Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-10 / 256. (1590.) szám

1927 november 10, csütörtök. Ki (»^»-CTfiwtm.»j»'ig»-j^^^iC!?;H^aBua3aK^aB»gaBaMPjiBBBWM»awgaM| „ Csindaratta-hum En vagyok a doktor Eisenbarth" Prága, november 10. a November 11-én lesz éppen kétszáz észtén- n deje annak, hogy Eisenbarth doktor, akit k egész Németországban a második Fausstnak, h mindent meggyógyító csodatoktornak tartot­tak, alaposan rácáfolt a róla terjesztett le- 1( gendákra és eltávozott az élők köréből. A ji nevezetes évforduló alkalmából érdemes p megemlékezni a csodadoktor életéről és mii- zj ködéséről, mert egy darab kultúrtörténetet ismerünk meg ezáltal. Tizenöt évvel vagyunk a harmincéves há- e ború után, amelyet az 1648-as westphaliai bé- ^ kekötéssel zártak. A mai kor embere bizonyé- n ra megérti, hogy ebben az időben Európa né- s' pei még nem tértek magukhoz azokból a bor- 11 zalmakból, melyeket a három évtizedes há- bora okozott. A német föld, amelynek terű- L létén a legtöbb pnsztitó csata zajlott le, csak­nem teljesen elnéptelenedett, Magdeburg vá­rosának falai között alig 300 ember lézengett. E A hosszas emberirtó háborúk főleg a vallási e eszmék jegyében folytak, legalább is a törne- h geket ezzel az eszmével itatták át, igy hát ért- m hető, hogy a kor lelke rendkívül fogékony volt a miszticizmus iránt. Ugyanezt a jelen­séget különben minden nagy háború után, igy most is tapasztaljuk, amikor az okkult jelen­ségeknek nagyon sok hívője van nemcsak a köznép, hanem az intelligencia sorában is. i Aztán az orvos sem az volt a tizenhetedik században, ami most, akkoriban a komédiások és kártyajátéko- C tok módjára járta keresztül-kasúl az or­szágot és vásárokon, lövészünnepélyeken, meg más alkalmakkor, amikor sok ember csődült össze, nyilvános szórakozásként produkálta művészetét. Bohócok mondtak bohókás tréfákat sátra előtt, úgynevezett spektákulumcsinálók min­denféle lármás instrumentummal csőditették he a publikumot a szentélybe, ahol a csoda- doktor minden betegséget meggyógyít. Termé­szetes, hogy nagyon sokan foglalkoztak or­voslással, vagyis inkább kuruzslással olya­nok, akik mesterségükhöz semmit sem értet­tek és csak szemfényvesztéssel vakították el a népet. Eisenbarth doktor különösen nagy appa­rátussal dolgozott és egészen különleges allűrjei voltak, ame­lyekkel nagy hatást ért el. Tudta jól, hogy el­méleti és gyakorlati tudása jóval nagyobb, mint rendbelijén Ezért rendkívülit nyújtott a népnek, amennyiben sátra előtt kötéltáncosok, varázslók, kigyóemberek, tűznyelők és kóc- evők produkálták magukat és csak ezeknek mutatványai után lépett a nép elé, beszélt kü­lönleges dolgokat és azután praktizált. Hall­gatva bámult a tömeg és követte hívását. Nagyon sokan köszönhették gyógyulásukat neki, mert bíztak benne. A csodadoktor 1663-ban született, édes­atyját korán elvesztette és sógora, a baniber- gri Biller Sándor nevelte. Sógora császári és királyi privilégiumokban részesített szemész, kőmetsző és orvos volt. Itt tanulja lei a fiatal Eisenbarth is a mesterséget, de hamarosan önállósítja magát és heves vitái vannak a többi tanult orvossal. Ezek azt követelik. ^ hogy a fiatalember vesse magát, alá vizsga- ^ latnak az orvostudományból, a fiatalember ezt e meg is teszi és tudása előtt a nem nagyon é jóakaratu examinátorok is kénytelenek. k meghajolni. v Az orvosokkal folytatott heves harca t nem maradt ismeretlen a közvélemény előtt T és nagy mértékben hozzájárul* 1 hírnevének ® emelkedéséhez. Praxisa és ezzel kapcsolat- ' bán gyakorlati ismerete növekedett. Közfcu- ^ domásu volt róla, hogy tudásával kérkedni j, szokott, de nem túlzott. x Nagyon ügyes volt az operálásban. r Tekintélye nottön nőtt, mígnem egy szeren- é esetlenség véget nem vetett aitenburgi tévé- c hegységének. A gerai vásárra ment és a 1 uyilt piacon egy gyermeket kellett megope- (J rálnia. Az operáció után meghagyta a gyér- a mek .astyjának‘v. hogy virrasszön gyermeké- ] uek betegágya mellett és bizonyos előíráso­kat pontosan teljesítsen. Az atya azonban el- i------------------------ i £& $ «sor®3!$* | .. gfyszer találkozik össze a Hl téma a legnagyobb íróval | ‘1 uj kiadásban olcsó áron : $ | í J E JENŐ I; ls kötélben, ára 224.— kor, | 1 :sak 78.— korona. | j i aludt és a gyermek meghalt. A haláleset miatt azután Eisenbarth nimbusza megfogyat­kozott, mert azt a szemrehányást tették neki, hogy ő okozta a gyermek halálát. 1689-ben. tehat három évre a szerencsét­len kimenetelű operáció után Mainzban talál­juk őt, ahol mint chirurgus és operatőr szere­pel. A patent, amely ezt a elmet adományoz­za neki, 300 meggyógyított paciensről tesz említést és különösen kiemeli, hogy egy 78 éves ag­gastyánt és egy 11 éves vakon született gyer­meket operációval meggyógyított. 1691-ben a szászországi Rechlitz város tanácsa mint a nemes és művészetben gazdag Johann Andre- as Eisenbarthot ünepli. Egy évvel későbben Drezdában tűnik fel, ahol nagy feltűnést kelt hályogoperációival, amelyeket tűvel hajt végre. Egy másik találmánya is híressé válik, olyan eszközt konstruál, amellyel az orrpolipot le­het eltávolítani. Drezdai tartózkodására ismét hosszabb vándorlási korszak következik, mig végül 1707-ben mint császárilag és uralkodó- hercegileg privilegizált medikus és operatőr Berlinben telepszik meg. Itt meggyógyított egy csaknem tiz éve néma aszonyt, ami olyan nagy esemény volt a birodalmi fővárosban, hogy a templomokban hálaadó istentisztele­teket tartottak. A csodadoktor hire szájról-szájra ter­jedt.. Sok hihetetlen dolgot is terjesztették róla, igy pédául azt, hogy a fájós fogakat ku lövi a szájból, meg hogy az ampútadókat egyszerű fűrésszel végzi. Mpgfékezhetetlen az ő vándorlási ösztö­ne. Még a legnagyobb kényelem, jólét és megbe- csüUetés sem tudja egy helyben tartani. 1927 november elején az ibylliai Hannoverisch- Mündenbe/ érkezik, ahol megbetegszik és a nagy orvos, aki százak és százak életét men­tette meg, nem tud segíteni magán, november 11-én. meghal. Az ottani temetőben földelik el és sirkövére vésik sok-sok cimét és érde­mét. Kétszáz éve annak, hogy a csodadoktor itthagyta az árnyékvilágot és a nevét ma már csak a kulturtörténelem, a számos néplegen­da és egy széliében elterjedt régi nóta őrzi: „Én vagyok a doktor Eisenbarth . . Amikor a diva a filmvászon drámája helyett az élet drámájában játszik vezeíöszerepet Ásta Nielsen fölfedezi egy orosz kereskedelmi tanácsos öngyilkosságát — Emigránstragédia a berlini Kaiserdammon Berlin, november 9. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A német fővárosban megrendítő tragédia játszódott le tegnap. Siegel Henrik kereskedelmi tanácsos általánosan ismert volt azokban a berlini gazda - ■ sági körökben, amelyek orosz emigráns körökkel érintkeztek. A tanácsos tegnap szokatlanul tragi­kus körülmények között revolveriövéssel vetett véget életének, özvegyet hagyott bátra, egy szüle­tett orosz nőt, akivel huszonhét' éven keresztül élt ; igen boldog házaséletet. Siegel tanácsos származá- . sára osztrák volt, de már régen Oroszországba ván­dorolt és olt igen nagy vagyont szerzett. Turkeez- I tanban élt. ahol több nagy wo Ikagyára volt. A forradalom kitörésekor nagy vagyonával, amely 1 különösen ékszerekből állott, Németországba me­nekült, Berlinben telepedett le és a Kaiserdam­mon bérelt lakást. Szomszédságában lakik három . év óta a világhírű Mlmdiva, Ásta Nielsen, szintén orosz származású férjével, Chmarrávak Siegel ta- t nácsos a Chmarra-házaspárnak lakásából adott egy szobát bérbe és ezt a szobát Ásta Nielsen hasz­nálta akkor, amikor művészi tanulmányokat vég­zett. A szobát zárt ajtó választotta el Siegelék la­kásától. Tegnap este a művésznő a legnagyobb jtelki- izgalomban rohant ki szobájából és urához szaladt- ezzel a kiáltással: I _ Vagy tréfálnak á szomszédban, vagy pedig sj szerencsétlenség történt. Lövést hallottam! Lehet, Jj hogy gyerekpisztollyal játszottak. A mellckszohá- I bán azonban folytonos nyöszörgést hallok' és na­I I j gyón nyugtalan vagyok. A művésznő férje is izgatott lett erre a hir- | adásra, mert mind a kettem tudták, hogy Siegel ta­nácsos égi esztendeje jelentős anyagi gondokkal küzd. Bár nem éli szükségben, de üzleti műkö­dése nem volt szerencsés. A Németországban ala- ! pitott likőrgyárát nem tudta feutarlani és külön­böző képviseletek vállalásával igyekezett magán segíteni. Ámbár ismeretségi köre igen széles volt, mégsem tudott többel megszerezni, mint amennyi a mindennapi élethez szükséges volt. Baráti kör­ben fájdalmasan emlékezett vissza a szép orosz időkre, aimikor még orosz fogalmak szerint is a legnagyobb stilusu életet folytathatta. Ásta Nielsen és férje most becsengetett a szomszéd lakás ajtaján. A szobaleánv nyitott ajtót és nevetve, meg csodálkozva mondotta, hogy a la­kásban semmi sem történt. Nem hallottá a lövést. Chmarra azonban behatolt Síegei 'anácsos háló­szobájába. A kereveten ott feküdt szomszédja és mellé­ből patakzott a vér. A golyó a szive iáján ha­tolt be a testbe és halálos sérülést okozott A megrémült Chmarra most kiszaladt az utcára és a szomszédos kávéházban hangosan kiáltott se­gítségért, hogy orvosra van szüksége. Ásta Nielsen ezalatt a haldokló embernek igyekezett segítsé­gére lenni. Kivette a tanácsos kézéből a revolvert, hogy Siegel feleségének esetleges öngyilkosság'! kísérletét, ha majd az asszony a koncertről vissza- érekzik és meglátja halott urát, elhárítsa. A tanácsos nagyon megbánhatta tettét, mert folyton keservesen igy sóhajtott a művésznőhöz: — Kérem, mentsen meg! Mentsen meg! Ásta Nielsen meg akarta nyugtatni: _ Csak bátorság, nemsokára itt lesz az orvos és segíteni fog magán. Amikor Chmarra megjelent az orvossal, az emberi segítség már nem használhatott. Az orvos megállapította, hogy szíyeérüíés történt és segí­teni már nem lehet. A mentőkért telefonáltak, kik a szerencsétlen embert kocsira raklak, hogy a kö­zeli kórházba szállítsák. A tanácsos azonban idő­közben meghalt. Néhány óra múlva felesége teljesen gyanútla­nul tért haza a lakásba, ahol Ásta Nielsentől ér­tesült a végzetes szerencsétlenségről és azonnal eszméletlenül esett össze. Az ongylkos tanácsos három levelet hagyott hátra, egy orosz nyelven írottat a feleségének. Ebben megható szavakkal vesz búcsút és kér bocsánatot feleségétől, ügy hi­szi, hogy az asszony nélküle boldogabban '’s nyű­göd tabban élhet, őneki távoznia kell az életiből, mert nincs semmi jövője. Az asszony nem maradt teljesen vagyontalanul, Siegel tanácsos egykori nagy vagyonából még fenmaradt egy nagy bécsi bérház. A legbiztosabb j és legenyhébb < csokoládé hashajtó i Fölerakal: < Vörös Rák ] Bratislava íj Egy doboz ára 3.B0KÍ. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Casanova (3-ik hét.) HVEZDA: A ballet-főherccg. KAPITOL: Napóleon (2-ik hét) EORUNA: A yasdanűár. LUCERNA: Királyok királya (A íiag;. Lfisztus­film.) JULIS: Az édes gyermek. SVETOZOR: A vasdandár. — Magyarnyelvű evangélikus íőíciítiszte­let Prágában. Erdélyi Zoltán evangélikus se- gédMtósz november 13-án, vasárnap dél­előtt fél 9 órakor Prágában, az Ube'lui trih- j téréin lévő katonai evangélikus templomban | magyarnyelvű istentiszteM&t tart. — A Szepesi Orvosszövetség ünnepi közgyü- l lése. Késmárkról jelentik: A Szepesi Orvosszö- j vétség november 13-án, vasárnap Poprádíelkán | ünnepi közgyűlést tart abból az alkalomból, hogy ! tagja, Daits Ede dr. doktorrá avatásának ötvene- ; dik évfordulóját ünnepli. A jubilánst Kiss A)- i fonz dr. üdvözli, .Szász Ágost dr. az egyesület I történetét fogja ismertetni. Gubr Mihály dr. a ) golyváról és Szász Emil dr. az aktivitási diag- | nózisról fog tudományos előadást tartani. — Templomszcntelés Vükén. Losonci tudősi- j tónk irja: Vasárnap szentelték fel az újjáalakított vilkei rom. kát. kegyúri templomot. Forgách í Antal (gróf) kegyur áldozatkészségéből Gyurko- ; vits Ferenc akadémiai festőművész gyönyörű | freskókkal díszítette a templom hatalmas hajó- : ját. Az ünnepi beszédet Molnár Gyula losonci hit- ! tanár mondotta, mig a szentmisét Radány Lajos 1 plébános végezte. — Orgonaszentelés. Losonci tudósítónk je­i lenti: A losonci róm. kát. templom uj orgonáját I vasárnap adták át ünnepi zenés mise keretében i rendeltetésének. Ez alkalommal a Losonci Ma- ! gyár Dalegylet és egy alkalmi zenekar Stekle | „Salva Regina" című miséjét adta elő. A mise- | részek alatt pedig a következő művészi betétek ■szerepeltek: 1. Saint-Saéns: Sub Taum. Énekket- j tős orgonakisérettel. Előadták: líiszner Edéué, j Tanka Jenő és Medgyesi János. 2. Giordani- Garo mio ben. Gordonka szóló orgonakisérettel. Elő­adták: Christ Vilmos és Medgyesi kínos. 3. Weisz: Ave Maria. Szólóének gordonka- és énekkisáret- tel. Előadták: Tanka Jenő, Christ Vilmos és Med­gyesi János. Az énekkart és a zenekart Riszner Ede karnagy vezényelte. Este a templomban Rigler Ernő budapesti orgonamövész templomi orgonahangversenyt tartott. Úgy n zenés misén, mint az orgonahangversenyen a közönség, feleke­zeti különbség nélkül zsúfolásig megtöltötte a templomot. — Felmentették a ratibori herceget. Ratibor- ból jelentik: Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a ratibori herceget gondatlanságból okozott em­berölés címén vád alá helyezték, mert egy vadá­szat alkalmával véletlenül agyonlőtte kocsisát. A tegnapi esküdtszéki tárgyaláson az esküdtszék fel­mentette a herceget az ellene emelt vád alól. — Ungvár és Eperjes sakkozóinak mérkő­zése. Ungvárról jelentik: Ungvár és Eperjes vá­rosok válogatott tizes sakkcsapata a napokban mérkőzött meg Ungváron. A mérkőzést 6/4—314 pontarányban az ungvári csapat nyerte meg. — Betiltott kommunista ünnep. Losonci tudó­sítónk jelenti: A losonci kommunista párt a szovjet 10 éves fennállásának alkalmából nagy­szabású s két napra terjedő ünnepségeket szándé­kozott rendezni Losoncon. A reudőrbiztosság azonban az ünnepségeket betiltotta, csupán a szini-előadást engedélyezte a terjedelmes pro­! gramből. Arábia hajfesték ismét min­denütt kapható. ‘ — Elárverezték Byron végrendeletét, Lon­donból ■jelenük: Byron végrendeletét, melyet a halhatatlan költő 1811 augusztus 23-án néhány | nappal anyja halála után készített el. a napokban | Londonban elárverezték. A végrendelet 530 fontért i kelt oJ % ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom