Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-25 / 293. (1623.) szám
•••íw'iw /,;< va^amap. •irnrmrn«—'r'ii»OTi mimmn ~iiiihtii— A Kathremer-féle Ksielpp malátakávé 35 év óia nagyszerűen beválik. „Kathreiner" tejjel képezi az ideális italt gyermekek, betegek és egészségesek részére egyaránt. Kitűnően táplál, köny- nyen emészthető és nincs mellékize. Valódi csak eredeti csomagokban Knoípp plébános képével. Soka szabadon kimérve! ne.a omlőkszünk rá, de neked még címlétezni lde'!ilen>e, közelebb vagy időben, hogy puhakailaipos korodban könnyebb volt egykét fejet betörni, mint egy-két kömény kalapot. fiagy fáj? Arról nálunk nőm szokás beszélni. így szólnak a csodálkozó szemek éts lassan elszégyetem magam, amiért részltet vártam. Nem, nem, igazatok van, kemény kalapok. Igazatok van — csak egy napja hordom s máris ügy érzem, jobban fájnia a részvét, mint amennyire az ütés fájt. És most majd.. „ majd verekszünk, agv-e? Amerikában, azt mondják, nem szabad panaszkodni, öngyilkosság ellőtt egy ólával a „how do you dio?“-ra előírásos válasz, harminckét fog ki tárásával: „glorious", „ragyogóan". Molnár „Játék a kastélyban^ábő®: „Neon az első siker — az első csalódás tesz férfivé." Péter Altonbuirg verse.* Kedvelek valakit Most nincsen itt Nem baj. 'V Siromra ez jön, más se,mind Szerettelek. Hogy kit, nem tuxfja senki - Nem fáj. Te pedig bújj el miéi yen, mélyebben, Én-ke, bujkáló, örök szeretés, valahol a harcoló szervek és idegek félreeső zugában, agy alatt, gyomor mélyén, ősszekuporodva, zakatoló szív kemény kalapja alá. Most nem akarlak látná, akkor se ha elök örülsz. Majd szólok. Tiso miniszter és képviselő a Magas Tátra gondozásáf át szálé törvénytervezetről Az egészségügyi miniszter elmondja a törvénytervezet részleteit és a készülő törvény céljait — Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő szerint nincs szükség a Tálra-tör- vényre, mert az tönkreteszi a Tátravidék idegenlorgalmái és gazdasági életét Prága, december 23. A Magas Tátra fürdő tu lajdo n osait és bérlőit már hetek óta őriásii nyugtalanSágban tartja Tiso Józsefi dr. egészségügyi miniszter úgynevezett Tátra- lörvényjavaálata, amellyel a Magas Tátrát rajonokra akarja osztatni, vagyis törvénye- sen akarja előírni azt a körzetet, amelynek területén csakis tüdöbetegszanatóriumok lehetnek. A készülő törvényjavaslat körül már igen élénk sajtókampány indult meg s a régi Táitra-szakértők általánosságban megállapítják, hogy Tiso „ideális" terve a gyakorlatban keresztülvilhetetlen, mert egyrészt elriasztaná a vendégeket, másrészt egyes már létező tüdőbeiteg-telepeik a rajonbaosztás következtében kénytelenek volnának likvidálni. Minthogy lapunk eddig ezzel a kérdéssel még nem foglalkozott, szükségesnek találtuk a készülő törvényjavaslat szerzőjét, magát Tiso József dr. egészségügyi minisztert fölkeresni és az ő véleményét megismerni. Ezzel egyidejűleg felvilágosítást kértünk Nitsoh Andor nemzetgyűlési képviselőtől, aki a Magas Tátra egyik legjobb szakértője. A két, egymással ellentétes nyilatkozatot teljes terjedelmében közöljük, hogy a nagy nyilvánosságot teljesen tárgyilagosan informáljuk erről az igen fontos s a Magas Tátra idegenforgalmára nézve sorsdöntő ügyről Tiso József miniszter nyilatkozik rwv p s * • « r + a Tmra-torvenyr BekűSdetett. Az Iparospárti újságok hosszú cikket közölnek árrés, hogy egy képviselőiek a kéoviselöház- fenn elmondott beszéde pörbe vonható-e vagy sem ic^em fontos, hogy egy képviselő pörölhetö-e vagy sem. Fontos az, hogy én Mynel képviselőt a nyilvánosság elölt megvádoltam azzal, hogy nem mond Igazat és ö engem még* sem állított bíróság elé, hogy mrgát igazolhassa. Tfiomas Bafa. xx Az „ifjúsági könyvtár** az iskolai neveié* szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősem könyvosztályimknál. Ti®o József dtr. miniszter a® egészség- ügyi minisztériumban fogadta lapunk munkatársát s a föltett kérdésekre az alábbiakban válaszolt: — Volna kegyes Miniszter Ur a készülő Tátra-tervényről lapunk részére nyilatkozni? = A nyár folyamán hivatalos látogatást tettem a Magas Tátrában — kezdte a miniszter — s számos hiányt, elég szomorú állapotokat kellett ott konstatálnom. Az egyes szanatóriumok fölszerelései rosszak, hiányosak s egyáltalában nem e/tógiitibeitik ki a Tátrába jövő betegek igényeit, akiknek gyógykezelése óriási anyagi áldozattal jár. Azonban nemcsak a fölszerelések rosszak, hanem a szanatóriumok elhelyezése sem felel meg a gyógykezelés feltételeinek. Ebből kiindulva arra a meggyőződésre jutottam, hogy egy külön törvénnyel keli otft rendet teremtenünk. Egyrészt biztosítani akarjunk & tüdőbetegek fészére m össze* gyógyítási szükségleteket és a klimatológiai feltételeket, másrészt meg akarjuk szüntetni a terrszerütlen építkezéseket, miáltal az egész vidéket a fertőzés veszélyének tették ki. Mindezen körülményeket tekintetbe véve megjelöljük azokat a helyeket, amelyek klimatológiai és elhelyezési szempontból a tuberkulózis gyógykezelésére a legalkalmasabbak. — S ezen a zárt területen Csakis betegek tartózkodhatnak? — volt a második kérdésünk. sr Szó sínes róla — válaszolt a miniszter. — Mi ezeket a helyeket nem zárjuk ©1 a nagyközönség elöl, hanem csak megállapítjuk, hogy a jövőben szanatóriumokat csakis ebben a zónában szabad majd felállítani. — S melyik' része a Magas Tátrának esik bele ebbe a zónába? = A határ körülbelül a Csorbatő és FetLsőhági között tesz az egyik résziéin, a másikon pedig Tátrafüred és Tátralomnic között fog elterülni. Tervünk nemcsak egyes magántulajdonosokat érint, hanem magát az államot is. Délen ugyanis kiesik ebből a zónából a Srobár-féte gyermeküdülőtelep egy- harmadrésze is, mivel ez a terület mocsaras s egyáltalában nem felel meg az egészség- ügyi követelményeknek. Legfőbb törekvésem — hangsúlyozta Tiso miniszter — a. Magas Tátra egészséges embereit megvédeni a tuberkuló- tikiig fertőzéstől. Ez természetesen neon jelenti azt, hogy a betegeket teljesen elzárnék a külvilágtól s nem engednék meg az egészségesek és betegek közötti érintkezést. A fertőzés elterjedése ellen csupán technikai óvintézkedésekkel akarunk védekezni, vagyis gondoskodni akarunk arról, hogy nemcsak a szanatóriumokat, hanem a szállodákat, éttermeket és kávéházakat is szigorúan ellenőriztessük higiénikus szempontból. Erre a célra küllőn orvosi biztost nevezek majd ki a Magas Tátra részére. — Értesülésünk szerint mind ezen óviriéz- kedések meg fogják drágilani a Tá'rában való tartózkodást. Miképpen rendezik ezt a kérdést? = Erre a célra külön Tátra-ala pót létesítünk s az ezen alapba betelyt összegekkel fedezzük a törvényből eredő kiadásokat. Külön gyógyilleíéket fognak fizetni a betegek, a bérlők vagy tulajdonosok — jelentette ki a miniszter —, tehát maga az állam is. Az illetékek azonban olyan csekélyek lesznek — átlag napi egy korona betegenként —, hogy ezt észre sem veszik a vendégek és a tulajdonosok. Az illetékeket az adóhivatalok a vendégektől hajtják be a bérlők vagy tulajdonosok közvetítésével s erre a célra külön illetékbélyegeire t fogna-k kiadni. — Tudomásunk szerint van a Min:szter Urnák ezzel a tervvel kapc.ola osan még egy másik terve is, amely a Tátraalján fekvő községekre és városokra vonatkozik. Mi a szándéka ezzel az akcióval? = A Tátra alján fekvő városok é® községek lakosait ki akarjuk oktatni a tuberkulózis elitem védtekezésre, úgy gazdaságilag, mint higiéniai szempontból talpra akarjuk őket állítani s lt-d Jüb törekvésünk arra irányul, hogy a fürdők összes élelmiszereiket a völgyben fekvő községektől és városoktól szerezzék be, ennek előtel tétele természetesen az, hogy a községek is tiszta, friss életmiszeirt szállítsanak a Tátrának. A községékben tehát már most egészségügyi akciót indítottunk — fejezte be a miniszter — s ebből a célból külön bizottságot alakítottam, amelyben az összes érdekéit községek, a járás, az állam és a jóléti egyesületek vannak képviselve. Az egész akció vezetője Mlinárik dr. poprá-dii körorvos. — Mikor kerül ez a törvényjavaslat a nem- ze'gyüléi elé? — volt az u'obó kérdésünk. = A törvényjavaslat az egészségügyi minisztériumban már teljesen elkészült s jelenleg miniszterközi tárgyalások anyagát képezi. Remélem, hogy januárban vagy februárban már a parlamentnek i® benyújthatom s. javaslatot, úgy hogy az a jövő évi nyári sze- zónxa már életbe is léphet Niisch Andor: Egy külön Tátra-törvénbénítaná az idegenforgalmat rA Zlpser Deutsche Partéi vezére, Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő a készülő Tátra-törvényről az alábbi nyilatkozatot tette: — Mi « véleménye Képviselő Urnák, mint a Tátra alapos ismerőjének arról, van-e egyáltalában szükség arra, hogy a Magas Tátra helyzete külön törvénnyel szabályoz'assék? = Erre egyáltalában nincsen szükség — válaszolta a képviselő. — Sehol az egész világon példa nincs arra, hogy körülbelül 35 kilométer terjedelmű területrészre külön törvény hozassék. A meglevő és Szlovenszkón még érvényes magyar törvények és rendeletek elég módot és hatalmat adnak a közigazgatási és egészségügyi hatóságoknak arra. hogy szükség esetén törvényadta jogaikat kellően érvényesíthessék. Egy külön Tátra-törvény csak azt eredményezné,, hogy a legújabban nagy munka- és pénzáldozat árán fellendített ide- genlorgalmat ismét olyan megpróbáltatásoknak tennök ki, melyek hatását még nem is ismerjük. — Már pedig az idegenforgalom oly rendkívül érzékeny szeizmográf, amely minden erőszakos beavatkozásra rögtöni csökkenéssel válaszol. — Igaz-e az, hogy a mai viszonyok között a tüdőbetegség gyógykezelése a Tátrában megfelelő módon nem lehe'séges? = A Tátrában a tüdőbetegség gyógyítása annak Németországban kezdődő magaslati gyógyításával; id. Szontágh Miklós dr. annak tátrai apostola, a görbersdorfi Rremer- nek közvetlen tanítványa. Már ő is a betegség gyógyítására rendezte be telepét és azóta is minden tátrai telep, amely erre berendezkedett, mindenkor a kor nívóján állott. Ai összes szanatóriumok most is kifogástalan egészségügyi berendezéssel bírnak. — Különben is bebizonyosodott, hogy a Tátra épp a súlyosabb természetű tüdőbetegekre nem a legjobb gyógyhely, ezeket kevésbé szeles vidéken helyezik el. Persze tüdőbeteg a Tátrában igen kevés van, mert minden telep és szanatórium tartózkodik az ilyenek felvételétől. = Hogy ilyenek részéről az idegenforgalmat, vagy pláne a tátraaljai lakosságot & fertőzésnek bármilyen veszélye fenyegetné, azt teljesen alaptalan rémlátásnak tartom, hisz akkor elsősorban a telepeken évtizedek ó*a szolgálatot teljesítő orvosi- és fürdősze- mólyzet válnék a fertőzés áldozatává, már pedig a tátrai alkalmazottak és családjaik kitűnő egészségi állapota szinte már közmondásos. Utalok arra, hogy nemcsak belföldről, hanem a külföldről is a legkiválóbb orvosok küldik betegeiket szakadatlanul a Tátrába és ezek között csak egy kis hányad a tüdőbeteg, a többi basedowos, idegbeteg, emésztési és anyagcserezavarokkal küzdő. = Hogy éppen a Tátra magaslati gyógyszerepének negyvenedik esztendejében akarják felfedezni azt, hogy az egészségügyi berendezések hiányosak, ezt csak azzal tudom megmagyarázni, hogy az uj embereknek még nem volt módjuk a Tátrával alaposan megismerkedni. — Mi a véleménye Képviselő Urnák arról, hogy Tiso egészségügyi miniszter bejelented ‘örvényjavaslata a Magas Tátrát zónákra akarja felosztani? = Alaposan ismerem a miniszter ur tervezetét. Tudom, hogy a miniszter ur mit akar. Tudom azt is, hogy a miniszter ur ideálisan gondolkodó ember, csak a legjobbat, a legszebbet, a legkiválóbbat akarja. Ellenben félek aliw, hogy a miniszter ur ezen ideális terveinek kigondolása alkalmával nem foglalkozott eléggé a Tátrával, annak idegenforgalmával, fejlődésével és gyógyító hatásával. Nem vonta be eléggé a tátrai köröket, amikor ezen ideális terveinek megvalósításához fogott, azokat a köröket, amelyek hivatva lettek volna ne'Ki®.■-AAsjSteai-HIWiAB 5 mi wimái HTSSvfeMA^iim Alapítva 1886. óra- és ékszeráruháza 5-10 %-ra kalkulált árak. üfillírillirr Kassa (Koücel Vő utca 12. szám. § ff Miau Vllvl ara- és ékssa^kttlOniesességak ' massr w«s!iss*f#l*feast» . ---------------------. IW
