Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-04 / 277. (1611.) szám

6 tűrnek, a nádoráról h í< Irta: Egri Viktor. Sí Amerika már ebben is megkezdte az inváziót. r Előbb jött a „Nagy parádé", az „Ismeretlen kato- j( na“, ezeket köve lék a „Baj ársak", a „Hetedik menyország" stb. A filmek címe t talán kicsit sza- a badon adom vissza; Euiópa ál amaiban mindenütt más és más cim alatt futnak ezek a háborús kine- nia'ográliai remekek, mer! azok: technikai temek* müvek, ebben a 'ekintetben csakugyan nem .ehet kifogást emelni ellenük. Ami fényhatást, élmény- ezerüsége', fotográfiai tökélyt illet, abban az ame­rikai film az e érhe'ő maximumot adja. Mindenekelőtt dicsére'et érdemel a vá'lalko~ői szel em, mely a háborút téma, miliő és történés szempontjából felhasználja, kisajá'itani meri, meg­előzve ebben a néme'eket. Az előreá'ó amerikai j üz'Ie'eniberek beb zonyi’ot'ák, hogy a háború nem az a valami, ami letet el muszáj siklani, ami nem ^ kell se nézőnek, se olvasónak, amit nem jó az »m- *' lékeze'ébe idézni. Hát igenis lehet és kell! A hiba t nem is a m’értben hanem a hogyanban ’örténik. v És itt aztán nem lehet e haliga n, hogy a háború- l nak mint eseménynek, történésnek, sorsíormálő- ,|| aak megfilmesi'ésében oly lélekzetálli'ó bűnök tör- ^ térinek, melyek túl esznek minden más kul'ur- ^ bűnön. Ez áll a legpacifisdikusabb szándékkal meg­komponált háborús, amerikai filmre is. Brzonyos, hogy a háborús filmek ha’ása más- a képpra ny Ivánul meg az úgynevezett győztes ál- t lámokbaü, mint a legjőzö't országokban. Ez a kü- d löi-böző ha'ásmegnyi.vánulás azonban végered- ,n idényben egyféleképpen muía'ja meg a bűnt és jv tükrözi vissza a lényeget. p A német újságok jelen'ései szerint pá’dául a „Bajíár ak" előadása erős erkö esi hatással volt a j. nézőre, amenny ben ha ározo tan háboruellenes é hangolta. Tejes egészében nem lehe' elfogadni ezt a megállapítás1, de ha a „legyőzöl'ek“ mén áldását v méz ük, sokban lehetségesnek tarthatjuk ezt a isz- € tiíó hálást. (Különben is lelőnie be kell vennünk a 1 német kereskedő; sze lemel meg a cenzúrát, amely é a szűk ég'elent. az elferdi et el és a Iázi'ő' egysze- g r. i ki tudja operá'ni a filmből és ezzel a fiira r ten leheiáját gyökeresen megvái'oz alja.) Nem lehel j elhinni pé dául azt. hogy ezek a filmek a szervered ölés bün'uda'át ébreszdk fel a nézőben, nem lehet ; eh col, hogy az égő, felhasoga'ott árkok, rommá- 3 lőtt házak, szuronyos rohamozok, rohanó lángvetők, € a harc érnek egész ijesztő realizmusa el'enállásra a hangolna. Egyszerűen azért nem lehet ezt elh nni, meri a film történése ugyanekkor ez! a pokoli va- i 16 ágot, a szervezett ölésnek ezt a lélektiprő gé- píességét valami íehete'len, édeskés szen'iiuen'aliz- mussal vegyül és úgyszólván glorifikálja a ka'onát, ezt a névtelen valakit, ezt a bűnbe és ölésbe haj- \ szolt számol,, mint az emberi közösség legideálisabb € alakját. Nem lehet eh/nni a Berlinben, Budapes en 3 vagy Bécsben pacifizáló hatását, amikor Parisban a vagy Prágában egy-egy képe: egy német repülő- 1 mek lelövése, egy léggömb íe'gyu.tása vagy egy el- y fenséges katonának megölése, vagy egy roham, ( mely az ellenség legázo.