Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-28 / 294. (1624.) szám
tttft december 28, A magyar politika karácsonya Bethlen István miniszterelnök szerint a revízió felvetésére nem alkalmas az időpont — Apponyi Albert a magyar politika aktívumáról — Wlassics Gyula a kisebbségeknek hatékony jogvédelmet sürget Budapest, december 27. Bethlen István gróf magyar miniszterei- nők jelentős nyilatkozatot tett a Pesti Napló munkatársának a magyar külpolitika eredményeiről, a békerevizió lehetőségeiről s a magyar belpolitika és közgazdasági élet kérdéseiről. Az interjú lényegét a következőkben foglaljuk össze: A nemzeti eszme győzelme — Ko rmányra jutásom óta egyetlen törekvés hatott át, hogy ezt a nemzetet a maga lesujtottságából csak az öntudatos belső erőgyűjtés politikájával lehet felemelni. A politika, a társadalom és a közgazdaság minden erőmegnyilvánulását a nemzeti gondolat, a nemzeti felemelkedés szolgálatába kell egységesen állítani. — Csupa rom és véres szakadék volt az ország, amelyet az első nemzeti kormánynak át kellett vennie s hogy ebből a káoszból meg tudtuk menteni mindazt, ami az uj Magyarország kiküzdésének legfontosabb attribútuma, az csak annak köszönhető, hogy a nemzeti eszme szolidaritásának varázsa heroikus erőfeszítésekre késztette az országot. Az erőgyűjtés politikája hatalmas eredményeket szült. Gazdaságilag megerősödtünk, pénzünk értéke helyreállt, társadalmi-bajaink is szünőben vannak, az ország külpolitikai presztízse is megnőtt, sőt Magyarország barátainak jóvoltából uj fénybe is öltözött. — Külpolitikai téren továbbra is az marad a törekvésünk, hogy a nemzet tekintélyét emeljük és további megfelelő összeköttetéseket szerezzünk. Ehhez az első feltétel a hazai közvélemény külpolitikai nevelése. A békerevizió kérdése * — A békeszerződések olyan végzetet mértek Magyarországra, amely csaknem megfosztotta ezt a nemzetet minden életlehetőségétől. Hogy es ellen küzdünk, tiltakozunk, hogy igazunkat meg akarjuk értetni mindazokkal, akiknek sorsunk történeti alakulására befolyásuk lehet, az természetes s ezen még azoknak sem lehet megütközni, akiknek érdekei a mienktől eltérnek. Volt idő, amikor a külföldön ezt megértették. Sőt a szomszédos országok több jelentős államférfin részéről nem is egyszer hangzott el már a múltban nyilatkozat olyan irányban, hogy a béke revízióját nem tartják lehetetlennek, aminthogy a népszövetségi egyezségokmány 19. paragrafusa világos rendelkezéseket is tartalmaz erre vonatkozólag. Sajnos, azóta ez az álláspont megváltozott és ma Európa kabinetjeiben a teljes orthodoxia az uralkodó felfogás újból. Hangsúlyoznom kell ezért, hogy a békerevizió kérdése nemcsak az igazság feltárásának és a világközvélemény megnyerésének kérdése, hanem nemzetközi politikai probléma is. Minthogy pedig ezidőszerint a viszonyok egyáltalán nem kedvezők a revízióra, jóllehet külpolitikai helyzetünkben lényeges javulás állott be a múlttal szemben, az idő még nem érkezett el arra, hogy a békerevizió kérdését felvethessük. A magyar demokrácia Bethlen miniszterelnök nyilatkozatának további részében leszámol azzal a váddal, mintha a magyar kormányzat reakciós irányzatú lenne. A külföldi radikalizmus támadásai hitelt vesztettek minden külpolitikai tényezőnél. Magyarország a bolsevizmus szörnyű tanúságai után nem engedheti meg azt a luxust, hogy állami életét mások ízlése és utasításai alapján rendezze be. Az egyetlen ■járható ut az volt, amelyre mi léptünk. Fokozatosan vezettük vissza a nemzetet az alkotmányos élet szabad formái közé és lépés- ről-lépésre terjesztettük ki a demokratikus jogokat. A kétkamarás országgyűlés összeállítása a felsőháznak a társadalom minden rétegére és osztályára kiterjedő konstrukciója a legbeszédesebb emellett. Magyarországon feudális előjogok nem léteznek. A nagybirtok a földreformban vagyonának óriási hányadát adta le a szociális béke érdekében a haza oltárára. A kisgazdatársadalomnak a gazdasági és politikai kérdések eldöntésében döntő szerepe van. A jövőben az alsóbb néposztályok politikai befolyása az általános választójog révén csak gyarapodni fog. Magyarország s az utódállamok A belpolitikai kérdések után nyilatkozott a miniszterelnök a szomszédállamokkal való viszonyra és a kisebbségi kérdésre vonatkozólag is. — Szomszédainkhoz való viszonyunk nagyjából normálisnak mondható. Jugoszláviával ezidőszerint is folytatunk kereskedelem- és gazdaságpolitikai tárgyalásokat, amelyek kedvező mederben haladnak. Fájdalom, a kisebbségi jogok kezelése terén még általában sok visszásság mutatkozik s különösen a legutóbbi romániai események voltak alkal- : masak arra, hogy az Írott szerződések erejébe vetett hitünket megrendítsék. A Nagyvára- , dón és Kolozsvárott történtek mélységes fáj- l d&lmat váltottak ki a magyar nép leikéből. Ezen eseményekkel szemben egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedtünk, fentart- ván természetesen magunknak a jogot, hogy ha a helyzet úgy kívánná, megfelelő lépéseket tegyünk. — A közvélemény előtt ismét csak azt tartom szükségesnek hangoztatni, hogy óvakodjunk az időelőtti elhamarkodott lépésektől és én alig tudnám a felelősséget vállalni egy végig nem gondolt cselekedet következményeiért. A magyar magvetés nagy munkája megkezdődött ugyan, az aratás órája azonban még nem ütött. — Az igazság harcáról forró, szent várakozás napjait éljük ma s egy pillanatra se feledjük, hogy csak az összefogás és a mindent átfogó, szervesen alkotó munka vezethet célhoz. Apponyi karácsonyi cikke Apponyi Albert gróf a Pesti Naplóban ir vezércikket „Magyarország a mérlegen'4 okúméi. ösz- ezetfoglalja az elmúlt év mérlegét úgy belpolitikai, mint külpolitikai tekintetben. Belpolitikai szempontból megállapítja a szembeszökő aktívumot: az államháztartás egyensúlyának maradandó biztosítását és a pénz stabilitását. Ezzel szemben fenyegető passzív tételek állanak, amelyek a nagy gazdasági mii bizonyos hiányosságait és veszélyeit domborítják ki. Apponyi kívánja a következetesen végrehajtott takarékosságot. — Amíg a belpolitikai mérlegben csak íeltóteleeem ismerheti ét az aktív szol dót, sokkal kedvezőbb helyzetben van a külpolitikai mérleg felállításában. Az ország tekintélye emelkedik, nemzetközi súlya gyarapodik. Éhhel az eredményhez nagy mértékben hozzájárul a kormány stabilitása, és az a képessége, amellyel a nemzetet a pénzügyi szanálás térhetnek elviselésére feteoraík oktatni tudta. A némáét is a* energiának magysaerü példáját adta. ma már az európai közvélemény a kitartás és higgadtság erényeit is felismeri a magyar nemzetiben. A külföld relatív jóindulata — Az az emelkedés azonban nem jelenti valamely magas polc elérését — folytatja Apponyi —, 'hiszen nagyon mélyről kellett felemelkednünk. A relatív jóindulat még mindig a jóviselet, azaz a Trianonhoz való alkalmazkodás feltételeihez ram kötve s még ebben a szűk körben is csak akkor érvényesül, ha érdekeink, sőt a szerződésen alapuló jogos követelésemk nem ütköznek bele a háborúban győztes államok álláspontjába, vagy kívánságába. A fórumon ezt az álláspontot természetesen nem vallják 'be, de még mindig ez a szellem kiéért minden ügyünk elintézésében. Bizonyos javulás azonban ezen a téren is észlelhető, ha ez a javulás nem is áll másban, mint hogy a nemzetek szövetségében szabadabb a 6zó és sokakban már erősebb az igazság követelésének a vágya, mint volt a közelmúltban. Hogy ez a diszkrét haladás a gyakorlatban menynyit ér, arról az erdélyi optánspör további elintézésének során lesz alkalmunk meggyőződni. Az az általános tény, hogy még mindig erős ellenáram- lattal kell megkiizdenünk a trianoni terület körén ■belül is, nem vonható kétségbe. A kisebbségi kérdés és az állami szuverénitás Wlassics Gyula báró, a magyar feleőház és a közigazgatási bíróság elnöke, „A kisebbségi jog ée az állami szuverénitás" címen értekezik a Pesti Napló karácsonyi számában. Abból a konkrétumból indul ki, hogy a magyar külügyminiszter egy magyar állampolgáron elkövetett sérelem ügyében a román kormányhoz fordult. Megtette ezt Anglia és Amerika is és ez ellem az állam belügyeibe való avatkozás köpönyege mögé nem mertek bújni még azok sem, akik igen gyakran meg szoktak feledkezni arról, hogy nem minden beliigy, ami egy ország területén belül történik, hanem igen sok ügy van amely nemzetközi szerződés alapján oly természetűvé válik, hogy más államnak igenis joga van a beavatkozásra. A Magyarországot környező államok közül a legtöbb nagyon szereti a kisebbségi ügyet egyszerű belügyi kérdésnek tekinteni és m állam szuveréndtásába való jogtalan beavatkozásnak feltüntetni, ha arra illetékes külföldi tényezők a kisebbségi jogok érv ér ybentariása felett őrködnék és a kisebbségeken elkövetett sérelmek orvoslása végett kötelességszecrii lépéseket tesznek. A kisebbségi jogvédelem nem Románia belügye, nemzetközi garancia, alatt áll Románia szerződést kötött a nagyhatalmakkal s ezzel Románia kisebbségi ügyének kérdése kivált a román belügyi kérdések ama csoprtjából, amelyhez más államnak nincs beavatkozási joga. A kisebbségeknek, mint jogi személyeknek, ma még nincs aktorótusa a népszövetség előtt. Panaszukkal azonban mégis fordulhatnak a nemzetek szövetségéhez és ha egy tanácstag-állam magáévá teszi az ügyet, akkor a népszövetség köteles állást foglalni. Wlaseics báró ezután interpretálja a Románia és a nagyhatalmak között Pániéban, 1919 december 9-én megkötött szerződés 12. Cilikét, amelyben Románia hozzájárult ahhoz, hogy a román kormány és valamely szövetséges, vagy társult hatalom, vagy bármely más olyan hatalom között merülne fel véleménykülönbség, amely hatalom a népszövetség tanácsának tagija, ez a véleménykülönbség nemzetközi jellegű vitának 'tekintendő és ha a másik fó’l kéri, az állandó nemzetközi bíróság élé terjesztendő, amelynek döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Tehát a szerződést aláirt nagyhatalmak bármelyikének, sőt a nemzetek szövetsége minden egyes tagjának joga van az állandó nemzetközi bá- róéág elé is vinni az ügyet. A hatalmak ezezl a jogukkal idáig nem éltek, már pedig a kisebbségek súlyos sérelmei megérdemelték volna, hogy a nagyhatalmak valamelyike kérdőre vonja■ az illető államokat. Az a magatartás, amelyet a kisebbségekkel szemben a másik szerződő állam tanúsít, gyakran nyílt megsértése a nemzetközi szerződéseknek. Semmibe sem veszik ezeket a szerződéseket. És mindehhez járul, hogy megalkottak a kisebbségi panaszok elintézésére oly eljárási szabályokat, amelyek egyenesen lehetetlenné teszik az igazságszolgáltatást. Ezrével vannak irattározva a panaszok Géniben és alig került négyöt elintézésre. Mindaddig, amíg a kisebbségek nem nyernek aktorátust, mig hermetice el vannak zárna attól, hogy' az állandó nemzetközi bíróság pártatlan, politikamentes légkörében foglalkozhassanak sérelmeik ügyével, egyenesen tűrhetetlen a helyzetük. A magyar kormány, a magyar törvényhozás az egész magyar társadalom lelkűk egész erejével rajta van, hogy a kisebbségek nemzetközileg biztosított jogai végre is érvényesülhessenek. Wlassiics báró rámutat arra, hogy a népszövetségi 1 igák uniója főtanácsában évekkel ezelőtt ő tett indítványt a kisebbségi jogvédelmi eljárás gyökeres szabályozása iránt. Azóta évenként mindig 'tökéletesebb alakban foglalkozik a ligák uniója a „procedúra" kérdésével. Végre mégis győzelemre jut az az elv, hogy a kisebbségi jogvédelemben nem szabad elzárni a népszövetségnek hatalmas igazságügyi szervét, a hágai állandó nemzetközi bíróságot. A magyar kormány nem fog megállni ott, hogy egy magyar állampolgár ügyébe avatkozott, de a legteljesebb figyelemmel kiséri, mily elégtételt nyer a romániai magyarság és minden, a szerződések szerint rendelkezésére álló eszközt igénybe vesz a kellő elégtétel sikere érdekében. Angliában óriási hóvihar pusztított A Themse ítBéradlS — lléSetidő az éssaki spanyol parfékon London, december 27. Tegnap Angliában olyan óriási hóvihar dühöngött, aminö- re 1886 óta nem volt pétya a szigetország történetében. A vihar 4000 londoni telefonvonalat megszakított. Rcading közelében a leszakadó földtömeg miatt egy vonat kisiklott, szerencsére azonban senki sem sérült meg. Több vonalon a pálya behavazása miatt meg kellett szakítani a forgalmat. Az országutakon száz és száz autó rekedt meg. V hóban igen sok megfagyott hullára akadtak. A Themse tovább is emelkedett és nagy területet árasztott el. A Dower-csatornában a vihar miatt a forgalom nagy részben megakadt. A kontinensről jövő hajók óriási késéssel érnek révbe. A croydeni repülőteret 20 centiméteres hóréteg borítja. A Croyden- Páris közti légi forgalmat meg kellett szakítani g az összes repülőtereket értesítették, hogy a Croydenben való beszállás nem lehetséges. Madrid, december 27. A heves viharok s a nyomukban fellépő árvizek Burges és Valladolid tartományban óriási károkat okoztak. Több épület beomlott s a vasutakon és országutakon több helyütt megakadt a forgalom. Spanyolország északi partján orkánok és viharhullámok pusztítanak. Fin- nisters mellett egy gőzhajó szerencsétlenül járt. Több kisebb tengeri jármű elveszett. Északi Marokkóból is felhőszakadásokat és nagy áradásokat jelentenek. A mentőmunkálatokra csapatokat küldtek ki. Belgrád, december 27. Az idő hirtelen megváltozása miatt nagy olvadás állott be, aminek következtében a folyók, elsősorban a Száva és a Drina erősen megduzzadtak. A Szára óránként 12 centiméterrel emelkedik és kiömléssel fenyeget. Szirminmot és a Macsvát nagy veszedelem fenyegeti. A Száva már több gátat át is tört és téli gabonával beültetett nagy terű- eteket öntött el. Brafiastn meg alsarja nyerni kormányába Mánia részételét Maniu tárgyalásai a királynéval és a régenstanács étitekével Dúca „szabadságra" megy — Lupu washingtoni követ lesz Bukarest, december 27. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A román belpolitikai helyzet még mindig zavaros. Bratianu Vin- tila miniszterelnök minden követ megmozgat, hogy megegyezésre tudja bírni a nemzeti parasztpártot s most már a legmagasabb politikai köröket is belevonja ebbe az akciójába. Ez a magyarázata annak, hogy Mária özvegy királyné tegnap kihallgatáson fogadta Maniu Gyulát, a parasztpárt elnökét, aki e kihallgatása után Christea Miron pátriárkánál, a régenstanács tagjánál tett látogatást. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy a liberálisok ajánlatot tettek Maniunak, hogy lépjen be a kormányba. Maniu a királynénál és a régenstanács elnökénél tett látogatása után a nemzeti parasztpárt képviselőit fogadta s velük lakásán hosszasan tanácskozott. Maniu tanácskozásaival hozzák kapcsolatba azt a hirt is, hogy Dúca belügyminiszter most hosszabb külföldi szabadságra utazik s ez idő alatt Incules egészségügyi miniszter fogja helyettesíteni vagyis Tatarescut végleg mellőzték. Érdekes belpolitikai esemény az is, hogy a miniszterelnök megegyezett Lupu köz- oktatásügyi miniszterrel olyan értelemben, hogy kinevezik Románia washingtoni követévé. Lupu feladata lesz most elhitetni az amerikai közvéleménnyel, hogy a román diákok nem rendeztek pogromot . Erdélyben a magyarok ellen, továbbá neki kell majd megszereznie a régen várt és Románia pénzügyi stabilitásához feltétlen szükséges amerikai kölcsönt. A zavargó diákokat kizárják az egyetemekről Bukarest, december 27. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Az egyetemi tanács, miután megvizsgálta a nagyváradi diákzavar- gások ügyét, most hivatalos közleményt tett közzé a vizsgálat eredményéről és az egyetemi hatóságok állásfoglalásáról. A hivatalos kommüniké megállapítja, hogy a csaknem 40 ezer főre tehető román főiskolai diákságnak csak elenyészően kis része vett részt az erdélyi sajnálatos eseményekben, a többiek mindenekelőtt tanulmányaikkal foglalkoznak. Az egyetemi tanács elhatározta, hogy bevárja a bíróságok ítéletét és csak azután állapítja meg a diákoknak az egyetemi tanács hatáskörébe eső és még esetleg szükségesnek mutatkozó büntetését. Mindazokat a diákokat, akik lopásban vagy teinplomgyalázásban részesek, a felsőbb oktatásból kizárják. A kisebb mértékű bűncselekményt elkövetett diákokat előreláliiatólag egy évre fogják kizárni az ország egyetemeiről. Bukarestből jelentik: A napok óta tartó kadbirósági tárgyalás a romboló diákok ügyében befejeződött. A védőbeszédek befejezése után a hadbíróság ítélethozatalra vonult visz- sza és órákig tartó tanácskozás után kihirdette az ítéletet. A hadbíróság Cundescu és Ar-se- nescu diákokat öt-öt havi. Parjescu diákot kéthavi, Paiu és Lazarescu diákokat egv-egy havi, a többi vádlottakat pedig tiz-tiz napi börtönre Ítélte,
