Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-26 / 270. (1604.) szám
Mai számunk tO o!c9a! ^ VI. évf. 270. (1604) szám ^ ^*^***^^^ * 1927 november 26 előfizetési ár: évente 300, félévre 150, /\ SzlöVenSzkÓi és TUSZÍnSzkÓl ellenzéki pártok SzerkeMtoség: Prága IL, Panska iiwce legyedevre 76, havonta 26 Ke; külföldre: /V'7 •/ ^ 12, Ií. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóíven te 400, félévre 200, negyedévre 100, "Főszerkesztő: polltlKCLl nCipiLCLpKl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Telavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke VZURANY1 LÁSZLÓ FORGAClí GÉZA Iefon:3031l.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A raaSvar némáét! párt I a majvar sávséá kiépítéséért Prága, noveirmbar 25. A magyar nemzeti i párt törvényhozói klubja 1927 november! 24-óu Törköly József dr. szenátor, a klub he- j lyettes elnökének elnöklése mellett klub- i ülést tartott, amelyen a Bund dér Landwirte és a magyar nemzeti párt törvényhozói közös klubjának likvidálásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalta meg. A klub elhatározta, hogy az állami költségvetés ellen fog szavazni. A költségvetéssel szemben a párt hivatalos álláspontját mint hivatalos szónokok Holota János dr. és Fiissy Kálmán képviselők, valamint Törköly József dr. ég Riohíer János szenátorok fogják előadni, illetve kifejteni. Tárgyaltatott a Szlovenszkóba.ji és Ruszánszkón hivatalosan rendezett aláírás- szerzések kérdése. A magyar nemzeti párti klubja elhatározta, hogy az összes pária-. menti klubokat megkeresi aziránt, hogy ezen; lelki erőszak megszüntetésére a szükséges ( lépéseket megtegyék. Majd áz országos ke- j resztényszocialista párt ég a magyar nem- ir zeíi párt együttműködésének kérdése tár- j gyártatott. Kimerítő és beható eszmecsere i j után a klub elhatározta, hogy eddigi állás-:1 pontját változatlanul fentartja, a magyar (1 együttműködést a magyar egység kiépítése^ érdekében feltétlenül szükségesnek tartja >« és ennek érdekében ezentúl is mindent < meg fog tenni. A klubülé-s végül több személyi és adminisztratív jellegű kérdést tár- 5 gyalt meg. (Hivatalos.) I ' ií ......—— ■ H»——— Ko isnth emléke J a maivar feSsifsáz elölt , Wlassios Gyula ünnepi szavai Kossuth ' jelentőségéről Budapest, november 25. A felsőház ma kezdte meg őszi ülésszaka-. Az ülést WlasS'cs Gyu.a báró e nők vezette. Kosju'h emlékének és március lőnek törvénybeikíatását tárgyal'ák. If/ffssics elnök hatalmas beszédben méltatta Kossuth emlékét és március 15-nek jelentőségét, s többek közölt a köve kezőket mondotta: j rj — Semmiféle sorscsapásban nem csüggedhe- p tünk el. Szabadság volt, jelenleg is az és az is lesz a ,E mi történelmi hivatásunk A sorscsapások nem sújt- j, ják agyon azt a nemze'et. amely l’e’ett az elszánt- a ságnak és a hitnek olyan héroszai őrködnek, mint , ‘ Széchenyi, Kossu h és Deák. Ma függedennek ne- .a ve? k hazánka1. Ez azonban egyenesen gúnynév, j s Idegen beavatkozástól függő lealázó állapot a jo- i v lenlegi. A magyar nemzeti energia ebbe nem I a nyugodhat meg. Nem fe ej üstjük el Kossuth sza-jv var, hogy veszve csak az a nemzet lehet, amely j önmagáról mondott le. Mi nem mond unk le, ha- p nem az igazság győzelmébe ve'ett hittel újra élet- i a re akarjuk kelteni hazánkat. Ebben a gondolatban az egész nemzet egyii't van. A felsőház ezután etfogadta a két törvény- 111 javaslatot. n flppssiyl és Walftő képviselik “ Magyarországot Centben Budapest, november 25. Be'hlen István gróf | minisz'erelnök ma nyilatkozott a közelgő genfi j konferenc aró! Arról, úgymond még nem dön ott, - hogy ő maga is személyesen elmegy-e Genfbe. Magyarországot az op'ánspörben mindenesetre most j, Is Apponyi Albert gróf fogja képviselni. Az op'áns- ! _ pörön kívül Magyarországo' közvetlenül érintő bi- a izonyos pénzügyi kérdések is szóba fognak kerülni ,g, a genfi tanácskozásokon. Walkó külügyminiszter n va'ósznülég kérni • fog a a népszöve’ségi kölcsönből Jj még fenmaradt 32 miliő aranykorona íölszabadi- v táaálj amit beruházási céiokra fognak fordítani jip Szüli Géza: Mi lem aharank mást, mint igazságot és becsületet s nemzeti öntudatuk integritását I kraÉipzotiaPsia pár! ®rs2i§®$ elpiliineb nagylelenliséiü bssziiSe a feipflseliltiz kfiltsisvefésl őnálában - Tárgyilagos kritika lenes propabandatnádsserei fUSötfl - A magyarság vezi- relnek állásfoglalása a Rothermere-elEenes akció kérdésében Prága, szeptember 25. A kópvireiőlház 'k<ségivetésá vitája so- 1 rán teiginap este Sriillő Géza dr. uamaetgyü- [lésii (képviselő, az országos kérész ténysz-oeia- M-sta párt vezére, a következő hatalmas, nagyjelentőségű beszédben rögzítette le a m agyarság áiláspon tját: Nem akarok az egész büdzsére kitér jesztoadmi, de foglalkozni akarok a csehszlovák köztársaság küliügyednelk vezetésével s nézem ezt abból a szemszögből, hogy az a cél, amely kék hogy vezesse az állaim legfelsőbb irányítóit, eléireteit-e és a maii iránnyal •elérhető-e? Szerencsésebb körülmények között ország nem alakult meg, mint Csehszlovákia. Dacára annak, hogy a volt osztrák-magyai monarchia minden hivatalában, .a Habsburg- ■udvar minden üfegbensőbb organizmusában a predomiuáns szerepet a csehek vitték, dacára annak, hogy az osztrák-magyar hadsereg vezérkara és az egész general-itás teli tett volt cseh állampolgárokkal, az antant ezt mind elfelejtette és a csehszlovák államot úgy alkotta meg, mintha abban soha egyetlen egy ember nem akadt volna, aki felemelte volna szavát az antant ellen, mintha Csehszlovákiában nem akadt volna egyetlen egy katona sem, aki nem vérzett volna az antant ellen. Teli / kézzel adták oda Csehszlovákiának mindazt, aimát a béke tárgyalások alkalmával Csehszlovákia magának követeit. El lehet szavalni: „Vadat, halat s mi jó falat, szem, szájnak ingere", e-z mind megvolt azon az asztalon, amelyet úgy hívtak, hogy Csehszlovákia, s én most kikenő esztendő elteltével nézem, hogy hogyan sáfárkodtak ezzel az óriási anyagi és- erkölcsi tőkével az állaim vezetőd. Parlamentáris szempontból feltétlenül kifogásolandó az, hogy Benes miniszter ur, aki a külügyieket vezeti, nem parlamentáris miniszter. Pártija ellenzékben van s neki magának parlamenti felelőssége nincs. Bizonyos mértékben olyan szerepet tölt be, mint amilyet betöltött a nagynéniét birodalomban a birodalmi kancellár, akinek állása független volt a kormánytöbbség támogatásától. A leplezések külügyi expozéja . Benes miniszter ur tehát felelőtlensége tudatában egy olyan expozét ad, amely nem egyéb, mint leplezése sok olyan körülménynek, amit elhall- j gatni nem lehet. Egy olyan államot, mint a csehszlovák állam, i amelyet minden adósság nélkül, csak baráti szerződésekkel hoztak létre, könnyű lett volna úgy vezetni, hogy ez az ország éppen lakosságának négy kulturális fokára és műveltségére valló tekintettel itt Európa közepén hatalmú tényező tett volna. S ehelyett ! ezt az országot úgy vezette a kormány, hogy ez nem hatalmi tényező, hanem bizonyos mértékben tűzfészek. Tűzfészek, mert úgy látszik, hogy itt vigyázni kelt mindenre, minden sajtótermékre, minden egyes embernek a gondolatára, mert hisz itt orgiái ül a cenzúra, a delektivrendszer, a vesztegzár és a rendőráWaim minden torzszüiöttje. Ahol úgy kell beszélnie a külügyminiszternek, ahogy Benes miniszter ur beszélt, — hiszen szavai Metternich szavaira emlékeztetnek, — azt mutatja, -hogy ebben az országban konszolidáció nincsen! Egy államot csak egy módon lehet konszolidálni: a helyes belügyi vezetéssel. Azzal, hogy benne minden egyes állampolgár a maga elementáris jogainak és szabadságának egyforma mértékű megóv óját tekintse, nem pedig azzal, hogy a lakosság széles réteged az állam olyan tagozódását legyenek kénytelenek konstatálni, hogy az állam igenis különbséget tesz állam- fentartó elsöosztályu és másodosztályú állampolgárok között. A beildigyetk konszolidálásával azonban nem akarok foglalkozni, hanem foglalkozom azzal, hogy a kifelé való konszolidációt hogyan akarja megvalósítani Benes miniszter ur. Az ő iskolája három eszközt ismer erre. A szövetséget, a szerződést és a propagandát. Benes propaganda-módszere Egy könyv jelent meg Jénában: „Die Propaganda ails polit-isohes Instrument", s e könyvben rendszeresen vannak taglalva a politikai propaganda fajai. Külön fejezet szói arról a propagandáról, amelyet a háború előtt, a háború alatt s a háború után a csehszlovákok kifejtettek. Külön van kategorizálva benne, hogy minő prop aga tiv tevékenységet fejtett ki Masaryik, Stefanik, s külön az a propaganda, amelyet kifejtett Pavlu Bothdam s külön, amit kifejtett Benes. Benes miniszter ur propagandája mindiig az volt, hogy látszólag szerényen, az objektivitás köntösét felhúzva, jogforrásokra hivatkozva, azonban a való adatok teljes negligálásával hamis teóriákat átlátott be, de ezekből a hamis megalapításokból és teóriákból azután logikailag meg nem dönthető konzekvenciákat vont le. Nagyon kár, hogy Benes miniszter ur ezt a nagy tehetségét, ami fantáziáját illeti, nem gvümölcsöztette mint regényíró, mert a mai világban, ahol a regényírókat már csak az analízis és a rutin tartja fenn, és fantáziájuk kimerült, nagy etappe lenne egy ilyen nagy fantázia, amellyel a valóságot illúziónak és az illúziót valóságnak tudja avatni a külügyminiszter ut. Amiről Benes hallgat Ha végigolvassuk a külügyminiszter urnák expozéját, akkor először az tűnik fel, M amiről az igen tisztelt miniszter nr merni beszélt. Nem beszélt a miniszter ur a joaohiirais- thali konferenciáról, nem beszélt a kis antant céljairól, nem beszélt egyébről, amit ő szeretne s ami nincsen. Nem beszélt arról, hogy sikerülnek-e az államnak a kölcsömeű vagy sem, nem beszélt arról, hogy a Gajda-aifér hogyan intéződött el, nem beszélt arról hogy milyen utórezgések maradtak a szövetségesek szivében, amikor csak a kormány támogatásával lehetett Gajda. a vezérkar főnöke, akiről a kormány állapította meg, hogy méltatlan állására, s hogy a szövetségeseivel bánt érdemtelenül. De ezek detailofc. fin pedig csak arcról akarok szólni, hogy vájjon a konszolidáció útjára vezeti-e az országot Benes miniszter ur azzal a szerződési politikával, amelyet követ, azzal a szövetségi politikával, amelyet követ és azzal a propagandával, amelyet követ Ennek a republikának raison d‘é-tre-j«, ahogy azt a republikának egyik legkiválóbb politikusa megírta, az, hogy Európa kellős közepén legyen az a szikla, amelyen megtörik a pápaságnak és a monarchikus gondolatnak a hulláma. Prága és a Vatikán Egy darabig a pápaság hullámával szemben ez a szikla működött is. Most azonban kezd. a. szikla puhulmi. A sajtó minden nap telve volt hónapokon keresztül Krofta követ sikereinek hírével s mint a hideg zuhany zudult ezek fejére az a nyilatkozat, amelyet a külügyminiszter ur a Vatikánnal való viszonyról -tett. Mert nem elég a Szentszékkel való jó relációhoz az, hogy Húsz ünnepe tekintetében Húsz rovására engedményeket tesznek, Rómával szemben kötelező az őszinteség s ennek hiánya bosszulta, meg magát. Az egyházi javak tekintetében pedig olyan feltételekkel dolgozni, melyek az egyház szabadságát megkötik, látszólagos jóakarat mellett via facíi az egyházjavakat elkentiskátni, az egyházat nemzetiségi elnyomásra felhasználni, ezt Rómával megtenni nem lehet. A csehszlovák diplomácia ehhez igazán „fiatal". De Benes miniszter ur rezsi mie alatt a „szikla" nemcsak a pápaság gondolatával, hanem a monarchikus gondolattal szemben is gyenge kezd lenni. Benes szövetségi politikája A külügyminiszter ur szövetségi politikája is csodálatos kilengéseket mutat. Mig ugyanis a hivatalos politika minden látszatával az-t akarja mutatni, hogy Csehszlovákiának legbensőbb, legbizalmasabb barátja Franciaország és Franciaországnak legbensőbb bizalmas barátja csak Csehszlovákia, iddig az országnak egyik legkiválóbb diplomatája, 3hva!-kovszky berlini követ, Németországban propagáló felolvasásokat tart a cseh-német közeledés szükségességéről. Ugyanakkor Sv-ehla miniszterelnök ur a volt monarchia és a jelenlegi Csehor-
