Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-25 / 269. (1603.) szám
^ ^ *ial számunk 10 oMa VL évf. 269. (1603) szám * Péntek * 1927 november 21 Előfizetési ér: évente 300. félévre 150, /\ szlovenszkói és rUSZÍnSzk ellenzéki pártok Szerkesztőség: Praga II., Panska uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ÍU'L. •,,*/* ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiacofevente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOutlKCLl TlCipiLCLpiQ. Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te* havonta 34 Ke. E^fyes szám ára 1 *20 Ke VZURANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha ital számunk 10 oldal VL évf. 269. (1603) szám . Péntek * 1927 november 25 Brailanu halála (fi.) Prága, november 24. Jón el Bratianu, a román miniszterelnök várai.ao halálával nagy osaipás érte azt az államot, amelynek hajóját kormányozta. Románia azt az államférfiul vesztette el benne, aki az ország mai zűrzavaros közállapotaiban a legnagyobb hatalmat és erőt képviselte és ta’án egyetlen fix pontja volt ennek a szén- j vedéi ye-s és elkeseredett belső harcoktól föl- korbáosolt államnak. A trónuson gye nmek király ül. A külföldön trónutódilási jogairól csak a kényszer- hálás alatt lemondott pretendiens él, aki alig várja az alkalmat, hogy az országba visszatérjen. A háromtagú kormányzó tanács csak j brutális erőszakkal tudja f'öntartani a rendet í és nyugalmat Egy uralkodni vágyó anya- királyné asszonya intrikái még csak tetézik a bajokat. A kormány gyeplője egy család kezében van, amely ugyan, a llberaM -.must irta a zászlajára, a valóságban azonban lég- eajátabb plutokrata érdekeit emeli mindenek fölé. Mindemre kész csatlósai alkotják a kormánypártot, mig a román nép z,ö ne az ellenzék mögött áll, amely minden baj okát Eratianuékban keresd és Károly herceg haza jőve telétől várja a régensek és a liberálisok bukását. A román nemzetnek 3hkez a belső meghasonláséhoz még hozzájárul a nemzetiségek elkeseredése. Bukovinában .az ukránok és Dobrudzsában a bolgárok mindenáron menekülni akarnak Románia Maré fojtogató öleléséből. Erdélyben és a Bánátban pedig, tehát az ország leggazdagabb és legelőrehalaidotta/bb részedében, a magyarok fogcsikorgatva tűrik az elnyomást, amely őket kulturális és gazdasági javaiktól egymásután megfosztja. Még a szászok is zugo- j ióöva szemiélik anyagi és szellemi pusztu’á-1 eukat és átkozzák azt a pillanatot, amidőn vezéreik az uj urak Ígéreteitől megszedi Ive- hűséget siettek esküdni az uj államnak. Vadóiban sötét kép tárul elénk, ha a keleti szomszéd közviszonyait szemléljük. Jóméi Bratianu halála még jobban összekuszálja a romániai .közviszonyoknak amugyis szerfölött összelbogozott szálait. Kidőlt egy fér- j fiú, aki az adott viszonyok között valahogy í mégis csak rendet tudott tartani és a maga 1 akaratát rá tudta kényszert berni a kormányzó tanácsra, a parlamentre, az állami gépezetre, és ezeken keresztül a lakosságra. Ez az erős I akarat összetörött és nagy kérdés, hogy Vin-; tállá Bratianu, aki bátyja halála után a kor- j mány élére került, kétségkívül szintén nagy { energiáját képes-e odáig fokozni, hogy azt a | munkát, amelyet eddig kelten végeztek, most j már egyediül is ed tudja látni. A jelek arra mutatnak, hogy ehhez ő maga sem érez ele-1 gendiő erőt, mert különben nem kelmének í már ma, miniszterelnökségének első napján j cíy hirek szárnyra, hogy ideiglenes korma-1 nya első föladatának a parasztpárt kibékibé-! sét tartja. Romániának csakugyan nagy szűk- j sége volna a belső békére, mert különben j széthull szomszédainak fojtogató karjaitól, j Északról az orosz, déliről a bolgár veszélyez- j teti létét, nyugaton pedig Magyarország vár. j Románia Maré mindössze kilenc észtén- j dós múltra tekinthet vissza, de ez a rövid : idő is telve volt drámai fordulatokkal, amo j lyelk az állaim erejét bizony egyáltalában i nem szilárdították meg. Nyers erőszak és ' balkáni módszerek, leplezetlen korrupció és ! cinikus lélekvásár pedig hamarosan aláásták az ország tekintélyét. Az uralkodó népnek egy nagy pártja a ravatalon fekvőt okozta ezért a sütyedésért. A latin közmondás szerint a halottakról csak jót szabad mondani, ezért azon a napon, amikor Bratianu elíhuny- tánaik 'híre hozzánk elérkezett, neon tartanék ( Váratlanul meghalt Bratianu miniszterelnök, Románia diktátora A nagy halkánpolltikas viizstss mantisilagyullatiása - A megismételt iperácsi sem segített - Ideiglenes korminvelnfiknek az elhunyt öccsét, Bratianu Vinfliiá! nevezték ki Bukarest, november 24. Bratianu mini szteT elnök roa reggel hét órakor meghalt. November 22-én a román kormány félhivatalos jelentést adott ki, amely arról számolt be, hogy Bratianu, aki influenzában megbetegedett, egészségét visszanyerte és újból átvette az ügyek vezetését. A betegség azonban reeidivált, tegnap egy jelentéktelennek látszó mandulagyulladás lépett fel, amire délelőtt kisebb műtéti beavatkozásra volt szükség. Az operáció után átmeneti javulás következett be, délután azonban fuldoklási rohamok vették elő a beteget, akit újból kellett operálni. Tracheotomiát " .°k rajta és mestersége? légcsövet ! . i*ek el a tor: kában. Az operációt követő vérvizsgálat streptok etikusak jelenlétét állapította meg, mire a főváros összes kiváló sebészeit a beteg ágyához hívták. A tanárok azonnal konzíliumot tartottak és a miniszterelnök állapotát reménytelennek találták. Az utolsó konzíliumot éjfélkor tartották és arra a megállapodásra jutottak, hogy Bratianu aligha éri meg a reggelt. Valamennyi miniszter megjelent a haldokló miniszterelnök palotájában, ahol Bratianu ekkor már eszméletlenül feküdt. A kormánykörökben gondosan őrködtek azon, hogy a miniszterelnök agóniájáról szóló híreket az Utolsó pillanatig titokban tartsák. Reggel hét órakor a katasztrófa bekövetkezett. A haláleset következtében a liberális körök izgalma rendkívül nagy. Rögtön a haláleset bekövetkezése után a perma.nunciában lévő miniszterek minisztertanácsot tartottak, amelyen határozatot hoztak a fennálló törvényes rend védelme érdekében szükséges intézkedésekről. A kormány azonnal lemondott. A régenstanács az elhunyt miniszterelnök öcs- csét, Bratianu Vintillát bízta meg az uj kormány megalakításával, amely nem más, mint a régi kormány, mert megmaradt eddigi összeállításában Bratianu Vintilla miniszterelnökkel az élén. A miniszterek ma le is tették az esküt a régenstanács előtt. A kormány maniSesztumot tett közzé, amelyben felhívja az ország lakosságát, hogy az újabb súlyos megpróbáltatások idején tartsa meg nyugodtságát s a rendet. A jelenlegi kormányt ideiglenes kormánynak kell tekinteni, amely addig marad hivatalban, amíg a kamarában a költségvetést le nem tárgyalják. A költség- vetés megszavazása után előreláthatólag meg fogják kísérelni a nemzeti paraszt- párttal az együttes koalíciós kormány megalakítását. Olyan hírek is elterjedtek, hogy a miniszterelnökséggel Dukát bízza meg a régenstanács, de nem lehetetlen, hogy újból Stirbey herceg kerül az uj kormány élére. Az elhunyt miniszterelnök holttestét vasárnap szállítják a 0 óriásai kastélyba, ahol örök nyugalomra helyezik. Ma délután a kamara és a szenátus gyászülést tartott, amelyet kizárólag az elhunyt Bratianu Jonel emlékének szentel- tek. A kormány országos gyászt rendelt el Íratlan pelülltai pályafutása Bukarest, november 24. Bratianu Jonel Románia elhunyt miniszterelnöke még a török hűbéres Romániában született, abban az országban, amely magánviselte a keleti basák uralmának bélyegét. 1864 augusztus 20-án látta meg a napvilágot Floridsában. Apja, ugyancsak Bratianu Jonel, a román függetlenség és a román királyság megalapításában résztvett. 1888:ban a liberális párt vezére és tizenkét éven át miniszterelnök. A fiatal Bratianu Pá- risban mérnöki pályára készül, majd egyetemi tanulmányainak, elvégzése után a román államvasutak szolgálatába lépett. 1895-ben lett képviselő, 1897-ben belügyminiszter, 1910-ben pedig átveszi a liberális párt vezetését, Surdza Demeter miniszterelnök bukása után Bratianu kerül a miniszterelnöki székbe. 1913-ban Bratianu sodorja bele Romániát a második Balkán háborúba. Neki sikerült az elvérzett Bulgáriától Dobrudzsát megszereznie. A világháború elején Románia semlegessége mellett foglad állást, azonban ez a semlegesség a központi hatalmak ellen irányuló volt. Károly király a fennálló szerződések alapján ugyan az antant eilen akart fordulni, Bratianu semlegessége azonban 1916 augusztus 27-én oda fejlődött, hogy Románia hadat üzent a központi hatalmaknak. A bukaresti béke 1917 május 7-én, úgy látszott, mintha Bratianunak és politikájának bukását jelentené. Annál nagyobb volt a diadal 1918 őszén, a központi hatalmak összeomlása után, amikor Románia megkapta Erdélyt, a Bánát egy- részét, Bukovinát és Besszarábiát. Azonban a párisi béketárgyaiásokon az egész Bánátot Romániának követelte és amikor követelését a nagyhatalmak nem honorálták, szeptember 12-én otthagyta a béketárgyalásokat. 1919 december 19-én lemondott a miniszterelnöki tárcáról és a magánéletbe vonult vissza. Az volt a szándéka, hogy újraszervezi a liberális pártot és ennek alapján újból megszerzi magának a hatalmat. Vajda-Vojvoda Sándor, Avarescu és Take Jouescu következtek ezután a miniszterelnöki székben. 1922 január 17-én Bratianu elérkezettnek látta az időt arra, hogy ismét kezébe vegye a kormányt. Take Jonescu helyébe lépett, uj választásokat rendelt el és hírhedt választásával nagy többséget biztosított magának, úgy hogy 1926 március 27-ig a kormányelnöki székben maradhatott. Miniszterelnökbe1! yén valónak, ha bírálatot gyakorolnánk egy államférfin holt teteme fölött. Ellenkezőleg. Szívesen ismerjük el, hogy balkáni arányok szerint igen ügyes és tehetséges sfátus- fórfen volt, aki olyan módszereket vett igényibe, amilyenek néiíkül országában, kor1 mányozni egyáltalában nem lehet. Igein nagy j igazságtalanság volna valamennyi bajért egyediül őt felelőssé tenni, mert ennyi bajt nem okozhatott egy ember, ennyi baj csu- , pán egy általánossá vált iközszeiiem ‘szüiejűié- jhyje lehet* ségének idején fontos törvényjavaslatokat hajtott keresztül, az állami birtokokat ujjúszer- /eatette, az agrárreformot végrehaj látta, a közigazgatási reformot megvalósította, a pénzügyeket, az adózást és a közoktatásügyet átszervezte. Ezek a reformjai azonban a széles néptömegek előtt nagy gyűlöletet keltettek irányában és teljesén .aláásták pártját. Bratianu azonban ügyes politikával formális szerződést kötött utódjával, Avarescuvai. Avares- cunak elsősorban köteleznie kellett magát arra, hogy a liberális pártra bízott állami javakat meghagyja a liberális párt kezében. Avarescu elinte hűséges szövetségese is volt Bratianunak, keresztülhajszolta Károly száműzetését, de ekkor Avarescu elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy megkezdje az állami javaknak az állam számára való visszaszerzését. Ez természetesen felborította Avarescu pozícióját Ferdinánd király ezév tavaszán a nemzeti egység kormányára támaszkodik. A nemzeti egység Stirbey herceg, Bratianu sógorának vezetése alatt megalapítja a kabinetet, de csak azért, hogy néhány nap múlva újból Bra- íianu Jonelnek adja át helyét. A nehéz időkben a halálosan beteg király mellett a folytonosan erősbődő ellenzékkel szemben magának a mesternek, Bratianunak kell szembe- szállnia. A haldokló Ferdinánd mellett, majd ennek halála után a diktatúra erejével elnyom minden zavargást, megakadályozza Károly herceg vfsszatérsét, amely ellen za első komoly lázadás a Manoilescu-féle ítélet volt és a világ feszülten leste, hogy mikép oldja, meg a nagy Bratianu a román politika súlyos problémáit. Bratianu Jonel azonban ezt a problémát már nem fogja megoldani, és halála valószínűleg azt jelenti, hogy szétboínlik pártja, a nagy liberális párt. Bratianu végrendelete Bukarest, november 24. Ma délben felbontották Bratianu végrendeletét. Vagyonának haszr/nélivezeítét feleségére, vagyonát pedig fiára, Györgyre hagyományozta. Általános feltűnést keltett, hogy Sevea- mu. a képviselőház elnöke, meglátogatta Mániáit. A régenstanács ma magához hivatta a pártvezéreket. A veresen kihallgatása már megtörtént. Jelenleg Mandnt hallgatja ki a tanács, a vidéken tartózkodó Jorgát táviratilag rendelték fel a fővárosba. Általános az a nézet, hogy hamarosan koalíciós kormány fog alakulni. Áverésen párthiveinek véleménye szerint csak őszinte koalícióban hajlandó részivenni, burkolt liberális alakulatot nem támogat. Ha a kormány mega)! akttá savai 'megbíznák, haj- l&gdó a -felelősséget váüaíni.
