kolozsvári amerikai konzulnak akart távirati értesítést küldeni a forradalmi eseményekről, de a postaigazgatóság a sürgönyt nem továb­bította. Nagyobb tüntetés volt egy divatáru- kereskedő üzlete előtt, amelynek kirakatá­ban a kitett angol szövetek mellett egy angol és román zászló volt kitűzve. A diákság „Fuj Rothermere* kiáltással bezúzta a kirakatot és az üzlettulajdonos is csak nagynehezen menekült a diákok dühe elől. A vagyonát és életét féltő lakosság a pol­gármesterhez akart menni segítségért, a pol­gármester lakásában azonban ünnepi estély volt és a polgármester szigorú utasítására senkit sem engedtek be. Nagyvárad lakossága a diákkongresszus megkezdése előtt felkészült ugyan már a rendzavarásra, mert a rendőrprefektus felhí­vásban értesítette a közönséget, hogy a kon­gresszus tartama alatt lehetőleg tartózkodja­nak lakásaik elhagyásától. így azután Nagy­várad teljesen a kihalt város képét mutatta. Számos nagyváradi lakos már a román diák­delegátusok megérkezése előtt elutazott Nagy­váradról, hegy a forró napokat a városon kí­vül töltse. Mindenki, aki a feldühödött román diák­ság szeme v!ó került és nem tudta magát igazolni, hogy román és keresztény, a legszörnyübb kínzásoknak volt kitéve. ötven vagy száz diákból álló csoportok támadtak meg védtelen embereket. Egy külön román diákosztag hatalmas ol­lókkal futotta be a város utcáit és min­den hosszuszakállu férfinek, aggastyán­nak szakállát könyörtelenül levágta vagy kitépte. Máglyát gyújtottak a magyar könyvekből A legnagyobb őrjöngő dühhel vetették rá magukat a román diákok a magyar könyvtárakra, magyar könyvesboltokra s az egyesületek magyar könyveire. Ter­mészetesen nem kímélték a magánlaká­sok magyar könyvtárait sem. A könyve - két kihordták az utcára, máglyát raktak belőlük és őrjöngő esataorditással föl- gyujtották a magyar kultúra termékeit. Bihardiószegen Katonatisztek is romboltak kiömlő vér festette pirosra az utcaköveket. Nagyvárad ma nemcsak Románia Maré ügye, hanem az egyetemes emberiségé és ezen az ügyön annál gyorsabban, minél nagyobb a mu­lasztások felelőssége, segíteni kell. A magyar gyász megújult és mi siratjuk uj mártírjainkat. A fájdalom azonban nem sújt le bennünket, inkább felemel. Erőt ad az újabb, ránk váró küzdelmekre és még szoro­sabb ességbe kovácsolja a meggyötört ma­gyar lel! et. Ebben az egy sikolyban minden magyar fájdalom összeforr és minden ma­gyar mesaláztatré elégtételt követel a soha él­ném temethető, • óba el nem n ámítható, sj'ja végkép ki nem játszható igazság nevében! Kedden a diákság egy része kül ön vona­ton elutazott Nagyváradról. Mivel attól lehe­tett tartani, hogy ez a diákcsoport Márama- rosszigeten is pogromot fog rendezni, a nagyváradi hatóságok kütönvonaton nagyobb katonai osztagot indítottak a zavargó román diákság különvonata után. A katonacsapatnak feladata volt a diákság további zavargásait megakadályozni. Amikor azonban a diákok Bibardiószeg állomásán behatoltak a pálya­udvar éttermébe s onnét a vendégeket kido­bálták és rátámadtak a tulajdonosra és pincé­rekre 9 minden ott talált italt elfogyasztottak. a katonai különítmény tisztjei csatlakoz­tak a diáksághoz és segítettek nekik az étterem kifosztásában. Csak közvetlen Máramarossziget előtt, Érmihályfalva állomásán sikerült az ott állo­másozó katonai osztagok parancsnokának eré­lyes fellépésével a diákságot a további pusz­tításban megakadályozni. A katonai parancs­nok szigorú utasítására a diákság különvona- tát Máramarossziget helyett Bukarest feló irányították. Mindezek a hirek magánértesütés nyo­mán kerültek a nyilvánosságra, amennyiben Erdély és Bukarest között az összes telefon- vonalakat elzárták. Ugyancsak zár alatt van Románia egyetlen külföldi / V Mai számunk 10 o!e9al sz^m c SzomfeKsf« Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és TUSZinSzkói ellenzéki pártok Szerkesztőség. Praga II. Panská íice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: * •/ ” 12, II. emelet Telefon: ^0311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl nCLpilCipiCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—1 > havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Iefon:303l1. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha el, mert tudja, hogy van történelem és van történelmi igazságszolgáltatás, amely elégté­telt ad az igazságtalanul bántalmazottnak és rásüti bélyegét annak homlokára, akinek bű­néből. mulasztásából és érzéketlenségéből bűn, vér, rémület és gyalázat fakad. És mi bí­zunk a világ lelkiismeretében, amely mindig megmozdult akkor, ha ártatlanul ömlött em­beri vér, amely európai és világügyet csinált az örmények martiriumából, amely felhördült az orosz pogromok hirére és azt sem nézheti ölhetett kezekkel, hogy abban a városban, amely a világkultúrában is jelentős szerepet játszott és a müveit emberiséget Ady egye-; temes zsenijével ajándékozta meg, ártatlanul j

Next

/
Oldalképek
Tartalom