Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-18 / 288. (1622.) szám
10 ^IW:<íMt/VlAfiÍ£AR.-FrmiiAB 1927 dee<ymVr 18, vasárnap. Egész Gomormegye ünnepli Lichtschein Adolf dr.-t hatvanéves orvosi jubile Rimaszombat, december 17. (A P. M. H. munkatársától.) Rimaszombat magyarsága és vele együtt egész Csehszlovákia magyar orvos- társadalma bensőséges ünnepet ül ma: Licht- schein Adolf dr. orvosi működésének hatvanéves fordulóját. Hat évtizeddel ezelőtt kezdte meg magasztos működését Rimaszombatban és azóta percnyi megállás nélkül tö.ti be nemes hivatását. Páratlanul nagy orvosi felkészültsége, tudása, lebilincselő modora, európai műveltsége minden szivet megnyitott előtte a mágnásházaktól a kunyhóig és olyan népszerűséget biztosított neki, aminővel az orvostársadalom kevés tagja dicsekedhetik. Vasúti orvos, megyei főorvos, fürdőorvos, grófi, bárói és egyéb nagyurak háziorvosi címei díszítik orvosi pályáját. De nem tört nagyra soha, megmaradt a kis város annyira szeretett légkörében, pedig csak akarnia kellett volna és tudása, egyéni kiválóságai révén bármikor elérte volna az; orvosdoktorok legmagasabb álmát: az egyetemi katedrát. Működésének folyamán igy is sok kitüntetés érte, de egyetlen címére sem volt annyira büszke, mint arra a jelzőre, amelyet a közvélemény osztatlan tisztelete adott neki, amikor a „szegények dt ktorának" nevezte el. Nemcsak ingyen orvosi kezelésben részesítette szegénysorsu betegeit, de ingyen gyógyszerrel, sőt pénzzé1, élelemmel és ruhával is ellátta őket és ebben a Demes humanüárius tevékenységében mind:g ott állott mellette páratlan jcságu megboldogult felsége. Erős szociális érzését legjobban bizonyítják azok az ingyen receptek, amikor újévkor ő fizette meg a tekintélyes patika- számlákat i A Gondviselés hosszú életkorral, vasegészséggel, derűs kedéllyel jutalmazta meg a jubilánst, aki szellemi erőinek csorbítatlan birtokában érte el a patriarchák korát. Az ő 85 esztendeje a magyarság történetének legfájdalmasabb korszakát öleli át. A rendi Magyarország átalakulásával kezdődik pályafutása, a Bach-korszakban folytatódik és az erős- bödő nemzeti reneszánszon át ér el Trianonhoz. A napi politkától táVol örömét orvosi hivatásában, családjában, gazdag könyvtárában, hegedűjében találta meg. Törhetetlen és kitartó munkájával példát mutat a kisebbségi magyar kötelességteljésitésre. A csehszlovákiai magyarság büszkén vallja magáénak Lichtschein Adolf dr.-t és hatvanéves jubileumán szívvel- lélekkel osztozik az ünneplésben. 1/ch‘scHem Adolf dr. Sajőkazineon, Bor-'ód j megyében szülé é t 1842.ben, ahol nagya’y a a debreceni kollégium b dokinak bérlője volt. így ré- szesülhe'ett abban a ri ka kitün'etésben, hogy fiát, izsidő létére, a hi:es sárospataki kollégiumban nevel'e'h ette.. Lichtschein Adolf dr. édesapja igy a maga korában az egyetlen sárospataki zsidód ák vol1. Az atya tragikus körülmények között halt meg. 1849-ben, 32 éves korában, a bort rekviráló kozák csapatok az atléta terme'ü nagybérlőt pincéjében verték agyon. A tragédia mint első osz'álvos elemistát ér'e Lichtschein Adolfot. A sajőkazinci református rek’or neveli a kisdiáko1, aki különösen a klaszikü3 nyelvekben oly bámulatos előrehaladást tesz, hogy a miskolci minori'áknál végzett négy év mul'án lökéle'esen beszéli a latin! és görögöt és a pesti piaris'a gimnáz’umban valóságos nyelvtudósnak tartják. Bécsben hallgat egy év g filozófiát, de egy év múlva á! iratkozik az orvosi fakultásra, ahol a legkiválóbb tudó okát hallgatja és 1866 május 13-án orvosdok orrá ava’ják. Előbb Würzburgban mül ölik, a porosz—ősz'rák háború idején egy bé- fcsi barakkórházban másodorvos. Magánrendeléseket is foly at és igy ismerkedik meg a nagykállói Kobn család nagy-müvcltségü leányával, Cecíliával, akit 1867 jul usáfcan — Rimaszombatban történt meg'elepedése után — feleségül is vesz. A rokonszenves fiatal orvost egész Gömörmegye nagy szim- pá iával fogad a, a Fo-gách, Kemény és Nyáry grófi családok orvosává lesz. 1872 ben a serkei kiütéses tífuszjárvány idején, amelynek 6 orvos é? 183 -munkás esett áldozatul, a sorból kidülő kollégák munkáját L:ch!schein Adolf dr. önkéntes elhatározásból emberfelet'i áldozatkészséggel vállal'a. A negyedik hé en a járvány őt is leverte és 17 héten át éle'-halál között lebeged, erős szervezete azonban végre is győzedelmeskedett. Rövidesen kitört a kolera-járvány is. Rimaszombatban temetés temetést követett, 117 uj fejfa jelez’e a kolera pusz'i- tását a váró bán. Volt olyan tragikus eset is, hogy egy napon egész családo1 irtott ki a borzalmas kór. Lichtschein Adolf a kolera ellen is éppen olyan rettenthete len bátorsággal kihdö't, mint a t'fusz- járvány idején, a ragály most is elérte, vasszervezete azonban ezel a kórral ü győzedelmesen birkózó" meg. Ez a vasenergte jellemzi azu'án egész orvosi működését. 1874-ben vasu'i orvossá nevezik ki és ezt az állási' ma is hűségesen belöl i. Pályája egyene~en ivei felfelé ég működésére nemcsak a megye, hanem Magyarország h;va!a!cs körei Is felfigyelnek. A millénium alkalmával kiadott „Kiváló magyar zsidők“ cirnü albumban a magyar zsdó.ág egyik büszkeségeképpen ünnepük. A millenáris megye- gyűlésen megyei főorvossá választják, a társadalmi, jótékonysági és egyházi tes'.üle ek egymásután ik- alják be veze'ői közé. A kérlelhetetlen sors 1913 december 6 án elragadta hitvesét az élők soráb.T. A nagymüvel ségü és jó ékonyságáról ismer! uriasszony halálát egész Gömör megstrat'a. Bánatában ekkor némileg a királyi kiflin etés vigasz alfa meg. A háború előtt I. Ferenc József királyi tanácsosi c’mmel tüntet'e ki, a rimaszomba i izraelita hi'köz ég diszelnökévé választóba meg és a háború za lása közben, 10 évvel ezelőt', 50 éves orvosi jubileumát úgy az Orvos- szöve'ség, mint a megye társadalma kimagasló eseményként ünnepelte meg. Most újból Lichtschein Adolf dr.-t ünnepeljük. De mennyire megváltoztak a körülmények a két jubileumi dátum között. Minden megváltozott, csak az ő nagyszerű egyén'sége- tudása, humanizmusa és magyarsága ugyanaz a mai szép napon is, mint hatévtizedes orvosi működése a att mindig volt A hatvanas1 jubileum a halmából a Sajóvölgyi- és Rimavölgyi Orvosok Szövetsége diszemökké választotta meg a jubilánst, a vasutiigyi minisztérium a múlt héten orvosi tanácsossá léptette elő és az erről szóló dekrétumot ünnepélyesen I nyújtották át. A társadalom ünnepe vasárnap1 délelőtt lesz Rimaszombatban és ezen lélekben' mindnyájan ott leszünk, hogy hűséges nemzet- j testvérünket az elismerés és hódolat szavaival! köszöntsük. A jubileumi ünnepség délelőtt 11! órakor a Polgári Olvasókör nagytermében tartandó orvosi szövetségi díszközgyűlésen kezdődik, ahol a jubilánst az orvosok, társadalmi egyesületek, intézetek és hivatalok üdvözlök s átnyújtják a megyei orvosok aláírásával ellátott művészi ezüst-plakettet. A díszközgyűlés után a Tátra-szállóban ünnepi bankett; lesz, amelyen a jubiláns tisztelői az ország minden részéből megjelennek. A Lutherános Leánykör jótékonycélu karácsonyi ünnepélyt rendez dé.után a jubiláns tiszteletére és ugyancsak az ünnepi alkalomból nyitja meg kiállítását Makovlcs Jenő rimaszombati festőművész is svájci és olaszországi képeiből. A patriarchát csupa baráti szív övezi és egy szent élet alkonyán hófehér lélekkel mondatja magáró1, hogy ellensége nem volt soha és mindig mindenkivel csak jót cselekedett. B. Gy. BERLINI JEGYZETEK írja: BÁRDOS ARTÚR — Színpad és film — Mostemábrin napirendien vannak itt az e'loajásck, ankétek és meisíéngiek: a színpad és a Kém művészi lényege, különbségei, célkitűzései meg miegymás. A kérdés aktualitását leginkább Piiecptor kisértete, film-be1 vágásokkal tankitott és bővített színpada vetette fel. A közönséget ezek az erős-e© elméleti viták bizonyára kevéssé érdeklik. Piscator kíséri étéről e helyütt már elmondtam, hogy minden érdekessége ©lelteit is stillustalia© és könnyelmű; művészi tbeteljesedéshez nem vezethet. A színpad határainak szétfeszítése, a képek egymásutánjának gyors teperget őse a színpadon is, valóban, a modern drámának (isőt a réginek — a shakeapearei-nek is!) eigyne sürgetőbb követelése, ez „oly cél, mát óhajt a kegye". De a szinpad és a film merőben ellentétes művészi formáinak elivegyútése csak stílus-zavarhoz, vásári müvésziettenség- hez vezethet. Miniden művészetre csak a maga teigsajátabbeazközeá s törvényei, más szóval: stílusa minél gyökeresebb felismerésének és érvényes!lésének az utján várhat fejlődés. P'iscater útja pedig éppen az ellenkező irányba mutat. A közönségnek ezekbe a kérdésekbe leginkább a színész munkáján keresztül esik bepillantása. Az egész színpadi és fit mi alkotásból a színész az, aki a közönséggel a legközvetlenebb vonatkozásba kerül. Az aktuális vitától eltekintve, a filmszínészről jegyzek ■itt fel nehány magingyéést, de ezek talán az egész kérdésre is kissé rávilágítanak. * Úgy gondolom, a színpad művészete — lényegében — stilizáló művészet. Nemcsak a tudatosan stilizáló színpad, hanem a tfeg- oaíuirallsztikusabb szándékú színpad is. A tudatosan stilizáló színpad — éppen ezért — sokkal fejlettebb művészi forrna, mént a naturaiiszUkus színpad. És egészen biztosan: a jövő művészi formája. Annál biztosabban ebben az irányban keresd majd a maga speciális helyét a színpad, minél inkább tért foglal a másik oldalon: a fülim művészete. Mert a film — lényege szerint — viszont naturalisztiikus művészet. Egyes ellenkező kísérletek — Caligari, stb. — bírhatnak bizonyos érdekességgel, ideitg- óráig való szenzációval ás, de nyom nélkül el kell imuíniok. Ahogyan az eddigiek el is múltak. A lencse hidegen, könyörtelenül „konsta- tál“, és nem tűri meg még a jó érteleimben vett „komédiiázást“ sem. A filmen nem a sok, hanem a kevés a művészi cél. Minél kevesebb a játék, annál filmszerűbb. Innen van, hogy a f'ilim-sz'injátszás útja az egyszerűség felé mutat. A filmszínésznek valóban meg kell tanulnia, azt, hogy a filmen a kevesebb több, miint a sok. A film-színjátszás végső, művészi formája feltétlenül akkor teljesedik be — esztétikailag ás — mikor majd a világítás oda fejlődik, hogy nem keli többié a színésznek festenie és maszkíroznia magát. Ez a fűimnél sokkal több, mint technikai kérdés. Ez a technikai fejlődés át fogja formálná jaz egész fúlm-müvészetet is. A fáim nalural iszUkus művészet. Ebből az alaptételből következnek csaknem a film összes művészi szabályai. Ezúttal csak azokról tegyem sző, amelyek a színészre vonatkoznak. ' * '■ A filmen más a valőrje a színészi rutinnak, vagy mondjuk hitelt érdemlőbb szóval: a színészi tudásnak, mint a színpadon. Ebben a kérdésben a nyugodt figyelő állandóan két véglet közölt ingadozik. Mikor azt látjuk, hogy a vásznat a dilettánsok veszik birtokukba, az úgynevezett „szép emberek" és a lélektelen baba-szépségek, akkof vissza kell kívánnunk azokat a színészeket, akik színészek, akik tudnak, akik hosszú szenvedéssel elsajátították egy becsületes métter tapasztalatait, művészi (örvényeit, még akkor is, ha ezek nem is annyira a film, mint inkább a színpad törvényei. Mert ezek hamarább felismerik a film törvényeit is, mint azok, akiknek sem a színpadhoz, seim a filmhez nincs semmi igazi közük. Máikor viszont látunk — merő rutinnal dolgozó, izzadó és ágáló színészek mellett, akikről csak úgy dől a festék és a masztix szaga, — gyanútlan dilettánsokat, akiket talán az utcáról szedett fel egy j őszem ii rendező, nagyszerű, nagyon emberi típusokat; nem is játszanak, csak éppen, hogy vannak és a légin agy óbb passzivitással is sokkal többet jelenteinek a vásznon, mint a rutin teljes fegyverzetéiben ágáló színészek. Ilyenkor azt érzi az ember, hogy a filmhez nem is kell színész, csak ember, szinte minden fiilmben, minden szerephez másik ... hiszen ezeket óriási rezervoárból tehet kiválasztani: az egész emberiség rezervoárjából... A színpadon ez egészen bizonyosan nem tehetséges, de a filmen ... Hát, persze, nem ilyen egyszerű a dolog. A dilettáns filmszínésznek nemcsak ritkamód alkalmas és nagyon emberi, emberileg értékes típusnak kell tennie, de a színészi tehetségből is legalább egyetlen vonással kell birnia: érzékenynek, szuggerál- ha tónak kéül tennie. És ez már majdnem: színészi talentum. A többi már csak a rendező szuggesztivitásának a kérdése. Tehát itt tulajdonképpen úgy áll a dolog, hogy rutin ugyan nem kell a film-játszáshoz, de kell hozzá valami, amit már úgy is tehet nevezni, hogy talentum. Ha tehát a színészi rutin fö’ött a külső megjelenés kérdése válik döntővé a filmszínész szelekciójában, akkor ez még rendjén van. Ez a filmnek nagyobb lehetőségeit, nagyobb gazdagságát is jelenti. Csakhogy a külső megjelenés alkalmasságának kritériumait lényegesen ki kell terjeszteni. A banálisán szép a filmen még nem jelent okvetlenül szépet, nem hogy művészit jelentene. Az eleven, étettel-te’ijes, emberiességé- bem szép, erőteljesen egyéni, érdekesen modellált arc: ez sokkal több a vásznon is. mint a szabályos, lélektelen baba-szépség. És az ;ivrn arc: ez már csaknem talentum is. Az 'erőteljesen egyéni, jetentékepyen emberi külső a színjátszás erősen testi művészetében már csaknem a tehetség fogalmával ekvivalens. Hiába hivatkoznak rá, hogy a nagy tömegek a fűimen szép arcokat akarnak látni. Nem hiszek benne. Ez éppen úgy mint a színpadon — osakhogy másként, — merőben szuggesz ti vitás kérdése. Ha majd eljön a film Garrick-je, akkor ez garrick-i külsejével éppen úgy fog majd hódítani, akár hősi szerepekben is; és éppen úgy meg fogja hódítani a karzatot is, mint a szlnnad nai/v angol „.szörnyeteg"-]©. * Egy amerikai filmet láttam mostanában. Két meglcapóan kitűnő színész játsza: Pola Negini és Cteve Brooke. ők igy egymás melleit, nagyon nehézzé teszik a rutin és diitet- tantizmus' perének eldöntését. Az egyre mélyülő, már-már szinte igazán nagy színésznő, Pola Negri: csupa rutin és Soltira! több is ennél: igazi színészi tudás, tudatosság, teljes fegyverzet. Megkopóan őszinte is, a szónak legjobb, .művészi értelmében: de érezzük, hogy nála már minden kifejezés: művészi beidegzettség kérdése. Készen, könnyen buggyan ki szeméből a könny (igazi könny, nem glicerin), biztos hatás Indáival vonaglik meg a szája, mikor szenved, mikor fájdalmasan mosolyog és mikor tágra nyitja a gyönyörű szemét... nyilvánvalóan érzi a gép közelségét: Grossauf- náilume! ... Elragadó! Szemetem ezt a rutiin- és komédiás- és festékszagot is, legnagyobb szinpadi élményeim és Duse és Rója ne és — kik is még? — jutnak az eszembe... Partnere viszont éppen a dilettáns benyomásával kap meg. Ez az embeirvégóbcai jelentős, kitűnő szinész — már neim is színész, olyan végsőén egyszerű, közvetlen. Nem is játszik, csak van. A megjelenés ereje, férfi-súlya dönti el az egészet. Kitűnő!' Nem tudom melyik a nagyobb, művészi hatás. Pola Negri nagyszerű rutinja, vagy ennek a színésznek nagyszerű dllettantizmu- sa-e? De ez a fiú... a film igazi orientációját, azt hiszem, inkább ö jelenti! Barátnők közt. Milyen változáson mentél át, — Mit csináltál az. arcoddal? — Hiszen előbb oly szeplős, miteszeres és zsíros volt és most mennyire megszépültél, hogy tiszta az arcbőröd. Hát neked megmondom, őszintén szólva te is rászorulsz, neked sem legjobb az arcod Az Iza kozmetikai intézetet, Bratislava, Stefa- niková 19. többen ajánlották és tényleg rövid kezelésük után már olyan jó eredmény volt, hogy magam is meglepődtem. Nem is hittem volna, hogy oly könnyen szabadulok régi archibáimtól. Most már csak Iza toilette garnitúrát használok Kcs. 47.-ért és mondhatom rendkívül meg vagyok elégedve. Ajánlom, keresd fel rögtön az intézetet, a te archibáid is kezelésre szorulnak. Tudod, hogy a távolság miatt lehetetlenség kezelésre bejárnom. — Az intézet mindenfelé küld minden archibára megfelelő garnitúrát, pontos utasítással, utánvétellel. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra .....................................Kcs, 87.— Sz eplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37.— Vörös orr, arc, ke^ek ellen garn. Kcs 37.— Arcmassjrás ráncok karikák ellen Kcs 77.— Bőrujiló garnitúra 4 perc alatt lehámlasztja a bőrt s olyan lesz, rn>t a? üde pvorp’'-’ ’nyé . Kcs 120.— Hajtalanitó garnüura 1 perc atett leveszi a halat ennél jobb 20 év múlva sem lesz...............................Kcs 37.— Ke belápoló, fejlesztő garnitúra . Kcs 120-— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít ....... Kcs 77.Toilette garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Iza kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19., TI. — Nőm hoztak Ítéletet a szlovexírzlkóí hadiká- rnlk ilsryóben. Egyik olvasónktól azt az információt kapjuk, hogy a nemrégiben Pozsonyban ülésezett csehszlovák—magyar vegyes dön’öb:rőság, melv a magyarországi vörös ha Pereg által 1919-ben okozott hndikárok ügyében tárgyalt, nem hozol! i életei a tizennyolc pörben. A biró ág csupán a feleket és tanukat haüga’ta ki, ugszte ón elrendel ő több tisz’ázalan tényállásu ügyben u'abb tanuk kihallgatását, de i'éle'et egyeben esetben sem hozott, sőt a felekkel közöle, hogy a bíróság döntését Hágából minden érdekel1 fér ’Tá bán fogja megkapni. Ami a kassai és rimaszombati konzervgyárak pőréi Illeti, az üzemek azért támasz o tak igényt a káréritésre, mert a bolsevikiek elhurcolták a két gyár akkori összes kés-áru- és jelen- ‘ős cukorkészletét, ami a ka-fjd konTo-v^-árnál 1.100 090 a rimaszombatinál pedig 1,500.000 korona érékei képvisel. %
