Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-21 / 290. (1624.) szám

& .<sfew* •wtt*hxx> BERLINI JEGYLElEK írja: BÁRDOS ARTÚR — A technika vívmányai — [Az flíyetn nagy tempójú világvárosban mindem hónap, mindien nap uj meglepetése- toet tartogat. A technika mértföldes csizmák­kal halad és be Láthatatlan, hogy az élet összes formái máról-holnapra milyen változásokon lógnak még koreszlüleisim ? Ma már nincs, akt kételkednék benne, hogy pélcláu'l a nádié nemsokára már nem­csak 'az opera-előadások fonetikai részét: a zenét és az éneket, hanem optikai részét: a színészek játékát is közve ti tani fogja, másszá­val, hogy az opera-előadásokat nemcsak hal­lani, hanem látni is Lelhet majd, otthon, a kandallá mellől, a (házikabát, a papucs és a rpipaiszó fokozott hainrncnJéjában. A fejlődő technika tehát, amely máris lehetővé telte, iiogy a (Bécsiben élő anyás 'berlini veiének a születésnapjára sürgönyileg küldhesse el a fényképét, meg fogja szüntetni az opera él­vezetének ezt a (finomabb idegzetnek számára, egyediül lehetséges idillijét is, amely a száz- huszkilós Figarók és hatvanéves Cherubi- nök énekét élveznünk engedi, anélkül, hogy a lláíás gyönyörében részesülnénk ... Hónapról-hónapra a beszélő film újabb kísérletei jelennek meg a beír1!:ni mozikban és Valószínű, hogy nem sok idő múlva már az elé az elkerülhetetlen bizonyosság éllé ikelil néznünk, hogy legszebb ango1! nevű ked­vencein kel, akik némán sem tudtak játszani, már — hamisítatlan bécsi dialektusban — beszélni is hallhatjuk. Aminthogy a mozi-ideál mellé bevonult már a rádió-ideál is az egy re gazdagodó női lélek archívumába. A csak szemmel élvez­hető Psytanderek és Valién ti nők egyedural­mát ma már veszedelmes fül-ideálok fenye­getik. Berlinben például, ahol a rádió ko­moly dolog, mert valami hatszázezer lelkes hí'vőbőfl állá hitközséget jelent, van egy Alifred Braun nevű színész, afféle hang- óriás, régimódi (hős-szJmész, aki ezelőtt se­hogyan se tudott boldogulni. Az érvényesü­lésre ő nem a politikát, hanem a rádiót vá­lasztotta, előbb „bemondó" lett, később ked­venc előadó, és amióta nem látják, nincs Berlinben nála népszerűbb színész és kere­settebb ibaktts-ideál. / * Van a iKurfürsteudaimmon egy intézr mény, vagy müintézet — vagy nem tudom: hogy tiszteljem? — egy barbár korban (bor- bélyinüíhelynek nevezték. Ebben az emeletes, hatalmas alosztályokkal rendelkező szé­pészeti intézményben a férfi-osztály egyik specialitása, hogy minden egyes beretiváló zsöllye külön, főálilomásos telefonnal van felszerel ve. A delikvens a műtét elején akár tőzsdei megbízásokat is adhat az ügynökének, — mert miiért volna különben ilyen sürgős ez a kényelem? —, aztán nyugodtan átad­hatja ábrázatát a pakk olás, a masszázs egész raffinálí amerikai szertartásának.... Mire ebből a hosszú és bonyolult műveletből, meg- ifjodva és megcsiinosodva kikerül, ezalatt egyúttal a tőzsdén is „elkészülhet". Mint törő­dött öreg milliomos ült le és mint ruganyos ifjú koldus áll fel a technika vívmányát je­lenlő zsöllyéről. Idő-megtakaritásnak határo­zottan elsőrendű. Ez úgy jutott az eszembe, hogy egyik távolabbi szomszédom borotválkozás közben telefonált. A részleteket nem hallottam, de láttam, hogy a Figaró, amelyik borotválta, nagyon fülelt, aztán azon-szaippanosam ott­hagyta az áldozatát; az én helyemről látni llehetett, hogy a másik teremből izgatottan telefonál. Biztosra vettem, hogy az áldozatától haillott tippeket siet értékesíteni. A kitünően működő berlini telefonnal különben más módon is visszaélnek. Van egy mulatóhely, amolyan divatos tánc-lokál, ahol minden asztalon telefon van. Ennek a ren­deltetése — ugyebár? — nem kétséges. A különböző asztaloknál felgyűlt ismerkedési energiákat közvetíti kissé komplikált módon: a központon keresztül... Holott ugyanabban a helyiségben, ezeket a kapcsolatokat ©okkal egyszerűbben is nyélbe lehelne ütni. A ber­lini erkölcsök semmleseire sem jelentenének akadályt. De, ugylá tszik, igy