Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-11 / 257. (1591.) szám
Itl7 norember 11, péntek. 3 Blumenstein, az érsekujvári szeszkereskedő, három millió dollár ura, lázban tartja egész Európát Négy^ ország rendőrsége bogozza ki a bonyolult cimleicsalás titkait — „Európa varjucsapatánah“ érsekujvári díszpéldánya Bécsben, Berlinben és Párisban a dúsgazdagok éleiét élte, hazájában szatócs módjára éldegélt Budapest, november 10. (A P. M. H. munkatársától.) Az európai közvélemény néhány nap óta egy pénzügyi botrány hatása alatt áll, amely a világháború óta oly nagy számban fölmerült nemzetközi csalások sorozatában kétségkívül az első helyet foglalja el. A háború utáni lezüllött gazdasági viszonyok zavarosában halászó vakmerő fezörök egymásután véreztek el a lábrakapó államok sikeres ellentámadásában s egy-két éve úgy látszott, hogy végleg letűnt az uj kondottie- rik, az obszkurus ismeretlenség homályából hirtelen feltűnt pénzügyi rablólovagok sokszor oly végzetes működésének kora. Az osztrák és német valuta fantasztikus arányban való lerontásán elképzelhetetlenül megtolla- sodott bé-csi bankárok az uj hadjárat alkalmával, melyet a frank ellen indítottak, véresen elbuktak s feltűnő sietséggel távoztak el a gazdasági élet küzdőteréről. A márka ellen vezetett háborúból diadalmasan kikerült pénzemberek közül csak elenyésző számú financier úszta meg a frank- kontermin visszacsapó hullámait « ezek közé tartozott egy kis érsekujvári szeszkereskedö, Blumenstein József is. Blumenstein, aki a márkainfláción hatalmas vagyonra tett szert, nem vett részt a frank megkontreminálásán, hanem visszavonult érsekujvári magányába és szerény vagyoni viszonyokat tüntetve fel, délutáni alsóspartik kedélyes nyugalmában lesett pihenő hadvezérként az uj alkalomra, amikor hadbaszállhat a nemzetközi pénzügyek valamely fedezetlen, megtámadható pontján a további aranyakért. Az érsekujvári kis szeszkereskedő Blumenstein József jómódú érsekujvári kereskedőcsaládból származik. Atyja szeszkereskedő volt s fia már fiatalkorában szintéu belekapcsolódott a szolidan vezetett üzletbe. Azonban alig dolgozta be magát a szakmába, mikor elragadta hazárd szenvedélye,/ úgy hogy mihamar kitűnt, hogy képtelen régivá- gásu apjával együttműködni. Ezért kivált apja üzletéből és önálló üzletet alapított. Apa és fia között rövidesen éles üzleti verseny fejlődött ki, melyben egy- ideig a fiú vezetett vakmerő vállalkozá- zásai révén. Rövid idő alatt hatalmas vagyonra tett szert, amit a háború előtti nyugodt, csendes üzletmenetben csak merész spekulációkkal lehetett oly gyorsan elérni. Később hirtelen katasztrófák érték és számos esetben sodorták spekulációi üzleti válságokba, sőt egy Ízben nemcsak a maga vagyonának hágott a nyakára, hanem súlyos válságot idézett elő családjának nagy részénél is, mely vállalkozásainál jót állott érte. Ez az utolsó nagy veszteség közvetlenül a háború kitörése előtt érte s mikor bevonult csapattestéhez, családját a legnagyobb nélkülözések között hagyta hátra. A háború befejezése után éles üzleti szimatjával azonnal megérezte, hogy hallatlan lehetőségek nyíltak meg hazárd kereskedelmi szelleme számára. Hamarosan belekapcsolódott az akkor Becsben székelő nemzetközi fezőr-társaságba és rövid időn belül valósággal a semmiből jelentékeny vagyont szerzett. Az infláció haszonlesője Mikor az „Európa oszladozó testéből íak- mározó varjucsapat“ Ausztriában mindent letarolván Berlinbe tette át székhelyét, Blu- mensiein is átköltözött a német fővárosba. Érsekujvári üzletét teljesen elhanyagolta már és idejének legnagyobb részét Berlinben töltötte, ahol jelentékeny vagyonát szerencsés spekulációival rövidesen megsokszorozta. A í német infláció teljes kihasználása után azonban úgy látta, hogy egyelőre meg kell akasztani a pénzszerzési lavinát és ezért a spekulációra oly végzetesen kihatott frank-kontTeminbcn már nem vett részt, hanem vagyonát egyrészt ingatlanokba fektette be, másrészt pedig külföldi, főleg semleges országokban levő bankokban helyezte el. Az érsekujvári szép napok Azután visszatért Érsekújvárra, ahol a legszerényebb életmódot folytatta. Továbbra is régi rozoga házában lakott, a huszonötéves, kispolgári berendezésű lakásában. Délutánonként beült a kávéházba és inkább hangos, mint hazárd alsóspartikat játszott, csak néha beszélt magáról bizonyos jóleső önteltséggel, hogy az évek folyamán soha üzleti veszteség nem érte, mert abszolút előrelátásával csak biztos ügyekbe ment bele. Nemcsak takarékosan, hanem egyenesen kicsinyesen élt Érsekújvárod Blumenstein József, aki külföldön mintegy negy- ven-ötven bérpalotával rendelkezett, angliai es svájci bankokban pedig több mint százmillió koronát helyezett el, úgy hogy vagyonát mintegy kétszázmillió koronára > becsülték. Adót egyáltalában' nem volt hajlandó fizetni s csak* amikor már végrehajtást vezettek ellene, egyenlítette ki adóját. Házát bankkölcsönökkel terheltette meg, egy ízben pedig azt is megtette, hogy árverést rendeztetek. Egy napon ismét eltűnt Érsekújvárról ez a fantasztikus érdekességgel biró ember és Bécsbe költözött. Uj célok leié Blumenstein Józsefnek Bécsbe való átköltözése uj fázist jelentett ennek a különös embernek még különösebb életében. Az idillikus érsekujvári napok után megelégelte a polgári szerény jólétet é« hirtelen átcsapott a másik végletbe, ami _ ugv láteffiák _ nem is volt véletlenszer 11, hanem szoros ös szefüggésben állott Blumenstein uj terveivel, amelyek ismét egy hatalmas coup végrehajtását célozták. Az inflációjából föléled! osztrák fővárosban tizonnvolesiobás lakást rondeztotett be magának, a berendezést Béce legjobb iparművésze végezte és azok, akik a lakásban jártak, fel- boosüIh etetiennek mondják mindazt az értéket, amelyet Blumenstein ebben a pazar lakásban szőnyegekben, régiségekben, képekben, bútorokban és ékszerekben felhalmozott. Ekkor, a kalandort ongunktuna szinte már tör- j tóneüni távlatba veszett letüntekor uj tervek főttek Blumenstein József fejében, olyan tervek, amelyek í inkorrektségükkel egyenesen a törvénykönyvbe i ütköznek bele és még az inflációs korszakban is a hatóságok beavatkozását vonták volna maguk után. Azonban Blumenstein József, aki már száz, sokszor elveszettnek hitt csatát megvívott, ezúttal is remélte, hogy bámulatos i-'zerejH'séje át fogja segíteni ezen a legújabb vállalkozásán is, amely már konszolidált pénzügyi és tőzsdei viszonyok között került busás haszonu kivitelre. A békeszerződés és az államadósságok Az üj, nagyszabásúnak Ígérkező coup szoros összefüggésben állott a békeszerződések által előidézett nemzetközi pénzügyi viszonyokkal. A békeszerződések ugyanis úgy intézkedtek, hogy az oez- trák-magyar állami kötvényeket az utódállamok kötelesek lebélyegezni és a jóyátételi bizottságnak beszolgáltatni. Az egyezmény, szerint minden állam, beleértve Magyarországot, is, annyi kötvényt tartozott letenni a külföldi hitelezők közös pénztáránál, az úgynevezett Coisse Contimünemél, amennyi ezekből az államadósságnak tékintéU kötvénykibocsátásokból az egyes utódállamok területén volt. . .. ■ ' ■ Az utódál lanlök és küflöldi hitelezők közöt t már több tárgyalás is volt ezeknek- á háború előtti álla nvad ossági bírni eleknek a felértékelése ügyében. így az'első egyezményt .Innsbruckiban kötötték, a másik pedig 1925-ben Prágában jött létre, autóikor is kimondották, hogy az érdekelt államok as aranyé zúzalék okát 32 százalékos alapon, a többi papírokat pedig 27 százalékos alapon valorizálni kötelesek, illetve a kötvények kamatait is ezen az alapon fizetik az egyes államok, míg a tőke vissza fizetés ét illetően csak 1931-ben dönt a jóvá létein bizottság. A kamatfizetés úgy történik, hogy az illető utódállam bemutatja a párisi közös pénztárnak, a Caie- se Commiineuek a területén nosztrifikált címleteket a ráeső adósság hánvad ajányátwrá, vagy. pedig, ha megfelelő mennyiségű címletet bemutatni nem tud, tartozik az eredeti kamatoknak 32, illetve 27 százalékát a pénztárba befizetni Az utódállamok ezért igyekeztek minél- több kötvényt összevásárolni, hogy javítsák kiszabott kvótájukat. A magyar állampolgárok tulajdonában levő kötvényeket 1922-ben lebélyegezték. Ez azért történt, mert a külföldi kötvénytulajdonosokkal szemben a magyar állam hátrányosabb helyzetben volt, mint a magyar kötvénytulajdonosokkal szemben, akiknek egyelőre nem is fizette a kamatokat. A nosztrifrHodzsa visszatért Rothermere-ellenes külföldi útjáról Az Iskolaügyi miniszter a csehsziovák-jugoszláv-rómán-lengyel agrárpártokból fnternacionátét akar szervezni Prága, november 10. Hodzsa iskolaügyi miniszter ma délután négy órakor visszaérkezett külföldi útjáról Prágába. Hodzsát a pályaudvaron a cseh és szlovák újságírók nagyobb csoportja üdvözölte. Köztudomású, hogy Hodzsa miniszter váratlan külföldi utjának az volt a missziója, hogy a francia és angol diplomáciai köröknél némileg ellensúlyozza azt a hatást, melyet az utóbbi hetek erős revizionista mozgalma keltett. Hodzsa a Svehla által már a nyár folyamán kitaposott utakon haladt. Az esetben az volt a legfeltűnőbb, hogy a nagy agilitásu külügyminiszternek éppen a legnagyobb riválisa kapott a kormánytól megbízatást erre a jelentős diplomáciai kirándulásra. Hodzsa párisi és londoni utján főleg a földreformot igyekezett ' védelmezni s úgy tüntette fel, hogy a csehszlovákiai földreform a legjobb ellenszere a bolsevfzmus veszélyének. Az, hogy legutóbb a köztársasági elnök és a miniszterelnök is olyannyira védelmébe vette a földreformot, szintén Hodzsa külföldi missziójának alátámasztását célozta. Hodzsa szerint a bolsevizmus ellen a föld- osztó agrárdemokrácia a legjobb védelem. A Figaróban azt is bejelentette, hogy a kisantant és Lengyelország agrárpártjai agrárintemacionálét alakítanak a bol- sevizmus letörésére s Kiízépeurópa területi status quo-jának biztosítására. Szerinte Csehszlovákiáoan gyöngült (?) a kommunista mozgalom. Mindazáltal teljesen átlátszó, hogy Hodzsa érvelese nem any- nyira a kommunizmu-, mint inkább a Rotber- mere-akció ellen irányul. kálás utáu a kötvények tőzsdei forgalomba kerültek, ahól az aranyérték 1 és fél százalékát fizették értük, ugyanakkor pedig a le nem bélyegzett és nem nosztrifikált kötvények értéke a nemzetközi piacon 6—7 százalék volt. Ezt a differenciát, illetőleg azt a körülményt, hogy a külföldi állampolgárok tulajdonában leró kötvényeket 32 és 27 százalékkal kamatoztatni lehet, használták ki a vakmerő spekulánsok, amikor Magyarországon a kötvényeket az aranyérték 1 és negyed százalékával összevásárolták és a külföldön 6—7 százalékon továbbadták, vagy pedig bemutatták a Caisse Coramune-ben, ahol fölvették a 27 és 32 százalékos kamatokat. Ez a zugvásárlás annál könnyebben ment. mert sokan nem szolgáltatták be kötvényeiket lebélyegzésre és nosz- trifikóeióra abban a reményben, hogy megfelelő módon tudják majd értékesíteni. A békeszerződés Íiasioíilesqe Blumenstein József ennek a kínálkozó üzletnek teljes felismerésével látott hozzá a kötvények vásárlásához. Eleinte különböző ufódállambéli bankok részére Vásárolt, később azonban tisztára a maga személyes céljaira. A budapesti piacokon milliókra rugó összegekben vett kötvényeket, amelyeken külföldön azután óriási, százszoros p.'azt keresett. Később rájöhetett arra, hogy sokkal jövedelmezőbbnek fo" mutatkozni, ha magyar és utódállamban lebélyegzett kötvényeket csempész ki Franciaországba, ott eltávolítja a felülbélyegzést és francia meg angol bankok bélyegzőjét rányomva bemutatja azt a Caisso Omunu- nc-ben, ahol n magyar kormány terhére az összeget ki is fizetik A magyar pénzügyi kormány június hónapban észrevette, hogy egyre több címletet mutatnak be a Caisse Comn:une-ben. Erről értesítette a hatóságokat !s, amelyek a legnagyobb titokban/megimiitottgk a nyomozást, azonban a rendőrség nem tudott pozitív nyomokra bukkanni. Ugyanakkor értesítés ment a francia kormányhoz is. A napokban azután hosszas nyomozás után az egész hamisítási ügy kipattant és letartóztatták a bűnösöket Blumenstein József, Tovbini Boris és Tovbini Simon személyében, akik a hamisításokat végezték. • ; Blumenstein Józsefet abban a pillanatban tartóztatták le, amikor a párisi Haus- mann-boule.vardou levő lakását elhagyta, hogy Bécsbe utazzék. Átkutatták safejeit is, amelyek a párisi Credit Cominercial nevű bankban voltak. .Itt nagy. mennyiségű magyar nosztrifikálási állami kölcsönkötvényekre bukkantak, amelyekről a magyar bélyegzés teljesen el volt már tüntetve. A kötvényekre különböző angol és francia, sokszor nem Í8 létező bankok bélyegzőit nyomták rá a hamisítók, hogy . igy azt bizonyítsák, bogv a kötvény külföldi állampolgár tulajdonában volt. akinek a kamatokat a magyar kormány fizetni tartozik. Francia cinkostársak Ebből az utóbbi körülményből nyilvánvaló, hogy noha eddig csak három letartóztatás történt, a bűnösöknek föltétlenül francia cinkostársakkal kellett együttmüködniök, akik a Caise Communenál a hamisított kötvényeket bemutatták. A címletek kicserélését beváltását, vagy kifizetését csak október 25-én függesztették fel. amikor Magyarországba már nagy számban érkeztek olyan szelvények a Caisse Commune-től, amelyek Magyarországon már nosztrifikált kötvényekről szóltak. A nyomozás szálai Párison keresztül Berlinbe, illetőleg Bécsbe vezetnek. Egyelőre még kiderítetlen, hogy Blümensteinék kivel állottak összeköttetésben, és hogyan tudták keresztülvinni a párisi Credit Lyonnaisnál, hogy különböző országokból kicsempészett aranyjáradékot bélyegeztek le hamisítók, illetve megbízottaik számára. Blumenstein bűnös munkáját Bécsben kezdte meg és csak későfob folytatta Párisban. A legnagyobb va- lószinüség amellett szól, hogy Blümensteinék az utódállamokban összevásárolt aranyjáradé- kot Berlinen keresztül szállították Parisba az úgynevezett Train Bleu-n, a kék vonaF M n ' - • rmisr ~ i november hó első napjaiban küldjük A Prágát Magyar Hírlap szét előiizetőinkneh.A naptárt kizárólag — i mr . / / - csak régi és uj etőtizeiőinh kapják meg Irodalmi Namarat *•ö ■ seg beküldése után. Az 5.— koronát a november havi elölizeiéshez kér§ük MyziO evre csatolni 1iBTÍiHill1IB' I lin 11 III w——j——■ I——lrTFMInmTTn,rrlTr~~r~
