Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-25 / 293. (1623.) szám
1927 december 25, vasárnap. ^reSEŰtMAfiSMl-HntLAB 15 THYHOUN egy egész életre szél Ex nem Is csoda. Aki egyszer megpróbálta a mi fogkrémünkkel tisztítani fogait, az mindig hfi marad hozzánk. Kérdene meg ÖSSXeS Isme* réseit, milyen gyártmányt haszná nak. Ax ön fogsorának naponkénti tisztántartása Thymolln fogpasxta náSKOI el sem képzelhető. Amellett legyen meggyőződve arról, hogy ön egy tökéletes Összetételű és fe.űlmul* Hawaiian minőségű gyártmányt Használ, amelyet a Csehszlovák Fogorvosok Egyesülete legmelegebben ajánl. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. __________________Mindenütt kizárólag Thymolint kdveteljeni Kö ZCÍAZDAiSÁ<r . A fül itorona-kflfelezeffisüeli rendezése Irta Schmidt Imre. a Szlovenszkói Pénzintézeti Központ Igazgatója A valuta szétüváüaszíiása által kieli©tik'e®©tt 1 bonyolult kérdések között, kétségtelenül bég- i súlyosabb a valuta szébválasztá&a €*1011 kelet- \ üsezett úgynevezett rég,ikoróna-köteledettsé- 1 gok kérdése. Súlyossá tette ezt azon eltoló- j dás, mély a régikorona szétválasztása után j az egyes utódállamok valutáiban bekövelke- \ zébt. Minél nagyobb volt a valutaddszparibás, s annál nehezebb lett a megegyezés, melyet nálunk még komplikáltabbá tettek az 1919. s évii 57. számú kormányrendelet alapján bel- c földiek között keletkezett ily régikorona- i [kötelezettségek. Immár kilenc óv múlt el és i a különösen Szlovenszkót érdekló mag'yaror- t ezági régi korona-kötelezettségek rendezésé- i neik ügye még mindig csak az összeírás fel- t dolgozásánál tart. Eltekintve a nagy kamat- c veszteségtől, napról-napra újabb veszteségek 1 érik a hitelezőket az adósok elhalálozása és t vagyoni viszonyaik leromlása álltat, míg ez- f aetl szemben az adósokra i* bónitőlag hat, 1 hogy az ily tartozásoktól nem tudnak szaba- 1 dúlni, mélyeknél a valorizálás veszélye mindig fejjük fölött függ. 1 Különösen súlyosan érinti ezen' régi- 1 korona-kötelezettségek rendezésének kése- i delme a pénzintéze teket, melyek úgy a kő- 1 Teleléseiket, mint a tartozásaikat valódi ér- i lékükben mérlegelni és elszámolni tartóz- i nak, amihez járul minálunk azon körülmény « ás, hogy az 1919. évi 57. számú kormányren- j delelted belföldiek között keletkezett régi- I korona-számlák kizárólag mind a pénzinté- < zeteket' érdeklik elsősorban. így érthető, 1 hogy a pénzintézetek körében már évek | előtt mozgalom indullt meg ezen függő kér- < dések mielőbbi rendezésére. Ezt azonban 1 igen megnehezítette a megbízható statiszti- < kai adatok hiánya, mert az érdekelt kormó- 1 nyok nem támogathattak egy oly magán- : egyezséget, mely esetleg a többi érdekeltek i kárára a hitelezők elől elvonja a fedezetet. : A csehszlovák-magyar viszonylatban a pénzintézetek által összegyűjtött adatok valósai- : művé tették ugyan, hogy itt a függő kötele- - zettségek mintegy 80 százaléka olyan, amelyeknél legalább is az egyik érdekelt fél pénzintézet. Most, hogy az összeírás befejezést nyert és annak adatai a pénzintézetek kimutatását igazolták, úgy a csehszlovák, mint a magyar pénzintézetek érdekképviseletei ismét fölvették a tárgyalás fonalát abban a reményben, hogy sikerülni fog egy oly megegyezés létesítése, amely . á két érdekelt kormány hozzájárulását elnyeri. Az egyezségi tárgyalások mindazon kötelezettségekre terjednének M, amelyeknél legalább az egyik érdekelt fél pénzintézet így ezen magán egyezséggel a csehszlovák-magyar viszonylatban fönnálló kötelezettségek zöme rendezést nyerne, ami mindenesetre üdvös kihatással lenne a visszamaradó kötelezettségek megszüntetésére is. A kérdés mikénti megoldására eddig csupán a csehszlovák pénzintézeti szervezetek részéről előterjesztett javaslat ismeretes. Ez odairányul, hogy ■a csehszlovák pénzintézetek az összes magyarországi régikorona-követeléseiket a budapesti Tébére, míg a magyarországi pénzintézetek az összes követeléseiket a Sva* és Jednota közös irodájára, esetleg a Zenieké Bankára engedményeznék. Ezen kölcsönös engedményezés folytán a magyar adósok magyar hitelezővel, a csehszlovák adóisok pedig csehszlovák hitelezővel kerülnének szembe és csak a kölcsönösen cédáit követelések egyenlegének rendezése várna megoldásra. Ezen saldo kiegyenlítése tekintetében megnehezíti a megegyezést az, hogy az egyenleg Magyarországra nézve passzív és Csehszlovákiára nézve aktív. Azonban ezen egyenlegnek a rendezése sem áthidalhatatlan, különösen akkoTj ha az egyenlegnek a kompenzált követelésekhez váltó aránya nem nagy. Lehetővé fogja tenni az egyenleg valutája tekintetében a megegyezést az a kölcsönös jóakarat és előrelátás, amely a pénzintézeteket azon törekvésükben irányítja, hogy a további huzavonának és az ebből következő további veszteségeknek véget vessenek. Mint említettem, a csehszlovák tervezet szerint a követelések lennének kicserélendők mindazon kötelezettségeknél, amelyeknél legalább az egyik érdekelt fél pénzintézet. Az igy engedményezett követeléseket egy központi hitelszervezet hajtaná be és inná az összes érdekelitek javára. Ez a követelések behajtásával megbízott hi téliszerv, osztaná is fel szukcesszive a befolyt összegeket az érdekelt hitelezők között a bejelentett követeléseik arányában. A hitelezőknek fizetendő kvóta a tervezet szerint előre nem lenne biztosítva, hanem ezek a kielégítést a befolyt fedezet arányában nyernék. Az eddigi tárgyalások folyamán szóba- került azon kötelezettségek bevonása is, melyeknél pénzintézetek egyáltalában nincsenek érdekelve. Azonban ezek bevonását két körülmény igen megnehezíti. A2 együk körülmény e kötelezettségek nagyrfeaének igen bonyolult volta, míg a másik azon nagy eltérés, amely a hitelezők és az adósok bejelentései között csaknem minden esetben fennáll Mindenesetre kívánatos volna az egyezségbe ezeket a kötelezettségeket is bevonni, azonban ez csakis úgy lesz lehetséges, ha az érdekeltek saját jól felfogott érdekükben e differenciákat kiküszöbölik és ha követeléseiket valamely pénzintézet utján érvényesítik. A létesítendő elszámoló-iroda feladata igy is igen meg lesz nehezitve azzal, hogy az adósokkal közvetlenül kell érintkeznie. Ezt a feladatot megnehezíteni azzal is, hogy minden hitelezőt is nyilvántartásba vegyen és azokkal is külön-külön leszámoljon, nem lehet. A magánhitelezők csatlakozása egy érdekelt pénzintézet utján őket teljesen kielégítené, sőt lehetővé tenné azt is, hogy az illető pénzintézet az engedményezett követelésre esetleg előleget is adjon. Ha a hitelezőknek fix kvótaszetrü kielégítést ezen magánegyezség nem is biztosíthat, annak előnye mégis kétségtelenül igen nagy. Az egyik az, hogy ezen egyezséget nem a hivatalos ás hoszadalmas államközi egyezmény, hanem egy kereskedelmi szervezet bonyolítja le, mely sokkal rövidebb idő alatt követelésükhöz juttatja a hitelezőket Az a körülmény, hogy a hitelezők jelen- t télien y része pénzintézet, ez mindeanetsetre 1 megkönnyíti a követelések behajtását is és igy jelentékenyen megjavítja a hitelezőknek juttatandó kvótát. A kétes és immobil köve- j fölöseknél is előny, ha a nehézkes állami apparátus helyett egy kereiskedelmi szerve- | zet intézkedik. Feltehető tehát, hogy az ősz- 1 szes érdekelt hitelezők szívesen csatlakoznak ' ezen megegyezéshez, mely belátható időn belül követelésükhöz juttathatja őket. Azonban nemcsak a hitelezőknek, ha- ! nem az adósoknak is érdekük le«z, hogy ezen egyezséghez csatlakozzanak. A magánegyezség lehetővé teszi az adósok individuális elbírálását és méltányos fizetési feltételek megállapításával kötelezettségük rendezésének a megkönnyítését. A magánegyezség keresztülvitelével megbízott pénzintézeti szervezetek egyenlően védik a hitelezők és adósok érdekét és ezért arra fognak törekedni, hogy a hitelező mielőbb juthasson követeléséibe z, de anélkül, hogy ez az adós anyagi romlását előidézné. Természetes, hogy amint a csehszlovák pénzintézetek magyarországi régikorona- követelései ezen magánegyezségge! rendezést nyernek, m.i akadálya sem lesz annak, hogy az 1919. évi 57. számú kormányrendelet alapján belföldiek között, keletkezett régiikorona-kötelezettségek is rendezést nyerjenek. A pénzintézetek egy egységes kielégítéshez jutván, bizonyára készek lesznek ezen kielégítési kvótát az ily kötelezettségeknél is értékalapul venni, amit a nempénzintézeti érdekeltek is zsinórmértékül elfogadhatnak, annál is inkább, mert hiszen a belföldiek között keletkezett régikorona- kötelezettségek csaknem mind kivétel nélküli összefüggésben állanak azokkal a .köte- ilezettségekkiel, amelyek a tervezett magán- egyezséggel rendezést nyernékAmerika és a kontinentális SaSsonapíac Irta: Milller Ernő (Pozsony) A római nemzetközi mezőgazdasági in4ézet legutóbb megjelent kimu'a'ása szerint a búzában behozatalra szoruló országoknak importsziikséglete az 1927. augusztus elsejéül az 1928. év julius 31-ig terjedő időszakban 210 millió métermázsára becsülhető. Ugyanezen időszakban a buzafelesleggel rendelkező államokban kivitel cél alra min egy 260 millió métermázsa búza fog rendelkezésre állni Ebből az exportálhat feleslegből az európai országokból mindössze alig 15 millió métermázsa, Indiából és Ausztráliából együttvéve mintegy 9 millió, mig a többi min'egy 236 millió métermázsa Kanadából, az amer kai Unióból és Argentínából kerül majd ki. Az európai államok közül ezen kimutatás szerint csupán Magyarország. Bulgária, Jugoszlávia, Románia és Oroszország rendelkezik búzában exportfelesleggel. Ez utóbbi ország búzaexportja egyrészt a termelésnek csökkenése, másrészt a többi ' európai országgal való kereskedelmi kapcsolatának 1 hiánya, illetve meglazulása következében össze- hasonlithatadanul k sebb befolyást gyakorol a kontinentális gabonapiacok áralakulásaira, mint a háború előtt A római intézet közléseiből megállapítható, hogy az előbb említett fogyasztási időszakban a* európai államok egész importszükségletét Amerika egymagában képes fedezni. Közelebbi adatok felsorolása nélkül is meg lehet állapi ani azt, hogy az európai államok nemcsak búzában, hanem rozsban és tengeriben is állandóan impor ra szorulnak, mely szükséglete! jelentékeny részben Amerika fedezi. Mindez pedig nem kevesebbet jelent, m'nt azt. hogy Európa nem tudna Amerika nélkül kenyérrel jóllakni Európának Amerikától való fenébb vázolt függő helyzete természeles magyarázatát adja annak a praedomináló szerepnek, mely Amerikának! a kontinen ális gabonapiac mindenkori árainak kialakulásánál jut. Amig az európa gabonaszükség- let és az amerikai gabonafelesleg közötti ezen reláció nem fog Európa javára lényegesen megváltozni, amire belá ható időn belül nincs kiláás, addig a kereslet és kinálai vastörvénye dön'ő befolyást fog Amerikának biztosi'ani aa európai piacokra. Amerikának a kontinentális gabonapiacokra gyakorolt ezen befolyása azonban nem hat korlátlanul Amin'hogy magában Amerikában is több, — részben szűk égszerü, részben ese'leges — komponens tényező befolyásolja az áralakulást — az évi termés nagysága, a termelési költségek, a belső fo- gyasz ás növekedése vagy csökkenése, a gabona ! 1- dolgozásánál elért fő- és mellék'ermékek áralakulása a gabonapool árpolitikája stb. — ugyanúgy játszanak az egész európai országokban Í6 az imént felsorolt belső tényezők a gabonaárak kialakulásánál lényeges szerepet. Az európai államok gabonaárainak kifejlődésénél Amerika befolyása ter- mésze'esen annál nagyobb, mennél gyengébb a* európai o szágok termése egy-egy évben, vagyis mennél jobban rászorulnak ezek ax Amerikából való gabonaimportra, melynél a szállításhoz szükséges hatótérben mu'a'kozó bőségnek és a szállítási költség magasságának is fontos szerep jut. Az importra szoruló európai államok egyné- melyike bizonyos mértékben azáltal függe'leni'he- ti magát Amerika befolyásától, hogy szükségletét valamely szomszédos, illetve más közelfekvó európai országból való behoza’al utján fedezi, ami viszont nagy mértékben függ az egyes európai országok egymósközöHi kereskedelmi- és vámpoli'íkájá- 'ól. Csehszlovákiának Amerikából való gabonaimportja például aszerint lesz nagyobb, vagy kisebb, hogy mennyi gabonát és l sztel importál a dunai 1 államokból, Lengyelországból stb. Egyes különleges gabonafaj‘a, — mint például > a magyar tiszavidéki búza és pestvidéki rozs — ' belföldi áralakulásánál az amerikai befolyás azért 1 lazul meg jobban, mivel ezen speciális gabonafaj- r iákat az amerikai áru nem tudja teljes mértékben pótolni és azok keverési célokra nélkülözhe'e’le- ’ nek a malomipar részére. Ezen körülmény ig hozzá- ’ járul ahhoz, hogy időközönként a magyarországi * gabonaárak hullámzása nem halad teljesen pár- 1 huzamosan az amerikai áringadozásokkal, hanem * kisebb-nagyobb el'olódások észlelhetők, amikor is a magyar gabona árszinlje a világparitáson alul, 5 vagy felül mozog. » Ez a dispari'ás volt mintegy bét évvel ezelőtt ' egyik oka a magyarországi ha'almas malomkon* cernek megrendülésének, amikor is ezen vállalatok az amerikai határidőspiacon eszközölték ar- 1 bitrage-ügyleteiket, melyek éppen azért nem b'zo■ nyúltak ha'hatós árbiztosító műveletnek, mivel a ' magyarországi gabona- és lisztárak nem korrea- l pondálak az amerikai áralakulással Azon országok, melyeknek tőzsdéin a gabona■ határidős üzlet be van vezetve, az ilyen közgazda- 3 sági hátrányoktól megóvják gazdasági- és ipar- I üzemeiket, valamint kereskedőiket, mert lehetővé I 'eszik számukra azt, hogy árbitfoeitó-transakcióikal I a belföldi határidőspiacon bonyolíthassák le, mely I piac áralakulásának tényezőit és a technikai lebő» I nyolitás mozzanatait is ősezehasonlithata'lanul job- | tan tudják figyelemmel kisérni és ellenőrizni | mint az amerikai piacot. Ennek felismerése kétségtelenül hozzájárult. I abhoz, hogy Magyaroszág agrár jellege dacára a I múlt évben reaktiválta a budapesti tőzsdén a ha- I táridős-üzletágat, mely úgy a magyarországi, mint az u'ódállamokbeli érdekelteknek hozzáfűzött várakozásait telje* mértékben valóra vál'otta. Amikor egyrészt Amerikának a kontinentáüí gabonapiacra gyakorolt jelentős befolyását a fentiekben a kereslet és kínálat állandóérvényü 'örvényén alapuló, természetes jelenségként állapíthatjuk meg, egyu'tal kellő mértékére szállítottuk le azt a téves felfogást, mely az európai gabonap'aco- baf az amerikai piac olyan függvényeinek tartja, melyek feltétel és korrektivum nélkül kizárólag Amerika hangjára rezonálnak. Aki az európai gabonapiac jelenségeit behatóan kívánja megfigyelni, annak az amerikai jelentések mellett a kontinentális termelés és fogyasztás árbefolyásoló tényezőit | 1$ állandóan vizsgálnia keli ft Losonczi Mszőgazdasági Gépgyár Rt. I SSSŰEáüS!:1 val kombinált sorvetögépek, tolókerék 1 valamint szárnyaskerék és kanalas vetőszerke- jettel — Szabadalmazott kombinált gépeink soha el nem dugulnak, mert fii könnyen tisxtithatók. Súlyúk és vonőerőszfik- ségletük csekély — Kombinál' traktor vetS- gépek napi 50 mhold teljesítőképességgel — Kalmár rendszerű rosták — Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár gyártmányainak kizárólagos vezérképviselete á Csehszlovák Köztársaság ♦erületére: Aeélkeretes folyós csapágyas cséplSgépek — Malomberendelések — Autorizált Ford képviselet — Ford személy- és teherautók, Fordson traktor — jg Lincoln autók — Eredeti Ford gépekkel H berendezett javítóműhely l
