Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-09 / 255. (1589.) szám
8 JzinfiAZ'ZEHEr A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: A vörös táncosnő (Magda Sonja). ADLON: Lil nagy szenvedélye (Lil Dagover). TÁTRA: Jim la Houlette, a tolvajok királya. ELITE: Hagar fia. (Mady Christians). (•) Lebontják a londoni Convent Gardent. , jezték, azonban lehetséges, hogy kegyeletből a Londoni jelentés szerint a leghíresebb londoni j Convent Gardent még két évig meghagyják, operaházat le fogják bontani, mert a határos piac j (*) Schiller „Die Rauber“ és Goethe „Tor- kiszélesitéséhez szükséges ez a hely, ahol jelen- , quato Tasso“-ja a salzburgi ünnepi játékokon, lég a Convent Garden épülete áll. Az erre irá-| Reinhardt a jövő évi ünnepi játékok programjába nyúló tárgyalásokat, amelyek az operaház igaz- } Schiller és Goethe drámáit vette fel. A két darab- gatósága és a városi tanács közt folytak, már befe-1 bán Darvas Lili is fel fog lépni. Mersz-e Mary? Angol-amerikai operett a Király Színházban Budapest, november eleje. Az angol címe ez: Mercennary Mary s csak egy vékonyka ötlet kellett hozzá, hogy magyarra Mersz-e, Mary-vé fordítsa Stella Adorján. Mit mer Mary? Majdnem mindent. Oly tüneményesen öltözik és vetkőzik, annyi pompa, fény, dekoráció, selyem, szin, forma zuhogja keresztül három felvonáson és kilenc képen át az egész Maryt, amennyit csak a bécsi sablonoperettektől szögesen eltérő fiataloshevü angol-amerikai látványosság nyújthat. Három felvonás: a színnek, a csattogó ötletnek, a selyemnek, fénynek, a modern muzsikának forgó változata. Librettója is van a darabnak? Hogyne, több, mint valószínű, hogy van az is; igen, szöveget is írtak ehhez a rengeteg muzsikához, amely muzsikának két főkomponislája Vincent Youmans és Irving Caesar, mint hivatalos társszerzők, de a betétek dalainak szerzői is helyet kaptak ám: a híres Jósé Padilla, Ripp, Friedlander, Conrad és mindenki, még a magyar karmester, Bertha István is hozzáillesztette a maga zengő zenei ötleteit. Kit bánt, hogy a szöveg el-elvész a jazz-band ritmusában, hogy egymásba olvadnak tréfás ötletei, hisz csupa vidámság, pattogó muzsika, látványosság és trükk ez a darab, anélkül, hogy különösebben bosszantana az erős mese hiánya, vagy a vérszegény történet. Stella Adorján felékesi- tette a maga humorával a darabot, kedvesen csillognak az ötletraketák, Harmath Imre versszövegeket irt, sem jobbat, sem rosszabbat, aminőt egy modern tangó vagy black-bottom megérdemel. Börleszk-angol humor — talán elkopott is mar a frázis, de túl a frazeológián, a darabban csakugyan ezt kapjuk. És zenét, és táncot, és görlö- ket, akiket egy Londonból idehozatott táncművész, Mr. J. Piddock tanitott be sok próbaórán és rendezői ötleteket, pompásat, százat is, amelyek Tihanyi Vilmos ujjából pattantak elő és diszletet, tervezést, melynek alkotója Pán József. Az előadás túlságosan is bőkezű — a Király Színház Londonnal és Newyorkkal akart versenyezni és tartja is az iramot. A darab főszerepét, a merész Maryt Péchy Erzsi, ez a brilliáns megjelenésű művésznő játsza, pompás hangjával és játékával. Rátkai Márton remekbeszabott figurát ád a színpadnak, kellemes humoru szava, mozdulata; üditő megjelenésű Vaály Ilona, Orosz Vilma nagyszerűen táncol és a színház uj felfedezett tehetsége, Bársony Rózsi: esemény, a magyar operett újabb napjaiban. Latabár Árpád humora, Solthy György vidáman elegáns játéka, az uj kémikus: Major István tánca fokozott tempóban lendítették az előadást, mely csupa látvány, fény, szin, — mélyebb mag nélkül. Mivel azonban manapság sokkal többen akadnak, akik látni, nézni, szórakozni kívánnak három óra hosszat és nem erősburokban termett gondolatmagokat törögetni, tehát a darab sikere biztos. Az aztán más kérdés: megéri-e a revü-kultura azt a tenger pénzt, amit egy ilyen látványosság-óceán elnyel... De ki kérdi ezt? A Vígszínház ma adta századszor Szenes Béla darabját, a híres i Nem nősiilök-öt. A századik előadás azért volt érdekesebb az egyéb jubileumoknál, mert először került színre a Nem nősülök negyedik felvonása, Szenes posthumus tréfája, mely arról szól. hogy mi történik a darab befejezése után. Szenes Béla jó megfigyelésekkel aláhúzott finom humora csillogott elő ebből a kis egyfelvonásosból is, amely végleg pontot tesz a nősüléstől riadó házastársak boldog sorsára. (—y—or.) (*) „Abies Irish Rose“ Budapesten. Anne Nichols ilyen cimü darabját öt éven keresztül adták szakadatlanul Newyorkban. A darab, melynek tárgya a zsidó-keresztény világ, Newyorkban eddig kétezerszer került színre és Bécsben is nagy sikerrel adták. A darab tulajdonosai és vállalkozói most Budapesten akarnak kibérelni egy színházat és a magyar művészekkel tárgyalnak az előadásról. Eddig Makai Margitot, Hegedűs Gyulát, For- rai Rózsit, Rátkai Mártont, Kürti Józsefet és Rótt Sándort szerződtették. (*) A berlini filharmonikusok Londonban. A háború óta most először, november közepén hangversenyeznek a berlini filharmonikusok Londonban. Wilhelm Furtwángler lesz a berliniek londoni karmestere. (*) A lengyel köztársasági elnök újra hangversenyzik. Zürichi jelentés szerint Paderevszky, volt lengyel köztársasági elnök, húsz esztendő után újra fellépett Zürichben. Paderevszky ma 6(3 éves és egy csomó elsőrangú fiatal zongoraművésszel kellett erejét összemérnie. Zürich legnagyobb terme zsúfolásig tele volt, bár a belépőjegyekért Saljapin-árakat követeltek. A nagy művészi az egész város lelkesen ünnepelte és Paderevszky ragyogó játékával bebizonyította, hogy erősebb, mint valaha volt. A sajtó a legnagyobb bámulat és elragadtatás hangján ir róla és Liszt Ferenccel, meg Rubinsteinnel hasonlítja össze. (*) Orszka Mária újra fellép. Orszka Mária, aki mint jelentettük, Berlinben súlyosan megbetegedett, már felgyógyult és legközelebb Berlinben újra fel fog lépni. Fölmentettek egy francia gyárost, aki megölte felesége házibarátját Tragédia a fenyves-villában — Miért lőtte agyon Belloc gyáros Boysleve földbirtokost? — Mitől sebesült meg a gyilkos férj? — Két leány, akik az anyjuk ellen vallanak — Egy rossz asszony természetrajza Páris, november 8. Vannak tragédiák, amelyek hasonlatosak azokhoz a drámákhoz, amelyek a színpadon, vagy a mozi vásznán meghatják és megindítják a nézőt. Vannak tragédiák, amelyeknek komor sötétsége mögül az élet szomorú küzdelmei bontakoznak ki: lelkek vívódásai, csalódd élet pusztulása. Vannak tragédiák, amelyeknek végkád ej lését az élet különben oldja meg, mint akár a legrava- ezabfb színpadi technikus. Púdat és Franciaországot most az az ítélet foglalkoztatja, mellyel Mont de Marsiamban az eskiidtbiráság a gyilkosság vádja alól felmecnteitte öaimlille Belloc gyárost. Alig volt izgalmasabb bünipöre az utolsó években a francia igazságszolgáltatásnak, mint ez az eset, alig volt több vita valamely bűncselekményről, mint erről, a közvéleményben alig talált Ítélet na- nyobb megnyugvásra, mint ez. Az esküdtbiróság ítéletét ezúttal a jogászok is helyeslik és az újságok azt írják, hogy nyilvánvaló, hogy bármely szaikib íróság is felmentette volna Oa- mille Bellövöd, mint ahogy a mont de marsani esküdtek tették. A ienyvesvilLa lakói Caimille Belloc gazdag és jómódú bretagnei gyáros volt, aki több méiszípartelep felett rendelkezett. Felesége volt és két felnőtt leánya és a házastársak már busz esztendő óta éltek együtt, amikor a francia frank válsága idején Belloc anyagi zavarokba kezdeti jutni. Az anyagi válság arra kény szerit ette Bellocot, hogy gyárait a 'bankoknak engedje át és ő maga mint kereskedelmi igazgató az uj vállalat párisi központjában helyezkedjék el. A nagy jövedelmek ezúttal megcsappantak és Bellocék háztartásának szerényebb keretek közé kellett összezsugorodnia. Pedig eddig fény és pompa vette körül •• a szép Belloonét és a íenyvesvilla Capbretomban egyike volt a legszebb bretagnei kastélyoknak. A család továbbra is ott maradt, Belloc pedig Párieba költözött, hogy harcoljon az életért és a kenyérért és hogy újra megszerezze azt a vagyont, amellyel övéit eddig bőségben és gazdagságban tartotta. Belloc (felesége, Marié Danráceau de Bedore, negyvenéves asszony, aki még mindig szép és hódító akart maradni. Attól a pillanattól kezdve, hogy férjének nagy vagyona összeomlott, az asszony lelke mindinkább eltávozott uráétól. Különösen azt érezte tragédiának, hogy a villát is el kellett adni és hogy az uj tulajdonostól, Jean Rrunier de Boysleve földbirtokostól már csak bérben bírták a pompázó kastélyt. Boysleve szomszédbirtokos volt, hatvanötéves öreg ur, aki Gaston fiával élt együtt. Attól a pillanattól kezdve, hogy a férj Párisba költözött, az asszony minden idejét a háziúrral töltötte, annak autóját használta és a Boysleve-család valósággal együtt élt a Bel- loc-familiával. Egy golyó, amely tailál és két gazdátlan lövés Július 23-án Belloc váratlanul hazaérkezett Caphretomlba. Üzleti ügyei vitték haza és miikor a villáiba érkezett, ott senki mást nem talált, csak a fiatal Gaiston Boyslevet, aki éppen a terraszon uzsonnázott. Közel két óra hosszat beszélgettek, amikor autó állott meg. a ház előtt és az autóból a* öreg Boysleve és Bellocmé szálltak ki. Amikor az asszony férjét a terraszon meglátta, így kiáltott fel: _ Hát te mit keresel itt nálunk? A férj meglepetéssel ütődött meg erre a kérdésre és moisit már ő fordult Boyslevéhez: — És ön, uram, miit keres itt? Boysleve meglepetten válaszolta: _Ez a villa az enyém és ön itt tulajdonképpen vendég. . Bel loc ekkor hátra tantor odoft, majd elővette revolverét és egyetlen lövéssel halálra sebezte Boyslevét. Amikor Boysleve holtan összeesett, fia ráugrott Be'loc.ra, ám ugyanebben a pillanatban még két lövés süvített a levegőben, Belloc karja megsébesiiilton aláhanyatlott és a dulakodókat kettéválasztották. Belloc egy pillanatig se tagadhatta, hogy üoyslevét ő lőtte agyon, viszont a nyomozásnak mindvégig nem lehetett megállapítania, vájjon ki adta le a másik két lövést és ki sebest tette meg a férjet. A fiatal Boyslevénél nem találtak revolvert e az a revolver, amellyel a másik két lövést leadták, sohasem került elő. Az i® bizonyos volt, hogy Gas- ton Boysleve nem lőhetett, mert az egyik golyó éppen az ő arca mellett süvített el, úgy, hogy arcát könnyedén érintette is. Csak a pénz... Az esküdtszék! tárgyaláson nem sikerült megoldani a gyilkosság rejtélyét. Belloc mindent bevallott, ellenben arról hallgatott, hogy vájjon ki lótt reá és a vele dulakodó Gastonra. Amikor Belloonét kihallgatták és azt kérdezték tőle, hogy miért barátkozott az öreg Boyslevével, igy válaszolt: — A férjem tönkrement. Az asszony minden kérdésre, amelyet számára feladtak, akként válaszolt, hogy csak az anyagi vonatkozásra terjedt ki. Ezt az asszonyt semmi más nem érdekelte és nem is érdekli, csak a villa, a jólét, a ’ ruha és a társaság. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért töltötte egész idejét Bojelevével, igy szólott: — Ez nagyon természetes. Neki. autója volt és nékem, mint társaságbeli asszonynak, szükségem volt arra, hogy autóját használhassam. Az asszony anyja, Darrioeau asszony i6 megjelent a tanuk sorában. Arra a kérdésre, hogy tudott-e arról, hogy leánya és férje között ellentétek vannak, igy szólott: __ Tudtam róla. Hiszen Belloc tönkrejutása utá n leányomnak másként el kellett volna hagynia a fenyvesvillát és Párásba kellett volna költözködnie, tálán egy szűk polgári lakásba. Nem erre neveltem leányomat és nem ezért ment férjhez. Charles tábornok, Bellocné nagybátyja és fia, Charles, ismert fiatal francia író, voltak a következő tanuk. A tábornok igy szólott: — Szégyellem unokahugom magatartását és az volt a meggyőződésem, hogy ha férjének kinyílik a szeme, akkor meg is bűnhődik érte. A fiatal Charles kijelentette, hogy ő egy ízben felkereste az aiaszonyt és arra kérte unokanővérét, hogy anyagi válságuk után ne folytassa nagyvilági életét. Az asszony azonban igy válaszolt: — Nem akarok fiatalon megöregedni, úgyis nagyon nyakamra nőttek már a lányaim. Leányok az anyjuk ellen Drámai jelenet volt, amikor a két Belloc- leányt kihallgatták, Mária Antoi nettet és Mareel- let. Mária Amtoinette elmondotta, hogy amikor atyja először Párisba utazott, ő már másnap látta, amint anyja az öreg Boyslevével csókolóaott. __ Sírva fakadtam __ beszélte könnyek közt a leány — és anyámhoz fordultam, de ő igy szólott hozzám: _ Ha valakinek olyan szerencséje van, hogy ne gyvenéves korában még ilyen gazdag emberre akad, akkor nem taszíthatja el magától a szerencséjét. A két leány ekkor elhatározta, hogy elhagyja a 6zülői házat, de hogy atyjukat ne bántsák, azzal az ürüggyel költöztek apai nagyanyjukhoz, hogy tuulmányokat akarnak folytatni. Mielőtt elhagyták volna a házat, a fiatalabb, Marcelle, még egyszer az anyjához fordult és arra kérte, hogy szakítson Boyslevével. Az anya azonban igy szólott: _ Lehet, hogy szerintetek becstelen vagyok és hogy titeket* is megbecstelenitelek, de a szegénység nem az én kenyerem. Ha nektek kedvetek van arra, hogy nagyanyátoknál ócska ruhákban járjatok, ám tegyétek. Belloc könnyezve hallgatta leányai vallomását, az anya viszont lehajtotta fejét és elfordult gyermekeitől. < Az esküdtek mindössze öt percig tanácskoztak és a tanácskozás után az esküdtek főnöke kijelentette, hogy az esküdtek egyhangúlag ax össze* kérdésekre nem-mel feleltek. Azt a rejtélyt viszont, hogy ki adta le a két lövést a gyilkosság után a dulakodó Bellocre és Gaston Boyslevére, nem sikerült megoldani a fő- tárgyaláson sem. Belloc hallgatott és* az ifiju Boysleve íb megtagadta a választ a kérdésre. k Most jelent meg! Most jelent meg! MAURICE LEBLANC Lupin Arzén legújabb kalandjai: l A zöldszemü hölgy ára 16.50 Ke. Kapható kladohlvatalnnkban. ' Most jelent meg! Most jelent meg! 1927 november 9, szerda. Művészet-irodalom , A Műcsarnok őszi tárlaat Budapest, november 8. Neveik, nevek ... Százszor hallott, százszor látott egyformaság. Hisz szépek, rendesek s ha a feketéző polgár olyan dolgokat akar látni, amelyekre „jó ránézni**, akkor megint csak kidöcög autóbuszon a maga Műcsarnokába s ott láthat, kedvére gyönyörködhet: csupa régi szin* szabályos napsütés, szokványos naturalizmus, óvatos keverése a szi- neknek, elrendezése a formáknak, alig-alig lendülés az impressziók felé, de sehol egy merészebb hang, egy bátrabb lendület, kiáltó szó, valami, bármi, amit mai, modern művészetnek nevezünk. Jóságos, bevált konzerva- tiv-patrónok, szépen elkészített képek, józan háztartások falára készült tájak és figurák, Műcsarnok, jó Műcsarnok: túlságos az a nemes konzervatizmus, ami hatalmas falai között mint végvárban meghúzódik. Tavaly* egy perióduson át frissebb levegő áramlott a városligeti hatalmas épületben: a mű vészegyesületek, a frakciók Treuga Dei- je régen látott szépségeket tárt föl, uj hangok harsantak a szokványos szin- és formamelódiák közé, a modern magyar művészet helyet kapott a falakon, a Műcsarnok kiállítása jelentőssé tágult. Már-már örvendtünk, hogy a magyar művészet összessége végre megtalálja a maga méltó helyét reprezentáns kiállítás keretében s most, a Műcsarnok kiállítása ismét egy kis csalódást hozott: a hűvösen konzervatív s jórészt egy célvonal felé haladó művészek képei közül megint hiányzanak azok, amelyeket oly szívesen látnánk. Hiszen szép, rendes kiállítás ez az őszi tárlat is. Mondhatnánk: a megnyugtató alkotások sorozata. De hiányzik a friss levegő, a fiatalság meglepetése, — hisz csupa meglett, kiforrott művész hozta el ide rendes évi termését. Uj nevek nincsenek — s ez a legérzékenyebb hibája az azelőtt mindig oly diadalmasan jelentős műcsarnoki tárlatoknak. Öt ismert nevű művész rendez kollektív kiállítást a tárlat keretében: Bosznay István, Váradi Gyula, a két Burghardt és Kunffy Gyula. Bosznaynak ezúttal apró tájképei keltettek feltűnést, friss, élénk tavaszok pattannak képein. Váradi Gyula a nagy magyar tájképfestők hangulatát hordozza magában, a két Burghardt között Rezső a jelentősebb, olaszországi tanulmányai megállítják a nézőt. Kunffy Lajos sokszinü kollekciójával hat. Márton Ferencnek ügyes, finom ceruzaportréja van; Komáromi-Katz Endre, Kukán Géza, Udvari Géza és fia Udvari Pál képei dominálnak’ az első teremben. Edvi-Illés Aladár, Tornyay János, Kaczián Ödön, Pörge Gergely, Pálya Celesztin, Szokol Willibaíd, Wagner Géza képei jelentősek. A szobrok és kisplasztikák művelői közül Gách István, Orbán Antal, Maugsch és Sződy Márkus nevét említjük meg. Rendes, kiegyensúlyozott őszi tárlat, kipróbált nevekkel, a nézőt nem érik meglepetések. (—tliyvi—) • (Egy magyar művész newyorki sikere.) Egy newyorki nemzetközi plakátversenyen Bardócz Árpád magyar festő nyerte el az első dijat. Mellette egy francia és egy osztrák művésznek ítélték meg a második és a harmadik dijat. • (Magyar könyvek Japánban.) Japán az utóbbi időben élénken érdeklődik a magyar irodalom iránt. Az Athenaeum rt. a múltkoriban Tokióból levelet kapott egy ottani kiadótól, amely tudatja, hogy japán fordítás számára meg akarja szerezni Molnár Ferenc összes színdarabjait, Biró Lajos néhány darabját és ezenkívül egyéb irók regényeit. • (Maximban Harden hátrahagyott müve.) Maximilian Harden halála előtt „Versailles (1871 —1919)“ címen egy müvet fejezett be, amely novemberben jelenik meg a drezdai Avalun kiadónál. • (Szlovák író cseh kitüntetése.) Petr Kom- pist, az Osloboditel c. magyar tárgyú szlovák regény szerzőjét, a Cseh Tudományos Akadémia 1000 koronás irodalmi díjjal tüntette ki. A regényt megjelenésekor a P. M. II. is ismertette. Rádióműsor. CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 12.05, 16.30 és 22.20 Zene. — 11.35 Mezőgazdasági hírek. — 13.30 és 16.25 Tőzsdehírek. — 18.30 Német előadás. — 19.30 Szimfonikus hangverseny. — POZSONY: 17.30 Zene. — 16.00 Mezőgazdasági hírek. — 18.50 Pozsony történetéből, Faust dr. előadása. — 15.30-tól prágai műsor. — KASSA: 19.25 Hangverseny. — 16.00 Konkoly-Thege Sándor dr. előadása a magyar állattenyésztésről. — 17.00 Teleky Sándor magyar nótákat énekel cigányzene kiséret mellett. — 18.15 Sik Sándor dr. előadása a vallásos költészetről. — 20.00 Popper Dávid-est, Relle Gabriella, Kerpely Jenő és Polgár Tibor közreműködésével. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.15 és 19.30 Zene. — BERLIN: 20.30 Vig est. - BRÜNN: 12.15 Zene. — 14.30 Prágai tőzsdehírek. — 15.00 Egy óra nők résiére. — 18.00 Német előadás. — 19.30-tól prágai műsor. — BRESLAU: 20.20 Szimfonikus zeue. — KÖNIGSBERG: 20.15 A szabin nők elrablása, Schönthan vigjátéka. — FRANKFURT: 19.30 Megyek alján, D'Albert operája. — ZÜRICH: 20.30 Fortunio dala, Offenbach vigoperája
