Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-04 / 277. (1611.) szám

10

lí)27 <T©eo,ni1>er 4, nwArwip.

Silbertné, Európa legkiválóbb okkultista médiuma

Prágában szellemeket materializált hat egyetemi tanár

jelenlétében

Silbertné kiséró'szelleme, Nell, ezüst- és fémtárgyakra pillanatok alatt rávéste nevét és titkos jelét — A tanárok kezeire egy idegen, zöldessárgán foszforeszkáló kéz kulcsolódott és eltűnt — A szeánszokon jelenvolt tudósok elővigyázatos álláspontot foglalnak el a csodálatos jelenségekkel szemben

Prága, december 3. Az e’mult hé'en az egyik 'í prágai moziban különös élményben volt részük a v nézőknek. Az előadás alatt az egyik páho yban hir- z> leien kékes-lila lángok csaptak fel és megvilági- n fották a homályba burkolt nézőteret. A közönség d nem tudta mire vélni a kísérte ies fényt és nyug'a- o fanul figyel' tovább a filmre. Néhány percce’ később a furcsa tüz.’-jálék megismé'lődötl s kevéssel .utána harmadszor is felvi.lant a kékes-lila fény. A mozi egyik alkalmazó' ja ekkor a páholyba lépet', az e'cadásl félbeszakít at a és a különös lángok eredete iránt érdek ődö't. A páholy vendégei el- r hagyták a helyiséget és a mozi izgatott igazga'ójá- J c nak felvilágosi'ássál szolgaiak. |0

Elmondták, hogy a társaság egyik tag'a S'lberi e Mária asszony, a csodálatos képességekkel felni- e házo'f méd:um, akinek tes'e a szó szoros értelme- g ben vi lamossággal ‘elitéit, min' egy leydeni palack.

A kicsapódó lángok az asszony leslének j a kisugárzásában lelik magyarázilukaL L

A társaság ezzel eltávozott a moziból, melynek közönsége azután sem kapóit felviiágosi ást a ti- tokza os fényi ille'ően.

Nell, a titokzatos szellem ?

Silbert Mária asszony, egy grazi hivatalnok j y Özvegye, kilenc gyermek anyja, aki Európa iegkivá- j ió'jb okkal ista méd'uma, az elmu t héten Neuberí j prágai könyvkiadó meghívására eljött a csehszlovák i lővárcsba, hogy a prágai tudományos körök élő t i Y is bemu'assa rendkívüli képességeit. Pár'sban, ~ Londonban és Berlinben már számos tudományos j kisérle'.et végez'ek vele, de egyetlen alkalommal É lsem sikerült rábizonyítani a szemfényvesztés vád- , já* az egyszerű kü sejii, szelid tekintetű, hatvanöt- ( éves asszonyra, akit ;

már kora fiatalsága ó‘a kisér egy NeU nevű titokzatos szellem,

$ a legkülönösebb dolgokat miveltetl a médium szerepét beíö.tő asszonnyal. ,

„Vagy csalás... vagy..- •

.......... ■ ’ i

; A prágai széanszokon. melyek Neubert kiadó lakásán folytak le, a prágai iudományo3 világ leg- Ici únőbb képvise ői vet ek részt. Jelen voltak Ma- jc* dr.. Kozák dr., Syllaba dr. és Svoboda dr. egyetemi tanárok a cseh orvosi fakultás részéről, a német egyetem pedig Fischer dr. és Kraus dr. tanárokkal képvisel etté magák Si.bertné ö szesen nyolc szeánszot rendezett s ezekre a sajtó képviselőit is meghívták. A kisér’e'ek azzal a megdöbben'ő eredménnyel végződ ek, hogy az egyetemi tanárok elhatároz ák észleleteik tudományos ismerte'ését. de még a közösen kiadandó füzet megje'enóse elő11 az egyik tanár, aki nem tud a tapasztalak faszcináló ha'ásától szabadulni, máris kije’en’ette, hogy

„vagy a lehető IcgrcffináV.abb csalásnak esett áldozatul, vagy pedig egész IvAomőr nya alapjaiban dűlt össze."

Ezek után nem lesz érdektelen, ha tisz'ára a szeánszok ré'ztvevőinek egybehangzó e z'eleteire támaszkodva, összegezzük & S’lberi asszony körül lejátszódó't jelenségeket.

A kikopogolt Beethoven-korapoziciő

A kísérte'ek mindvégig erősen kivilágított s csak néha le om pl rótt fényű szobában já sződtak le Neubert kiadó magánlakásán. A meghivot'ak egy asztal körül foglal ak helye', anélkül azonban, hogy — mint a spir tiszta szeánszokon történni szokott, — kezüket az asztal lapjára te lék volna. A társaság, melynek középpon’jában Silber'né kél ogye'emi 'anár kö ött ült, feszlelenül társalgóit, anékül, hogy csak gondolt is volna a szeánszra.

Neubert kiadó egyszerre csak félbeszaki’or'a a beszélge'ést azza', hogy kopogást hall és Nell szellem minden bizonnyal már jelen van. Az első kopogás alig volt halba ő, de mindinkább erősödő'! s hol az asztal, ho! a székek, ho’ az a;lö felől hangzott. Az egyik je enlévő ekkor feltelte a szokásos kérdés':

— Kedves szellem, jelentkezz!

A kopogás most még heveseb ’eh, mintegy ideié képpen és Neubert fe’szől'tására valameny- nyi je'en'evőnek el kellett mondama a szel emet üdvözlő formulák Aztán néhány kisebb ki-ér!e‘ köve'keze't. Ha va’aki az asztalra bizonyos ü'O’u- ben kopogott, a szellem ugyano’yan takusban viszonozta a kopogást. Az egyik újságíró az aszta' Jö é tette a kézé' csak mímelve a kopogást s csodálatosképpen a sze’lem visszakopogo^

Azu’án egy bizonyos melódiái 'énekelt el magában hangtalanul és a következő kopogás pontosan reprodukálta a melódia ritmusát.

Majt ké' csengőt helyeztek el az asz'al alá és eg gramofonon Bee ho ven egyik szerzeményét játszat

ik le. Kevéssel rá a titokzatos kopogás pontosan k sszaadta a kotipozlc'ót és az ass'al alatt eihelye- t at’ csengők szín én hafmőn'kusan kísérték a gra- r iofon zenéjét. Befejezésül a csengő felémé ke- r e'l s heves lendü ettel a? egyik tanár lábai elé r sett. 1

Egy kéz foszforeszkál fel ( az asztal alatt [

Most köve’kezett a szeánsz legdöbbonetesebb , észe. A vil anyllmpák egy részét elol'olták, de sak annyira, hogy a srobában jól lehe'ett még * Ivasni és a tör énendlket pon osan szemlé'ni. Az 1 igyik tanár Silber'né mellé ü t és megfelelően 1 ^helyezkedett, hogy az asszony semmiféle ellen- ' irizhetellen mo’du'a'ot ne tehessen. Egy másik anár erre megfog’a Si'ber'né kezét és az ado't ' elre a más kat is. Abban a pillanatban, amikor a ;ét kézpár érintkezett,

könnyű sikoly ha'la'szo't. Az asztal átáll hirtelen fény sugárzolt föl és a tanár ekkor megdöbbent tekintettel engedte el Silberlné kezét.

fejd halálra vá’i arccal közölte a társasággal, hogy ibban a pT'ana'ban, amikor keze hozzáért Sil>eriné kezéhez,

csuklóján egy harmadik kéz könnyed és sima szőri'ását érezte.

k kísérlete! u hó megismé'ellék, amikor is vala- nennyi jelenlévő látta a tanár csuklóját fogó barnád tk Idegen kezet, melynek ujjai zö'dessárgln 'oszforeszkálfak. Amint a tes'ében villanyosságot írzö tanár kézé' elhúzta az asszony kezéből, hogy íz idegen kéz u'án nyu'jon. ez abban a pillanatban öi'ün' és a semmibe veszett. A kísérletet egy újságíróval harmadszor is elvégez'ék.

