Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-12 / 258. (1592.) szám

C! itun*oxuuor iü, biomtuU. 2 ff alenan sniniszter: A vasuiasfárgyalások mis nem nyertek keretezést Közvetlen Nősek miniszter után részle­tes expozét mondott Najrrmn vasutügyi mi­niszter is, aki elsősorban rámutatott arra, hogy az államvasutak bevételei évről-évre növeked­nek, 1925-ben 2 milliárd 944 millió volt a be­vétel, 1926-ban 4 és fél milliárd és 1927-ben megközelítőleg ugyanez az összeg. A tárgyi kiadások viszont körülbelül 50 millió koro­nával csökkentek. A személyi kiadások a fize­tésrendezésből kifolyólag lényegesen emel­kedtek. A vasúti üzemek kénytelenek minden beruházást a saját bevételükből fedezni s azonfelül még a szállítási adó 20 százalékát az államkincstárnak beszolgáltatni. Ezután a vasúti jegyárakról beszélt és rá­mutat arra, hogy 1926-ban 25 százalékkal föl­emelték a személytarifát valorizációs alapon, a rezsi jegyek árait viszont ez évben nem emelték fel. A munkásjegyek árait, ha a sze­mélytarifával arányosan akarnák rendezni, úgy legalább 87 százalékkal kellene azokat föl­emelni, a hetibérleteket 55 és a diákjegyeket pedig 200 százalékkal. A vasutak nemzetgaz­dasági szempontból is teljesítik feladatukat. Kedvezményeket nyújtanak a nyersvas, faragott fa, koksz, rudvas, friss gyümölcs, tűzifa, fakéreg, méz és ipari só szállításánál. A vasút üzem vezetősége arra is törek­szik, (hogy a nemzetközi szállításoknál is versenyképesek legyenek a csehszlovák vas- 1 utak. így 'leszállította a tarifát a Lengyelor­szágiból Olaszországba való szénszállitáisnál, valamint a bugonyaszáMi tásnál Magyaror­szágiból Németországba Csehszlovákián ke- . resztül. i A magánvasutak államosítása ; A miniszter ezután a vasutak államositá- 3 sár ól beszélt és bejelentette, hogy 1 1 ez évben sikerült a kassa-oderbergi vas- ( ut nosztrifikáiását befejezni Székhelyét ' már át is helyezték Budapestre] Kassára. A minisztérium azonkívül miég 12 szílovensz- ifeói magánvasutnak a prioritását vette meg, amelyekért az állam körülbelül 33 millió 600 *®er koronát fizetett. , Az államvasutak bérbeadása l Majd az államvasutak bérbeadásának a 8 kérdésével foglalkozott « többek között e®e- ^ két mondotta; * — A dolog nem természseitelilene®. A a nyugiaiti államok fölösleges tőkéjüket igye- n kezmek elhelyezni s egyes ktilföilidfi pénzügyi ]< körök arra a véleményne jutottak, hegy ered- s i- rnényes volna a csehszlovák áilamvasutakba - tőkét befektetni y A minisztérium pusztán kíváncsiságból átvizsgálta az ajánlatokat, konkrét tár- í gyalusokra azonban nem került sor. i A vasutaskonfliktus A vasutasok koaílüktiusa rendkívül nagy 6r­• déklődést váltott ki országszerte az elmúlt napok­1 bán. A vasutasok nem voltak megelégedve azzal j a fizetésrendezéssel, amelyet az 1927. évi 15. ez. f kormányrendelet tartalmaz. A minisztériáin soíha- sem zárkózott el attól, hogy a személyi ügyek ren­dezése céljából tárgyalásokba ne bocsátkozzék a bizalmi emberek központi bizottságával. Sőt haj­landó volt mindig az egyes szervezetekkel tár- > gyalul. Nem szabad azonban csodálkozni, hogy 1 ezek a tárgyalások hosszú ideig tartottak, mert • hiszen rendkívül fontos ügyről van sző. A tárgya - ■ láeok folyamán a minisztérium arra törekszik, , ‘hogy megtalálják a középutat, amely nemcsak az alkalmazottak, hanem a vasúti üzem részéről is elfogadható. Ezek a tárgyalások még nem fejeződitek be, miért is nem áll módjában a miniszternek kö­zelebbi részleteket közölni, mert nem akar a