Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-04 / 277. (1611.) szám
6 tűrnek, a nádoráról h í< Irta: Egri Viktor. Sí Amerika már ebben is megkezdte az inváziót. r Előbb jött a „Nagy parádé", az „Ismeretlen kato- j( na“, ezeket köve lék a „Baj ársak", a „Hetedik menyország" stb. A filmek címe t talán kicsit sza- a badon adom vissza; Euiópa ál amaiban mindenütt más és más cim alatt futnak ezek a háborús kine- nia'ográliai remekek, mer! azok: technikai temek* müvek, ebben a 'ekintetben csakugyan nem .ehet kifogást emelni ellenük. Ami fényhatást, élmény- ezerüsége', fotográfiai tökélyt illet, abban az amerikai film az e érhe'ő maximumot adja. Mindenekelőtt dicsére'et érdemel a vá'lalko~ői szel em, mely a háborút téma, miliő és történés szempontjából felhasználja, kisajá'itani meri, megelőzve ebben a néme'eket. Az előreá'ó amerikai j üz'Ie'eniberek beb zonyi’ot'ák, hogy a háború nem az a valami, ami letet el muszáj siklani, ami nem ^ kell se nézőnek, se olvasónak, amit nem jó az »m- *' lékeze'ébe idézni. Hát igenis lehet és kell! A hiba t nem is a m’értben hanem a hogyanban ’örténik. v És itt aztán nem lehet e haliga n, hogy a háború- l nak mint eseménynek, történésnek, sorsíormálő- ,|| aak megfilmesi'ésében oly lélekzetálli'ó bűnök tör- ^ térinek, melyek túl esznek minden más kul'ur- ^ bűnön. Ez áll a legpacifisdikusabb szándékkal megkomponált háborús, amerikai filmre is. Brzonyos, hogy a háborús filmek ha’ása más- a képpra ny Ivánul meg az úgynevezett győztes ál- t lámokbaü, mint a legjőzö't országokban. Ez a kü- d löi-böző ha'ásmegnyi.vánulás azonban végered- ,n idényben egyféleképpen muía'ja meg a bűnt és jv tükrözi vissza a lényeget. p A német újságok jelen'ései szerint pá’dául a „Bajíár ak" előadása erős erkö esi hatással volt a j. nézőre, amenny ben ha ározo tan háboruellenes é hangolta. Tejes egészében nem lehe' elfogadni ezt a megállapítás1, de ha a „legyőzöl'ek“ mén áldását v méz ük, sokban lehetségesnek tarthatjuk ezt a isz- € tiíó hálást. (Különben is lelőnie be kell vennünk a 1 német kereskedő; sze lemel meg a cenzúrát, amely é a szűk ég'elent. az elferdi et el és a Iázi'ő' egysze- g r. i ki tudja operá'ni a filmből és ezzel a fiira r ten leheiáját gyökeresen megvái'oz alja.) Nem lehel j elhinni pé dául azt. hogy ezek a filmek a szervered ölés bün'uda'át ébreszdk fel a nézőben, nem lehet ; eh col, hogy az égő, felhasoga'ott árkok, rommá- 3 lőtt házak, szuronyos rohamozok, rohanó lángvetők, € a harc érnek egész ijesztő realizmusa el'enállásra a hangolna. Egyszerűen azért nem lehet ezt elh nni, meri a film történése ugyanekkor ez! a pokoli va- i 16 ágot, a szervezett ölésnek ezt a lélektiprő gé- píességét valami íehete'len, édeskés szen'iiuen'aliz- mussal vegyül és úgyszólván glorifikálja a ka'onát, ezt a névtelen valakit, ezt a bűnbe és ölésbe haj- \ szolt számol,, mint az emberi közösség legideálisabb € alakját. Nem lehet eh/nni a Berlinben, Budapes en 3 vagy Bécsben pacifizáló hatását, amikor Parisban a vagy Prágában egy-egy képe: egy német repülő- 1 mek lelövése, egy léggömb íe'gyu.tása vagy egy el- y fenséges katonának megölése, vagy egy roham, ( mely az ellenség legázo.ásáko? vezet, tapsvihart tud ^ kivá 'ani. , Az a körülmény, hogy az amerikai Mm ezekben a momentumokban a háború spor szerűségét * is kidomborítja, még mélyebbé teszi a bum. A n;, u- ( ga i fronTa hurco't amerikai katona a maga hiány- I ta'an háborús felszerelésével valami modern va- t dászra emlékeztet, aki fizetés e.lenében nemes va- ( áa , embert üz. Hogy közben ö is otthagyja néha a j fogát és hogy a hazatérők sorai ott is megri'kul'ak, az: leggyakrabban elfelejti megmutatni a rendező. Az amerikai filmembert, bármennyire ért az el- ; kendőzéshez, emelteti nem lehet egyoldalúsággal '■ vádo ni. Tud például német közlegényt teljesen em- ] bérlésén beáliitani, szimpatikussá tenni, a névtelen 1 ellenséget éppúgy hős é magasz' osítani, m nt az ; amerikait. Pac.flzáló ha'ása az ilyen jelenetekben elvitázha'a an de a lényeget mégis elkerüli. Mert végtére mi is a lényeg? Mi volna a cé’? Miért érdemes a filmeknek a háborúval fog alkoz- m, miért kel. ezt a ha Imas tcrlénésanyago , mely Mbányászha’aTan, élő képekben megjelenjem és mindig ujtó és újból, soha meg nem szünöen az emberek elé hozni? Nem használ az eddigi filmeknek az a Iélekze'fojtó realitása, mely a volt katonában felidézi a döbbene' óráit, ujtó. ráemlékeztei a vérre, mely végigmocskolta és a véletlenre, me'y íe szabad;'ot!a kötöttségeiből, nem elég ez a technikai remekelés, a fo ografálásnak ez a csodajátéka, mely a tapasztala lanra úgy zúdítja a háború rémségeit, mint egy elkerü heteden végzetei, nem, mindez nem e ég és nem lehet cél, ha a köve kező képekben az ölésnek ezt a feneketlen bűnét a rendező e kendőzi valami ezentimen'ális hősködéssel, S&ászlőloboga’ással, hazatérők diadalmas felvonulásával és menyasszonyok boldog csókjával. Hol maradnak a gyászruhls anyák, az elhagyott gyerekek, a kifosztot ak, az ölésnek minden velejárója, minden bűne? Mit használ, ha egy szi'ává lyugga- totl emberroncsol, ha ha ómba rohadó csonka törzseké', égő házakat mutat a film, amikor a következő képben a derék Samy és a poilu sapkáját lobogta va burrá/ik az elfogla’t német árokban, ha győztes seregek marsolnak u'ána még mindig vége- láthata lan sorokban és a fize'etl embervadászon a kéj vonag ását folograíálja az operatőr. Itt vannak ezek a háborús filmek döntően elhibázva, ezekben a képekben, melyekben győztesen pereg a dob. a sorok felvirágozva vonulnak és a nők felakadt szemmel nézik a vi'ág legdaliásabb és lég mádandóbb szexuális objektumát, a győztes ka onát. Hol vannak most a halottak? Ki gondot rájuk? A ha ottak feledve vannak! Miért akkor mindez? Az a nagy parádé? Miért kelle’t rommá lőni fa’ut, ő s’ehasogatott árkot, fejetlen le eme- ke', üvöltő és őrjöngő rohamozó', az egész háborúnak ejt aj éstboü'ó éile’uifi kiiaégéí ék sivárságát megmutatni, ha csak úgy el lehet marsolni mi.Iiók holtlese felet és a felujjongó hurrák s a dobszók íe*edietik, elkendőzik a bűn'. Az amerikai film megtette a magáét: egészséges üz éti szellemmel, bátran hozzányúlt a háborúhoz. az európai filmrendezőn a sor, hogy fe ed- tesse az amerikai kollégák ól elkövetett kullurbünt Paris, dacemíbeír eleje. j óriási Ssetpeifced zugivá és föltár lózhatat- lanul ny ounujniaik előre: iha mim tairLsz lépést a auasiiüával, pajiás, 'elmaradsz valahol és EelokBódsz a semmidben. Táján kár érted, talán meirn, ezzel nem iog törődni senki. A vidág csak annyiban létezik, amennyiben te tudomásul veszed, hogyne; de néha m>eg- ieipetósszeráen észireveszed, hogy a viliág nem tartja be a megegyezést, nieilllékutaikra tér, s létezni mer olt és akikor is, ahol t© nem veszed tudomásul. Lehet úgy is, hogy te csak akikor és annyiban léténél, ahol és axn-ennyi- beu tudomásul vesz a világ? Megdöbbentő, de lelhet. „. Minden fikció; d© a viliág él és nő és óriási kerekei zúgva és feltártőzhatát- tanul nyomulnak előre, akkor is, ha neim tetszik neked. Hogy mást ne mondjak, itt van & nagy- bouievard. Én se szeretem. Csodálatos, milyen keveset törődik ezzel. Ha három hónapig eszeimbe s© jut, hogy létezik, közben mégis létez ik. Sőt fejlődik, a saját szakállára, föl az égbe és de a föld alá, terpeszkedik, zug, sistereg, csinosítja magái, keleti magát, mindezt megkér dezésed nélkül, Goíanio Buddha tanácsát, hogy menjünk el. a világ misülLett, mert az semmi, mindenki megfogad ja, csak a világ nem. Marad valami, s önnön erejéből fénylőén és zúgva néz farkasszemet a niihilteL Ez például fantasztikus, hogy a magy- boulevaírd mit müvei. A múltkor est© egy boulefvard-moailban ezt a német filmét bámultam, a „Métro- pojlHis“-t. Kolosszáh Miikor elhagytam a mozit, éjfélkor, s kiértem -a bourlievaTdra, percekig az volt az érzésem, hogy a filmben megyek tovább: az éjjeli bouTevard látképe adta ezt a perspektiva-csaJódásit. Ahogy itt sziniek és reklámok és érdekek ordítanak négyszögekben és háromszögekben, kubista összevágásokkail, veszekedetten koncentrált életakarattal, érdiek]ekek a síkba és tömegformák a térbe, s az egész fölött lila és sárga fényekkel süvöltys az idő a maga méne-tekel jeleivel: ez még a volt, sőt ez már a film volt, az Uj Város, annak egyik első utcája, örök utcája, a világ egyik Fő-utcája, a boulevard. Bennem, aki vidéki vagyok, mündilg homálj’os tisztelet élt a FŐ-uicák iránt. A öőoséd Fő-utcát ugyanúgy tiszteötem, mint a párisit Egyidőben miujtetn ember eCUjiszi, hogy minden ut Romába vezet- Később, nyuglalan éjszakák után, kezdi sejteni, hogy minden ut a semmibe vezet. Még később, nyugtalan nappalok után, kezdi sejteni, íhogy teljesen vurst, hová vezet az ut, a fontos, hogy esemény dús tegyen, amíg megyünk rajta. A boulevardon például érdemes járni. Lehet, hogy nem jut el sehová az ember, de amiig eljut odáig, az teganább érdekes. Járás köziben, a bou’s-vard egy sarkán, ■leülök egy kávéház fütött ferrasszán és féMiroui, amit látok. * Ha jobbam megnézed, rögtön látod, hogy az emberek a boUlevardom nem járnak, hanem versenyeznek. Csupa atléta. Sikfutók. Egy ur kilép egy üzletből, s százmétemes ®iik- 1 futást rendez a legközelebbi autobuszrmegés rámu ásson a háborúra: az uniformizált, meg- kö ötl névleien emberre, a „hősi halálnak" bauá is j személytelenségére, erre az egé.^z reméuyielen do- bá ózásra és gépi önkényre, mely megadta, hogy ezeket az eljövendő filmeket lá'hassák mindazok, akik fel ej eni tudják, hogy csak a gépi véletlenen mull, hogy nem haló tak. állóig. Brávó, eíiső tett. Egészem jó Időt (Futott. Sétálót nem uáiok seho’i. A versenyzők általában kis lávokat futnak üzlettől uzlotig, né- mei.ycik sulyokkal a hónuk alatt. Két ur talá-lk-öz/k: staféta. Sietve egymás kezébe nyomják az aktaláskáí, a másik fut a cél felé tovább. Tempó, Dupontl Vigyázz, mórt temaradsz! Mi lesz, ha más taőá/|ja fői a zöld fogpasztát, s nem te? Elgondolni is rossz. Egy rnagasugró helyből felugrik egy autóbuszra. A formája szép volt, de az eredmény gyenge. A kirakatok előtt csupa diszkoszvető áll, óriási vágy-sulykokkal a kezükben, amit szerelmének a célba hajítani. A koldusok marat honi koldulást rendeznek. (Negyven- öivem fcl'loméhöres koldulásokat látok mindeneiéi Föl, le, föl, te, vánszorog a nyomor, a boulevairdon át, az életen át, a Szirius^ és a Mars közölt. A koldus is versenyez. Kékesre fagyott csonka, meztelen lábát nyújtja a boulevard eilé. Itt nőm lehet csak úgy békésem koldulná, nyöszörögni. Tessék imuiafni. Tudni kell valamit * Ezen az utcán senki sincs otthon. Országul. Az egész emberiség áthömpölyög rajta, miniden színben, minden céllal, minden céltalansággal. Nincs remiénytatenobb ábránd, mint itt randevút adni valakinek. Az az érzésem, hogy futó-járda gurul az emberek Iába alatt: nem ők mennek valahová, hanem a járda gurul velük valahová. Veszélyes rálépni, isten tud/já, hová visz? Lehet, hogy körbe- me;gy az egész. A Boulevard St Martin végén •megfordul az egész járda s rágurui az em'be- Teíklcel a Boulevard-Capucinesire. Csakugyan, ezt a vigécet láttam már egy félóra előtt. Ezt a perzsa grófot is. Ezt a sánta nőt. Ha ráállok a járdára, hová visz él? Tulajdonképpen hová akarok menni? Most a boute- vand des Italiensen vagyok. * Valahol lázadás történt, egy kerék meglazult, a szerkezet megállt. Egy pillanat alatt minden mellékerecske, csakúgy, mint a fő- véna, megduzzadt pattanásig. Még egy perc és szétpattan, megszakad. A rendőr kinyújtja gépiesen két karját, mint a pojáca. Egészen biztos, hogy zsinór lóg az ülepébő!, mint a paprikaíjamcsinak: azt kell megrántani, hogy szétcsapja a karjait. Fantasztikus pillanat. Valahol fellázadt egy autó, megakadt az ut közepén, már elakadt tiz autó, már száz, már ezer. Ha tiz percig igy tari, tízezer. Az úttest killomélertávlatokban fekete jármüvektől. Kern egy gombostűt, aminek mégis értéke van itt, sokkal kevesebbet: egy embert sem lehet leejteni a földre. Minden megállt. A nap elborult. Egy motor megunja, föli’ázad, tülkölni kezd. Rögtön felel tiz, száz, ezer. Bőgve, mint a íenevadak. Utat! Helyet! Vonitanak a tulkok, egymást hívják, bőgve panaszkodnak. Mi lesz, ha kitörnek? A vörös lámpa kigyullad az utca fölött, mint egy égi jel. A zsinórt meghúzzák, a rendőr összecsapja karjait. A dagály hullámozni, apadni kezd. IFöT.étegv-elk: még v egy perc, s elönti ezt a sziklát, amin elég szkeptikusan ülők, mint Peirseus, Szemben a falon két plakát Az egyik Első szlovák ékszer-, arany- és eziisteár Tulajdonosok 8 F2t®$TBG TESTVÉREK Gyár: Bralislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihálykapu 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a ko befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5®/0 engedményt kapnak Tavil ásókat azonnal eszkőzlünk PÁRISI NAPLÓ írja: MARÁI SÁNDOR — Séta a Fő-utcán —■ ____ "»l" r Éks zer, arany- ezüstáru tradiciós kvalitásban Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Kalászkapu utca 2. szám. 1327 december 4, vasárnap. ©gy szappan, átmérője 20 m2. A má«iik a kommunisták tizeiméit leplezi le. A komanu- nitetaivezér bundában áll, cilinderrel, s azt a 400 millió frankot számolja, amit Krasszin hagyott az örököseinek; a szegény munkás ezalatt betegen ül hideg otthonában, s egy vékony és szálkás halat eszik. A két plakát közül az egyik a tisztaságra, a másik takarékosságira és hazafias érzésre 'buzdít Mlnda- keltő oly szuggesztiv, hogy elfordítom a fejem, mert érzem, hogy még tiz. perc, s kénytelen teszek megmosdani. * Le Journal. Le Marin. L’AvemiT. Paris Marinad. Petit Párisién. Le Ga-uTiods. Figaro. Le Temps. L’Oeuvre. Quotid/en. HusmanWé. Le Petit BÍeu. Débats. Rumeur. Populaön©. Comoedia. Paris Soir. Petit Journal. Volonté. Iribarté. Action. Ere nouvellie. Information. Echo de Paris. L’Homme Libre. La Victoire. L© Peiuple. • Le Rapped. Excelsior. Le Soir. L’Infran. Paris Midii. Rirnüdd ... riimidi... Az egész egy nyoteéves gj’erek kezében. * Álba harisnyája. Ember, nem érted? Mire gondoi’sz. Hová mégy? Mi van a szivedben? Mit szereimé1 ? Mit gondoltál ki negyvenezer év alatt? Szerencsét.ten, mi van ■ lábadon? Még nem tudod? Négyezer lámpa ordítja feléd: A 1íba harisnyája! Csak az övé. Az ad meleigef. áll tüzet, vizei, poklot, kén- követ, izzadást, idők fengeíeges máriását, •enyészet'férgeit, a pokol lángjait, s az örökkévalóságban sem kap lyukM. Ezt hordják Dekobra, a pápa, Léon Btem, M'sringuett. Hordja ön is, nincs többé hideg láb. Agya tiszta lesz, munkája eredménye megsokszorozódik, gyermekei örömet fognak szerezni önnek. • Látom az állványokat, Adolf Zűrkor állványait, a boulevard közepén, ahol 3. világ legnagyobb moziját építik. Ricsén gyakran mondták valamikor rosszmájú öregebb emberek: „Nem hisszük mi, hogy ez a kte Zuckor fogja valamikor megépíteni a világ legnagyobb moziját PárisJban a Boulevard des Capucines-en.“ Akik igy jósoltak, azok most persze sírhatnak. A mozii már készen is van, a világ legnagyobb mozija. Itt áll a bou- le var dón. Zuckor fia igazgatja, az uj kis Zuckor. Nem szép ez? Happy end. * Itt van például ez a na’gyboulevard. En se szeretem. Meglepő, hogy milyen keveset törődik ezzel. Barátnők közt. Milyen változáson mentél át, — Mit csináltál az arcoddal? — Hjszen előbb oly szepr lős, miteszeres és zsíros volt és most mennyire megszépültél, hogy tiszta az arcbőröd. Hát neked megmondom,, őszintén szólva te is rászorulsz, neked sem legjobb az arcod Az Iza kozmetikai intézetet, Bratislava, Sbefa- niková 19. többen ajánlották és tényleg röv;d kezelésük után már olyan jő eredmény volt, hogy magam is meglepődtem. Nem is hittem volna, hogy oly könnyen szabadulok régi areliibáimtól. Most már csak Iza toilette garnitúrát használok Kcs. 47.-ért és mondhatom rendkívül meg vagyok elégedve. Ajánlom, keresd fel rögtön az intézetet, a te archibáid, is keze’ésre szorulnak. Tudod, hogy a távolság miatt lehetetlenség kezelésre bejárnom. — Az intézet mindenfelé küld irtodén archibára megfelelő garnitúrát, pontos utasítással, utánvétellel. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra .................................Kcs 37.— Sz eplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37.— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77,—< Bőrujitó garnitúra 4 perc alatt lehámlasztja a bőrt s olyan lesz, ntot a? üde ory»rr~• ’ ’ 'nyé . . Kcs 120.—* Hajtalanitó ganritura 1 perc alatt leveszi a halat ennél jobb 20 év múlva sem lesz............................Kcs 37.—* Kebelápoló, fejlesztő garnitúra . Kcs 120.—* Folyékony láthatatlan email, csodásán szépit................................Kcs 77.—• To ilette garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Ita kozmetikai intézet Bratislava, Stelanikova 10., II.