ásáko? vezet, tapsvihart tud ^ kivá 'ani. , Az a körülmény, hogy az amerikai Mm ezek­ben a momentumokban a háború spor szerűségét * is kidomborítja, még mélyebbé teszi a bum. A n;, u- ( ga i fronTa hurco't amerikai katona a maga hiány- I ta'an háborús felszerelésével valami modern va- t dászra emlékeztet, aki fizetés e.lenében nemes va- ( áa , embert üz. Hogy közben ö is otthagyja néha a j fogát és hogy a hazatérők sorai ott is megri'kul'ak, az: leggyakrabban elfelejti megmutatni a rendező. Az amerikai filmembert, bármennyire ért az el- ; kendőzéshez, emelteti nem lehet egyoldalúsággal '■ vádo ni. Tud például német közlegényt teljesen em- ] bérlésén beáliitani, szimpatikussá tenni, a névtelen 1 ellenséget éppúgy hős é magasz' osítani, m nt az ; amerikait. Pac.flzáló ha'ása az ilyen jelenetekben elvitázha'a an de a lényeget mégis elkerüli. Mert végtére mi is a lényeg? Mi volna a cé’? Miért érdemes a filmeknek a háborúval fog alkoz- m, miért kel. ezt a ha Imas tcrlénésanyago , mely Mbányászha’aTan, élő képekben megjelenjem és mindig ujtó és újból, soha meg nem szünöen az emberek elé hozni? Nem használ az eddigi filmek­nek az a Iélekze'fojtó realitása, mely a volt katoná­ban felidézi a döbbene' óráit, ujtó. ráemlékeztei a vérre, mely végigmocskolta és a véletlenre, me'y íe szabad;'ot!a kötöttségeiből, nem elég ez a tech­nikai remekelés, a fo ografálásnak ez a csodajá­téka, mely a tapasztala lanra úgy zúdítja a háború rémségeit, mint egy elkerü heteden végzetei, nem, mindez nem e ég és nem lehet cél, ha a köve kező képekben az ölésnek ezt a feneketlen bűnét a ren­dező e kendőzi valami ezentimen'ális hősködéssel, S&ászlőloboga’ással, hazatérők diadalmas felvonu­lásával és menyasszonyok boldog csókjával. Hol maradnak a gyászruhls anyák, az elhagyott gyere­kek, a kifosztot ak, az ölésnek minden velejárója, minden bűne? Mit használ, ha egy szi'ává lyugga- totl emberroncsol, ha ha ómba rohadó csonka tör­zseké', égő házakat mutat a film, amikor a követ­kező képben a derék Samy és a poilu sapkáját lo­bogta va burrá/ik az elfogla’t német árokban, ha győztes seregek marsolnak u'ána még mindig vége- láthata lan sorokban és a fize'etl embervadászon a kéj vonag ását folograíálja az operatőr. Itt vannak ezek a háborús filmek döntően el­hibázva, ezekben a képekben, melyekben győztesen pereg a dob. a sorok felvirágozva vonulnak és a nők felakadt szemmel nézik a vi'ág legdaliásabb és lég mádandóbb szexuális objektumát, a győztes ka onát. Hol vannak most a halottak? Ki gondot rájuk? A ha ottak feledve vannak! Miért akkor mindez? Az a nagy parádé? Miért kelle’t rommá lőni fa’ut, ő s’ehasogatott árkot, fejetlen le eme- ke', üvöltő és őrjöngő rohamozó', az egész háború­nak ejt aj éstboü'ó éile’uifi kiiaégéí ék sivárságát megmutatni, ha csak úgy el lehet marsolni mi.Iiók holtlese felet és a felujjongó hurrák s a dobszók íe*edietik, elkendőzik a bűn'. Az amerikai film megtette a magáét: egész­séges üz éti szellemmel, bátran hozzányúlt a hábo­rúhoz. az európai filmrendezőn a sor, hogy fe ed- tesse az amerikai kollégák ól elkövetett kullurbünt Paris, dacemíbeír eleje. j óriási Ssetpeifced zugivá és föltár lózhatat- lanul ny ounujniaik előre: iha mim tairLsz lépést a auasiiüával, pajiás, 'elmaradsz valahol és EelokBódsz a semmidben. Táján kár érted, talán meirn, ezzel nem iog törődni senki. A vidág csak annyiban létezik, amennyiben te tudomásul veszed, hogyne; de néha m>eg- ieipetósszeráen észireveszed, hogy a viliág nem tartja be a megegyezést, nieilllékutaikra tér, s létezni mer olt és akikor is, ahol t© nem veszed tudomásul. Lehet úgy is, hogy te csak akikor és annyiban léténél, ahol és axn-ennyi- beu tudomásul vesz a világ? Megdöbbentő, de lelhet. „. Minden fikció; d© a viliág él és nő és óriási kerekei zúgva és feltártőzhatát- tanul nyomulnak előre, akkor is, ha neim tetszik neked. Hogy mást ne mondjak, itt van & nagy- bouievard. Én se szeretem. Csodálatos, milyen ke­veset törődik ezzel. Ha három hónapig eszeimbe s© jut, hogy létezik, közben mégis létez ik. Sőt fejlődik, a saját szakállára, föl az égbe és de a föld alá, terpeszkedik, zug, sistereg, csinosítja magái, keleti magát, mindezt megkér dezésed nélkül, Goíanio Buddha tanácsát, hogy menjünk el. a világ misülLett, mert az semmi, mindenki megfogad ja, csak a világ nem. Marad valami, s önnön erejéből fénylőén és zúgva néz farkasszemet a niihilteL Ez például fantasztikus, hogy a magy- boulevaírd mit müvei. A múltkor est© egy boulefvard-moailban ezt a német filmét bámultam, a „Métro- pojlHis“-t. Kolosszáh Miikor elhagytam a mozit, éjfélkor, s kiértem -a bourlievaTdra, percekig az volt az érzésem, hogy a filmben megyek tovább: az éjjeli bouTevard látképe adta ezt a perspektiva-csaJódásit. Ahogy itt sziniek és reklámok és érdekek ordítanak négyszögekben és háromszögek­ben, kubista összevágásokkail, veszekedetten koncentrált életakarattal, érdiek]ekek a síkba és tömegformák a térbe, s az egész fölött lila és sárga fényekkel süvöltys az idő a maga méne-tekel jeleivel: ez még a volt, sőt ez már a film volt, az Uj Város, annak egyik első utcája, örök utcája, a világ egyik Fő-utcája, a boulevard. Bennem, aki vidéki vagyok, mündilg homálj’os tisztelet élt a FŐ-uicák iránt. A öőoséd Fő-utcát ugyanúgy tiszteötem, mint a párisit Egyidőben miujtetn ember eCUjiszi, hogy minden ut Romába vezet- Később, nyuglalan éjszakák után, kezdi sejteni, hogy minden ut a semmibe vezet. Még később, nyugtalan nappalok után, kezdi sejteni, íhogy teljesen vurst, hová vezet az ut, a fontos, hogy esemény dús tegyen, amíg megyünk rajta. A boulevardon például érdemes járni. Lehet, hogy nem jut el sehová az ember, de amiig eljut odáig, az teganább érdekes. Járás köziben, a bou’s-vard egy sarkán, ■leülök egy kávéház fütött ferrasszán és féMiroui, amit látok. * Ha jobbam megnézed, rögtön látod, hogy az emberek a boUlevardom nem járnak, ha­nem versenyeznek. Csupa atléta. Sikfutók. Egy ur kilép egy üzletből, s százmétemes ®iik- 1 futást rendez a legközelebbi autobuszrmeg­és rámu ásson a háborúra: az uniformizált, meg- kö ötl névleien emberre, a „hősi halálnak" bauá is j személytelenségére, erre az egé.^z reméuyielen do- bá ózásra és gépi önkényre, mely megadta, hogy ezeket az eljövendő filmeket lá'hassák mindazok, akik fel ej eni tudják, hogy csak a gépi véletlenen mull, hogy nem haló tak. állóig. Brávó, eíiső tett. Egészem jó Időt (Futott. Sétálót nem uáiok seho’i. A versenyzők általá­ban kis lávokat futnak üzlettől uzlotig, né- mei.ycik sulyokkal a hónuk alatt. Két ur talá-lk-öz/k: staféta. Sietve egymás kezébe nyomják az aktaláskáí, a másik fut a cél felé tovább. Tempó, Dupontl Vigyázz, mórt te­maradsz! Mi lesz, ha más taőá/|ja fői a zöld fogpasztát, s nem te? Elgondolni is rossz. Egy rnagasugró helyből felugrik egy autó­buszra. A formája szép volt, de az eredmény gyenge. A kirakatok előtt csupa diszkoszvető áll, óriási vágy-sulykokkal a kezükben, amit sze­relmének a célba hajítani. A koldusok marat honi koldulást rendeznek. (Negyven- öivem fcl'loméhöres koldulásokat látok minden­eiéi Föl, le, föl, te, vánszorog a nyomor, a boulevairdon át, az életen át, a Szirius^ és a Mars közölt. A koldus is versenyez. Kékesre fagyott csonka, meztelen lábát nyújtja a boulevard eilé. Itt nőm lehet csak úgy békésem koldulná, nyöszörögni. Tessék imuiafni. Tudni kell valamit * Ezen az utcán senki sincs otthon. Or­szágul. Az egész emberiség áthömpölyög rajta, miniden színben, minden céllal, minden céltalansággal. Nincs remiénytatenobb ábránd, mint itt randevút adni valakinek. Az az érzé­sem, hogy futó-járda gurul az emberek Iába alatt: nem ők mennek valahová, hanem a jár­da gurul velük valahová. Veszélyes rálépni, isten tud/já, hová visz? Lehet, hogy körbe- me;gy az egész. A Boulevard St Martin végén •megfordul az egész járda s rágurui az em'be- Teíklcel a Boulevard-Capucinesire. Csakugyan, ezt a vigécet láttam már egy félóra előtt. Ezt a perzsa grófot is. Ezt a sánta nőt. Ha ráállok a járdára, hová visz él? Tulajdon­képpen hová akarok menni? Most a boute- vand des Italiensen vagyok. * Valahol lázadás történt, egy kerék meg­lazult, a szerkezet megállt. Egy pillanat alatt minden mellékerecske, csakúgy, mint a fő- véna, megduzzadt pattanásig. Még egy perc és szétpattan, megszakad. A rendőr kinyújtja gépiesen két karját, mint a pojáca. Egészen biztos, hogy zsinór lóg az ülepébő!, mint a paprikaíjamcsinak: azt kell megrántani, hogy szétcsapja a karjait. Fantasztikus pillanat. Valahol fellázadt egy autó, megakadt az ut közepén, már elakadt tiz autó, már száz, már ezer. Ha tiz percig igy tari, tízezer. Az út­test killomélertávlatokban fekete jármüvek­től. Kern egy gombostűt, aminek mégis értéke van itt, sokkal kevesebbet: egy embert sem lehet leejteni a földre. Minden megállt. A nap elborult. Egy motor megunja, föli’ázad, tülkölni kezd. Rögtön felel tiz, száz, ezer. Bőgve, mint a íenevadak. Utat! Helyet! Vonitanak a tulkok, egymást hívják, bőgve panaszkodnak. Mi lesz, ha kitörnek? A vörös lámpa kigyullad az utca fölött, mint egy égi jel. A zsinórt meghúzzák, a rendőr összecsapja karjait. A dagály hullá­mozni, apadni kezd. IFöT.étegv-elk: még v egy perc, s elönti ezt a sziklát, amin elég szkep­tikusan ülők, mint Peirseus, Szemben a falon két plakát Az egyik Első szlovák ékszer-, arany- és eziisteár Tulajdonosok 8 F2t®$TBG TESTVÉREK Gyár: Bralislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihálykapu 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a ko befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5®/0 engedményt kapnak Tavil ásókat azonnal eszkőzlünk PÁRISI NAPLÓ írja: MARÁI SÁNDOR — Séta a Fő-utcán —■ ____ "»l" r Éks zer, arany- ezüstáru tradiciós kvalitásban Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Kalászkapu utca 2. szám. 1327 december 4, vasárnap. ©gy szappan, átmérője 20 m2. A má«iik a kommunisták tizeiméit leplezi le. A komanu- nitetaivezér bundában áll, cilinderrel, s azt a 400 millió frankot számolja, amit Krasszin hagyott az örököseinek; a szegény munkás ezalatt betegen ül hideg otthonában, s egy vékony és szálkás halat eszik. A két plakát közül az egyik a tisztaságra, a másik takaré­kosságira és hazafias érzésre 'buzdít Mlnda- keltő oly szuggesztiv, hogy elfordítom a fe­jem, mert érzem, hogy még tiz. perc, s kény­telen teszek megmosdani. * Le Journal. Le Marin. L’AvemiT. Paris Marinad. Petit Párisién. Le Ga-uTiods. Figaro. Le Temps. L’Oeuvre. Quotid/en. HusmanWé. Le Petit BÍeu. Débats. Rumeur. Populaön©. Comoedia. Paris Soir. Petit Journal. Volonté. Iribarté. Action. Ere nouvellie. Information. Echo de Paris. L’Homme Libre. La Victoire. L© Peiuple. • Le Rapped. Excelsior. Le Soir. L’Infran. Paris Midii. Rirnüdd ... riimidi... Az egész egy nyoteéves gj’erek kezében. * Álba harisnyája. Ember, nem érted? Mire gondoi’sz. Hová mégy? Mi van a szived­ben? Mit szereimé1 ? Mit gondoltál ki negy­venezer év alatt? Szerencsét.ten, mi van ■ lábadon? Még nem tudod? Négyezer lámpa ordítja feléd: A 1íba harisnyája! Csak az övé. Az ad meleigef. áll tüzet, vizei, poklot, kén- követ, izzadást, idők fengeíeges máriását, •enyészet'férgeit, a pokol lángjait, s az örök­kévalóságban sem kap lyukM. Ezt hordják Dekobra, a pápa, Léon Btem, M'sringuett. Hordja ön is, nincs többé hideg láb. Agya tiszta lesz, munkája eredménye megsok­szorozódik, gyermekei örömet fognak szerez­ni önnek. • Látom az állványokat, Adolf Zűrkor állványait, a boulevard közepén, ahol 3. világ legnagyobb moziját építik. Ricsén gyakran mondták valamikor rosszmájú öregebb em­berek: „Nem hisszük mi, hogy ez a kte Zuckor fogja valamikor megépíteni a világ legnagyobb moziját PárisJban a Boulevard des Capucines-en.“ Akik igy jósoltak, azok most persze sírhatnak. A mozii már készen is van, a világ legnagyobb mozija. Itt áll a bou- le var dón. Zuckor fia igazgatja, az uj kis Zuckor. Nem szép ez? Happy end. * Itt van például ez a na’gyboulevard. En se szeretem. Meglepő, hogy milyen keveset törődik ezzel. Barátnők közt. Milyen változáson mentél át, — Mit csi­náltál az arcoddal? — Hjszen előbb oly szepr lős, miteszeres és zsíros volt és most mennyi­re megszépültél, hogy tiszta az arcbőröd. Hát neked megmondom,, őszintén szólva te is rászorulsz, neked sem legjobb az arcod Az Iza kozmetikai intézetet, Bratislava, Sbefa- niková 19. többen ajánlották és tényleg röv;d kezelésük után már olyan jő eredmény volt, hogy magam is meglepődtem. Nem is hit­tem volna, hogy oly könnyen szabadulok régi areliibáimtól. Most már csak Iza toilette garni­túrát használok Kcs. 47.-ért és mondhatom rendkívül meg vagyok elégedve. Ajánlom, ke­resd fel rögtön az intézetet, a te archibáid, is keze’ésre szorulnak. Tudod, hogy a távolság miatt lehetetlen­ség kezelésre bejárnom. — Az intézet mindenfelé küld irtodén archibára megfelelő garnitúrát, pontos utasí­tással, utánvétellel. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra .................................Kcs 37.— Sz eplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37.— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77,—< Bőrujitó garnitúra 4 perc alatt le­hámlasztja a bőrt s olyan lesz, ntot a? üde ory»rr~• ’ ’ 'nyé . . Kcs 120.—* Hajtalanitó ganritura 1 perc alatt leveszi a halat ennél jobb 20 év múlva sem lesz............................Kcs 37.—* Kebelápoló, fejlesztő garnitúra . Kcs 120.—* Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépit................................Kcs 77.—• To ilette garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Ita kozmetikai intézet Bratislava, Stelanikova 10., II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom