Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-19 / 264. (1598.) szám

2 1907 hot ember 19, irombái November 23-ára egybehívták a képviselttházat — Oiabb terbelB tanuk Dubicko kénviselü ellen — Próbálj* ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telni! mBFUWKEN nasrt emeltek a nemzetköri bíróságnál. A felelősség érért ax egyházra hárul. A* állam baldog less, ha megszabadul ettől a kérdés­től és átadhatja a birtokokat. Ennek előfel­tétele természetesen at. hogy előbb a Vati­kánnal meg kell egyeznie. Az egyházi hatá­rokat illetően kijelenti, hogy a szlovenszkéi területeket !öl kell szabadítani az esztergo­mi magyar hercegprímás hatásköre alól, az­az meg kell védeni az állam szuverénitását $ akkor az egyházi birtokok áronnál a jogo­sult haszonélvezők kezébe mehetnek át A Benedek-rend ügye A Szent-Bepedek-nend szteveoszikói bir­tokai ugyancsak azonnal átadhatók a követ- kcző föltételek mellett: A rendnek önállósí­tania ik-edd magái Magyarországtól, be kiéli illeszkedime a csehszlovák álla alrendbe s a komáromi henedekrendi iskolának, amoly jelenleg magyar, szlovák-magjar- rá kell válnia. A miniszter ezután részletesem foglalkozik a németek által: felhozott panaszokkal e azo­kat számadatokkal igyekszik megcáfolni. Az iskolaautonómia kérdéséről azonban egy szóval sem tesz említést, jóllehet azt már határozott terminusra ígérte. Az állami dijak Az iskokügyi miniszter. beismeri, hogy az állami dijak kiosztásánál- 'történtek hibák, amennyiben neon vették tekintetbe a némtet írókat és művészeket (a magyarokról megint nem történik említés! a saerk.). De ebben a bizottság nem vétkes. A hibát olyképpen te­szik jóvá. hogy januárban még .két állami dijat fognak kiosztaná német művészek kö­rött (A /magyarok ismét nem léteznek ?) A kisebbségi kérdés „igazságos** megoldása Bodza miniszter szerint kezdettől fogva az volt a csehszlovákok terv®, hogy a kisebb­ségeik többet kapjanak, mint amennyit a kormány a békeszerződések ér telimében kö­tetes megadni. Ezt a&ért tettük — mondta —, ment tudatában vagyunk államunk iránti fe- teliősiségünlknek. Ezért oldottuk meg a kisebbségi pro­blémát az igazságosság (?) és a teljes egyenjogúság (??) elve alapján. A régi monarchia ezt a problémát nem tudta Prága, november 18. A képviselóM* elnöksége ma délelőtt kétórás ülést tartott és elhatározta, hogy a képviselőházat november 23-ára., szerdán délután 3 órára egybehívja. A szerdal plenáris ülés napirendjén a bányatörvény, a bánya-hivatal­nokok szervezete és mentelmi ügyek szerepelnek. A költségvetés tehát még nincs a szerdai ülés na­pirendjén, mivel a költségvetési bizottság csak koddem tejem be a vitát. A képviselőliáz szerdától kezdve naponta fog ülésezni, amíg a költségvetést le nem tárgyalja. Csütörtökön * plenáris illés előtt, amelyen inár a költségvetés lesz programon, klubelaöki konferencia lesz, amelyen a költségvetési vita be­megoldarii. Ez csak a mi demokráciánknak sikerüli. Nagyon jól tudjuk — folytatta Hod£a —, hogy a kisebbségi kérdést igazságosan oldottuk meg. Ezen az utón nem állunk meg. A szláv ára­mokkal valló kulturális kapcsolatokat azért dotálta az liiskolaügyi nukuisztémum magasabb tételtel, mert átvette a. kül úgymintsziámim­tól az orosz támogató akciót, már ameumyii- ben ez az iskolaügyd reszorthoz tartozik. A Németországgal való kulturális kaip- csokat most kezd korrekt termát nyerni. A szláv nemzetekhez való viszonyt nagyiban elő fogják. mozdítani a szláv intézet és keleti imiéziet, amelyek a Lofoko witz-p aló lábain nyer­nek elhelyezést. ‘ A kongrua A kongruát ne tekints® senki eem a papság, részére szánt ajándéknak, hanem er­re a törvényire épp olyasa objektivitással kell tekiintieni, mint az összes szociálpolitikai tör­vényekre. Ha az összes kategóriák fizetéseit ren­dezték, rendezni kellett a papságét is, mert hiszen ez is teljesiti kötelességét a köz és az állam érdekében. A kongnua nem terheli meg rendkívüli mó­don a® állaim költségvetését. Az ellenzék 200 millióról beszél, eredetileg 60 millióra gon­doltak, de elég volt 35—40 millió. Az uj költ­ségvetésben 41 máilió van felvéve. Nem sza­bad figyelmein kívül hagyni, hogy Szlovenszkón volt 1200 pap 200—500 koToná9 havi jövedelemmel. Ennyiből éljenek meg olyan időben, amikor a fizetésminimum 1000 koronában van meg­állapítva? ebédidejét fogják szabályozni. A házclnökftég Dubicky agrárius képviselő vesztegetési ügyével is fogkik ozott. Malypetr el­nök részletesen informálta az alelnököket a Reme* képviselő által átnyújtott iratokról. Az elnökség elhatározta, hogy Dubicky képviselőnek harminc­napi határidőt ad a följelentésben foglalt vádak el­len benyújtandó bizonyítékok benyújtására. Ré­mes képviselő különben ma újabb terhelő tanukat jelentett be. Egy Csapek nevű földbirtokos pedig levélben értesítette a házclnökséget, hogy a Sva- rovsky földbirtokos által Remes képviselőnek át­nyújtott vádak valódiságát ő is teljes terjedelmük­ben erősiti és bizonyítja. A kongTuarendezég nem lehet világ- ( uézeti, p ökrök ár vagy klorfkális kérdés. !! Minden dolgozó megérdemli a maga da­rab kenyerét. A kongnia létminimumot ad annak, akinek eddig ez nem volt meg és sokaktól elvesz, akiknek lét­minimumon felüli jövedelmük volt Az Iskolákat mentesíteni kell a politikától Respektálja a cseh néppárt iskolapro­gramját, de másrészről megköveteli, hogy az iskola integritását a baloldal is respektálja. A politikai pártok kezét távol kel] tartani az állami iskoláktól! Az iskolát nem fogják pártok szerint par­cellázni. Az iskola mindenkié. A tankönyvek általánosságban revízióra szo­rulnak, mert sok hibát, igazságtalanságot tar­talmaznak. A tankönyveknek nem szabad osztályok, nemzetek és felekezetek elleni uszításo­kat tartalmazniok. A miniszter élesen állást foglal az ellen is, hogy a haladó tanitők a világnézeti vallási problémákat már a kisgyermekekkel akarják megoldani. Ilyen problémákat nem szabad bevinni az elemi iskolákba. A cseb-német kiegyezés Szemére veti a szocialistáknak, hogy ha­ladó politikájuk dacára sem sikerült nekik a nemzetiségi problémát megoldani. Svoboda szociáldemokrata közbeszól: A mi nemzetiségi eszménk a békén alapul. Hodzsa: És odáig jutottak, hogy maguk a csehek és német szociáldemokraták még nem tudtak egy olyan együttműködési szervet sem létesíteni, mint amilyet a maguktól maradi­nak nevezett többség alakított. Svoboda: Nem mind arany, ami fénylik! rJüTfiiuíti ÍeGcÉNY- IDTA > AVÓRJCZ ZSKVlOND (58) — Tekintetes ur, art izeim a tekintetes ] űr, hogy gyüjjik ám a tekintetet, ur, meleg j kalács van! Csuii felriad csendes szunyókás álmából! & azt mondja: — Mondd meg a gazdádnak, hogy én Csörgőfalvi s bélanyaki Csergheö Csuii va­gyok, ón érteim fogatot küldjük, máskip neon Kuetgvek. Visszamegy a kocsid, jieitenti. — Hány lú van (itthon? — Nincsen csak egy, a többi kinn van a tanyán. — Nem baj, — fogjátok be. mennyetek át írté, de nekem elhozzátok az-öreget, fene egye meg. Megy a kocsis, jelenti Csuliinak: — Itt a fogat tekintetes ur! De a fene egye meg a tekintetes urat, h>a nem gyüm. — Hány lóval? — Csak eggyel, mer a többi kinn van a tanyán. — Hijn-ye az apátok — Monidid meg, hogy én irt cm nigyes fogatot küldjük, más- kip nem megyek, nreg az istien. A kocsis visszamegy. •— Tekintetes ur, azt izem a tekintetes ur, hogy ü i?rte rrigyes fogatot küldjük, ro/eg az isten. ■Nagy nevetés. Vasgyuró, kinéz az, abla­kon, akkor hajtanak be a töreksaáüitó nagy deszkaszekénrel, négy ökör volt elébe fogiva. — Hánnyátok le a törtekét s menjetek írbe, ntigy Ökörrel ! Megtörténik. Megy a kocsis, jelenti: — Tekintetes uram, itt a nigyes. Hát ennek osztón nem lehetett ellene állami. Kinéz Csuii az ablakon, meglátja a négy ökröt: — Hej az apátok, anyátok, megtréMlltia- tok. No, elmegyek hát, de a fene egye meg a..., majd csinálok én itt rendet: gyüjjik érteim úri staféta, akkoir elmegyek. De mondd meg, bandával gyüjjik, s három : úri ember legyük. Tíz perc alatt ott volt arz úri staféta s ott volt a banda is. Csuii aztán beültette a társaságot a ban­dával együtt a szekérbe; az olyan volt, mint egy’ deszkiaiház, csak az oldalán, volt ajtó, amin ki tehet ereszteni a törtekét s beültek. Asztalt tettek be> s a bandának muzsikálni kellett s így hajtattok végig a városon, körül a piacon s körül a főutcán. Szólt a banda s daloltak az urak s nem látta senki, hogy ki van odabent, de egy peirc alatt végig futott a városon, hogy Csörgő Csuii kőtárba muzsi­káltatja maigát. így érkeztek meg a Vasgyuró házához, nagy kerülővel, éppen két faálbiíi kjgjrüll, iujg a botár odaérkezett szembe, srégrvizavi. Folytatták aztán az ivást feszt. Tizenegy órakor azt mondja Botrbiró: — Most mán mehetnénk ám vizitelni a gróffal. Erre Mkieirekedítek ezek a vasemberek s a grófot, aká épp oly kevéssé volt telázva, mint ók, maguk közé vették, követet küld­tek, aki a polgáirmestedhez előre menjen je­lenteni, hogy jön a külügyminiszter s a kis Wagner zenetanárért is s indult a deputáoió. A főkapitány Fekete Miska ás ott volt köztük s rém komolyain dirigált. — Legelőször nekem tesz szerencsém őeocelienciájához, — mondta s evükkerjét megigazította. rövidlátó szemei felölt. Szép magas ember volt a főkapitány, azért is választották meg, mert a csirke­fogóknak s tolvajoknak, — mondták, — csak egy ilyen szép szál ember Imponál, aki nem sajnál egy-egy pofont lekenni, ha toeüL Hárman kiférték a grófot, & főkapitány külön ment s rendőrrel idéztette be a Wagnert. Miig meg neon jött a kis zsidó, addig tova- terkáztak az Irodában, de mikor megjött s jeilen telte a feszes rendőr, hogy előállít tolta a Wagner Artúr zenetanárt, akkor még meg­várakoztatták egy ideiig, * akikor előve zet- tetíék. A fciis Wagner remegő lábaikon állott meg az ajtóban a nézett az urakra, mikar végire magas színük elé eresztették. A főkapitány mintha csak a jelentést folytatná, rettentő komoly pofával mondta: — Még a mezőrenidőrségről kívánok eccelenciádiuiaik jel intést tenni. Nálunk a niiezőrenidőrllfijvata 1 a legkitűnőbb fcezeikban van, hiijjáltok csak a mtezőrendiőrkapítány urat, i­Természetes jódkurák. Érelmeszesedés, ide?, csont, bőr és mirigybajok-Dál, büdöseknél, izzadmányoknál stb. stb., vérszegény, görvélyes és angoUcőrós gyermekeknél a Csízi Jód Bróm Gyógyvíz és Jód-fiirdősó OTTHONI IVÓ. és FÜRDOKURÁJA kiváló gyógyhatású Részletes és ingyen jelvííágo- sitást nyújt a Fürdőigazgatóság, Csizfürdö-Cukupele Kapható; Gyógytárakban, drogéi iákban, ásványvkkereskedét ekben. Hodzsa: A másféléves munka lehetővé tette az együttműködést olyan két nemzet között, amely évszadokon keresztül egymás­sal szemben állott. Ez határozottan haladást jelent. A szlovák szeparatizmus letörése Az állam másik Iájó sebe volt a szlová­kok szeparációs mozgalma. A miniszter nem titkolja el azt, hogy az egyházpoliti­kában bevezetett radikalizmus kiélesitet- te ezt a szeparatisztikus hajlamot. Azon­ban a maradi-többségnek másféléves munkájával sikerült letörnie a szepara­tizmust, amely már az állam létét veszé­lyeztette. (KözbeszóLás: Érdekházasság.) Igen, ez a politikai házasságnak nem volna biztos alapja, ha közös gazdasági és erkölcsi érdekeken nem alapulna. Hodzsa külpolitikái Ez a belpolitika megadja az általános nemzetközi politikánk feltételeit is. Azaz meg keli teremteni a nemzetközi megértés és bé­ke atmoszféráját. A kormánytöbbség megva­lósította az igazi demokráciát (?) nemcsak a köztársaság, hanem Középeurőpa számára is. A szovjet agrárpolitikája Az orosz földmives erőszakkal birtokba vette a földet s erről azt a fikciót terjesztik, hogy a földet államosították. De próbálják csak az orosz íöldinivestől elveuni a magán- tulajdonát! A bolsevista kormány tízéves fennállásá­val megvalósította a legerősebb kommu­nistaellenes erőt: a nemzeti gondolatot. Ezért nem fél senki sem a világon az orosz bolsevizmustól és főképpen nem félünk mi, különösen, ha megvalósítjuk a demokratikus orientációt, amely természetesen ismét a csehszlovák nemzet feladata Középeurópában. Válasz Rothermerene! Minden arisztokratikus vagy kapitalista despotizmus elégedetlenséget szül. A szo­ciális elégedetlenség forradalmat jelent Éppen ezért azok az államok, amelyek nem akarnak demokratikusak lenni, tényleg puskaporos tornyai Európának. A csehszlovák demokrácia elég erős ahhoz, hogy bármilyen mesterséges intervenciók nél­kül is gátat képezhessen a bolsevizmus ellen. Végül még a légion árusokról is beszélt Elismeri háborús érdemeiket, azonban az ér- j demek nem pártok szerint osztályozandók. SBBHHHBMHBHHHBHBHMHBHBBBHBHBBBBHBBBHnHHBSSQSBB Mig be nem jött az előre semmiről nem értesáteitt másik Fekete Mihály, afcit cs-afk Misumalk hívtak , adóiig ünnepélyes csönd vtelt. Bejött a Misu, akit azért neveztek ezen a néven, mert szőke volt. Igen magos sovány ember volt s borzasztó ijedten állott a magas méltóság elé, mert -a főkapitán yságon már mindenki tudta, hogy a külügyminiszter in- ispioiál — Eccelenc’ádnak alázattal jelentem, — mondta Fekete Mieka, — hogy a roezőneud- őirségá kapitány előadást s jelentést les? az ügyekről. Szegény Misa, aki. a gimnáziumban is híres volt arról, hogy ha a lepi óbban el volt is készülve, akkor sem tudbtt beszélni, kép­zel,ni tehet, milyen dadogva s zavarban had- rálít vagy inkább nyögött valamit a pusztai állapotokról De a kis Wagner, aki vörös is volt, hab­ra is volt, egyre nagyobb kétségbeeséssel ál­lott egyik sarkáról a másikra s egy7 lélek nem nézett felé. Műkor aztán megsajnálták a Misut, elbo­csátották e akikor Fekete Miska odafordult, a kegyelmes úrhoz: — Kegyelmes uram, alázattal jelentem, hogy városunk nagy férfiát, a mi zenetudó­sunkat óhajtom ecoeleuoiádmak bemutatni, aki niem más, mint Wagner Artúr zenetanár, aki európai hírű kapacitás a zongora-, hege­dű- stb. dolgokban. Az egyetlen ember, akire büszkék vagyunk s felhívjuk rá ooceleneiád legmagasabb figyelmét. Wagner Artúr, aki mindent várt. csak ezt. a kitüntető modort, nem, előgurult. Se holt, se eteviem nem volt, sápadt és dadogott, (Folytatjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom