Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-04 / 277. (1611.) szám
1927 <?ceemboT 4, vasárnap. 5 Szocialista pártok koüresszusa a szociális biztosiíás védelmére A csehszlovák és német szociálefeitiafcrafa párt Januárban ; esyflites ttiafető koniresszust rendez Prágában Prága, december 3. A csehszlovák ós német szociáldemokrata párt előkészületeket tett egy csehszlovákiai szocialista kongresszus cgybeliivására. A kongresszuson a II. Internacionálo tagjai vesznek részt cs pedig a csohszlovák, a német, a magyar, a lengje! g és a ruszin szocialista csoportok. A kongresszust valószínűleg januárban tartják meg Prágában s fő programpontja „a reakció ollcni közös harc megszervezése” és a szociális biztosítás novellája elleni akció megindítása. A nemzeti szocialista párt és Stribmy szláv nemzeti szocialista pártja, mint akik nem tarjai a II. Iníernacionálonak, nem vesznek j részt a kongresszuson. A szocialista akció tulajdonképpen csak a csehszlovák ós a német j szociáldemokrata pártra szorítkozik, mert hiszen például csehszlovákiai magyar szocia- ; lista párt nem is létezik. Ennélfogva a kongresszusnak csak agiíativ jelentősége lehet, | Karácsonyi pongyolák Csodás meleg tnosoil&ne.ból KC 39, — ideális nehéz dublébiM Ke 93.elegáns mosó birsonvbiM ste 9©«— csak Eisnemél Praha, JindfíSska 20 Postai megrendeléseknél a melles csip6bőség megadandó i ■■mim ji— Kéül ffildSzheiük ások a hontalanon, akik mm tudnak magyar, román, ram jugoszláv útlevelet szerezni A ístfelsföSJ kSzisazsafflsl ürisás űenfése egy bontalanséil fiáyüen Szlovenszkó, december 3. , (Saját tud*ésitónktól.) Az állampolgársági küzdelmek frontján sok derék magyar •ember vérzett, olyanok, ajtók évtizedek óta dinek ezen a területien. Mikor a legfelsőbb közigazgatási bíróság meghozta ismeretes döntésiét a községi törvény illetőségi szakaszainak magyarázatáról és akkor mindenkitől, aki illet őségért folyamodott, azt kezdték követelni, Ihogy igazolja a községi kötelékbe valló felvételét: seregestül idegennek nyilvánítottak mráKtenkát, aki 1910 január elseje előtt illető séfet nem szerzett A háború előtt olyan természetes volt mindenki előtt, hogy a® iiHetősőged 'bárki hallgatólag megszerezheti bármely községben négyévi otllalkással és a község termeihez való bármily alakú hozzájárulással, hogy senki sem törődött azzal, hogy szerepe1-© az illető község polgárai ©arában és a község kötetekében. Ezek nagy része azután „idegen" lett ott is, ahol régen letelepült ós évtizedeken keresztül tartózkodott. A mécseini- k-ok, rendőrségek szorgalmasam felkutatták őket és így az illetők felhívásokat kaplak, hogy hatvan nap alatt — sokszor rövidnbb terminuson beiül is — váltsanak ,.kü’i?öidii“ uttevelet és ennek alapján kérjenek tartózkodási engedélyt. Persze a legtöbb nem tudott külföldi útlevelet váltani, mert eihbez külföldi illetőségi bizonyítvány szükséges. Már pedig sem Magyarország, sem "Románia, sem Jugoszlávia egyetlen községe sem hajlandó illetőségi bizonyítványt adni senkinek sem, aki onnét évek sora óta inár elszakadt és községi illetőségét kifejezetten lenn nem tartatta. így járt D. József munkás is, aki anár IDŐS óta egyik délszloveniszkói magyar városiban él családfával együtt. Felhívták, váltson külföldi útlevelet családjával együtt, aminek persze nem tudott eleget lenni, mert nem kapott romániai ilítetőségü régi községében illetőségi 'bizonyítványt és ennek következtében útlevelet. Az ottani állam rendőrség beidézte és hasztalan védekezett a szegény ember: az 1903. évi VL t.-c. 15. szakasza alapján elítélte kihágásért négynapi elzárásra. D. József nem tudott bélénjmgodni a szerinte igazságtalan Ítéletbe és az ellen fellebbezett a pozsonyi zsupáni hivatalhoz, mivel pedig az is helybenhagyta az elsőfokú határozatot, tovább apellált; a szlovén,szikói teljhatalmú rninisztóriumhoz, ahol szintén jóváhagyták az Ítéletet. Ez ellen élt panasszal a legfelső közigazgatási bíróságihoz. A hircság ítélete A legfelső közigazgatási bíróság Schulz dir. tanácselnök vezetése alatt megtartott nyilvános tárgyalásán a közigazgatási hatóságok határozatait m egs oarni i sí te tto. A legfelső közigazgatási bíróság ítéletében kimondotta, hogy a 215-1921 számú kormányrendelet, mely a külföldiek útlevél- kényszeréről szól, erre az esetre nem alkalmazható, hanem csak azokra, akik útlevéllel kezükben lépik át a határt. Már pedig a panaszos nem lépte át a határt, mert beigazolMunkács, december 3. (Saját tudősi- tónktói.) A kiutasított Szabó Lajos munkácsi rom. katolikus esperes sorsáról hosszú ideig nem érkezett semmi pozitív hír, leszámítva azokat a kósza és ellenőrizhetetlen híreszteléseket, amiket semmiképpen sem lehe- | tett pontos értesü’ósnek venni. Most auten- ] tikus források alapján a következőkben számolhatunk be Szabó Lajos kálváriájáról: Kiutasítását követő másnap a románok Halmiban ideiglenesen átvették Szabó esperest az őt kisérő munkácsi detektivektől. Ezt az ideiglenes átvételt úgy tudták keresztülvinni az itteni hatóságok, hogy a kiutasítást megelőzően néhány nappal leküldték Halmiba Orémus nagyszőllősi szolgabirót, aki a román hatóságokkal előre megtárgyalta az átvétel ügyét. A halmii átvétel után Kolozsvárra vitték Szabó esperest az ottani szigurancafő- nökségre kihallgatás végett s e kihallgatás eredménye az lett, hogy nem ismerték el Szabó esperes romániai illetőségét, ami természetes is, hiszen már huszonöt esztendeje lakik a mai csehszlovák területen s romániai illetőségének elvesztéséről Írásbeli bizonyítványa is van a i elrendelték Csehszlovákiába való vissza- toloncolását. A román hatóságok visszakisértették Szabó esperest Halmiba, hogy visszaadják a csehszlovák hatóságoknak. Csehszlovák részről azonban semmiképpen sem voltak hajlandók a visszavételre s amikor itt újabb intervenció indult meg a kiutasítás hatálytalanítása vagy legalább néhány napra való visszalérhe- lésének engedélyezése ügyében, Blecha rendőrfőbiztos, a munkácsi rendőr- biztosság vezetője személyesen utazott le Halmiba. A visszavétel meghiúsult és Szabó Lajos négy napos baímii veszteglés után visszautazott Szatmárra, ahol most, mint a püspöki udvar vendége, várja a sorsa jobbraforduiását. Az eddigi intervenciók tehát hiábavalóknak bizonyultak, Szabó Lajos kálváriás, magyar sorsát nem bírták jobbraforditani. A köztársasági elnök irodájától az elnökhöz intézett távirati kérésekre az a válasz érkézett, hogy az ügyet továbbították a belügyminisztériumhoz. A belügyminisztérium pedig az ügyben eddig még —~ hallgat. tan 1908 óía tartózkodik a mai Szlovojiszkó területen és nem is volt szándékában a határt átlépni. Tehát nem tekinthető idegennek. Az állaimiremdőr súgnék ez az okfejtése tehát, nem helytálló. De helytelen a megekefása abban is, hogy azért mondta ki bűnösnek a kihágás elkövetésében, mivel nem igazolta, csehszlovák állampolgárságát A rendőrség és az összes felettes hatóságok figyelmen kívül hagy ták annak a mérlegelését, hogy a panaszos mindent elkövetett az útlevél megszerzése érd őkében, de ez neki rajta kívül álló okok miatt nem sikerült. A panaszos jóhiszeműségét Itóteógtetettül igazolja a birtokában volt régebbi községi ihletősé-gi bizonyítvány, melyet K. városától kapott, amely ugyan az 1920. évi 286. sz. törvénynek nem felelt meg, de ennek alapján |óhiszomiten tarthatta magát csehszlovák állampolgárnak. A panaszolt határozatnak az a megállapítása, hogy D. József nem tudta igazolni állam polgárságát, világosan ellenkezik a törvénnyel. Nagyon érdekes a bírósági Ítéletnek a bűnösségre való megokalási része is, melyben megállapítja, hogy a bűnösség kimondásé* nak elengedhetetlen kelléke a rosszhiszeműség, arai a jelen esetben nemcsak nem igazolható, de egyenesen annak az ellenkezője állapítható meg, miivel a panaszos teljesen igazolta bűn telén voltát. Ezt az ítélet kiszabásánál feltétlenül tekintetbe kellett volna venni a vádlott javára, ez pedig nem történt meg. A panaszolt hivatalnak nem állott jogában az ügyet büntető kihágási útra terelni. A legfelső közigazgatási bíróság itétele szerint helytelen az eljáró rendőri hatóságnak az 1903, évi VI. törvénycikkre való hivatkozása is, mert erre az esetre nem ez a törvény, hanem az 1903. évi V. törvénycikk rendelkezései vonatkoznak. Ezen az alapon a panasznak helyt adott a bíróság. A magyar káíváriázck Sok ilyen büntető e-set zajlott te az utolsó esztendők alatt és csak az állampolgársági novella óla állott be némi szélcsend az állaimpohgiáirsági küzdelmekben. De igen sok helyen és igen sok magyar embert kezelnek ma is „idegeneknek" a csehszlovák hatóságok, akik évtizedek óta itt laknak. Ilyen „idegenek" mindazok, akik 199íi január elseje után költöztek erre a te- > rületre, mert ezekre a lex Szcnt-Ivány— Déror nem vonatkozik. Ezeknek mind külföldi útlevelet keltene váltaná ok, ha ez egyáltalán módjukban állana. Ma állam nélküli állampolgárok. Ezt a fonák helyzetet maga a csehszlovák kormány is belátta, amikor előterjesztette az uj u tlev éltörv én yjavas!atot, amely most van parlamenti tárgyalás alatt. A 'legfelső közigazgatási bíróság ítélete nemcsak jogásza szempontokból orvosolja a magyarság terhére elkövetett sérelmet, hanem emberi nézőpontból is igazolja ennek a bíróságnak ©melksdettebb és tiszte trlbb fel- fonását. Kívánatos véna, ha az afeöfoku hatóságok megszívlelnék ezt a döntést.---------—----------------"> Kit ünően beváltok ^ITsTTFIÍ Khenma fáthaláz Köszvénj Illeg- és tabletták ischlas Fejfájás és merüléstől száraz betegségeknél. Gyors és but">s hatás. — Teljesen ártalmatlan. —- Kérdezze mey orvosát — legyen mév ma ki.sér- etet — Kapható az összes gyógyszertárakban. Ara 10.— és 25— K . — Lerakat: ^LBrauner gyógyszertár, Praha 1 .Pfikopy 37/a.^ ©nubeírközponti világrendben, nem akar föl- ibomlaiDi, inain akarja lényegét elveszteni. És fedliarsan a nevelés — görcsös, ikinot oredblü tütaikozás — elhárítás és kidobás. A nevetés görcséinek rövid kánja árán megszabadulunk, kilökjük magunkból a képzetet amit értelmiünk képtelenségrnek ítélt. Minél képtelenebb a dolog, annál nehezebben esik ki — annál erősebb, hosszabb a nevetés Utána megnyugvás következik, de kői árit sem az a zsong!tó, altató, békítő, ami a sdráisl szokta követni. Figyeljék meg: átröhőgötl órák után elégedetlenüi, morcosán nézünk körül, .mikor magunkra maradiunk (azt már Bergson mutatta ki, hogy a nevetéshez társaság kiéli — csak a bolond nevet magában) nem tetszik a világ, szerelnénk válíoztatni rajta, jobban -helyezkedni el, megváltoztatni a körülményeket. Egy ismerősöm, aki ©okáig ült börtönben, egyszer szemrehányást tett nekem, araiért humoros könyvet küldtem neki -be> olvasmányuk Mit tudod te, förmedt rám, milyen szörnyű az, -nagyot röhögni a börtönben, aztán eldobni a könyvek ráeszmélni, hol vagyok — és szégyenkezni, hogy én nevei bem! Mert a ©Írás béke, megnyugvás, belein yunvás, hatói, nirvána, boldogság — a nevetés harc, ellenállás, szenvedés, étet. Ezéirt tagadjuk a sirás üdvösségét — ezért követeljük a nevetés kínját. Ezt akartam csak odasrugini neked, nevető bö’cs, azzal a fancsali ábrázatóddal. Vagy a nevetőt, vagy a bölcset dobd ki a szótáradból —- tegatóibb akkor, ha én is jelen vagyok. Egyébként jó vásárt kívánok neked! A:I*Kbfn-Cai>ah1airca tíOnlö máiMzése Prága, december S. Az alábbi grandiÓEue bü ©tetem döntötte cl a világbajnők sági mérkőzés sorsát. Aljeéhia a közópjátékban gyalogost nyer 8 a végjáték lignohr-íebb fajában, a hasíyarőgjáták- baa érvényesíti előnyét. ff 175. sz. játszrem Világos: Aljecliin Söé’: Capablanca Játszó'Iák november 29-én és 80-án t d2—dt, d7—d5 41. 3d2—d7, VbO—blf 2 e2—r4, e7—e6 42. Kgt—h2, Vbl—b8t 3. Hbl—cS, Hg8—f6 43. g2-g3, Da5—Í5 4. Fel—g5. IIb8—d7 44. Ve8—d4, VbS—e8 5. e‘3—e3. e7—c6 45. B-I7—d5. Bf5—f3 6. a2—a3. FfS—e7 46. h8—h4, VeS—b8 7. Hgl—Í8, 0-0 47. Vd4—bG, VbS—al 8. Ffl—d3, d5Xc4 48. Kh2—g2, Bf3—f6 9. Fd3Xc4, Í116—d5 49. Vb6-d4. ValXd4 10. Fg5Xe7, Vd8Xe7 50. Bd5Xd4, Kh7—g7 11. Hc3—e4, Ild5—Í6 51. n4—a5. Br6—a6 12 He4—g3, c6—c5 52. B<14—dó, Ba6—c6 13. 0—0, IId7-b6 53 B 15—d4, Bc6—b6 14. Fc4—a2, c5Xd4 54. Bdi—a4, K"7—f6 15. H13Xd4, g7—gG 55. Kg2—f3, Kf6—e5 16 Bal—cl, Fe8—d7 56. KÍ3—e3, hG—h5 17 Vdl—e2. Ba8—c8 57. Ke3—d3, Keő—d5 18. e3—e4, e6—e5 58. Kd3—c3, Kd5—-c5 19. Hd4—Í3, Kg8-g7 59. Bal—a2. Kc5—b5 20. h2—h3, h7—h6 60. Ba2—b2f Kb5—c5 21. Ve2—d2, Fd7—eG 61. Bb2—a2, Kc5—b5 22. Fa2Xe6, Ve7XeG 62. Kc3—dl, BaC>—döf 23. Vd2—a5, IlbS—c4 63. Kd4—e5, Bd6-c6f 24. Va5Xa7, Hc4Xb2 G4. Ke5—f4 Kb5—a6 25 BelXcS, Bf8Xt‘8 65. Kf4—g5, Be6-e5f 21. Va7Xb7, Hb2—c4 CG. Kg5—hG, Beő—Í5 27 Vb7—b4, Bc8-a8 67. f2—14, BÍ5—c5 28. Bfl—al, Ve6—c6 68. Ba2—a3, Bc5—e7 29. a3—a4. IIf6Xe4 69. KhO—g7. Bc7—d7 30. HíBXeő! Vc6—d6 70. Í4—Í5! g6Xf5 81. Vb4Xc4, VdGXeő 71. Kg7—IiO, fő—f4 32. Bal—el, He4-d3 72. g3Xf4, Bd7-d5 33. Ve4—cl, Ve5—f6 73. Kb6—g7, Bd5—Í5 j 34. Hg3—e4, HdGXe4 74 Bah—a4, Ka6—b5 j 35. BelXe4. Ba8—b8 75. Ba4—e4! Kb5—a6 36. Be4—e2, Bb8—n8 76. Kg7—h6, B'5Xa5 37 B?2—a2, Ba8—a5 77. Be4—e5, Baő—al 88 Vei—c7, Vf6—a6 78. Kh6Xh5, Bal— gl 39 \>7—c3f Kg7—h7 79. Be5—gő, Bgl-hl 40 Ba2—d2! Va6—16 8P Bg5—15, Ka6—bG (Nen :ó 40... Ba5X 81. Bf3XÍ7, Kb6-e6 a4 41. BJ2—d8miat'.) 82. Bf7—c7, A meccs utolsó épése. Capablanca nem folylaíta. Franoia és angol úri szabó 5L Prochaika Tm'Tr^ i ■ wr• . rrar^rnui, cwinjj.'j>i*scv»wii^nrarrua»»><u> tngMaiWBwnag— PraJia !„ Husovi Sí. a. A legutolsó és legmodernebb divat szerint dolgozik. Telefon 31590. II mm, mw >,mm< n jiwi i .1 in mim. .'i'H, 1 A hlutasffott Szil® Lalas SzaSmáron várta sorsa iliiilisil Románia sem haüandá eUsmzrn! Illsíiiéti! — Hfndsn Iniernencü eddig eredménnleieB