tárgyalások befejezése előtt befolyást gyako­rolni azok menetére. Hangsúlyozza azonban, hogy a forgalmi helyzet teljesen normális, sehol passzív rezisztencia neon volt. Ha késtek is az utóbbi időben egyes helye­ken a tehervonatok, ez csak a fokozott őszi kam­pánnyal van összefüggésben. A vasúti tarifa rendezése A tarifarendezés kérdésével kapcsolatban be­jelenti, hogy a teheráru díjszabásához uj kilomé­terkönyvet készítettek, amely az összes távolsági átszámításokat a helyi vasutak állomásától szá­mítva tartalmazza. Ez a tarifarendezés technikai része, ami pedig az anyagi részt illeti, most készí­tik elő a tarifatételek átszámításait az államosított magánvasntakon. Az arszámitá* kérdése szorosan összefügg a vasútüzemek pénzügyi teher kép essé­gének gazdasági fejleményeivel Őseik a végleges átszámítás után lehet hozzá­fogni az nj tarifareformhoz. Ennek első lé­pése tesz az államvasutak nj tollortarifájinak kiadása 1928 január 1-i érvénnyel. Ebben már számos olyan intézkedés történt, amiket az érdekeltek sürgettek. Ha panaszok merülnek fel arra vonatkozólag, hogy az itteni teheránitarita egyes tételei maga­sabbak, mint máig országokban, tekintetbe kell venni azt, hogy a csehszlovák tehertarifába fel van véve a 15%-o« szállítási forgalmi adó is, ami más országokban egyáltalában nem létezik. Ezenkívül az itteni 6b a külföldi tarifák összehasonlításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a köztársaság kedvezőtlen földrajzi helyzetét és a terep nehéz­ségeit sem. Próbálja ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telni! TBIIPUNKIN Végül a miniszter még egyes képviselők pa­naszaira reflektált és bejelenti még, hogy a vasút ügyi minisztérium igyekezni fog a le- "hétőség szerint as évi bérletjegyek árét le­szállítani. A bizottság délutáni ülésén megkezdték a pénzügyminisztérium, a legfelsőbb számvevőszék és a közélelmezésügyi minisztérium költségveté­sének részletes vitáját. Előadók voltak Hnidek és Jeaek képviselők. Érdekes volt Hnidek bejelen­tése, amely szerint Érelmeszesedés-neurasthénia csont, bőr. mirigybajoknál, golyvánál, hüde- seknél, izzadmányoknál vérszegény, görvély és angolkóros gyermekeknél a ***** Jód Brtfm Gyógyvíz és fódfOr. dősö Otthoni Ivó és fQrdőBcursfa kivá'ó gyógyhatású. Részletes és ingyen fel­világosítást nyújt a Fürdőigazpatóság Csizfürdő- Cizkupele. Kapható gyógytárakban, drogériák­ban, ásványvizkereskedésekben. ő csak azért vállalta a közélelmezési minisz­térium költségvetési tárcájának alőadói tisz­tét, mert Stonzl német iparos párti képviselő erről a tisztről lemondott. Stenzl lemondása — értesülésünk szerint — azért történt, mert nem akart cseh nyelven referálni. Pertinax szerint a jugoszláv-francia sierzüdis Magyarország ellen Irányul Az Echo de Paris a római magyar katonai attassé ellen — A lugoszláv-ffrancia szerződés tartalma — A Quai d'Orsay titkos diplomáciája Pária, november 11. A Petit Párisién mai számában kivonatosan közli az uj jugo­szláv—francia szerződés tartalmát, hogy ez­zel a közléssel eloszlassa a külföld aggályait és megcáfolja a külföldön elterjedt riasztó kommentárokat. Az első paragrafus értelmé­ben a két hatalom arra kötelezi magát, hogy soha nem indít háborút, kivéve a legitim vé­dekezés esetében és olyan eseteikben, ame­lyekről a népszövetségi paktum 15. és 16. paragrafusa szól. A következő paragrafus sze­rint a két állam kormáuya kötelezi magát, hogy mindazon vitás kérdéseket, amely a két állam biztonságát veszedelembe hozhatja és a szerződés által ajánlott megoldási módot nem respektálja, közös elhatározással egy pártat­lan bizottság vizsgálata alá bocsátja. Ezenkívül a két állam egy nem provo­kált támadás esetében azonnal közös erő­vel támadja meg a támadót, magától ér­tetődően csak a népszövetségi paktum ál­ál tál engedélyezett esetekben. Végre — * ez a szerződés utolsó határo­zata — az okirat kijelenti, hogy a jelen szer­ződés tiz évre szól. A kisérő irat szerint a két állam állandó közös politikai együttműködést fejt ki és minden politikai kérdést periódiku- san és szabályos időközökben közös konferen­cia tárgyává tesz és ezzel a két állam békés törekvéseit összhangba hozza. Pertínax kombinációja A Petit Párisién megjegyzi, hogy ez a szerződés csaknem szóról-szóra ugyanolyan, mint az, amilyet Franciaország Romániával kötött és igy nem lehet éle semmiféle har­madik hatalom ellen. A szerződés világosan a népszövetség döntőbírósági szerződéseinek is­mert mintája szerint készült, úgy hogy az el­fogulatlan kritikus itt sem találhat kivetni valót. Pertinax az Echo de Parisban tiltakozik az ellen, hogy a külföld oly lármát csap a szerződés miatt, amelyet tulajdonképpen már 1926 márciusában megkötöttek g ak­kor senkinek sem szúrt szemet. Senki sem állíthatja tehát, hogy a jugoszláv—francia paktum derült égből jött villámcsapás volt, Mussolini 1924-ben szerződést kötött Nin- csiecsel, amely kétségtelenül sokkal tovább ment és sokkal harciasabb volt, mint ez a mostani szerződés. Miért ne legyen Fran­ciaországnak ugyanolyan joga, mint Mus­solininak? Pertinax szerint a szerződés el­sősorban Magyarországot érinti kellemetle­nül. Hogy a szerződés leginkább Magyaror­szág ellen irányul, azt — Pertinax szerint __ beláthatja mindenki, aki csak egy pil­lantást vet a mai magyar politikára. Ma­gyarország ma olyan politikai irányt követ, amely Frar^ytországban komoly aggodal­makat okoz. Magyarország elhatározta, hogy diplomáciai kiküldöttei mellé katonai atta­sékat is oszt be és több mint jellemző vé­letlen, hogy az első magyar katonai attasét éppen Rómába nevezték ki. ZÍŐrMUItL RgGá-NIRTA»MÓRICZ ZSKWOND (52) A vendég feMMiott: — Bocsásson meg nagyságos asszony, most bátor lesztek jóéjszakát kívánná. Zoiltán örült, de abban a pillanatban eszébe jutott, hogy el van rontva barátai öröme. Ugyan kit hívhatna, hogy átadja neki. Ránézett a félesége arcára g eszébe villant: a doktor! — Szó sincs róla, — mondta a vendég­nek, — rögtön vacsorázunk. Zsuzsi, eredj csak, hívd át a doktor urat. Bementek a szobáiba. Égtek a lámpák. A lakás úri volt, nagy előszobából nyúlt a szalon s abból jobbra-batra szobák. Alföldi alacsony ház, kívülről nem is mutatja azt a kényelmet és bőséget, ami van. Öt szoba egyfolytában az utcáira s úgy van berendez­ve, hogy a grófék is meg lehetnek elégedve, 'ha egyszer be találnak vizitelni... Sok kép a falon. Jó vidéki festőik. Olyanok, ■ akiknek nem sikerült Pestre jutni, pedig egész jól meg tudták volna csinálni a maguk jövőjét. Itt tartotta Zoltán egyiket-'másikat, ahol el­csípte, hetekig s azok telefestették az összes vásznat, amit fel tudtak nekik hajszolni. A tanya, a tyúkok, a Köntösgát, tájképek, alko­nyat, reggel, vihar. Most mind mintha félne attól a behorulástól ami ebben a meleg, ked­ves otthonban eddig sose volt. Az asszony * köpenyét sem tetté le. Beleroskadt egy fotelbe, csak tilt. Folyton azt nézte: minek él. Élet ez, érdemes? A szeme pillája csaknem le volt csukva s egy könnycseipp áztatta a szálakat így ültek sokáig. Alig szólották szót. A férfi már tűkön ült, szeretett volna kinézni s nem miért moz­dulni. Végre felállott s indult. — Megy? — Megyek — Megnézem — Azt akarta mondaná, hogy az istállót. Akkor azt gondolta, hogy azt fogja mondani rá, hogy a lovai elsőbbek nála. Nem tudott hát mit mondani. Hallgatott g oigarettet keresett <el)ö. — Megy megnézni, hegy naegjött-e már a lovasliegény a tanyáról? Zoltánban megfagyott a vér, megder­medt és elhalt. Az asszony felszökött. Elővillant 9 a szemébe nézett. — Igen? Igen? — Hint vár? — Gaz­ember. Hirrt — s —■ Miaga bolondi. — És maga gazember. Erre nem tudott mit mond írni tovább. Mindakét emberben valami vad s gyilkos düh 'lobbant fel. Úgy néztek szembe, minit két .iemwadb De a férfi lebirta magát s közönyösséget tettetve fordult el. Gyufát vett a márvány asztali készletből e lassan, kényelmesen meg- gyujtolta a gyufát. Annak a felvillanó fénye miegvilágitotta gyönyörű férfias arcát, sas­éira s barna lombos bajsza olyan profilt ve­tett, mint egy törökkori lovagé. Rágyújtott 8 levetette magát a bőrfotel­be. S nagy szippantásokkal eregette a füstöt s azt újra felszívta az orrlyukain. Most Évuska jött be, futva jött a kicsi, csak úgy repült a kis fodros baba. — Apuka, apuka, vacsorázni. Felmászott az apja térdére s beletelepe­dett az ölébe. Az apa mietegieu, gyöngéden karolta a kicsi testet Milyen jó egy ilyen kis gyér- mekteet Az embernek egészen a szivére forr... A kislány cirógatta az apa arcát, mint egy kis cica. — Kefe, — mondta, — apa, kefe, keife. Kefe. Szúrós kefe. Mért nem borotválkozik apa? Kefe, apa. Kefe. Zoltán csucsoritotta a száját s a kicsi egész kis ajakét odaadta s bedieosókolt az apa szájába. I Olyan kedves tejszaga volt Most lódobogás hallatszott. Lovas jött be az udvarra. Zoltán tudta, hogy a tanyai ko­csis jött meg s tudta, hogy az asszony is tudja. Az asszony felállott. Egyemeisien, mere­ven. ' — Eszter! — kiáltott rá az ura. Az nem felelt, elindult, hogy megy. — Hova megy? — Mii köze hozzá. A férfi le volt kötve a gyerekkel. Át­ölelte, letette s azt mondta neki: — jSzafiadí csak .a fürdőszobába, kicsim, nézd meg a mókust ■— Mókus? — kiáltotta a kicsi. — Igen, igen, ott van. — De én félek... — szepegett a kis Évű De már akkor az apja utána ugrott az anyáinak s vele együtt lépett ki a tornácra;. — Én félek a mókustól, — futott utána kicsit sivibva a gyerek. Senki sem törődött vele, sem apa, sem anya. A lovastegény nem állott meg, hanem hátira lovagolt a gazdasági udvarba. — Ugyan, csak nem megy igy utána. Nevetséges. Legalább tegye le ezt az utálatos porköpenyt, — mondta Zoltán s megragadta a felesége karját. — A maga Rozijának elegánsabbat vett ? — Elég legyen! — mondta vadul Zoltán. — Én is azt tanácsolom! — szólott még vadabból az asszony. A cseléd megvillant a tornácon, kérdez­ni jött, hogy lehet-e tálalni a vacsorát.. — Zsuzsi, eredj, mondd meg, hogy az az ember jöjjön fel. — Igenis, — mondta a lány s futott. Ott maradtak a tornácon. Zoltán azon törte a fejét, most mit csináljon? Ott maradtak, a gyerekek a lábuk előtt 3 vártak. Egyszer csak nehéz léptekkel jött a pusztai ember. — Tekintetes ur, azt izemi a.z ispán ur, nincsen semmi baj. — Akkor jó, — mondta Zoltán. Az ember állott. A zsebébe kutatott. — Ezt a levelet küldte az ispán ur. Odaadott egy levelet. Zoltán a kezébe vette s mintha villa­nyos áram futott volna keresztül rajta, egész teste izzani s égni kezdteti; A Rozika levele. A Rozika betűi. A Rozika üzenete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom