Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-04 / 251. (1585.) szám
'PIC?^*7V\A<Sfc^-HTT?rjAB m Mm&ámibotrány ai Egyesült Államokban Az olajmágnások megvesztegetik az esküdteket — A Fail-Sinciair per tárgyalását félbeszakították MŰSORON KÍVÜL „AUSGANGPáris, november 8. Ezen a nyáron átépítették a Gare de 1‘Est egyik szárnyát a Középeurópába induló s onnan érkező vonatok pályaudvarát. Az uj pa- villon kijárata fölé most szögelik az utasításokat s útbaigazító feliratokat. Mikor tegnap arra jártam, három fehérzubbonyos munkás éppen egy nagy, vörös betűs táblával kínlódott, amit a kijárat, a „Sortie“ fölé iparkodtak oda- szögelni. A nagy, vörösbetüs tábla szövege ennyi: „Ausgang". A betűk feltűnőek, rikoltanak. Az utas, aki Berlinből, Münchenből vagy Rácsból megérkezik, rögtön látja, ahogy elhagyja a kupét, 6 nem kell a fejét törnie, hogy merre van a kijárat. Ott van balra, Ausgang. Kétségtelen, hogy ez nem valami nagy dolog, s együgyű fáradozás lenne valami erőltetett szimbólumot, mélyebb értelmet magyarázni a szűkszavú szövegbe. Egy táblának különben sincsen mélyebb értelme, egy tábla, az festék, deszka, papír. S egy tábla még nem csinál béliét. A béke fehér ruhában s olajág- gial kezei között szunnyad a távolban egy virágos mezőn, időnkint felnyitja szelidfényü csillagszemeit s rögtön utána undorral lehunyja azokat és szunnyad tovább. Persze, hogy nem valami béke-deklaráció ez a tábla. Kevesebb annál, egyszerűen udvariassági gesztus, figyelem, jóakarat. Egy kis jómodor az egész. A francia államvasutak egy pirouetteje. Van benne valami jókedvű, fölényes és udvarias. Tessék, kis német turisták, erre van az Aus- gang. S a sok-tizezer utas és turista között, akiket a nap minden percében végigöntenek a Gare de l‘Est perronjain a hosszú vonatok, minden nap akad többezer, akik földerülve és föllélegezve olvassák majd a hazai szót Páris kapuja fölött. Azt a kis torpadt ijedtséget és elfogódottságot, ületődöttséget, amivel egy nőmet mindig, ma is, megáll Páris kapui előtt, enyhíti ez a szó. Holott ez nem „welcome", ez csak Ausgiang, Eingang. De van egy kis barátság benne. Tárgyalási alap. Kibontakozási lehetőség. Sohaut* her, Ausgang. S ha kérdik a francia hordárt, az barátságosan int a kezével: „Voilá, Ausgiang." Egy párhuzam mindig unalmas, de azért körmöljűk csak ide, hogy se Münchenben, se Berlinben, se Stuttgartban, de még a szívélyes Bécsben sem talál az utas a Westbahnhofokon soha egy nyúlfarknyi „Sortie"-t. Ma, 1927-ben, ritkábban, mint tiz óv el.tt Nem is jut eszükbe, de ha véletlenül eszükbe jutna, megmosolyognák. A Franzmann, aki hozzájukmegy, tanuljon meg németül, kxeuzdonnerwetter. Ha összetéveszti a toilettet a kijárattal, az az ő baja. Minek jön ide? Maradjon otthon. Udva- riaskodni nem szabad vele, mert az Erzfeind, az erzfeind. Nem szabad túlbecsülni ezt a párisi Aus- gangot se: soha nem több az ilyesmi, csak nevelési kérdés. Városok gyermekszobájának a fokmérője. Egyszerűen annyi, mintha Páris ezt mondaná: ha már hozzám jössz, akár kéretlenül is, akkor egy kicsit a vendégem vagy, s iparkodom, amennyire lehet, a kedvedben járni. A gyámoltalanságodon segítek azzal, hogy az anyanyelveden szólítalak meg. Az elfogódottságodat, az el3<5 perc feszességét eloszlatom egy könnyű, kis, udvarias, invitáló mozdulattal. Nem szimbólum ez, sokkal több annál: jó gyerekszoba, szívből jövő udvariasság. (m. s.) — Tisza István halálának kilencedik évfordulója. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tisza István gróf halálának kilencedik évfordulóján a Tisza István emlékbizottság hatvan tagú küldöttsége utazott Gesztre a tragikus sorsú miniszterelnök sírboltjához. A sírnál Ravasz László dr. református püspök mondott hatalmas beszédet, majd a küldöttség tagjai a koszorúk tengerével árasztották el a sírt. | Móricz Zslgmond regékei Jó-szerencsét 14*30 Sárarany 29.80 Ki világos Mvkradtig 12.20 Hét krajcár . 4160 I Tündérkecrt 42.20 Harmatos rózsa 29.90 A fáklya 86.40 Házasságtödé® '41.60 Egy akol, egy pásztor 82.50 Baleset 72.80 Tavaszi szél 28.60 Magyarok 59.60 Kapható kiadóhivatalunk könyvosztályá- jj bán, Praha II., Panská 12. III. I ? Washington, november 3. Hosszabb ideje foglalkoztatja az amerikai közvéleményt az a pör, amely a lcglelsöbb szövetségi bíróság előtt folyik Fali és Sinclair olajmágnások ellen, akik az államot becstelen manipulációkkal többmillió dollárral megkárosították. A port, melynek folyamán a vádlottak bűnössége kétségtelenül bebizonyosodott, az elnök megszakította, mert bebizonyosodott, hogy az esküdteket hihetetlen mértékben befolyásolták. Amerikában tudvalevőleg a biinösségi verdiktet egyhangúlag kell meghozni. Hogy egy Kidwell nevű esküdtnek szavazatát biztosítsák, a vádlottak szabadlábra helyezés esetében automobilt Ígértek neki, több esküdt ellen Prága, noveambter 3. A Vooemá List híradása 6z-erint Udrzai hadügyminiszter ellen ismeretlen tettesek újabb merényletet terveztek. Mint emlékezetes, áz első merénylet öt évvel ezelőtt történt, amikor a hadügyminiszter ruiszimszkói és keletsalevenszkői kőrútján Ungváriéi Kassára utaztában áthaladt a dargói hágón. A kassai rendőrigazgatóság annak idején hivatalos jelentést adott ki, mely szerint a dargói hágón rájöttek a miniszter autójára a a lövedéket az autó pnearaiatikjában meg is találták. A miniszter sértetlen maradt b a mostani merénylet sem érte el célját. Udrzál miniszter — a Veoemi List szerint — az utóbbi hetekben feleségével Karls- badiban tartózkodott. Pénteken elhatározták, hogy visszatérnek Prágába, de a miniszter az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy néhány napig még Karlsbadiban marad. Ezért felesége egyedül utazott el autóján, melyet Rótt Cirill soffőr vezetett. Este hót órakor, teljes sötétségben, csak a reflektorok fénye mellett ért az autó a petro- hradii erdőhöz, amelynél az ‘országutat a brüxi vasútvonal keresztezi. A sűrű erdő mellett már számos autószerencsétlenség történt s a hely kiválóan alkalmas árra, hogy az országúton áthaladó autók ólén merényletet kövessenek el Mikor Ud-TÍalmé autója a veszedelmes Olmütz, november 8. (Saját tudósítónktól. Az oimützi esküdtbiróság tegnap ítélkezett két elvetemült nővér, Tacl Terézia és Zboril Anna felett, akik augusztus havában arzénnel megmérgezték apjukat, Zboril Jakab doubrawitzi zsellért A tárgyalás megnyitása után felolvasták a vádiratot, mely a vádlottak beismerő vallomása és a vizsgálat adatai alapján a következőkben rekonstruálta a bestiális bűntény előzményeit és lefolyását: Zboril Jakab magányos özvegy emberként élt szegényes házikójában. Két lánya anyjuk halála után elköltözött tőle. Az idősebbik, Terézia 1923-ban férjhezment a Doubrawitz- cal szomszédos Stefanauba, Anna, a fiatalabbik pedig egy másik faluban lépett szolgálatba. Az apa és a gyermekek között, valahányszor találkoztak, mindig viszálykodás támadt. Teréz állítása szerint apja erkölcstelen ajánlatokkal üldözte, Anna pedig azért neheztelt apjára, mert ez gyakran vetette a szemére, hogy nem takarékoskodik és sokat költ ruházkodásra és cicomásásra. Tad Terézia a dvődások ellenére rávette apját, hogy adja el neki házát s biztosította, hogy élete végéig maga is ellakhatik benne. Kevéssel rá, miután férjétől különvált, be is költözött apja házába. Ez év márciusában Zboril Anna látogatóba ment nővéréhez s ez alkalommal apjával is találkozott. Kérte apját, hogy készíttessen számára bútort, mert kilátása van rá, hogy a legközelebbi helekbeu férjhez megy. Apja valópedig elkeseredett bosszúhadjáratot indítottak. a detektívek figyelték minden lépésüket, összevásárolták adósságaikat és minden módon megkísérelték, hogy Ígéretekkel vagy fenyegetésekkel megtántoritsák őket. A pör szenzációs megszakítása a decemberben összeülő kongresszuson is szóba kerül. Parlamenti körök hireszteléso szerint néhány demokrata szenátor ezt az alkalmat felhsaználja arra, hogy pellengére állítsák a Harding-kormányzatot. A közvéleményben nagy visszatetszést kelt, hogy gazdag és befolyásos embereknek sikerül magukat az igazságszolgáltatás megtorlása alól ki- vonniok. útvonalra ért, az országút árkából hirtelen egy férfi ugrott elő, kezében lőfegyverrel s a következő pillanatban a fegyvert az autóra sütötte. A kilőtt golyó ólamdarabokra hullva érte az autó lakk-karosszériáját, valamint az üvegtáblákat, am-elyek cserepekre törve repültek széjjel A soffőr a lövés után azonnal megállította a kocsit s kiugorva az ülésből, a merénylő fölé tartott, aki erre futásnak eredt. A soffőr legyidteág üldözte a menekülőt, később azonban felhagyott az üldözéssel, ment a merénylő eltűnt az erdő sürii fái között. Visszatért a kocsihoz, amelyben a miniszternő rémülten várta a fejleményeket. Ekkor derült csak ki, hogy sem Udrzaliné- nak, sem a soffőrmek nem esett baja. A soffőr ekkor attól való félelmében, hogy a merénylő megismételheti támadását, sietve elhajtott a merénylet szánhelyéről s elrobogott Prága felé. A merényletről eddig hivatalos jelentést nem adtak ki s igy teljesen bizonytalan, hogy a merénylet politikai természetii-e, vagy pedig valami útonálló követte-e el. Az a körülmény, hogy a lövedékben őüom- dlaraibok voltak, arra enged következtetni, hogy a merénylő vadászrpuskából tette a lövést i bán megrendelte a bútort, de a leány, alighogy az asztalos elkészítette, nyomban túladott rajta. A találkozás alkalmával Tacl Teréz elpanaszolta húgának, hegy apja azzal fenyegette meg, hogy a patkányirtásra használt arzénnel megmérgezd. Teréz kiragadta a fenyegető öreg kezéből az arzénnel teli üvegcsét és elzárta a szekrénybe. Anna előtt a beszélgetés folyamán hirtelen azt mondotta, hegy az öreget meg kellene ölni, mire húga azt ajánlotta, hogy az arzénnel tegyék el láb alól. Júliusban Zboril Anna ismét meglátogatta nővérét és első kérdése az volt, hogy meghalt-e már az öreg. Nővére tagadó válaszára sürgette, hogy minél előbb kövesse el a gyilkosságot, mert fél apjától az eladott bútorok miatt. Egy nappal Anna látogatása után ismét heves jelenetekre került a sor Tacl Teréz és hpja között s az eddig még habozó asszony ekkor határozta el magát a végzetes tettre. Húga tanácsára o mérésnek csak egy részét törte porrá s mikor egy ízben apja a községi kútra ment vízért, az arzént beöntötte a tejes csöbörbe. Az öreg Zboril a halálos mérget felhajtotta s mindjárt heves gyomorfájdalmakról panaszkodott szomszédainak. Azonban bántalmai hamarosan elmúltak s ekkor a nővérek elhatározták, hogy az egész megmaradt mérget beöntik apjuk kávéjába. Ez augusztus 12-én meg is történt s a rákövetkező éjjel Zboril iszonyú kínok között meghall. Holttestéit telbonooltáik s belső részeit ...... vegyi vizsgálat alá vették. A vegyi vizsgálat megállapította, hogy a belső részek olyan mennyiségű arzént tartalmaznak, amelynek föltétlenül halálosan kellett hatnia. Ennek alapján rövidesen megindult a bűnügyi vizsgálat s a fölmerült súlyos nyanuokok alapján letartóztatták a két nővért. Tacl Teréz és Zboril Anna rövid tagadás után beismerő vallomást tett és elmondották, hogy a mérget első ízben Tacl Teréz, második alkalommal pedig Zboril Anna szórta a szerencsétlen ember kávéjába. A viszgálat további folyamán megdöbbentő részletek kerültek napvilágra, amelyek teljes egészükben feltárták a két nő bestiális szándékait. Kiderült, hogy a nővérek a két mérgezés közötti időpontban a szomszéd faluban szövetet vásároltak gyászruhára és egy asztalosnál koporsót rendeltek apjuk számára. A két vádlott a tárgyalás folyamán semmi megbánást sem tanúsított. A szörnyű gyilkosság elkövetését egymásra igyekeztek áthárítani, de az orvosszakértők véleménye leszögezte, hogy az első adag is halálos volt. A délutáni órákban került a sor a vád- és véd- beszédekre, majd a bíróság feltette az esküdteknek a kérdéseket, amelyek előre megfontolt gyilkosságra szóltak. Az esküdtek egyhangúlag bűnösnek mondották ki a két vádlottat. A verdikt alapján a bíróság Tacl Terézt és Zboril Annát kötéláltali halálra iiélte el. Az ítélte kihirdetése után a biróság kegyelmi bizottsággá alakult át, melynek határozata titkos. Az ítélet Olmützben és környékén óriási feltűnést keltett. Halogatják a szociális biztosítás novellájának tárgyalását Prága, november 3. A képviselőim, szociálpolitikai bizottságának az eredeti diszpozíciók szériát a teguiapi nap folyamán kellett volna megkezdenie a szociális biztosítás módosításának tárgyalását. Mivel a bizottsági tagok egy része tüzetesen akarja tanulmányozni a kormány módosító javaslatát, a másik része pedig külföldre utazott, Csűrik bizottsági elnök csak november 10-ike tájára bírja össze a bizottságot. A szociális biztosítás módosítása, amint látjuk, egyre nagyobb akadályokba ütközik, mert Osurik esek néppárti képviselő maga is állást foglal a kormányjavaslat ellen e a német keresztényszocialista szakszer vezetek is (követelik a kormányjavaslat visszavonását, illetve újabb átdolgozását. A novella ezek szerint nem egyhamar kerül a parlament plénuma elé. — Romániában szabad a magyar színeket viselni. Kolozsvárról jelentik: Érdekes pört tárgyalt a székelyudvarhelyi törvényszék. A pör vádlottai Pap Gyula, Kovács József, Kerekes Mózes és Szabó Dénes Csomoródszentmártoni legények, akik ellen az volt a vád, hogy kalapjukra magyar nemzeti szinü kokárdát tűztek, ammel államellenes izgatást követtek el. Pap Gyula és három társa a sorozáson bentmaradtak katonának és mielőtt bevonultak volna, azzal búcsúztak el a civilélettől, hogy felvirágozták kalapjaikat és úgy vonultak fel a község főutcáján. Egy csendőr azután felfedezte, hogy a kalapok mellé tűzött virágok között egy kis magyar nemzeti szinü kokárda is meghúzódik és ezt az okot elegendőnek találta arra, hogy mind a négy legényt letartóztassa. A kokárdás legények igy kerültek aztán a csendőrségről az ügyészségre, ahol államellenes izgatás miatt emeltek vádat ellenük. A megtartott tárgyaláson a biróság felmentette a vádlottakat és az ítélet indokolásában kimondta, hogy az még nem tekinthető izgatásnak, ha valaki valamilyen alkalomból idegen állam ' nemzeti színét viseli. Utalt a biróság arra is, hogy a magyar uralom idején a román nemzetiségűek is büntetlenül viselhették a román nemzet színeit. — A tanuk terhelőén vallanak a lieg- nitzi tragédia tárgyalásán. Breslaui tudósítónk jelenti: Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a breslaui esküdtbirő- ság megkezdte Heydebrand kormánytanácsos bünpörének tárgyalását, aki a vádirat szerint múlt év októberében agyonlőtte alvó feleségét, akivel rossz viszonyban élt s a házaspár csak a tragédia napján békült ki. A tárgyalás mai napján a tanukihallgatá -okra került a sor. A tanuk túlnyomó része azt vallotta, hogy Heydebrand felesége sohasem foglalkozott öngyilkossági tervekkel, sőt három nappal halála előtt számos intézkedést tett birtokán, amelyeket csak később kellett volna végrehajtani. A tanúvallomásokból az is kitűnt, hogy az asszony gyakran panaszkodott ismerősei előtt férje magaviseleté miatt. Férjét azzal gyanúsította, hogy csak a vagyona miatt vette el feleségül, ezért végrendeletében úgy intézkedett, hogy halála esetén a birtok rokonságára szálljon vissza. A férj azonban a végrendeletről nem tudott s csak az asszony halála után értesült róla. A tanu- kihallgatasokat folytatják, azután a szakértők véleményének felolvasására kerül a sor. ítélet holnaDra várhatóu 5 Merényiét Udrzsal hadügyminiszter autója ellen A KarBsbad-prágai vonalon rálőttek a miniszter autójára, melyben felesége ült — A miniszternő és a soffőr sértetlen maradt Olmützben kotéláltali halálra Ítéltek két apagyilkos nővért Tacl Teréz és Zboril Anna két ízben szórt arzént apja ételébe — A vádlottak a tárgyaláson egymásra igyekeztek áthárítani a gyilkosság elkövetését 1927 Aoreunhoi 4, péntek.
