Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-06 / 253. (1587.) szám
'»n*a3^.7V\s<^«nL*Hn»TiflT> 1927 november 6. vasárnap. A nagyvilág előkelőinek köréből — Királynék, hercegnők vásárlás közben — román és a norvég .királynak, a szép spanyol királyaié londoni látogatásaik (folyamán világért ee. 'mulasztanák ed, Iiogy (bevásárlásaik isil’őtt Lovendalil urrad tanácskozzanak. A 'iiarvég királyné főleg régi könyvek és kéziratok Iránit érdeklődik, s boldog, ka valami iraritást ajánl neki Mr. Lovendiaih.1. S mii a fő, ez a derék ur talpig becsületes s aninídieinibien szakértő. Ha csak egy kicsit is tágítana leükiismeretém, könnyem vagyont szerezhetne. Tisztessége azonban közismert, s éppen azért Európa legel ők eiLőbb embereinek feltétlen bizalmát élvezi. S ismét eszeimbe jutnak a cairól „shop- w alkar eik44. Hányszor csapnák be ezek a finom legények a koronás kundtsaltokat, s micsoda korrupció emjesztőá ÜienofDiének rövid idők folyamán. Igaz, hogy ezek az emberek csali Keiliet atmoszférájában létezhetnek, a reális gondolkozásu Angliában, imint ilial a szárazföldtön, á'gen gyorsan elpusztulnának. Hungaricus Via tor. A XIX-ik század vizitkártyái Irta: SKrády (Jyula Ferenc József és a pesti utcák Gyakran láttam elegáns angol és amerikai asszonyokat Cakó homályos bazár városrészeiben sötélbőrü arabsok kíséretében kóborolni. Ezek a bőbeszédű, s többnyire ig/en élénk eszű arabsok „kundsiaftjaik** bevásárlásai után velők összeköttetésben levő kereskedőktől zsíros baksist kapnak. Hogy aztán ezt a balcsist hányszoros összegben ősapja oda az áruhoz ia ba záros, az már az ő élel- anességóneik szépített szemtelenségén, s az éldtető vevő járatlanságának szépített butaságán múlik. A kísérő természetesen a kereskedővel összhangban ajánlja s dicséri az árut, s iha elég naivnak taksálja ,,kundsaítját“, nagy titokban fülébe súgja, milyen ritka kedvező az alkalom, a világért se szalasszuk el, másutt éppen a dupláját kérnék. Hogy tehát ez a foglalkozás nem egészen „gentiemanliike" azt hiszem fölösleges hangoztatnom, s éppen azért Isten ments, hogy párhuzamba hozzam London egy jól ismert specialitásával a ..royal shopwalker'-- rei. Csak éppen, hogy eszembe juttatja cairó; torz-kollégáit, akik csúfított modorban és tisztességgel, kifelé azonban ugyanazt a foglalkozást űzik, mint az angol királyi udvai „bevásárlója*", Mr. H. J. Lovendáhl. Mert Lovendaíhl ur kísérete és bölcs tanácsadása nélkül még egy batiszt zsebkendőt sem vásárol az angol uralkodó felesége, Mary királyné. Szinte nevetséges, s a mai korba már igazán bele neim .illő, mily kevéssé tudja magát e demokrata érzelmű királyi ház legelső asszonya e másít üiüniban igein derék és isztességes ur befolyása alól ínentesiteni. A karácsony előtti hetekben úgyszólván! ntpoxap .mellett együtt bújják a Bond-Sbreéi íegieinl-Street. a Piccadiily. sőt a kevésbé dőkelő Strand-Slr oet rogyásig megrakott joltja.it és áruházait, s választják ki együttes anácskozás után a nagyszámú királyi család udvari kiséret© é:s a személyzet tagjai részé- iá szánt ajándékok tömegét. A kevésbé finom tömeg szót mértén egy sirályáéval szemben használni, mert Mary sirályaié o.ko:s takarékossága közismert lévén, — .ajándékai kiválasztása közben inkább okiat, mintsem drágát vásárol, g ha igen' sok lyen praktikusan vásárló kliense volna a iond-Street kereskedőinek, aligha lennének népieseik London liegifinomabb utcájában, izüethelyisógeik óriási bérét kifizetni. Lovemdahl ur kölönben előre értesíti az Ízt et túl a jdonosokat a királyné érkezéséről, i ilyenkor már gondoskodás történik, hogy a izép és finom, de olcsó áruk kéznél legyenek. Ebből is megítélhető, hogy a londoni oereskedő-világ szemében milyen nagy- óntosságn személy a „királyi bevásárló*4, dsrt bár koronás ikundisaftjukon nem sokat íyernek a kereskedők, nagy kitüntetés és nágnagyohb reklám Anglia első asszonyának átogatása üzletükben. A királyné főleg régi porceiülán és keleti szőnyegek iránt érdieiMMik, is állítólag e két jikfebeu szaktudásra beit idők folyamán szert. Leánya, Mary herceginő, férjhezíneiieteil 5ta tsöjjésrén függetlenítette magát Mr. Loven- iahl-tól, s többnyire minden különösebb kiséret nélkül látogatja a boltokat. Két fia részére személyesen válogatja ki a rub.a- nemüeket, s a játékszert, s oly egyszerű é? szerény megjelenésű, hogy gyakran fal steim ismerik az üzletekben, s csak a házi szolga, a M a vásárolt holmikat autójába rakja, veszi észre, milyen magas vendéget szolgáltak ki a percben. A walesi herceg még nővérénél is függetlenebb bevásárló, is nem csak Londonban, die Párásban is, a hová gyakran látogat el inkognitó, szerzi be szükségleteit. Különösen sok ezüst és arany cigarettatárcát vásárol, mélyeket, mindén legkisebb alkalmat felhasználva, ajándéké zgat barátainak . A királyi 'ház összes többi tagja azonban állandóan igénybe veszi Lovendahl ur szolgálatait, s mielőtt „sboppingolni44 indulnának el, 'telefonon értesítik a „royail shopwálker44-t mire van szükségük, megáltapódnak az illető kereskedő címében s mire a magas vendég autója megérkezik, Lovendahl ur már az üzlet bejáratánál hajlong a kiszálló (koronás kliens előtt. De nemcsak az angol királyi ház tagjait, számos külföldi uralkodót, királyi hercegnői is számíthat kundsaiftjai közzé Mr. Lovendahl. A svéd és spanyol királyok, Portugália exkirálya és félesége Amália éjkirálynő,, a Francia és angol női szabó MkmPsrecliaajga Prafia l.« Husová Sí. 8. A legutolsó és legmodernebb divat szerint dolgozik. Telefon 31590. I. Ferenc József rendszerint a déli órákban érkezett Pestre és ugyancsak a legalkalmatosabb déli órákban hagyta el „székesfővárosát44. A sze- pesmegyei származású Ludvigh Gyulának, a Máv. elnök igazgatójának huszonhét esztendeig tartó kivatalnokoskodása alatt mindig az volt a legnagyobb gondja, hegy Ferenc József vonaljai „fe- re.ncjózsefi pontossággal44 érkezzenek és indulja- ‘ nak, mert hiszen olyan korszakot éltünk, hogy mindennapi életünk szürke tennivalói közé is szerettük belekombinálni F. J. nevét. Minden úgy volt rendjéu, ahog3’an azt Ferenc József csinálta: a szakáiból, kabáttól, a pontosságtól kezdve mindenben F. J. volt a példaadó. (Sohase volt Magyarországnak ilyen királya, aki a maga, ellenségei által jelentéktelennek is mondott egyéniségét ennyire belenevelte volna korába. Mondhatnak a történelem örök tagadói bármit Ferenc Józsefre, szidhatják szolgaiéiból kortársait:, akiket mindig azzal fenyegettek, hogy majd eljön az ideje annak, amikor a XIX. századot revideálni fogják. Nagy egyéniség volt ez a király, bár a históriai luciferek sok nyárspolgárságot, szubor- dináciőt, sőt tehetségtelejnséget is akarnak kihámozni messzire nyúló életéből. Nem csak kiválasztottság. de bámulatravalő tehetség is kellett ahhoz, hogy valaki hatvannyolc esztendőn át, jóformán élete végpercéig uralkodó lehessen.) Tehát őfelsége „ferenejőzseri pontossággal.44 érkezett meg, még pedig rendszerint a nyugati pályaudvaron, ahonnan útja, kocsikázása a Váci-köruton, a Fürdő-utcán és a Lánc-hidon át történt Budára, palotájába. * A rendőröket még konstáblereknek hívták, fehér lőszőr-bokrétát viseltek kemény kalapjuk mellett és a szolgálatban nemzetiszinü szalagot vontak fel a jobbkarjukra, valamint fehér keztyüt a kezükre. A rendőrnek nagy bajsza volt, amelyet tiszafüredi pedrővel ápolt, mindig ünnepélyesen kikefélkedve, bereíváltan, változatlan komolysággal állott posztján. Különösen olyan időben, amikor Ferenc József kocsizolt végig szürke lovaival a városon. A magyar főispánok négylovas hintón járnak még abban a korszakban, de Ferenc József megelégedett két kocsilőval, — igaz, hogy ezek a lovak cirkuszi dresszurán mentek keresztül, amig érdemesek lettek arra, hogy Ferenc József kocsijába fogják őket. Szürkék, fehérek, legalább is tizenhat markosak voltak a király lovai, amelyek talán még gondolkozni is tudtak, mint a fraknói Eszterházy-ágból származott Niky gróf mondogatta nyáridőben szalmaka- pos lovairól.. A borotvált arcú, -háromszögletes kócsagu kocsis hajtatott, mint akár Louis Wijáank, a bécsi pálinkagyáros, akit Európa legjobb kocsisának mondanak. A szakállas, bajszos udvari vadász tollbokrétáit felborzolja a vácikör- uti szél és a szalonkabátos, cilinderes pesti főkapitány a maga számozatlan fiákerén már a Fürdő- utcánál kanyarodik befelé, amikor Ferenc József kocsija kiér a Vári-körutra. Nagy illetlenség lett volna, ha a király észreveszi, hogy egy fogat megelőzi az ő kocsiját, ezért suttyomban kellett bejárni az útvonalat a főkapitánynak. S mit gondolhatott magában Ferenc József, amikor év- ről-évre farsangkor, májusban, Szent Istvánkor, ősiz időben menetrendszerüleg, (ha nem volt valamelyes egyéb nemzeti ünnepély) megérkezett a városba és végighajtatott az egykori Váci-köruton? S meg kell adni Pestnek, hogy mindig szokatlan izgalomban volt, amikor Ferenc József fai Iái közé érkezett. Ebben a városban sohase vál- i hatott közömbössé F. J. kocsikázása, mint pél- ! dául az elkényeszteteít, hálátlan Bécsben, ahol ! leginkább a katonatisztek állottak meg a szabályszerű, teljes percig tartó mozdulatlanságban, amikor a császári fogatot megpillantották és felejthetetlen tisztelettel emelők kezüket a sapkájukhoz megmerevedettségiikben. (Ki tud már manapság úgy szalutálni Bécsben, mint Ferenc József idejében?) A kispénzű, temperamentumos és a napok huszonnégy óráit mindig csaknem zseniáli- tással felosztó Pestnek, (hogy odakünu a teme- , tőkben egyetlen elmulasztott fertályórát se saj- : nálhassanak majd a pihenőre térő lakosok), Pestnek volt ideje Ferenc József fogadtatására, még ha gyakrabban jött is a király magyar fővárosába. Ne mondjátok, hogy a korszak vérmérséklete okozta, hogy a Váci-köruton, ahol technikusok, gépgyárosok, optikusok és antikváriusok boltjai sorakoztak leginkább egymás mellé, ahol az újpesti gyárak teherkocsijai miatt szinte örökös munkában térdepelnek a kövezők és aszlalton- tők, szélestalpu vaskerekeken vonszolják szegény gebék a cséplőgépeket, mezőgazdasági mozdonyokat, — dunántúli vásárlót vár a ruhakereskedő, boltja küszöbén, — egyszerre felpiroslik a feje- delmí-szinü élet, amikor az uralkodó kocsijával a Váci-köruton hajtat. Ne mondjátok, hogy csak a korszaknak a kulisszája volt a lelkes fogadtatás, a kalaplengetés és az éljen-morajlás, mely a nyugati pályaudvartól a Dunapartig kisérte Ferenc Józsefet, ó, nem a pesti főkapitányok népszerűségének köszönhető az, hogy abban a fertályórában, amelyben az ő kocsija végignyargalt a megjelölt útvonalon, hogy Ferenc József közeledését bejelentse: szinte szünetet tartott a mindennapi élet, akár a gyáros, üzletes, komoly, szinte rideg seftü Váci-köruton, de még az előkelőzködő, cifrább és jószagu Fürdő-utcában is előjönnek vala boltjaik mélyéből a pipere-szappankereskedők, a selymes- boltokban darabideig megszűnik a válogatás és az alkudozás és a kalapszalónokban a tükrök előtt még határozatlan nők kiválasztott kalapjaikat elsősorban Ferenc Józsefnek mutatják meg, amikor a király arra hajtat. Mert az utcára tódulnak ők is. A bankban abbahagyják a pénzolvasást, az ékszerésznél a fülönfüggő-próbálgatást, az Frzsé- bet-téren a padokon való nyugodalmas üldögélé- seket, a kirakat-nézegetéseket, a korzózást, amikor Ferenc József erre hajt, lehetőleg a gyalogjárón sorakozik minden talpon lévő pesti, hogy a királyt köszöntésével vagy egy éljennel üdvözölje. Elrendelhet ilyesmit akár a főkapitány, akár a polgármester? Pesten valóban szerették Ferenc Józsefet, mert sohase unták meg őt, megjelenésével mindig fényt és derűt vont a város felhőzetére; nem emlékszem, hogy valaha is borús őszi időben érkezett volna meg Ferenc József Pestre, — az uti-marsall arra is vigyázott, hogy kedvező legyen az időjárás. * Felfuvott, úgynevezett pueumatikus kereke, mint akkoriban már a pesti fiákereken is volt: — nem volt F. J. fogatának, csak öregségére engedélyezte az úgynevezett gumiabroncsot, mert nem akarta magát elkényesztetni a kocsiringás- sal. (Autóba talán soha se ült életében Ferenc József.) így aztán bizony döccent néha a kocsi, ha a pesti utmesterek nem tudtak idejében elkészülni az útjavítással, — de ez ritkán történt. (Jó foglalkozás volt útépítőnek lenni Pesten.) Ferenc József barna katonatiszti kabátjában, Szabadság Szakad vagyok mórt már csak a törvénytől függőik vaskos betűk fogják le karjaimat, de szememnek nem szabhatnak hatóirt meztelenül ömlik be rajta minden ami élet és csikorgás. Szabad vagyok mert már csak betegségtől függök hurcelfiim évek romló napjait de ragályom és sebem keresztül gyermekem ködjeikét védem, fcisartán jussom el Hozzá kenyér és csók. Szabad vagyok I öröm lejtőjén rohanok énekeivel I Én már csak az emberiektől függök s az arany komisz tömegétől... óh Isten, Tőled nem félek, ] Te hagyod, hogy Feléd tükrözzem iélelmemet Te megszánsz ka hangom riadt vergődését hallod: szabad vagyok! szabad vagyok... B. Palotai Boris. I nagyterjedelmü, magas, kényelmes, kopaszságot elfödő tisztisapkájában, (amelyet az uralkodó külön intézkedésére gyártottak a számára, hogy aztán minden időses katonatiszt ilyent viseljen a Monarchiában, és a sapkán F J. I. betűkkel, mert csak a magyar honvédségnek volt meg az a privilégiuma, hogy I. F. J. betűket viselhessen a sapkáján), piros és fehér orcával üldögélt a hintóbán. A sapka hátulról csak felényire emelkedett túl az udvari hintó ernyőjén, (később évről-évre kisebb lett ez a kiemelkedő sapkarész is), de májusokban, tavaszi napokon mindvégig daliás, egészséges, szenvedésmentes, sőt életörömösnek látszott F. J., amint hintája üléséből a pesti utcáknak visszaszalutálgatott az éljenzésekre. Ez a szalutálás se volt olyan gépies kézmozdulat, amint F. J. katonás köszöntését némely életirői mondják. A felséges ur körülbelül ebben a sorrendben köszönt székesfővárosnak: szalutált, amikor küiönvonatának a közepére bekapcsolt termeskocsijából leszállóit és a pályaudvar kövezetén megállva körülnézett a fogadására megjelent urak felett. (Már javában ott volt a diszmagyaros Ludvigh Gyula is, aki egy mozdonyon mindig megelőzte a király vonatát.) Másodszor akkor emelte keztyiis-kezét Ferenc József a sapkájához, amikor 'a hintája a pályaudvar kertjéből kifordult a Váci-körutra és a térségen körülbelül haptákba vágta magát mindenki, katona, rendőr és civiL Harmadszor akkor köszönt Ferenc József, amikor kocsija a Fürdő-utcába fordult, mintha csaknem olyan tisztában lett volna F. J. I. e pesti utcák heraldikájával, mint mi, régi pestiek. A Fürdő- utca előkelőbbnek mondatik az utcák történetében, mert ő már akkor is helyén van, amikor a nyugoti indóház körül még „szemétdombok és kunyhók sorakoznak44. Köszönt Ferenc József a Lánc-hid előtt várakozó publikumnak, a róla eső nevezett térségen, aztán körülbelül a Várpalota udvarán köszönt ismét, — amikor a maga házába érkezett. * Az elutazáshoz az Erzsébet-hid volt kijelölve a ferenejózsefi programban, amelyet nemcsak őfelsége, de körülötte mindenki másodpercnyi pontossággal megtartott. Ilyenkor látták őt a Kerepesi-uton is, a Havasi-utcában is, bár éppen ezeket az útvonalakat keresztelték el később olyan nevekre, amely utcanevek csak Ferenc József szabadelvű uralkodása alatt voltak lehetségesek. (A Kerepesi-utból Rákóczi-ut, a Hatvani- utcából Kossuth Lajos-utca lett.) A király a Keleti pályaudvarról utazott el, hogy igazságos legyen mind a két indóházához. (Nagy dolog volt ez abban az időben, amikor F. J. valóban uralkodói körültekintéssel számolt polgárai érzékenységével; hogyan is lehetett volna rendet tartani másképpen abban a nagy Monarchiában, amelyben őt a Népek Atyjának nevezték?) Útja tehát a vásáros, vidékies, mindenkor hangos Kerepesi-uton vezetett el, ahol mindig több volt a korcsma, kávéház, mint például a Váci-köruton. A Griff, a Hattyú, a Ló, a Debrecen még látták őt, végig a keleti indóbázig mindazok a megszálló helyek, amelyeknek udvarán még helyet tartottak fenn a vidéki kocsiknak, mert hiszen nem mindenki érkezett vonaton Pestre, a Kerepesi-utra. A gyorsparasztok nem vesztek ki olyan gyorsan a Kerepesi-utról, de Pestnek ez a része még akkor is megtartotta vidékiességét, amikor négyemeletes házakkal, színházzal, villamossal vonogatták oda a publikumot a város másik részeiből. S itt volt csak igazi éljenzés, amikor F. J. lipicai szürkéi végig vágtattak a Rákóczi-kórház előtt, itt hemzsegett csak valójában az a színes, vidékivel vegyes publikum, amely a király fogatának közeledésére elhagyta a mindenkor látogatott vendéglőket, kifutamo- dott a ruhásboltokból, a bazárokból, a házakból, meglakta a gyalogjárót mindaddig amig a királyi kíséretnek az utolsó kocsija is eltűnt a pályaudvar irányába. Ferenc József a Nagy-körűt és a Kerepesi-ut. kereszteződésénél szalutált utoljára Pestnek, a pesti utcának, midőn élete utolsó tavaszán magyar székesfővárosában járt. (A legenda szerint akkor is inkább Blahínénak köszöni aki erkélyén állott és a kendőjével Isten veledet intett.) Aztán már csak Ferenc Jőzsef-nek köszönthet mindenki, aki róla megemlékezik. 6 I p Elsőszlovák ékszer-,arany-ezfisttnár Mii |||| Tas3aI«8®eaose8is tosttvéREK i||S 8 j Bratíslava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. || ^ • Bratíslava, Mihálykapu 6. Telefon: 16—02. j|j|||Í 1| íj íf|pl| Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban jfö & ítffifll — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon pfv|P |g f Ó-arany és ezüst, valamint förmék fazon iji $jjjÚ || -I átdolgozását a legolcsóbb wak mellett 1 íj iFffilf vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5°/0 engedményt kapnak Wmm Javításokat azonnal eszközlünk flill f| i
