Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-07 / 279. (1613.) szám

c 1927 december 7, sserde. A sport 1 ruganyos és friss id®e@§f@t 1 követel. Ért az ALPAÍ menthoi 1 sésborszesssel való masszázs által érhet! el jp fls fllpávaf való bedörrsölés || erősíti az izmokat, üdíti az idegeket és aeélozza a szel­lemet. Csak eredeti csomagolású flipét kérjen. A bírák is ügyészek szervezete ellenzéki menaentója a kormánynak Éleshansa tiltakozás az alacsony fizetés is a túlsók munka miatt Prága. decefm'b«r 6. A prágai törvény­szék maigy ©•sküdítsaélki telemében rendfeiivül 'láthatott ■íiíta'koró gyűlésit tartottak a köz­társaság bírái. A programon a fizetési tör­vény és m állások rendsaereátésének kér­dése vo.HL .Huszonkét szónok fejtette ki a tórák és az áüilamügyiéazeík. elkeseredését 'és rámutattak arra, hogy a bírák eddigi fizetésükkel nem eléged- j hétnek meg. A köztársaságban 377 be­töltetlen bírói állás ra.n. A munka I óriási. A bírák ma háromszor akkora munkát végeznek, mint a bábom előtt. A tiltakozó gyűlés aa aMiblbi határozatot hozta: „A köztársaság tórái és ügyészei tilta­kozó gyűlésükön szinte kiártó hangú reíerá- tumaiikfbaai nemzetiségi különbség nélkül teljes nyomatékkai fölhívják a köz­j figyelmet a bírói kar kritikus helyzetére. | Föl akarják éhr-esden:} a nyilvánosság és a | feredos tényezők lélkiism ereiéit, amikor j hangsúlyozzák, hogy ; bírósági viszonyaink nem méltók egy | kulturáltamhoz és elháritbatatlaiiu! az igazságszolgáltatás összeomlására ve­zetnek. Panaszt emelünk, mert ez a helyzet nem egyéb, mint egy politika- mentessége miatt gyengének vélt intel- lektiiel-kar kizsákmányolása. Jól tud­juk. hogy a bírósági és ügyészi állások mostani ki nem elégítő beteltöttsége mellett az igazságszolgáltatásban teljes bénulás fog bekövetkezni annak minden gazdasági és jogi következményeivel, ha mii az 'előírásokat és a perrendtartás* pontosam kövotnők és egészségünk s csailá- diuhk rovására három áffimyit nemi dolgoz- máuk, mint amennyi a köbetlies'ségü.nk és kö­telességünk volt. Nincs szomorúbb bizonyí­ték amellett, hogy a jogrendet mily kevés figyelemre méltatják, mint az, hogy az -igazságügyi kormánynak tudomása van ezekről a viszonyokról, síit nyíltan követeli ezt tőlünk. Az ujj fizetési törvény és a-z állások rend- szeresitése ennek a tarthaitatlian állapotnak a étlaMlzáJIását jelenti s épp azért a fizetési törvé.nuyel és a szisztémaíizáMssal nem ér­tőink egyet, hanem követeljük a bírói prag­matika törvén ybeüvta tását. “ rHlREK^.. X PEAGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A prágai hóhér (Főszerepben Fristensfcy Gusztávval, Csehszlovákia birkozóbajnokávaL) HVEZDA: A prágai hóhér. JULIS: Pokol a paradicsomban. (Bassermami Al­berttal.) KAPITOL: A drótsövények mögött. (Pola N egrivel) KORUNA: Az uiohó határ. (William Boyd-dal.) LUCERNA: Királyok királya (5-ik hét). SVETOZOR: Langdon, a Herkules és Vilma. (Harry Langdon és Doroihy Mackail két vigjátéka.) A cseh építészek állásfoglalása a iakéuédelem kérdésében Prága, december 6. A eesh építőmeste­rek egyesülete minapi közgyűlésén állást fog­lalt az építkezési törvény és a lakók védel­méről szóló törvény módosítása kérdéséiben. Az építőmesterek a módosításra vonatkozólag a következő irányelveket állították föl: Az építkezési mozgalom törvényéből a telkek ki­sajátításától és a (m-uh'kabéTdöMtöbiróságróI szóló szakaszokat el kell hagyni. Az állami ga­rancia, valamint az adó- és illetékkedvezmé­nyekről szőlő szakaszok érvényben maradja­nak. A törvény érvényét 1938. év végéig hosz- szabbitsák. meg. A lakók védelméről szóló tör­vénynél azt kívánják az építőmesterek, l¥?gy az évi liürívanezer koronánál nagyobb jöve­delmű bérlők a lakóvédelem alá ne essenek, valamint azok e lakások és helyiségek sem, amelyeket 1928 április elseje után adnak bér­be. Ami a lahővédeleon megszűntetésének kérdését illeti, a következőket javasolják az építészek: A lakóvédelera szűnjék meg a négy szobás, konyhás lakásokra nézve 1929 ja­nuár elsejétől, a háromszobás, konyhás laká­sokra nézve 1930 január elsejétől, a két szo­bás konyhás és kisebb lakásokra nézve pedig 1931 január elsejétől kezdődői eg. Nagy üzemi helyiségek esetében a lakás védelem. 1920 ja­nuár elsején veszítse hatályát, kis üzemi he­lyiségeknél pedig 1931 január elsején. Az építőmesterek e javaslataikat a népjó­léti minisztériumhoz nyújtják be, amely a tör­vénymódosítás előkészítésénél bizonyára te­kintetbe fogja venni ezeket is Sztrájk fényesét a faipari szakmában? Prága, december 8. Tegnap tárgyaltak a fa­ipari munkaadók és munlcássxei'yezetek kiküldöt­tei a faipari munkások bérköveteléseiről. A mun­kásság tudvalévőieg 10 százalékos béremelést és karácsonyi remtmeráeiót követel. A faipar delegá­tusai kijelentették, hogy nincsenek abban a hely­zetben, hogy a munkásság követeléseinek eleget tegyenek, azonban hajlandóié, a béremeléstől el te­lein've, a múlt évi összeg arányában, karácsonyt re~ rmraerációi adni. Erre a kijelentésre a munkások kiküldöttei megszakították a tárgyalásokat azzal, hogy nincsenek felhatalmazva a bérkövetelések teljesítése nélkül tovább tárgyaltai, aaoo>ban igye­kezni fognak a szervezetek vezetőitől erre nézve megbízást kérni. Hesnyilt a Vesely-miavai vasúti forgalom Mi&va, december 6. Tegnap nyitották meg ün­nepélyes keretek között az uj szlovenezkói transz­verzális lipov—sniavai szakaszát A megnyitáson jelen volt Najman, liodzsa és Gazsik miniszter. A vesely—v'águjiiélyi vonal feladata az, hogy ö^zekapcsolja a morva síkságot a Vágvőlgyével. A vasút egyvágányú és Sí) km.*es sebességre épül. A Fehér Kárpátokban, n vadregényes Hurban-vől- gyön át szlovenezteói területen 2400 m. hosszú aüaguton halad át, melyet Stefánikról neveztek el. A Miaváig eső kész részen 5 állomás és két felté­teles megálló van. Útközben SS hidat ée két via­duktot emeltek. Az országút sehol seui keresztezi a pályát, hanem mindenütt vagy alagút cm, vagy felsőhidon megy. Az építkezés eddig 123 millióba kerül?. xx A Kis Py fii agara* megható történetét Icirai­wv<Aí (te nagyok őrömmel olvassák. Mit nyújt hallgatóinak a „Rabfak'V a szovjet iskolarendszerének vad kinövése Az orosz munkásfakHltásoknak csak kommunista párttag lehet a hallgatója — Az egyetemre vizsga nélkül csak a rabiak abszci- venseit veszik föl* mig a burzsoázia és kispolgárság gyermekeit kizárják — A szovjet oktatás feltűnő hiányosságai [ Prága, december 5. Nemrégiben egy írókból, | művészekből és több szakemberből álló cöéhszílo- j vák társaság utazott el Oroszországba, hogy szemé­lyes tapasztalatok, közvetlen élmények revén győ­ződjék meg a szovjet gazdasági, kulturális és szo­ciális berendezkedéseinek mai állapotáról. A társa­ság egyik tagja, N. iMelniková-Papousková, az iro­dai omtörténet és esztétika kiváló cseh művelője, 1 aki orosz férjjé s több évi oroszországi tartózkodása révén az orosz viszonyoknak biz* össze ni ü isme rö­ge, most egy prágai folyóiratban számol be a Mi- löáúeges gsovjietfekolán, a ratbfak-on szerzett tapasz­talatairól. A rabfak-sző a raböcsij fakult yet („muoká*- fakultás5'1) lerövidítése. A ező egy furcsa szoyjeiin- tézményt jelöl meg, amely azonban nem a forractalim idők rneggoudcdatlan alko­tása- Miiem éppen a forró fejje! kiadott forra­dalmi rendelkezéseknek legalább bizonyos mértékig való korrigálása. Mint emlékezetes, Lunacearszkij kulturnépbiztos a forradalom első lelkesedésében rendeletét adott ki, mely szerint minden munkásnak jogában áll a leg­elemibb előképzettség nélkül is a főiskolákra be­iratkozni. A. munkások természetesen elözönlőt iék az egyetemeket,, de már az első órák után kényte­lenek voltak belátni, hogy a megfelelő előtanulmá­nyok háijján, nem képesek megérteni az előadást, Rőt oda sem tudnak ügyelni, mert agyuk teljesen, fegyelmezetlen e állandóan el-elkalandozik A munkások nagyrész-e természetesen a cári érától árinaraűt s a szovjettől átvett ta­nárokat szabót árasai rMoiHa meg, amelyet a tanárok úgy gondodnak keresztülvinni, hogy * burzsoázia tudományát zavaros és érthetetlen oktatás utján eltitkolják a munkásság elöl. A munkások józanabb része azonban vádas­kodás helyett a tankönyvek után nyúlt és a leg­elemibb ismeretnél kezdte önképzését. Lmacsar- szikij népbiztos Is kénytelen volt revideálni elha­markodott nézeteit s kompromisszumos álláspontra jutótí. Létesített, egy újfajta előkészítő tanfolya­mét, az úgynevezett rabfakot, amelyen a főiskolára beiratkozni szándékozó nvankáso- kai rövid nyolc hónap alatt kioktatták árokra az alapisrnemtekre, amelyek elsajátítására a btírzsoáxia gyermekének nyolc évre volt szüksége. ; Azonban minél inkább józanod! ak a forradalmi | kedélyek, annál világosabb lelt, hogy egyetlen hősi S lendülettel nem lehet' a tudomány bástyáit bevenni 1 és ezért a nyolchónapos rabfakot két-, majd há­romévessé s végül négyéveséé tették. Ez utóbbi termájában már valamennyire kielégítő, miután a felnőtt ember négy cv alatt elsajátíthatja mindazt, amelyet a gyermek kétszer akkora idő alatt tanul el. A rabiak tehát a felnőtt munkások előkészítő tanfolyama lett. Oroszországban összesen 62 ilyen muulkásfakultás van, melyeknek egy részét a főis­kolákhoz csatolták, máé részük pedig kisebb váro­sokban van- A hallgatóságot a helyi rminkáeszer- venetek delegálják tagjaik sorából, miközben nin­csenek tekintettél a tehetségre, hanem a ki külden­dő munkások szociális állására és komoran ista meggyőződésére. A burzsoázia gyermekei természetesen nem kerülhetnek a rabiakra. de a munkás sem, ha nem tagja a kamTmmieta pártnak. A felvételnél csupán írás-olwasáe!bői és a leg­elemibb polifűcai ismeretekből vizsgáztatják te a hallgatóságot. A fanrerrd megfelel a középiskolák tanrendjének, azzal a különbséggel, hogy az utolsó szemeszterben már tekintettel vannak ama főisko­lai teatárgyaikra is, amelyhez a rabfakot csatolták. A hallgatóság két csoportban vesz részt az előadá­sokon, a délelőtti csoport a vidékről kommandóit munkásokból áll, az esti előadásokon pedig a nap­közben dolgozó munkások vesznek reszt. A nma- kiíwfakixliás elvégzése után a hallgatónak jogában áll beiratkozni bármelyik főiskolára, de a statisz­tika szerint az abszőkenseknek csupán hét száza­léka él ezen jogával. Míg a munkástakultas lialIga­tóit. minden előzetes vizsga nélkül veszik fel a fő- . iskolákra. a többi kérvényezőket súlyos vizsgának vetik alá. amelynek során főleg politikai fefkésziilf- eegükről kell tanúságot tenniük. Mivel a papok, kereskedők és volt nemesek gyermekeit egyáltalában nem bocsátják be a főis­kolákra s a rablakokon kívül állókat csak nehéz vizsgák árán veszik fel, lassankint egy kiváltságos osztály keletkezett Oroszországban, amelynek leg- eisősorbain van joga a művelődésre, ue ezt a jogát nem tehetség révén nyerte el. Ha meggondoljuk ezzel szemben, hogy a cári Oroszország iskolái de- mokraíütusabbak voltak és hogy az utolsó -ütvén évben az orosz intelligencia sorait úgyszólván ki­zárólag a parasztság é& a városi kispolgárság töl­tötte meg, igen furcsának kell találnunk a munká­sok szűkkeblű privil-egizálását Még sokkal súlyo­sabb színben tűnik fel a szovjet iskolaügyi politi- 'kaja, ha magát az oktatást vesszük bírálat alá. így például a rabiakon egyáltalában nem tanítják a földrajzot, csupán gazdasági földrajzot. Történelem helyett, a forradalmi mozgalmak történetét adják elő, természetesen tisztára marxista szempontból. De nemcsak a rabfakokon, hanem valamennyi szarj éti síi ólán ismeretlen fogalom «. toszabsdság és csupán fársadalmi-gazdasági ástempontbó! szabad előadni a tantárgyakat. A humanista tantárgyiaknál egyenesen meg­döbbentő a szovjet iskolapolitikája. Igv például Gogol irodalmi jelentőségének a taglalásánál fő­képpen ilyen kérdéeek körűitek szóba: ,-Miben nyilvánult, meg az osztályharc Gogol művészetében, milyen Gogol viszonya a munkáé- és paraszt osz­tályhoz?''5 Az iskolákban nem tanítják az irodalom­történetet, hanem a forradalmi mozgalmak történetét, aszerint, hogy egyik, vagy másik irodalmi munkában nrennyire tükröződnek vissza, azonban, tekintet nélkül az íróra és a korra, úgy, hogy Gogolt és Barbusset egymással összehason­lítva tanítják. A rabiak oknak a tanrendje tehát teljesen hiányos és egyálíálában nem készíti elő kellően a hallgatót .sem a főiskolára, sem az életre. ^ Újdonság! Most jelont meg! % \ Marid Mntfer | Istenek nyomában | ‘á Ara fűzve 31.20 Ke, vápzonkotésben 44.2d Ke X % Ú Újdonság! Most jelent meg! $ g I Kaphat'*: $ A a Prágai Magyar Hidap kiadóhivatalában A — Egy nyitrai képviselőtestületi tag két ala­pítvány belügyminiszteri felülvizsgálatát kéri. Nyit­rai tudósítónk jelenti: Stránsky Izor dr., Nyílra város zsidópárti képvieeiöíestületi tagja, a napok­ban hosszabb beadványt terjesztett a városi tanács elé pártja megbízásából. Stránsky dr. ebben a be­adványban kéri, hogy a városi képviselőtestület forduljon a belügyminiszterhez, hogy az Engel Jó- zööí-féle ortodox zsidó szegényházi és az Adler Mdor-áéle ortodox zsidó kórház létesítésére évti­zedek %őtt tett alapítványok felülvizsgálatát ki­eszközöljék és hogy ezen alapítványok vegre át­adassanak rendeltetésüknek. Az Eagel-hagyitóknál nehézséget okoz az, hogy az alapítvány készpénz­vagyona tulajdonképpen értékpapírokban fekszik és eddig még nem volt hozzáférhető. Az A.dler- alapitványnál pedig, amely kétezázhoMas föidbir- toldcal kapcsolaios, az a baj, hogy ezt liallatlanuJ olcsó áron adták bérbe, úgy, hogy jóformán alig hoz valami jövedelmet — Öngyilkos lett Fehér Amadé dr. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Fehér Amadé dr. volt huszárkapitány, nyugalmazott főszolgabíró, Pest elmúlt világának híres gavallérja, aki az utóbbi időben, kutyaszahatóriumot alapított, hétfőn este a Rácr-fürdőben revolverrel öngyilkosságot követett el és mire rátaláltak, halott volt. A revol­vert dróttal erősítette szíve fölé és ugyancsak dróttal húzta meg a ravaszt. Hol*lese melleit cé­dulát találtak, amelyen csak ennyi állott: Tessék vigyázni, meg kilenc golyó van a revolverben. Még kilenc búcsúlevelet találtak, amelyben arra kérte hozzátartozóit, hogy huszárkapitányi egyenruhában temessék el. Mindössze 53 éves vol*. Vasárnap az Astoriában szobát bérelt, héttőn pedig a Rácz-íür- diöbe ment át, ahol végrehajtotta te tet. Öngyilkos­ságát minden valószínűség szerint s-u.yos anyagi viszonyai miatt követte el. — A szlovenszkói és ruszinszkói fatemplom ok védelme. A köztársaságban 200 fa templom van, melyek közül 170 Keletszlovenszkón és Ruszin- szkóban .áll. A kormány ankétot". rendezeít a pusz­iulétéiben lévő templomépületek védelme erdeke- ben. A tanácskozáson Wirth miniszteri oszíályíő- nök. Színek ungvári, Hoímanu pozsonyi referens és az ungvári és eperjesi görögkatolikus püspök vett részt A. tanácskozás eredményeképpen a fa- építés kulturemiékeit államilag fokozoitabb véde­lemiben részesítik. — Etnográfiai muzeum Prágában. A tervbe­vett országos etnográfiai múzeumnak a jövő évben megvetik az alapját- Az uj múzeumnak három osz­tálya lesz és pedig: a csehszlovák, a szláv és az exő'tikus etnográfia részére. Az uj intézmény cél­jaira a prágai Kinsky-kerfben lévő Naprstek-mu- zeum épületeit használják fel. — ..Leioglalták a pozsonyi magyar cserkészek moziíelszerelését.1* November 20-á.n ily cím alatt megjelent pozsonyi hírünkkel kapcsolatban a po­zsonyi rendó'rigazga'óság, a sajtó öTvényre való hi­vatkozással, a köve'kezö helyreigazító nyilatkozat közlését kérte: „Nem fele! meg a valóságnak az az állítás, hogy Jakubócy dr. rendőrtisztviselő a ve'itő- gépet elkoboz'a. Tény az, hogy a rendőrség a vetifö- gépet megőrzés végett ideiglenesen magához ve’te. Szükséges volt ez az intézkedés fgyeiemmel a köz- biztonságra, mely veszélynek lelt kitéve azzal, hogy a Kiskárpátok turistaegyesület cserkészósztá ya nem vett tekintetbe a volt teljhatalmú szlovenszkói miniszférium 1919. évi november 1-én költ 174— 1819. szánni rendeletének 6. §-ában körülirt ren­delkezéseit. Nem fedi a való tényállást az, hogy a 'cserkészosztály vezetői a lefogla’ásról szóló elismer­vény átvétele végett a rendőrségen megjelentek volna és hogy ezt az elismervényt a rendőrség a mai napig nem állította ki. Igaz azonban az, hogy tekintetfel a késő esti órára, fenti vezetők előtt az ügynek a legközelebbi napokban való tárgyalása lelt kilá'ásba helyezve, ami tényleg meg is történt. Nem igaz az, mintha az operatőr azt a felvilágosí­tást nyerte volna, hogy a vetítőgép egy Kossuth- íilmnek vetítése végett lett volna lefoglalva. Tény az, hogy az említett film a „Kino-FiIm“ bratislavai filmeladó és kö'csönző vállalatnak kérelmére ezen vállalat képviselőjének f. é. november 16-án min­den további tárgyalás nélkül vissza lett adva. A' rendőrigazgatóság hivatelos közbelépésére szükség volt közbiztonsági okokból, miu’án a mozieló'adások tartására íe'használt terem nem lett bizottságilag megszemlélve arra nézve: vájjon közbiz'onsági, egészségi, tűzrendészet! okokból mozielőadások tar­tására alkalmas-e; továbbá a vetítőgépnek vetíté­sekre való alkalmas volta sem nyert eddig megal­apítást és ezenkívül a már fentebb említett minisz­teri rendelet 1., 6., 23. és 25. §§-aiban fogla’t ren­delkezések sem lettek figyelembe véve. Éppen azért nem szükséges az. hogy a cserkészek vezc öi a rendőrigazgatőíől bármilyen formában elégtételt kí­vánjanak, mert a fentebb megnevezett ren iörtisz*- víselő a már emlitett okokból helyesen járt el és a felelős tényezők ellen a» idéze't miniszteri rendetet 33. §-a értelmében büntető eliárás tett folva véve.4* %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom