Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-04 / 277. (1611.) szám

1VZ7 december 4, ra*áruap. 'S'Kí^t7VU<^SR-HTmiST> 3 Chlorodont Természetesen szavatoltan klórnélkflll a pompásan üdítő fogpaszta megszünteti a kellemetlen szájbüzt Kis tubils ára 4*—, nagy tubus 6.— korona „Amiről nem sondoskodik a költségvetés, az mind a mi ügyünk" Holofa János képviselő kSltsi§vefésl beszéde — Rz őnkonnánvzatl fésültétek fizetnek rá a költségvetés aktivitására — Ilikor rentiezlk a régi nyugdiiasok ügyét? •fc Prága, december 3. Holota János dr. magyar nemzeti parii nemzetgyűlési képviselő a képviselőházban a költségvetési vita befejezése előtt tegnap dél­után a következő nagyszabású beszédet mon­dotta: Tisztelt Képviselőház! Az állam gazdál­kodásának és az állami élet egész struktúrá­jának tükörképét annak költségvetése mutat- , ja. Ebben van lerakva az állami élet minden­nemű megnyilvánulásának alapja. A csehszlo­vákiai magyar kisebbség helyzetét vizsgálva az állami költségvetés tükrében, azon elszo­morító megállapodásra jutunk, hogy ez évről- évre vá'fozatlanul siralmas és a javulás jelei egyáltalán nem mutatkoznak. „A magyarságról megfeledkeztek** Mi az állam költségvetésének vizsgálatá­nál azt keres-iik, ami reánk vonatkozik s azt látjuk, hogv amiről nincs gondoskodás a költségvetés­ben, amiről megfeledkeztek, az mind a mi ügyünk. Az évrőlévre előterjesztett költségveté­sek az uralkodó csehszlovák nemzetiség gaz- gasági, kulturális és politikai konszolidáció­ját szolgálják s e cél érdekében az állam in­téző faktorai óriási erőfeszitést és szívósságot fejtenek ki. Ezzel ellentétben a magyar ki­sebbség helyzetének konszolidálásáról telje­sen megfeledkeznek. Mi, itt élő magyarok a mindenkori kor­mányok szemében elintézett, elfelejtett, le- igázott, pusztulásra szánt náció vagyunk. El­ismert faji erényeink, minden lojális viselke­désünk dacára alsóbbrendű, nem kívánatos ©lem gyanánt kezelnek. Ezen mentalitás adja magyarázatát annak, hogy az állami költség- vetésben a magyarság életigényeinek fedeze­téről vagy egyáltalán hiányzik a gondosko­dás, vagy az uralkodó nemzetiség dúsan ho­norált asztaláról lehullott morzsákkal kényte­len beérni. Pedig a mai kormány a nemzeti­ségek kiengesztelődése jegyében alakult meg, a kormányelnök ajkairól a nemzetiségi egyen­jogúság megteremtésének szükségességéről mint kormányprogramról több Ízben szépen csillogó szavak hangzottak el. Azóta hosszú idő múlott már el a magyar kisebbség hely­zetének javulása szempontjából, azonban haj­szálnyi javulás sem észlelhető. A magyarság még mindig nem látja a fe­léje nyújtott kezet, csak a rája folyton újabb és újabb sujtásra kész öklöt. Hodzsáék „magyarbarátsága** Undorító munka folyik a magyaroklakta széleken. Amikor Hodzsa miniszter ur a világ felé fordulva harsányan elitéli a lélekfogdo- sás inferióris eszközeit, ugyanakkor pártja egész apparátusával végigszáguld a magyar vidékeken és a lélekvásárlást nyíltan csinálja. Szolgálatába vonja az államosított jegyzői kart és az államsegély révén függőségi hely­zetbe került tanítók táborát. Az agrárpárt magyar szárnya hivatalos magyar pártorgánu­mának, a Népújságnak minden betűje csak úgy csöpög az osztálygyülölet és a fenyegeté­sek szellemétől. Hihetetlen fogásokkal és ígé­retekkel és mézes-mázos szavakkal igyekszik hozzáférkőzni a meggyötört magyar nép leiké­hez, de nem azért, hogy megmentse, azt, hogy sorsán segítsen, hogy egyenrangú polgártár­sává tegye, hanem azért, hogy csakhamar morzsákká zsugorodott nagyképü Ígéretek és előnyök felkínálásával lelkének, magyar meg­győződésének megtagadására bírja, hogy az­után fajtestvéreitől elszakítva, játszva kivet- kőztesse abból a kevésből is, amije van, hogy visszavonást támasszon saját vérei között, hogy meghasonulva, leszegényedve, elerőtle- nitve, engedelmes eszközévé váljék az elnem­zeti eniíés céljából. Nem válogatnak az eszkö­zökben. Elvük a divide et impera és az elégü- letlenség szitása a lazítás határáig s a mate­rialista szellem felébresztése a nép körében a nemzeti szellem és a nemzeti ellenállás le- gyöngitése céljából. Nem veszik észre nagy buzgalmukban, hogy látszanak a tűzzel. Nem veszik észre, hogy ezen metódussal egyene­sen a kommunizmus malmára hajtják a vizet. A Hodzsa—Csánki-párt agrár bolseviz- musával kitermelt elégülctlenek alkotják ma a kommunista párt tömegének nagy részét. Mindenáron a magyar pártokat akarják megsemmisíteni s míg minden figyelmüket erre koncentrálják, körülöttük szépen felnö­vekedik a kommunista erdő, melynek palán­táit akaratlanul is ők nevelik fává magyar községeikben. Ha későn jön a feleszmélés, siralmas lesz az. A költségvetés aktivitása Parlamentünk szabályai szerint a költség- vetés igazi érdemi tárgyalása nem a plénum- ban, hanem a költségvetési bizottságban tör­ténik. Ott mondják el az egyes szakminiszte­rek expozéjukat, ott teszik meg a vitában fel­hozottakra észrevételeiket, úgy hogy a képvi­selőház vitája a kávéőrlés műveletévé alacso­nyul, amelyen a miniszter urak még megje­lenni sem tartják szükségesnek. Minthogy a magyar kisebbség parlamenti munkásainak képviselete nincs biztosítva egyetlen bizottságban sem, arra vagyunk kényszerítve, hogy az ott elvégzendő munkát itt a plénumban tegyük meg és a költségve­tést a korlátozott beszédidő szűk keretein be­lül most bíráljuk el. A pénzügyminiszter ur minden igyekeze­te oda irányul, hogy a külföld közvéleményé­re való tekintettel aktív költségvetést állítson össze. Az előttünk fekvő jövő évi állami költ­ségvetést is sikerült úgy összeállítani, hogy az 25 millió bevételi többletet mutat ki. Ez azon­ban csak látszólagos, mivel egyrészt, ha figye­lembe vesszük, hogy az egyes adókból elő­irányzott bevételek 30 millióval felsrófoltat- tak, másrészt, hogy az 1927. évben előirányo­zott, de be nem folyt jövedelmi hátralékokat jelen költségvetésnél figyelmen kívül hagyja- Úgy hogy ezek figyelembevételénél a költségvetés csak szerkezetileg aktív, de lényegileg passzív. A pénzügyminiszter nyilatkozata szerint az 1926. évi költségvetés is aktív és reális volt s a költségvetési év lezártával a zárszám­adások szerint mégis 1.2 milliárddal több volt a kiadások összege az előirányzottal szemben. Az önkormányzati testületek kiadásai A pénzügyminiszter ur, mint rendesen, most is különös előszeretettel hivatkozik az önkormányzati testületekre (községek, me­gyék stb.) és az állami háztartással összeha­sonlítva utal arra, hogy azok kiadásai folyton nőnek, igy az 1927. évben 1 egész milliárdot tesz ki a növekedés, mig az állami kiadások ezzel szemben apadnak. Ezen megállapítás nem szolgál érdemül a pénzügyminiszter ur részére, mivel ebből csak az tűnik ki, hogy az állami feladatok nagy részét a pénz­ügyminiszter ur az önkormányzati testü- letakre hárítja, amelyek a háború során lerongyolódott in­tézményeinek és megnövekedett feladatainak ellátására óriási áldozatokat kénytelenek hoz­ni. Innen származik kiadásaiknak ily nagy emelkedése. A pénzügyminiszter ur csakis az állami gazdálkodás rendbehozatalára gondolt, ellenben a községeket magára hagyja, sőt eredményes gazdálkodásuk . lehetőségét egye­nesen gátolja. Hisz csak a közelmúltból vett példára utalok, amikor is a motoros jármüvek után fizetett adót a községektől megvonta, úgyszintén a forgalmi adóból élvezett eddigi részesedést is. Nekünk, adófizető polgároknak egyformán fáj, ha az állami kiadások, avagy a köz­ségiek emelkednek, mivel mindkettőt egy zseb, a mi zsebünk fizeti. Ajánlatos lenne azonban, hogy a pénz­ügyminiszter ur hagyjon fel már a községek­kel szemben táplált averzióval és siessen köz­ségeinek segítségére, nehogy pénzügyileg tel­jesen elmerüljenek, — mert akkor az adófi­zető polgároknak kevés vigaszul szolgál majd az, hogy az állam háztartása azonban javul­Köztudomású, hogy legtöbb állami üze­münk passzívával dolgozik. Határozott m rossz benyomást tesz, hogy a köztársasági Elnök urnák felajánlott lánai állami birtok is 369.995 korona ráfizetéssel kezeltetik. Sokba kerül a hadsereg A nemzetvédelmi minisztérium költségvetése az, amelynek kiadásai minden évben emelkedő irányt mutatnak. A jövő esztendőben ismét 30 mil­lió koronával költ többet a fegyverkezésre. Az egész állami költségvetés 18 százaléka hadügyi ki­adásokra esik. Ezzel szemben a nagy angol világ- birodalomnál csak 2.5 százalékot adnak e célra. Joggal kérdezhetjük, miért van szüksége a köz­társaságnak ily nagy hadi felkészültségre? Hisz & szomszédos Németország, Magyarország, Ausztria a békeszerződés folytán teljesen leszerelt. Ezen ál­lamok hadsereget nem tartanak fel, csak a belső rend biztosítására szükséges jelentéktelen milí­ciát. , Különösen hangzik, hogy j Bones k'iil ügy miniszter ur, a népszövetség le- ! szerelési bizottságának elnöke s ezen minő- ! ségbon a leszerelés eszméjének a legnagyobb ; propagálója, ugyanakkor azonban saját hazá- í jóban a leszerelt szomszédai dacára, az álltaid- ! nos hadkötelezettségen nyugvó, áléig fellegy- 1 vérzett hatalmas hadsereget tart fenn. Semmivel sem indokolt a méregdrága hadse­reg fentartása és a belső rend fentartására untig elég lenne 25—30.000 emberből álló zsoldos had­sereg létesítése. Ennek folytán felszabaduló 1 milliárdnak államgazdasági, és kulturális célokra való felhasznál ásónak áldásos hatása felmérhetet­len értéket jelentene. Aüampcigái'ságnéiküli katonák Védtörvényünk egy embertelen intézkedést, tartalmaz Ugyanis mindazon állampolgárságnál ku­li egyéneket, akiknek idegen állampolgársága vi­tás, de a köztársaság területén bírnak lakhellyel, épp úgy kötelezi katonai szolgálat teljesítésére, | mini; saját állampolgárait. Az állampolgári jogokból teljesen kizárja, i mint idegen állampolgárokat tartja nyilván, véráldozatra azonban kötelezi őket. Kirívó példa gyanánt szolgál erre az olmiützi katonai börtönben Lecián golyójától a köteleeség- teljesités közben hősi halált halt fajt est vérünknek, Kiss Ferencnek az esete, aki életét áldozta fel azon köztársaságért, amely sem őt, sem szüleit állampolgárának nem fogadta el. Hűséges szolgála­tát, áldozatul dobott fiatal életét, azt elfogadta a köztársaság, de kenyeret, szavazati jogot, közönsé­ges útlevelet, azt nem adott neki. „H kSzlsazsafási reform: szabadságjogaink megnyirbálása" A belügyminiszter ur expozéjában kijelenti, hogy a belügyi igazgatás teljesen kielégítő és hogy azzal meg van elégedve. A miniszter ur meg lehet elégedve, mert a reszortjához vágó s ezidén ho­zott törvények teljesen az intenciójának megfele­lőek. A közigazgatási reform, a centralizáció és a bürokratikus elv mestermüve, tető alaU van. A rendőri uralom most az egész vonalon már bizto­sítva van. A községi önkormányzat lerombolva. A belügyminiszter ur kinevezett mamelukjai a vá­rosi, járási és tartományi képviselőtestületekben elfoglalhatják helyeiket, a községek — törvényi­leg lóvén kötelezve rá — megépítik a járási hiva­talok részére a szükséges palotákat és ingyenesén azok rendelkezésére bocsátják. A rendőrségek minden fontosabb helyen államosítva vannak. A csendőrsóg el van látva mindennel, sőt most uj, modern revolvereket és ezenfelül még hosszú kar­dokat is kap. Életbelépett az állampolgársági- tör­vény és az állampolgáirságuélküliek kérelmeit pe­dig maga a belügyminisztérium tartja kézben s úgy intézi el, hogy „elsősorban az állam érdeke érvényesüljön". Ezek szerint nyilvánvaló, hogy a belügymi­niszter urnák nincs oka elégedetlenkedni. Annál nagyobb okunk van azonban nekünk, magyar ki­sebbségnek. Nekünk a közigazgatási reform szabadságjo­gaink megnyirbálását, az Önkényuralom meg- szilárditását, az önkormányzati jogkörünk meg­nyirbálását jelenti. A belügyminiszter ur büszkén jelenti ki, hogy Európában a köztársaságnak van a legmodernebb rendőri szervezete. Ezen kijelentése helyt állhat a történelmi országokat illetőleg, de szlovenszkói viszonylatban szatirikusán hangzik. Szlovenszkón ugyanis a csendőr az ur. Csendőr- és rendőrura­lom van, amit lehetne középkori jelzővel aposztro­fálni, de modernnel semmiesetre. xMmsm xxxxxxxxxxx xxx xxxxxxxxx X X X X X X X X X X DISTOL KÉTELYKOR ELLEN Kapható minden fvőgyszerfárban csalt állatorvosi rendelésre A iöldm. min. 88982-IV. b. 1927 sz rendelete értelmében a DISTOL árának felét az állam megtéríti Fólerabat: HEDICA, Bratislaoa X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx A központi hatóságok előtt nem az a mérvadó, amit a jegyzők, járásfőnökök és egyéb első­fokú hatóságok mondanak, hanem az, amit a csendőr mond. Ez szent és megmásíthatatlan. Színtiszta magyar vidékeken magyarul egy kukkot sem értő csend­őrközegek eszközük a kihallgatásokat, végzik a nyomozásokat és adják ezek alapján a szent és sérthetetlen jelentéseiket. Hogy ezen jelentések ily körülmények között milyen tárgyilagosak, az neon fontos. A magyar lakosság ki van szolgáltatva teljesen a csendőrségnek. Ezen nincs segítség. A nyelvtörvény végrehajtása A nyelvrendelet már több, mint egy éve élet- belépett, de csak papíron. Fáradjon le, Belügymi­niszter Ur, egyszer velem valamelyik színtiszta magyar vidéken fekvő hivatalba és próbáljunk be­adatni egy magyar kérvényt valamelyik magyar polgártársunkkal a járásfőnökséghez, meggyőződik róla azonnal, hogyan fest gyakorlatban a nyelvtörvény. Mindenütt csak szlovák nyelvű eüntézvényt kap a magyar beadványra. A cenzúra Elviselhetetlen az a szigor, amellyel a cenzúra kezeli a magyar sajtónkat Egyik elkobzás a másikat követi. Zooh püspök ur & ÍTstgai Ma­gyar Hírlap szigorú megrendszabályozását sür­geti a legutóbb tett nyilatkozatában, amelyből megismerhetjük a hivatalos köröknek a ma­gyar sajtóval szemben táplált ellenszenvét. Hogy a eajtócemzura a szabad véleménynyilvá­nítást milyen béklyókban tan:*, arra élénk fényt vöt a hivatalos statisztika, mely szerint. 1927. év január 1-től október 27-ig 1522 eset­ben törtónt lapelkobzás, még pedig 689-eel több esetben, mini a tavalyi évben. Még jel- . lemzőbb azonban az, hogy ezen elkobzások el­len beadott fellebbezéseknél csak 1 esetben volt az elkobzás teljesen hatálytalanítva és 5 esetben csak részben. A magyar d ákalapok keze’ése Az iskolaügyi költségvetés bírálatát már e’vé- gez’ék képviselő’ársaim, én csak egyetlen sérelmes esetben kívánom felh'vni a kormány és a magyar közvélemény figyelmét. Tudvalevő, hogy az elhunyt magyar főur csesztei birtokának, mint alapnak — melyet a főldmive’.ésügyi minisztérium kezel — egynegyed millió korona évi jövedelme 1000 és 700 koronás té’elekben főiskolai és közép’skoiai tanu­lók ösztöndíjaira fordittatik. Dacára, hogy ez magyar alapítvány, ebből magyar diákok mégsem részesülnek, Adjon kimutatást az iskolaügyi miniszter ur arról,

Next

/
Oldalképek
Tartalom