mulatságosabb. Hogyne, mikor a nőknek megadatik, hogy egy Üllő-helyükből telefonáljanak! De én ezt határozott visszaélésnek tartom egy derék intézmény türelmével és hivatásával és nem hinném, hegy ez a gondolat már a telefon iböHcsőjében ott ringott volna ... i * Valahányszor a föntebb említett borbély- műin lézetbsn megfordultam, mindig éktelen gyerek-sírást hallottam. Nem: gyerek-öv öl­tést, gyerek-oditást! Eleinte izgatóan hatolt rám ez a gyöngédleien lárma: vájjon kit öl­nek itt a szomszédban? Kiskorúak sanyarga­tása? Ebben a kozmetikai illatokkal túlter­helt, raiffinált légkörben mindez furcsán és barátságtalanul érintett. Ném tudtam elhinni, hogy itt egyszerűen a gyerek-nyírás meg­szokott kisérő-zenéjérői van szó. Aztán egyszer a föszeTtartásmestor (vagy üzletvezető) bevezetett a gyerek- osztályba és büszkén, sorra megmutogiatta ott a technika vívmányaik Visszadöbbentotm. Hatalmas zsiráfok, kétpupu tevék, tigrisek, nagy sörényű lovak és egyéb szörnyetegek álltáik ott félelmes sorban — a gyerekek meg­nyugtatására. Jómagam is megijedtem ettől a rnemazsériától, nemhogy azok a szegény gyerekek! Most már mindent értettem. Azok a gyerekek elmaradottságukban nem értik meg egy ilyen modern mii intézet felszerelé­sének gyengéd intencióit. Ők, ha zsiráfot, vagy tigrist látnak, kát ordítanak! ★ Egy művész-társaságban, kávéházi asztal mellett, megszólalt az önvád. Hogy van az — töprengett egy lustaságáról is híres, kitűnő piktor — hogy van az, hogy Michelangelo, Tizian, Tintoretto és más régi nagyok annyit tudtak dolgozni, alkotni, hogy a mai művész még csak nem is á'Lmodihatik hasonló mé­retekről? Egy-egy ilyen titánnak az oeuvne­jét ma egy egész generáció is alig tudja összehozni! Én a következő megfejtést ajánlottam: azok a régi nagyok azért tudtak annyit dol­gozni, mert nem volt módjukban — sietni. Nem segít héttők magukon sem a vasút, sem a telefon, sem az autóbusz, sem a repülőgép technikai vívmányával. Nem siettek, tehát sokat végeztek. Nem utaztak, nem telefonál­tak, tehát dolgoz!ak. Ebben aztán megnyugodott a társaság. A kitűnő piktor felzaklatott lelkiismcrete le­csillapodott. És tovább lustálkodik. Zágrábban letartóztattak két rejtélyes csehszlovákiai gonosztevőt Modern betörők, akik a legpompásabb kasszafurószerszámokkal „dolgoznak*4 s a rablóit pénzt bankba helyezik el — A betosők beváltának egy prágai betörést, melyet nem is követtek el Zágráb, december 20. (A P. M. H. mun­katársától.) A zágrábi rendőrséget néhány nap óta egy szerfölött titokzatos eset foglal­koztatja. A rendőrségnek sikerűit letartóz- fatniia két csehszlovákiai egyént, akik a zá­grábi 6. számú postahivatal páncélszekré­nyét akarták megfúrni. A két gonosztevő kd- haffigafásalíOT konok hallgatásba burkolózott, azután pedig elmondták, hogy Csehszlo­vákiából szöktek át Jugoszláviába, mert egy prágai kereskedésben nagy szabású betörést haji toltak végre. A zágrábi rendőrség a betö­rők vallomását továbbította a prágai rendőr­igazgatóságnak, ez azonban megállapitóttá, hogy a rablók előadása merő kitalálás és az általuk megjelölt üzletben egyáltalában nem fordult elő betörés. A két ország rendőrsége most karöltve igyekszik a betörők titkát kifürkészni, mert nyilvánvaló, hogy súlyos bűnök terhelik lel­kűket, amelyeket a hatóságok félre vezet ősié­vel igyekeznek leplezni. December lé-éh este tizenegy órakor a zágrábi 6. számú postahivatali takarítónője értesitette Zell Iván postahivatalnokot, hogy a postahivatal udvarán két gyanús ember ólálkodik. A postah ivatal nők telefonon meg­kérte a rendőrséget, hogy küldjön ki detek- ti veket a gyanús személyek elfogására. Ke­véssel rá megjelentek a postahivatal udva­rán a rendőrség d>efektivje»i, akik a két ala­kot igazolásra szólították fel. A .-ót fiatalember erre igazolványokat húzott elő, melyekből kitűnt, hogy cseh­szlovák állampolgárok. Már éppen útjukra akarták őket engedni, amikor az egyik deteklivnek feltűnt, hogy az egyik fiatalember gyanús bőröndöt tart a kezében. Kivette kezéből s mivel a kisalaku bőröndöt felette súlyosnak találta, villám­gyors mozdulattal megkötözte a bőrönd tu­lajdonosát. A másik fiatalember ezt látva, futásnak eredt a sötét utcában, a másik de- tektiv pedig utána vetette magát. Noha több járókelő szemlélte végig a történteket, senki sem akadt, aki a menekülőt feltartóztatta volna s már úgy látszott, hogy sikerülni fog egérulat nyernie. A detektív ekkor megál­lásra széli tolta fel s elő rántotta revolverét. A rabló hátrafordult s mikor látta, hogy a detektív éppen célbavctte, feltartotta kezeit s megadta magát. A detektív megbilincselte s kikutatta zsebeit, ame­lyekből egy töltött revolver került elő. A másik gonosztevő ezalatt, miközben a de­tektív a rendőrségre kísérte, hirtelen moz­dulattal kiszabadította kezeit és a detektivre vetette magát. Rövid tusakodás után a ha­talmas erejű betörő elmenekült és eltűnt a detektív szemei elől. A detektív értesítésére a rendőrség valamennyi titkos rendőre el­indult a város ‘átkutatására, de csak a reg­geli órákban sikerült a szökevényt lefogni. Megunótozásakor egy revolvert s két boxert találtak nála, azonkívül rendkívül sok töl­tényt. Bekísérték a rendőrségre, ahol már előbb megkezdték társa kihallgatását Első­sorban a lefoglalt bőrönd tartalmát ürítették ki. A bőröndből a legveszedelmesebb betöröszerszámok kerültek elő. Egy kalapács, hatféle cslpővas, két angol ráspoly, bárom fúró, vésők, üveigvágó gyé­mánt, két szemeltem ző, villanyi ám pák, gum- mikeztyiikj gunimljval bevont fogantyúval bíró csipővasak, hogy a villamosáram ne ér­je a kezet és egyéb tárgyak voltak a bőrönd­ben, amelyek minid arról tanúskodtak, hogy a két férfiben nemzetközi betörőket fogott a zágrábi rendőrség. A betörőknél útleveleket is találtak, amelyek Misek József és Niki Jaroslav prá­gai szerelők nevére szóltak. Misek a cseh nyelven kívül a német és francia nyelvet is beszéli, állítása szerint hosszabb ideig Né­met- és Franciaországban, valamint Belgium­ban is dolgozott. Újból való megmotoaá- suknál betétkönyveket is találtak náluk, ame­lyeket a daruvári Csehszlovák Bank zágrábi fiókja állitott ki. Az egyik betétkönyv Misek nevére szólt, aki a könyv kimutatása szerint 41.150 dinárral rendelkezik a bankban, a másikat pedig Niki Jaroslav nevére állitóttá ki a bank 40.000 dinárra. Érdekes, hogy a két betörő egy na­pon, december 18-án helyezte el pénzét a bankban, nyilván valami nagyobb betörés után. . . • >. . A Csehszlovák Bankban a detek ti veknek kijelentették, hogy a betörők csehszlovák pénzt váltottak be. A betörök viszont az ösz- szeg eredetére vonatkozólag azt vallották, hegy prágai tartózkodásuk idején talcarKot­ták meg a pénzt. A rendőrségnek ezzel szemben az volt a feltevése, hogy az összeg betörésből származik és a két fiatalember hosszas faggatás után bevallotta, hogy két hónappal ezelőtt az Uiulenvood-cég prágai képviselőjének, Svestka Miro- slavnak az üzletéből raboltak cl 95.000 koronát. November 15-én Prágából elutaztak és har­madnapra Zágrábba értek, ahol lakást bé­reltek. A két fiatalember Zágrábban toll- kereskedőnek adta ki magát és hamis meg­hatalmazásokkal is rendelkeztek. A zágrábi rendőrség az esetről átirt a prágai rendőrigazgatóságnak, amely megál­lapította, hogy a Svostka-cég semmiféle betörésről nem tud, így tehát, ha a két fiatalembernek a bank­ban elhelyezett pénze betörésből származik, úgy azt egy másik betöréssel, vagy esetleg más bűnténnyel szerezték. Különös, hogy a két betörő zavaros személyi adatok bevoná­sával is igyekszik a rendőrség munkáját megnehezíteni. így Misek azt vallja, hogy a Vacuum Oil Company prágai fiókjánál volt alkalma­zásban, ezzel szemben a tény az, hogy éppen Niki volt hosszabb ideig a cég szerelője. A prágai és a zágrábi rendőrség most együt­tesen nyomozza a két titokzatos gonosztevő előéletét és igyekszik az általuk elkövetett bűn tón y eket fel dér i leni. Bállá Irma: Yasimthy Gábor é Pompás stiluskészsóg, éles megfigye- % $ lés és kitünően megrajzolt karakterek \ $ jellemzik a fiatal írónő első nagy re- é X génjét. A háború előtti bányászváros c yt fiatal bányamérnöke küzd, hányódik % \ két nő szerelme között, míg 'gül íC b győz a tisztaság és egymásra talál két t $. szerető szív. % g Ára Kcs 3^1.20 % O Kapható kiadóhivatalunkban. \ 1927 december 21, szerda. niTnn««‘ni iir >«n inmat—id—n—l^ Karácsonyra feleségem... Szép kcztyüvel meglepem! Markovics Testvérek férfi- és női divatáruháza Pozsony, Halászkopu 3 .1.1 | December Szerda ' [lseiéi ajiM m Ételéi! ^r^jy«aaBBa»tfa f., A PRÁGAI MOZIK MŰSORA; ADRIA: A prágai hóhér, 3-ik hét. FIVEZDA: A tengerek meghódítói, 2-ik hét JULíS: Néró, Róma zsarnoka. KAPU JL: A szálloda leánya. KORÚN A: A tengerek meghódítói, 2-ik hét LUCERNA: Királyok királya, a nagy Ktis?£us- filrn, 7-í k hét. SVETOZOR: A pokol-sziget. ’Ü&ST' T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Van szerencsénk értesíteni t. Előfizetőin­ket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek ví­zummá! való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz é& jugoszláv vízumok megszerzése, illet­ve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tolassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Erati- slava, Kórház-u. 44. III. cimre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: lap1 Praha, II., P á n s k á 12. HL eszközli. — Pozsonyi kiadóhivatalunk uj címe; Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Bratislava, Kórház-utca 44, III. emelet 13. Pozsonyi szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk vezetője: Rehorpvszky Jenő. — Lodgman ötvenéves. A német nemzeti párt volt vezére, Lodgman dr. most ünnepli ötvenedik születésnapját. A német lapok le­hetségesnek tartják, hogy Lodgman visszatér a politikai életbe. — Egy kassai származású magyar tudós olasz kitüntetése. Rómából jelentik: Fedele kultuszminiszter Gerevich Tibor dr.-t, a bu­dapesti tudományegyetem szépművészeti professzorát, a római tudumányegyetem ma­gyar történelmi, irodalmi és művészeti tan­székére rendes tanárrá kinevezte. A kiváló fiatal tudós néhai Gerevich kassal reálisko­lai igazgatónak fia. — Ki lesz Budapest főkapitánya? Budapesti szerkesz'őségünk jeleni telefonon: Miután a Mari- novich Jenő nyugalomba vonuló főkapitány helyé­re kombinált Széli József zempléni fő spán nem fogadta el a főkapiányi széket, ismét megindultak a találga'ások a ion os állás betöltésére. A Pest? Napló értesülése szerint a legbiztosabb eséllyel Bezzegh-Huszágh Miklós koronaügyész pályázik a budapesti főkapitányságra. Mellette Bessenyei Ze­nó egységes párti képviselő', Kállay Miklós sza­bolcsi főispánt és egy vidéki főügyész nevét em­legetik. — Meghalt az ungvári meteorológiai megfigyelő-állomás országos hírű vezetője. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelien ti: Az ungvári magyar és őslakos társadalomnak gyásza van. Pogány Gvilla, a régi ungvári főgimnázium ny. tanára, pénteken hosszas szenvedés után Ungváron elhunyt. A magas kort ért tanár egyike volt Ungvár legértéke­sebb intetlektualjeinek, aki, mint az ungvári inetoorolégiai állomás vezetője, húsz éven át a legpontosabban látta el hivatalát. Ennek volt köszönhető, hogy az ungvári meteoroló­giai állomás az ő vezetése alatt az ország egyik leghíresebb állomásai közé tartozott. Mint tanár ambiciózus, pontos és lelki isme­retes volt. Szakává tat tságának és kézügyes­ségének legszebb bizonyítékai azok a kri'siál ymodelJje i, mel veket üveg’em ezekből konstruált és amelyekkel a millenmáris ki- ártiitásou elismerő oklevelet nyert. Mint a természet rajzi preparátumok utói élhetetlen készítője, a magyar technikus-tanárok között első helyet foglalt el. Temetése> vasárnap délután volt óriási részvét mellett. — Cseh írók kitüntetése. Dyk szenátor, az ismert cseh iró, Herben dr., a Masaryk el­nök köréhez tartozó iró és publicista s Vrany lapszerkesztő tegnap megkapta a forradalmi érdemrendet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom