Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-17 / 287. (1621.) szám
1927 december 17, vMM>mIjat Törköly szenátor beszéde a szenátus költségvetési vitájában a szlovén- szkűi magyarság kisebbségi sorsáról Prága, december 16. Törköly -József dir. szenátor, a magyaT nemzeti párt országos elnöke, mint jelentettük, hatalmas beszéd- Ibeu fejtegette pártja álláspontját a költség- vetéssel és a kormány politikájával szemben. Az ellenzéki szellemtől áthatott beszédet teljes egészében itt közöljük: A csehszlovák köztársaság költségvetésével a jelenlegi nemzetgyűlés másodízben foglalkozik. Az előző évi költségvetés tárgyalásánál <az volt a jeliszó, hogy nemzeti egyenjogúság és polgári irány. Ez a 'jelszó azonban akkorra, mikor a mostani költségvetés tárgyalásához (jutottunk, teljesen elkopott, de be is bizonyosodott, hogy a jelszó csak jeliszó voöit, Ikorteseszköz, mert a kormányzat komoly akarata a jelszó mögül teljesen hiányzott minőiig. Ma már a miniszterelnök ur tudja, hogy rájöttünk a turpisságra, tehát egy uj jelszót, egy uj iránymogjoöölóst dobott a még hiszékeny polgárok és törvényhozók elé s ez úgy szól, hogy: az emberi józan észt kell mobilizálni, amely amaz irányelvekre is megtanít, melyek egy nj és jobb Európa útját egyengetik, mert különben elbukunk. A nemzetiségi problémát meg kell oldani s a brutális küzdelmet megegyezés kell, hogy fölváltsa. Ezt az irán ymegjelö’est el lehet fogadnia armi-ak, aki politikai ambíciójául azt tűzte ki, hogy a miniszterelnök bejefeatésett .és Ígéreteit komolyan veszi, de aki már hivatkozhatik csalatkozásra © tekintetben, aki nyitott szemmel lártja az ellentmondó tényeket, az nem sngedá magát megtéveszteni, mert itt csak talmi demokráciáról lehet beszólni, amely nem tud megoldani semmit, ellenben meg tudja ölni a szabadság s dgazr ság győzelmébe vetett hitet, Ez a demokrácia nem egyéb, mint szemforgató hipokrdzis, ügyeskedés, megtévesztés. Egy uj és jobb Európában a magyarságnak is meg kell adni a nemzeti önrendelkezési jogot és engedni kell, hogy azt szabadon érvényesíthesse, mert hogy ezt ma nem teheti, az nem egyéb, mint brutális erőszak. Ezt tudom, hogy egyáltalán nem kívánja megadni a miniszterelnök ur, még megegyezés utján sem, 1 A kisebbségi jog Egy uj és jobb Európában a nemzeti ikfeebbségi jognak nemcsak a teljességét (kell kodifikálni, hanem a nemzetközi bíráskodás intózményével kétségen felül biztosítani kell annak tényleges érvényesülésiét is. Erre gemmáié;© törekvés nem fedezhető fel a miniszterelnöki és külügyminiszteri nyilatkoza- Ahan és ténykedésekben. Egy uj és jobb Borsóban szakítani kell a köztársaság nacio- BuTa°pe1>ünyu gazdasági politikájával s meg- Oizeiia maiony mily szoros a kapcsodat a nem- Beocsfnia. ^.’xAitikája s a béke ügye között, Eszterprom^siászvár*fékkel a nemzetközi gazFelsőm, szén ..............és az európai gazdaMa gnezit . . ..............:~e. Az itteni valódi sí lló *U. ™.S7f*;;;;;; nem szolgálja ezt Uritányi ........................ ,8Eó burí.......................... 26.1, „ , „ Cs áky............................. 28 suk a szabadság GÍS'S.ttffirf!4.':::: " otkw. Ganz villamos................ i77-- i'ü'.liryc nőn Hofh err................................... lfi.ölT5 , F Lán g............................... >i2.— íoá.— i-tan Li ptálc............................. i2. - 11.— Győri vagongyár....................... —" Bí rna.............................. 116. — 113,40 Se hlick.......................... — Te udloiT Ditrich............. 13.— 12.— Eg yes, fa........................ —12 60 Gutmann........................ — Orsz. fa......................... —15 50 Li gnum-tröszt.................. —-.— Ma lomsoky..................... — Ne uschloss..................... —8 60 Bé zbányai........................ 13.— 13.— Szlavónia....................... —3.34 Na schitzi....................... 1S5.50 Za bolai.......................... ___ Ad ria............................. 5320 ■ Atlantika........................... 2 36 2 gg Le vante . ........................... 26,90 25.70 Kö zúti............................. ___ Leli vasút....................... 10’_ 920 Ál lamvasat ........................ 23— Tr öszt ............................. 4343ÍP0 Ma gyar cukor ........ 214_ i<6 Óc eán ............................ _ ________________ Ma gyar szalámi................ _ ’ _ _ lz z° • *....................... 125 60 m'.,■ Baróti . i.......... __________ Éífjsz......................... 82.60 63/— Go ldberger..................... 9^ _ Sp ódium ........................ — Hungária műtrágya .... £ 50 Klotild ............................. 19 _ Ou minl............... 1 Ro‘. - 147I — Te lefon............................. 8n _ 2$ — Bóni . ................. . . . . .. _ _ ' Pa pír ................................ sí!. öaterineiő ... ................ 80 5fl 60 50 ah ol a petkák, illetve oszmirskák kormányoznak és ahol a csekélyszámu és a hatalom mesterkedése által ügyesen összetartott (kis taglétszámú bizottságokba szorítják be a parlament működést s a nagy plénum csak arra való, hogy rendszerint a miniszterek tá-vollétében hiába beszéljen egyes törvényhozó s kénytelen (Begyen tudomásul venni, hogy a bizottság már döntött a miniszterek akarata szerint s azon változtatni nem lehet 1 Nem lehet ott parlamentarizmusról s ezzel összefüggő népképviseleti kormányról beszélni, ahol a külügyminiszter, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter hivatalnok s nem tagja a parlamentnek. Korlátlan a végrehajtó hatalom, mert nincs ■törvény, mely korlátozná hatalmát, de vannak törvények, melyek a hatalmi tultengés lehetőségét szervírozzák a végrehajtó hatalomnak akkor, amikor bűncselekmények kreálására adnak neki jogot. Az alkotmány nem korlát, annak intézkedéseit a végrehajtó hatalom sem reflektálja éppoly kevéssé, mint a törvényhozás rezolucióit. A minisztérium hatásköréről szóló törvény, amely hivatva volna a végrehajtó hatalom visszaéléseit lehetetlenné tenni, az alkotmány parancsa dacára az állam fennállásának most bekövetkező tizedik esztendejében ma sem készült el. Az ellenőrzés így 'lehetetlen lévén, a hatalom nem lehet más, mint önkényes. És uralkodók a demokratikus önkényuralom és még vannak, akik a köztársaságban a népfenség elvéről, a demokrácia diadaláról beszélnek. Tisztelt Szenátus! „A szabadság ott fog urálíkodni, ahol legbiztosabb garanciák adatnak minden törvényes cselekedetnek s lég- hatályosabb gát vettetik a hatalom minden mellőzhető beavatkozásának4" — mondotta egy régi közjogi diró. Ezeknek a kivánalmaknak, a hiányát, sőt az ellenkező jógáit apót létezését bizonyltja a csehszlovák köztársaság állami élete. ! A szabadság nem a kormányformákban, honom az intézményekben fekszik és a köztársaságban megvalósított rideg centralizmus bizonyítja, hogy a köztársasági kormányforma dacára itt nincs valódi szabadság. Itt megrohanással okkupáltatott a hatalom s úgy lett megszervezve, hogy a köztársaság kormányzóinak akarata sehol se találjon ellenállásra s rendel© bekkel tehessen parancsolni mindent és meg lehessen semmisíteni vagy tehetetlenségbe süllyeszteni minden helyi 'tekintélyt. A szabadság megalapítása végett szükséges a hatalom jogkörét megszorítani, annak visszaéléseit lehetetlenné tenni, a független önkormányzati testületek léteziését és kielégítő működését biztosítani s ezáltal a helyi érdekek legfőbb igazgatását a köziponti hatalomtól elvenni. De ez még nem elég. Biztosítani kell a polgároknak a szükséges szabadság élvezetét s nem szabad azt a közigazgatás .kényének martalékul dobni. Ha vannak szabadsőgbiztositő törvények, rendelkezések, úgy gondoskodni is kell ezek tiszteletben tartásáról, illetve védelméről. Törvényt kell hozni arról, hogy minden hivatalnok személyesen felelős törvénysértő rendelkezéseiért, esel eked eted ért s a felelősség alul nem bújhat ki azzal, hogy a felsőbbsége parancsolta neki, bogy törvényt sértsen, kell adni minden jogsérelmet szenvedő gyárnak azt a jogot, hogy az illetékes tör- ■ "ék előtt felelősségre vonhassa a tör- •tő hivatalnokot s akkor a bíróság, ha J417 sége egyébként biztosítva van, % szabad országban lennie kell, t minden jognak s az ágazság- ’iinden hatalmat a törvények Pénz! ál vszerit. Az intézet átvS a kivánaíos Itália,póttól a az intézet atve^.^ Érth(&t- ha iü , ... , . ... %sá valaki a szabadságot, betéteket könyvet . . „ v° ’ Ián előnyös feltété1^2*5™’ hogy az a,bszo" értéCZsÚT)'írír ~ valutákatieIi,,ett a szabadság lényeértékpap'rokat és m”*- 5? « átvesz meftőrz’ bozSá!'saff'bar L kölcsönöket ad értéés./afias4«l nemű bankszerifj'10? h,°.f7 W közvéleménye előtt az a ^társaság elnöke az Uj Európa cimü könyvében kérd'ez és amit én magyar vonatkozásban álldtok bet, hogy: Hát nem egyenesen órtetonelten-e, hogy a magyarországi maigyar szabad, ellenben csehszlovákiai szomszédja és testvére el van nyomva? Igazság-© az, amit a miniszterelnök és miniszter urak tudtával végeznek Szlo- venszkón, amikor hivatalos és félhivatalos ■tényezők s azok engedelmes eszközei terror- szerüen aláírási ivek aláiratásávial akarják a hazugságot igazságként bizonyitami s azt kiáltani a külföld felé, hogy a szlovenszkói magyarság minden vágya és kívánsága az, hogy Trianon Örök temetője legyen az ő magyarságának? Igazság-e az, hogy aki a hazugság ivének aláírását megtagadja, azt megfenyegetik, (ha hivatalnok, még át is helyezik, vagy egyébként megbüntetik? A csehszlovák köztársaság keletkezése a szlovenszkói magyarságra nézve nehéz sorsfordulatot jelentett. Ennek jelentőségét megértheti mindenki, a ki megérdemli az ember nevet Tény az, hogy a trianoni béke a szlovenszkói magyarságot elszakította attól a magyarságtól, amelyikkel évszázadokon keresztül mint „egy“ édes anyának gyermekei együtt egy országban éltek faji és lelki közösségben, testvéri szeretetben, összekapcsolva az évezredes szenvedésektől megszentelt dicső múlt emlékei által. Tény az, hogy el lett szakítva minden közjogi kötelék, amely a szlovenszkói magyarságot Magyarországhoz fűzte. Tény, hogy a gazdasági kapcsolat is szét lett tépve. Sőt tény az is, hogy meg lett fosztva a magyarság a testvéreivel való szellemi érintkezés szabadságától ds! Arra a földterületre, amelyet Trianon előtt úgy hívtunk, hogy a mi éd-es hazánk, ha a ■szlovenszkói magyar el akar utazni, nagy procedúrák és ezer mesterséges atadálv mellett útlevelet kell váltani*és ha átlépjük az emberi hatalmak által megteremtett uj határi, akkor megvizsgálnak, felírnak, és gyanús szemmel kísérnek, mert megfordult a világ sora: a testvérnek nem szabad szeretni az édes testvért, a gyermeknek az édes anyát A mi szere tetet a jóságos Isten oltott ■lelkűnkbe születésünk pillanatában, azt ma nekünk kisugároztatni bűn. Tehát az Istennek és a természet törvényének derogált a gyűlölködő emberi akarat! Csak ennyit eredményezett nekünk Trianon! Ennek az eredménynek a nyomait egy megrenditő fájdalomnak és az anyagi és szellemi boldogulás nehéz gondja,imák a súlyában viseljük a lelkűnkben. Van-e hát okunk elégedetlenségre??! És ha Trianon óta a mostoha gyermek a föld minden jóságával és áldásával el ás lett volna halmozva, ha meleg szeretettel lett volna is dédelgetve, az a meggyőződés emberileg soha meg nem Ifogamz- hatott s fogamezhatik a szlovenszkói magyarság lelkében, hogy: jól történt, ami Trianonban történt, és azon még az Isten akarata se változtathat! A magyarságnak a csehszlovák köztársaságban való megelégedettsége tehát nem hogy megszületett volna, de ki, van zárva hogy valaha is megszülethessék, mert az a lelki fájdalom, az a nagy szenvedés, gAa Keres ön karácsonyi Í|pí ajándékot? Mindenkinek nagy örömet szerez a 4 lámpás Béta i YELEFUNKEN felvevő készülékkel m«ig™M«a,awíTOiimEagga amit a trianoni sorsfordulat, a maga kétségtelen ténybeli következményeivel okozott, Leküzdhetetlen akadály a megelégedettség érzésének a megszületésénél 1 Igen is mi magyarok nőm vagyunk megelégedettek, mert a szivünk vérzik, szivünk fáj, de azért engedolmes polgárai vagyunk a csehszlovák köztársaságnak és teljesítjük állampolgári kötelességeinket még akkor is, ha az állampolgári jogok a maiguk teljességében nem is szolgáltathatnak mindig ki a mi számunkra! A külügyminiszter ur tehát amikor azt hangoztatja a külföld felé, hogy a csehszlovák köztársaság magyarsága megelégedett a maga sorsával, a tényeknek és az igazságnak meg nem fellelő kijelentést tesz! Mert csak annyit jelenthet a külföldnek, ha nem akar az igazság ellen véteni, hogy akadt egy pár gyászmagyar, akinek lelki értékét mutatja az, hogy meg lehetett venni Ígéretekkel, anyagi eszközökkel s aki a maga nemzeti elvetemedettségé- ben még Trianont dicsőíteni s a magyarságát megtagadni is képes. Mi becsületes magyarok azonban megmondjuk nyíltan, hogy mi szenvodünk és szenvedünk és nem gyógyulunk! S ezt a szenvedést még egy külügyminiszter kijelentése se takarhatja el a világ szeme ledől! S ez a szenvedés a legkétségbevonhatat- :lanaT b bizonyítéka annak, hogy nem vagyunk megelégedettek, mert hiszen nagy anomália fenne azt mondaná, hogy mert szenvedünk, tehát meg vagyunk elégedve a sorsunkkal! Reánk, szlovenszkói magyarokra nézve a békeszerződés közveteken következmény© az lett, hogy nemzeti önrendelkezési jogunk elvesztett, családjaink az uj határokkal ezét- szakittattak, a vérségi kötelék ereje kétségessé tétetett, magyar kultúrintézményeink megerőtlenedtek, gyermekei nkuek magyar nemzeti nevelése erősen megnehezedett, anyanyelvűnk szabad használatában alaposan korlátozva lettünk, mérhetetlen anyagi romlás zuduit reánk, megkisebbedett nemzeti vagyonunk, megfogyott a gazdasági erőnk, a szlovenszkói Jalyók, a mesterséges határok által kettészakittattak s 'ezáltal lehetetlenné vált azok megfelelő szabályozása és az árvíz veszedelmek nagy szenvedéseivel lettünk sújtva. Magyarországgal, lamelynek gyermekei { voltunk, megszűnt a természetes szabad közlekedésünk és szabad gazdasági összekötteté- i sünk. Kétségessé vált inemzeti életünk sza- | badsága, nemzeti jövőnk intézése szinte ki esett kezünkből. S ez megtörtént velünk anélkül, hogy magyar népünk hibás lett volna a háború előidézésében. Tehát bűn nélkül szabtak reánk büntetést. És még akad olyan állam- férfiú, aki azt kívánja, hogy ezen súlyos büntetést mi igazságosnak tartsuk s boldog megelégedettségünknek adjunk kifejezést a történtek felett. Akad olyan miniszter, aki még a nemzeti fájdalomhoz való jogunkat is kétségbe vonja. A gazdasási helyzet De nézzük tovább a kérdést! Vájjon melyek azok a tények amelyek Trianon után történtek s amelyektől a külügyminiszter úréhoz hasonló optimizmus azit várhatta volna, hogy a teljes megelégedettség érzését váltják ki a magyarságból? A magyar földet, amelyet évezredeken korcsz* tii! magyar kéz müveit, a földreform szétosztotta. A szétosztásnál a magyar mostoha gyermeknek nem jutott úgyszólván semmi! Magyar kézből, magyar szakképzett gazdakézből kivették a földbirtokot, mert magyarnak a kezében azt nagynak s a törvény mértékét a magyarral szemben mindenképpen betartandónak tartották s odaadták a törvény maximális mértékét felülhaladó egész nagyságában ugyanazt a birtokot egy jó csehszlováknak, aki a mezőgazdasági tudományt még hírből se ismeri. Ha mezőgazdasági szempontiból volt szükség arra, hogy egy 500 hektáron felüli birtok egy komplexumban megmaradjon, akkor nem ellenséges és elnemzetlenitést jelentő cselekedet-e az, mely a magyar szakképzett gazda kezéből kiveszi és egy hozzá nem értő csehszlovák kezébe adja a birtokot? Hiszen csak jobb a közre is, ha szakképzett gazda kezében marad a föld. Azután maradékbirtokok képzésére (fordították a fősulyt, no meg a kolonizációra. Az előbbi az uj.ceehszloi vák „nemesség", vagy „történelmi osztály" létrejöttét és ezáltal a ^nemzetiségi béke állandó lehe- tetlenifését célozta s a törvény maximális értékét nem tartotta irányadónak azért, hogy az elnemzet- | lenitő és asszimiláló törekvésnek éppen a magyar- | lakta helyeken soviniszta csehszlovák engedelmes í harcosokat teremtsenek. A kolonizációt pedig azért csinálták, hogy színtiszta magyar vidékeken megszüntessék a magyar egyöntetűséget és közbeiktassanak egy-egy sáv csehszlovákot, hogy igy elérjék azt, hogy a magyar szive sohase gyógyuljon meg s hivatkozhassanak arra, hogy az „etnográfia" még csak 'határváltoztatást se követel, mivel alig lehet beszélni szinmagyar kompakt tömegben élő magyarságról. Hát a földreform igazán nem szolgáltatott okot a magyarság megelégedettségének a megszületésére. Ezt Benes ur is elismerheti, ha meglepi az objektivitás! Mert hiszen a kétségtelenül bebizonyított tényeket nem képes még ő sem nemlétezőként bemutatni. A mezőgazdaság A szlovenszkói magyarság 50—70%-a földművelő. Talán a földművelés nagyarányú fejlesztésével kívánták azt a sok rosszat, ami Trianonnal a magyarságra szakadt, elfelejtetni? Szó sincs róla. 2