Nell ki vési nevét

Azután uibóí könnyebb fajtájú Irsérle'ekre került a sor. így többek között az egyik jelen’évő arvos ezüst rigaretla'árcája hir’elen a szoba pad- őjára került és m kor fölemelték, & tárcában lévő cigaretták alatt egy háromszögben a Nell szó volt fökéle'es formaérzéltkel kivésve. Több hasonló kísér et u‘án a társaságnak teát szolgál'ak és mikor Silbertné a cukrot belelte a teába, onnan egy gyürü' húzott ki. Azu'án egy vasból készült szív jelent meg a teában, hadmadszor ped'g ismét egy gyürü. Silber'né egy pi Tanaira kinyújtotta kezét és a je’en'évők szemeláttára

egy órát fogott föl benne, mely rög’ön rá villanyos kisülés közepe'le eltűnt és «

NeU szócskával gravírozva ismét rmieriali- zálódott.

Mindezen csodá’atos jelenségeknek, mini fen'ebb mondo ’uk, a tudomány képviselői nem tudják magyarázatát adni, csupán néhány olyan körü’- mény van, amelyek arra engednek következle’ni, hogy Silber’né, aki csupán könnyű transzban végzi a kísérletek©', valamely edd’gelé még ismeretlen 'ermésze'i törvény hatása a'att cselekszik. így kü- önos, hogy a kísérletül szo'gáló tárgyakat az asztal a at! kell elhelyezni, míg a jelenség maga sz asztal fölö t já'sződik íe.

Azt órákat, cigaretta'árvákat, amelyekre a szellem nevél véste ki, kísérlet elölt ss n- lén az asz'al alatt kelleti elhelyezni.

A vi’lamos kisülések és kisugárzások az asz'al alatt mcn'ek végbe és a matéria'izátt szellemhez szintén az asz'al ala't kezdet! kiformálódni, mád ugyancsak ott tűn' el. Mikor a szellem keze e kísérletező kezére vagy lábára kulcsolódott, ez csak az esetben iörtén' meg, ha az ille'ő keze alacsonyabban volt, mini az aszal lapja. És végül: m'n- den jelenség arró az oldalrő. jött, ahol a transzban lévő Silber'né ült.

Silberlné a napokban elhagyta Prágát és hazautazol állandó tartózkodási helyére, Grácba.

Mit mondanak a szeánszon résztvett tudósok?

A STber'néval végzett szenzációs kísérletek felcsigáz’ák a közvélemény érdek'ődését és minden tek'n'eí a szeánszokon résztve'f egyetemi tanárok felé irányult A tanárok ennek hatása alatt máris ny’la koztak és még mielő’t közős ész- ’e'ele’ke' nyilvánosságra hoznák a 'udományos folyóiratokban, néhány szóval ígyekez’ek lapasztala• Iáikhoz állást fogaim és véleményüket tömören

• megfogalmazni.

[ Tgv Mares dr., a cseh orvosi fakul’ás élet'ani- in'éze’ének veze ője a követezőket mondot'a:

,.Nein lehet elve'ni azt a lehetőséget, hogy lé- lezhe nének tisz'ára energikus lények is, akik az anyagi test nélkül fizikai munkát végeznének és az ehhez szükséges enargiát egyenesen a napból merí'enék. y Ért nem állítom, hogy i’yen lények vannak, d«- nem állíthatom jajt sem, hogy ne® lélsshelaóuek

yHlREK_.

Magyar nóta a prágai Chat 1Mohban

Du ahol a jó kor torom, Prágában azt a heyet uom öemói'om —, azaz kéoöbb, hot»xa^al>b ajjasictalat után lucgikmorkodlojii vole. Úgy volt, íogy sohol som volt hely, ahol ülni tudtam rolna, ahol a bor trónussá varázsolja el a lcg- tenvéuyobb tapadót ós ahol a torom később, éjéi után végtelen, múlttal ée jövővel tolileU térné változik... Nem volt Prágában olyan hely. nv.uil l híres budai kiekorcsmák, \agy a párisi Gálé da L)om. Nem volt, most vau. Pár nap óta van. A boly olyan, mint az általános prágai üzleti szel- lenrtelenség diklált^ helyek: jó kis bokszok, jő kis asztalok. A Chat noir. Bora is olyan, mint a többi helyé, sőt jobb is, de azért még nem gondoltam volna budai kiskorcsmára, Parisra... eV csak később történt, észrevétlen ül, varázslattal ós a varázsló Illés Béla, a kassai cigány, meg az ő cigányai. Éjfél még messzi volt, mikor betévedtein és Prága még nagyon prágás. Pár éjjeli lepke ekarlestonozó ezárnyverésével még nagyon prózai képet nyújtott, pár szmekingos ur és estélyi tói lettes asszony nem adott elég színfoltot. Rágtam a eigarHtaszopókát és szopogattam a bort. Szegény Illés Béla meg húzta a cbar!cs- tont és a shiíiwnyt, jól húzta, iKsüg ilyenkor nyíítt a cigány vonója, de, Istenem, élnie kell, hát húzza az angol táneoJíat. Éjfél után, mint á megbíivölt kígyó, úgy km-zott elő az első magyar melódia... azután a második... és a harmadiknál kezdett átalakulni a lokál. Magyarok jöttek be, asszonyok, lérfiak, barátok. Illés Béla húzta a magyar nótát odaadással, szeretettel és a terem kezdett megváltozni. Megváltoztak az arcok, a szemek tágultak, a tekintetek a messzeségbe vesztek cs a bor. a prágai lor megnyitotta a lelkét, hogy a leíkekhez beszélhessen. Mert Illés Béla a négy húron uem játszott, hanem elbeszélte a nótát. A hang szóvá rezdült, a szó hanggá olvadt fel és a muzsika elmondta, amit a száj elhallgat, mert nincs szó, ami ki tudja fejezni: a magyar bánatot, a magyar örömet. Beszélt az Illés Béla vonója úgy, ahogy semmi más a világon beszélni nem tud. A kufstcini vár szomorú nótáját, a Rácz Laci kesergőjét... micsoda nagy és különös magyar zonoi kultúrával, micsoda cigány tradícióval tolmácsolta Illés Béla, aki volt olyan nagyszerű, hogy elvarázsolt engem és s termet, Prágát és az időt, négy hoeszu év után olöszöu! Vagyunk, mégis vagyunk, minden magyar szenvedés ellenére és leszünk. Ijesszünk, mert van meggyőző ©rönk, van missziónk... nézd, hogy megváltozott a Ghat noir! Nézd, a szegény éjjeli lepkék már nem charl est ónoznak, hallgatják a magyar nótát, Illés Béla. Nézd, a merev szmokingok lágy mozdulattal borulnak a» asztalra és belecsodálkoznak egy ismeretlen világba, a magyarba. Nézd. az estélyi toileítiJ? alatt hogy dobognak a szivek, mintha szaladni akarnánk egy gyerekkori ígéret után. amelyről megfeledkeztek az életben és mest visszaemlékeznek. Nézd, ini pár magyarok egymásra találtunk, szeretjük egymást, a magyar múltat, a jelent és a jövőt. És nézd a termet, ezt a Chat noirt, hogy eltolódtak a falak, hogy felcmeKko- dett a tető... felettünk a magyar puszta ege... a szél hozza a rónák illatát... a pogány magyar rok pogány dalai szent áhitat osan zugnak elő a magyar föld czersipu orgoná jából... És már fcx- .. Ián reggel volt, amikor egy szmoking intett: eharlcstón! Illés Béla, a varázsló meghajolt és mint jól nevelt cigány, az angol táncot játszotta. Mikor pedig az utcára kiléptünk, vallóban vége volt az elvarázsolt éjszakának. Reggel volt. prágai reggel. n. p.

— Bubníes püspök konferenciái. Losonci tudósítónk jelenti: Bubnice Mihály roasnyói püspök

december 1-én Losoncon a szlovák, előző napon pe-dig Füleken a magyar római katolikus papság részt vételével konferenciákat tartott. A konferenciákon a püspök a katolikus mozgalmikat s a hitélet fontosabb és aktuálisabb kérdéseit ismertette.

— Aranylakodalom. Komáromból jelenük:

Megható ünnepség színhelye volt vasárnap délu án a ka'olikus nagytemplom: Bará'h János 75 éves

komáromi ácsmester tar oMa aranylakod i’mát há- zas'ársával. a 70 esztendős Lévay Annával. Ma\er Imre dr. apálplébános á do"a inog a jubiláló öreg házaspárt. A templomban a jubi álók nyolc gyermeke és tizennégy unokája mellet! tisztelőiknek nagy tömege fejez e ki szerencsekivánatait.

— D<arkó—Egri — Gyury szerzői est Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: December

7-én tartják Darkó István, Eeni Viktor és Győry Dezső szerzői estjüket a Prímás- palota tükörteninóiben. D sírkő növel’á't és ieenijaibb regényéből részleteket fog bem ti- talmi. Égni szintén egy még isméretten no- veiVáját ibozza és „A csavargó eimbec“ ci-* mén a modern ember te^kivilógót fogfa elénk tárni. Győry pedig legújabb veirícinek előadásóvai teszi színessé a gazdag műsort. Az est iránt, amefyet Tiohy G. i György vezet be, rendiloivól'li érdeklődés i nyilvánul meg. Jegyelővétel WéiTvilméii,

I Nj^eiges (Deák) utca 2. Bérlelek 4-3 és 25 ! korona 5 előadásra. Eey>es ülőhelyek 10 és 6 koronás • árban; óilóheiy az esti pénztárnál 2 korona.

j xx Coííage-sfanatórium. Pozsony. VéJcöiőp-ui | 47. Legmodrniebb gyógyintézet Napi köttsófi 60 \koroua. Tedeioa 11—76 és 27—^

:ü1önösen, ha a tudomány elismeri, hogy élő em- , >ert vegyi utón is lehel konstruálni a laboraló- í '. iumban. Az első lehetőség még mindig valószi- , 1 íübb, min! a második. A ludomány várja a bizo- ' { lyi ékot, én magam sajnos, semmiíéle bizonyító- j iot nem láltam“. j *

E meglehetősen dodonaí homályossággal és ! \ )lővigyá7a ossággal let! nyilatkozat után ha lgassuk neg Sy laba dr., a kiváló cseh ideg- és belgyő- j * »yász véleményéi: j

„Ha úgynevezett ma'erializációs jelenségek ehelségesek lennének, — amit nem akarok álü- ani, de teljesen megcáfo'ni sem, — akkor véleményem szerint csak a mi világunk erői idézlie'- ^ lék azokat elő, még ha egyelőre n-m is ismerjük 5ke

Eme szintén szabódó nyilatkozat alá illesszünk i egy másikat, amely leljesen tanácstalanul áll a jelenségekké' szemben. Mares dr. első asszisztense, [Ions dr., aki nem hiszi, de nem is tart’a kizár nak, hogy szuggeszciónak esett volna áldozatul, ezt í mond ’a:

„Meg'örlént jelenségekről van sző, olyanokról, amiket nem tudok magamnak megmagyarázni o’yan eszközökkel, amilyenekkel a közönséges élel- megnyOa'kórósokat szoktuk tisztázni".

Fischer Oszkár dr., a néme' egyetemen a pszichiátria tanára, a következőképpen nyilatkozott:

csa’ás és szemfényvesztés lehe'őségé teljességgel kizárt. Én a magam részéről a jelenségeket teljesen va ódinak ismerem el Csupa reális dologról és kisér le’ ről volt szó. A szuggeszcióí nem tartom lehetségesnek.

j4 tudománynak foglalkozni fog kelleni ezen jelenségekkel, mert a természetre vonatkozó eddigi ismereteink és formulánk csak aproximalivok, hozzávetőlegesen becslők4*

Nem természetfeletti, csak kideritetlen természeti erők

Mint a fent idézett tudományos nyilatkozatokból kitűnik, Si bertné' asszony kísérleteit egy k sem | lúd ja a csalás vádjával illeni, sőt, ha az e’ülasüő vélemények mélyére tekin'iink, azt láljuk, hogy a j terinésze! tudományos gondo’kodás és meggyőződés sem farija kizártnak eddige é még ismeretlen, ! de természeti erűk ese leges létezését. Ezzel tá- [ volrő’ sem akarunk a természetfeletti erők lé ezé- j síben h’vő spiritiszták vagy okkullisták álláspontjára helyezkedni, mert hiszen

az egyetlen elfogadha’ó szempont Mán a természetfeletti erőket elutesi'ó, amely azonban nem tartja lehel-ellennek eddig kiderítetlen természeti erők exiszienclájál,

Végeze'iil az érdekesség kedvéért írjuk még ide ’ Neubert kiadónak Silbert Maráról — termé.'zete- sen a ra ongó elfogultság egyoldalúságával, —mondott véleményé!: ‘

NeU egy XVII.-ik századbeli nürnbergi tanár szelleme

Eszerint Silber.né, akit Neubert tavaly ő’a ! ismer, a legszelidebb, legárta lanabb lények egyike, úgyhogy távol áll lőle a csalásnak csak gondolata is. tíilberiné súlyos mérvű cukorbetegségben szenved és ál.apo ában nűnd g ro^szabbuás áll be, valahányszor transzba esik. Nell szellem az asz- szony jelenlétében az ő kifejezett akarata e lenére ( is megjelen k, ső gyakran a megmentő szerepéi i jálsza. így egy alkalommal, midőn az asszonyból ! egy bécsi szanatóriumban mü ét utján akarták j epeköveit eitávol lani, a konzíliumot tar ó tauárok asztalán egyszeriben két erős kopogás halla szőtt, ! mihelyt e őször kiejtették az operáció szót. Mivel Nell kettős kopogással adja tudtára tagadó válaszd1, az operáció az asszony kérésére elmaradt. Kéíőbb arról 'anácskoz’ak az orvosok, hogy tizenöt vagy busz injekc’ó! adjanak e Silbcrlnénak, mire a lizenölös szám kiejtésénél egy, a húszasnál pedig két kopogás hallatszott.

At orvo ok ettől befolváso’a'lanul huszas csomagolású gjögyszerdobozt hoza 'ak. mihelyt azonban ez az asztalra került, hirtelen elttint Neubert szerint

a NeU szó egy hosszabb német név rövidítése és birtokosa egykori földi életében a tizenhe'cdik században Nürnbergben a természettudomány tanára volt.

1 A szel’em teljes nevét egyelőre még nem akarja ©Iára ni, ezzel szemben három hónappal ezelőtt az : asszony gráci lakásán az asz'al a’.á helyezett ( agyagból kiformálta egykori földi arcát. Ez a fej Silberlné asszony birtokában van ma is.

Ebben a cikkben ’e egyez iik mindazt, ami ér- dernlegeset Silber' asszonyról el ke'lett mondani, j de nem a mi köte'es^égünk. hogy az u'ság'rói recenzión k'vül valamilyen állás' Is fog'aljunk o’yan | u ügyben, amely a tudomány simára, » terra in-. , t'Pgpilft ....