Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-18 / 263. (1597.) szám
1927 november 18, péntek. áramár: „A békeszerződések meg változtatása, amennyiben Csehszlovákiáról van sző. még vita tárgya sem lehet” A nemzeti demokraták vezérének érdekes nyilatkozatai a Neue Frele Pressében 1918. előtti és mostani politikájáról — „Sohasem voltam ellensége a monarchiának*1 — Kramár pánszlávizmusának lényege — Hlért támogatja a cseh-német kormányt! — Bécs, november 17. A Neue Frele Presse számában interjút közöl, amelyet a lap prágai munkatársa folytatott Kramár dr. képviselővel, a nemzeti demokrata párt vezérével. Kramár dr. az interjúban a kővetkezőket jelentette ki: — Sohasem voltam ellensége a monarchiának. Az egész cseh politika a háború előtti illőben egyáltalán nem Ausztria ellen volt beállítva. Mi csak a centralisztikus és germanizálni akaró törekvések ellen harcoltunk. Mindnyájan azon a nézeten voltunk, hogy feltétlenül sikerülni kell a monarchiát ismét visszavinni az egészséges történelmi bázisra. Mint nagyon szigorú princípiumok szerint gondolkodó fiatalember nem ismertem el a cseh államjogot. Azon a nézeten voltam, hogy ezt a fehérhegyi csatában elvesztettük és vae victis alapján többé erre nincs igényünk. Ez volt Lustkandlnek és a német centralizmus többi képviselőinek is a teóriája. Később négy és fél éven át a bécsi udvari és kamarai levéltárban tanulmányoztam az osztrák pénzügyek és közigazgatás történetét az 1705-töí 1749-ig terjedő időre vonatkozólag. Akkor tudtam meg, hogy a cseh korona 1749-ig teljes törvényhozási és adminisztratív önállóságát megőrizte, egészen úgy, ahogy Magyarország is megőrizte azt. Az egyetlen különbség az volt, hogy a magyar rendeket nehezebben lehetett kezelni, minthogy nem forradalomban verték le őket és a császárnak nem voltak lekötelezve akon- liskált javak adományozásáért. (Ebben a Í íontban Kramár dr. nem ismeri, illetőleg élreérti a magyar rendi történelmet, amely évszázadokon keresztül állott harcban a Habsburgokkal és igen sok magyar rendi vagyonát konfiskálták. A szerk.) II. Ferdi- náml sohasem tűrte, hogy a cseh korona önállóságát bármilyen módon érintsék. Csak Mária Terézia függesztette fel a cseh korona önállóságát 1749-ben a cseh udvari irodának megszüntetésével, tehát egy önkényuralmi ténnyel. Ámbár Csehország mentette meg a koronát ét ámbár a császárné évről-évre esküt tett. hogy Csehország szerzett jogait nem fogja érinteni. így lettem én történelmi tanulmányaim következtében a cseh államjog meggyőződésos hívévé. Abban a meggyőződésben voltam, hogv akár a kormányban, akár a kormányával szemben jogainkat újra helyre kell állítanunk, még pedig természetesen a monarchia keretében. Ennek következtében a biinperemben előterjesztett vádirat, hogy udvariasan fejezzem ki magam, elhibázott volt, mert hazaárulónak akart megbélyegezni anélkül, hogy tényleg az állam ellen valamit is elkövettem volna. Ellenkezőleg, mindig csak arra törekedtem, hogy Ausztriát megmentsem hibás politikájától, hogy örökké fenmaradhasson. Meg akartam korrigálni azt a hibás politikát, amelyet a szerbekkel szemben követtek. Mindig óvtam a monarchiát Itáliától. részben ennek a szövetségesnek megbízhatatlansága miatt, részbon azonban az olasz igényekre való tekintettel, amelyek a szerbeknek semmiféle koncessziót nem akartak tenni az Adria mellett. A hármas szövetségtől is óvtam a monarchiát, mert Ausztria véleményem szerint gyenge volt arra, hogv a német birodalommal együtt annak világpoü- Icá.ját csinálja. Természetesen azon a napon, amikor Ausztria Németországgal közösen Oroszországnak hadat üzent, mindörökre készen voltam a mi államunkkal. Mert ha a központi hatalmak győznek, akkor a csehek nem vállalnak egyebet magukra, mint az örökös elnyomatást. Ha azonban vereséget szenvednek, akkor világos. hogy Ausztriát fel kell osztani annak érdekében, hogy Németország ne támasz- kod hassák erős szövetségre, ha egyszer re- váufcra gondolna. Kramár és az orosz kérdés — Engem mindig a pánszlávisták vérérének neveztek. Egy olyan kis nemzetnek, mint a cseh, amelyet mindenünnen ellenségek vesznek körül, természetesen boldognak kellett lennie, hogy a legrosz- 8z:ibb esetben a szövetséges nagy orosz népben hátfedezetet találhat. Sohasem akartuk azonban azt, amit ránk fogtak, hogy a nagyorosz tengerben el akarunk merülni. Oroszország támogatását sem akartuk a mi 9zabadságküzdelmiinkbcn. A mi pánszlávizmusunk nem volt egyéb, mint az a kívánság, hogy a szláv nemzetek között tisztán kulturális és gazdasági közeledés jöjjön létre. Az én állítólagos pán- sz’áv és osztrákellc.ncs magatartásomról •zóló fantasztikus állításukat el leket iatélni azzal az egvtserfl ténnyel, hogy egyetlen ember som dolgozott annyit a Pótervár és Bécs közötti kiengcsztclődcsen, mint én. Ma természetesen az oroszországi bolscviz- mus mindezeket a törekvéseket megszakította, Mint ember szégyenlem magara az európai civilizáció nevében, hogy Oroszországban egész humanizmusunkat és mindazt, ami nekünk a háború előtt drága volt, elfelejtették, hogy milliókat mészároltak le azért, hogy egy osztálydiktaturát léptethessenek életbe. Mint a szláv eszmének rajongója, végtelenül sajnálom, hogy Oroszországot a kommunizmus tulajdonképpen kikapcsolta a világpolitikából. Abban a szilárd meggyőződésben vagyok, hogy a kommunizmus Oroszországban nem fog örökké tartani. Elhatározott ellensége vagyok a bolsovizmusnak elsősorban azért, mert pártom feltétlenül és őszintén demokratikus. Németek a kormányban — Együtt dolgozunk a német pártokkal • koalíciós kormányban- Nem tagadhatom, hogy felfogásom szerint a cseh nép- ' nek természetes kötelessége az lenne, hogy nemzeti többséget állítson fel, amelynek támogatására az aktivista német pártokat is munkába lehetne vonni. Miután azonban a szocialistáknak az ő osztálycóljaik nyilvánvalóan fontosabbak mindennél, beleegyezésünket adtuk a vegyes nemzetiségű kormányblokk rezsinkéhez. A nagy adóreform, a közigazgatási reform, a katouai törvények, a katonák választójogának megszüntetése, az agrárvámok, az összes fele- kezetek számára törvénybe iktatott kongnia, az adóssági terhek csökkentése és nem utolsó sorban az aktív költségvetések bizonyítékok amellett, hogy a vegyes nemzetiségű kormány eredményei nem maradtak el. A revízió kérdése Az interjú végén Kramár a következőket mondotta: — Mi sem belső politikánkban, sem külpolitikai vonatkozásban nem vagyunk némeíellcnesek. Az uj Ausztriával szemben Csehszlovákiában egyáltalában nincs semmiféle antagonizmus. Ami a német birodalmat illeti, természetesen csak egy politikát folytathatunk: arra kell ügyelnünk, hogy a nagy szomszéddal, akivel olyan fon- to» gazdasági kötelékek kapcsolnak bennünket egybe, minél barátságosabb viszonyban éljünk. A békeszerződések megváltoztatása, amennyiben Csehszlovákiáról van szó, niég vita tárgya sem lehet. Ebben a tekintetben azonban nem riémeteJlcnes megfontolások vezetnek bennünket. Fn csak azon az állásponton vagyok, hogy védekeznünk kell, ha ismét megkísérlik, hogy nehezen kivívott szabadságunkat elvegyék. KÜLUHR05 Irta: mŰRICZ ZSieffiODD Budapest, nmember 14. (A budapesti Magyar Színházban most mutatták be Langer Ferenc, prágai cseh iró „Kiükvárog" című drámáját. Mórica Zsig- mond alábbi érdeke* cikkének ez adja meg az aktualitását A kiiliváiros itt van (mdandteai városban, s mégis a külváros lakói tájvokfob v&unaík az irodalomtól, mint a cserkeszek, vagy a petró- feojimfeirályork. Hitetve ugyanolyan távolságban vannak. Az irodaiamban csak az van bent, amit valaki, (költő, mint egyéni élményt, a saját ■telikén át izzóit ki, teneantett meg. De a külváros, úgy látszik, nem teremtette meg a maga költőjét: minden, ami a külvárosról szól, a szemlélet, a megfigyelés és a kívüliről való átélés munkája. Ha a Külvárost megnövelem akkorára, hogy belefér Dosztojevszki is, és belefér Hanptmann is, akkor is azt kell mondanom, hogy nagy költők s nagy lelkek magúkat a külváros figuráin keresztül élték ki, Talán Gorkij az egyetlen, akit elfogadok a (külváros költőjének. És Teroánszky Józsi Jenő, aki az élet külvárosának annyira őszinte, friss és tragikomikus otthoni szavát, izét tudja adná, ami világirodailmi nagysággá teszi Írásait. A külváros a kuMurátlan, sőt civilizálatlan kuil'burvilág. Nem hiányzik itt bizonyos kultúra. Sőt a® a csodálatos tulajdonsága van, hogy a legmélyebb nyomorból egy generáción keresztül a legmagasabb kultumávó egyodei tenyészhetnek ki szerencsés körülményeik közi A házmesterfányból primadonna tehet, a jaszgyerokből bankvezér, a osa- tomaipatkánvból politikai hős. De magta a külváros egyetemes rétege nem ®d nyugodt s berendezkedett polgári osztályt A külváros morális élete a pillanatok örökkévalóságára van alapítva. Arra, hogy egyik perc jön a másik után a mindig nin- cseüien mamad a* ember. Ebben a világban nem ismerik a takarékosságot, som pénzügyi, som általában értékmegőrző érteleimben. Itt soha sincsen senkinek felgyűlt tőkéje. Mindenki test] erejének utolsó morzsáiból él. Itt szómba tón koosmáha viszik a pénzt s a tunyán elfogó napok kalendáriumtalian világa húzódik, mint az örökétet, amely mit sem produkál... Alapjában véve nagyon keveset tudunk a -külvárosról, mert aki belenéz a aki fel alkarja tárni, erővel aranybányát akar találni s előre elképzelt dolgokat fedte® fel. A külváros 'legnagyobb képessége az, hogy tatot valami kopott, de örökkié'teirló malom, mlndiaut megőrőU Véghetetlen sok szürke napból áll ’tt az emberek élete. A testi szükségletek ál- tej mm ötituJca napjai. amelyek nem adnak örömet s nem adnak semmit. Emberi értékek, lelkek milliói égnek itt, mint a szemétdomb s nem lesz belőilük semmi Neon talál itt kielégülést senki, s oly mélyre te van szállítva az emberi igény, hogy csak éppen létezik az az állat, amely az ember nevet viseli. Az író evvel a valóságos és kocsonyás szürkeséggel nem tud mit kezdeni, tehát ha már ehhez a millióhoz fordul, a másaik végletbe engedd magát szédülni. Azoknak a nagy emberi értékeknek a szempontjából nézi azt a tájékot, amelyek -megharoolnaik a Tegszomorubb étetszaihará- va-1 is és termelnek vidámságot és szépséget, legalább pillanatokat és felvillanó lehetőségeket. Méltó-alkat az Isten képére teremtett emberhez. így történik, hogy Liliom férfi- ideá1tá szökken, hogy a kis cselédlány, a hordár, a rendőr drága, kedves típusokká lesznek. így történik, hegy a takácsok az emberi semmiségnek az Él-ét végtelen hatalmával szemben való tragikus hősei lesznek. így történik, hogy a deák, az utcai lány, a garas- zsugorgató vén-asszony, a dosztojevszkigalé- ria tömérdek figurája, magává az emberi étet legmélyebb 'kincstárává gazdagodik. S így történik az, hogy a kultúra magasán égő nap visszaveti sugarait a szennyes, ködös, homályos és jelentéktelen életcsordó- na s besugározza, megtisztítja s megváltja ennek a roppant tömeg emberi életnek vigasztalan vergődését. így kap utleveilet az, aki a Külvárosból indul el betelő a Belvárosba. Az emberiségnek az a része, amely kissé magasabb élet- körülmények közt él: megtanul nem félni a 'kerítésen kiviül élőktől a megszokja, hogy tényleg van nyers jóságai htntáslegény s hogy a gyilkos pincér a lelkádismeretifurdalás áldozata s hogy jóság lakik az e-lztiliöit bíróban utolsó pillanatáig. A külváros sorsa az, hogy megszűnjék. Szűnjék meg fokozatosan városi és nemzeti politikák munkája által. Abszurdum az, hogy emberek tömege, hogy gyermekek igen-igen nagy áradata születésétől gazdátlanul és ellá- taiflanul, a jóra való nevelésnek lehetősége nélkül sorvadjon él a külvárosokban. Iszonyú az, hegy a külváros lábatlan hősöket küldjön be a Muzeum-íkörutra, hogy ott a téli fagyban, a hideg kövön üljön 6 a szegény ember ravasz technikájával, befestéke- zett nadrágjával fekete foltot verjem az aszfalton & rángatózó -láb, hogy ezzel hívja fel a jószívű embereik figyelmét. Hogy szabad egy Budapestem az utcán koldulni, hogy lehet az, hogy mindemteüé látni tüdővészes anyákat gyermekükkel a karjukon, -némán s esedező tólantássai áosoro0ná. A társadalomnak kötelessége önmaga iránt, hogy gondoskodjék azokról, akik nem tudnak magukról gondoskodni. Szore-tethá- aak? Gyermekotthonok? iskolai tanítás? melegedők e tevososalók? Ez mind csak fiain iram: meg keH csinálná azt a rendszeres én végileges és határozott programot, hogy a kormányok hogy szüntethetik meg a külvárosok atl Nem igaz, hogy a költők külvárosa egy szent és csodálni való titkos paradicsom. A külváros valósággal borzalmas: töm égitek ás és éhség és erkölcstelenség és e nyomor orgiája az. * Most olvasom, hogy egyetlen gyárból kétezer munkást bocsátanak el. A Társadalom elbocsátja őket: de a Külváros befogadja. Itt nem számit a kenyér- keresőik ezredéinek bevonulása. Itt a eiirtl, nehéz atmoszféra élnyeli és betakarja, az ujaibb ezreket. a mily nehezen tud főö-venmi a Társadta* lom egy gyermeket a Külvárosból, oly könnyen fogad az be korlátlan tömegeket. A Külváros feneketlen. $s tei/nhatalilan. Bakófélben az Ir kormány London, november 17. Az ir szabadó1 Iára kormányát tegnap a háborúban resztvettek illetményeinek kérdésében 66:64 arányban leszavazták. Cosgrave miniszterelnök kije en* tette hogy a leszavazás miatt a parlament mai üléseD felveti a bizalmi kérdést Befejezték a földmiveíésügyl miniszter expozéja feletti vitát Prága, novemuer 17. A képviselőkéi mezőgazdasági bizottsága ma délelőtt folytatta a főldmivelésügyi miniszter által a bizottságban elmondott expozé feletti vitát. A vitában résztvett Böhm (B. d. L.), Matzner (német nemzeti), Prések (cseh nemzeti szocialista) és Krejcsi (cseh néppárti) képviselő. Prokupek elnök ezután befejezettnek jelentette ki a vitát és az ülést berekesztette. A vflnal körzetben szovjetkémekei fostak el Varsó, november 17. Dzisna kerületben, á vilnai vajdaságban a politikai rendőr-ég messze szétágazó kémszervezetnek jutott a nyomára, amely Szovjetoroszország javára dolgozott. A letartóztatottak között a csókának is több emisszáriusa van. A sörös kamara uj elnöke Athén, november 17. A kamara 234 érvényes szavazatból 156-tal a köztársasági So- fulist választotta meg a kamara elnökévé. Csaldaris, a rojalisták vezére 56 szavazatot kapott. Trocklj és a cseh Skála titkos szövetségben ihnága, november 17. Egy kommunista képviselő a Deutsche Nadhridhtendienst kőnyomai lap szerkesztője előtt kijelentette, bogv Trockij ellenzéki irányzata nemcsak az orosz kommunista párt helyi problémája, hanem valamennyi ország kommunista pártjáé ie. De a mily eréllyel Moszkva leszámolt a trockizm-uesal, éppen olyan erélyesen némitották el a többi kommunista pártok is a Trookij-szárnyat. Trockijhoz hasonló sors érte Prága első alpolgármesterét, Skálái is. Bebizonyított tény, hogy Skála összeköttetésben állott Trockijval, sőt valószínűleg még most is kapcsolatot tart fenn vele. Trockij különböző szem él vek közvetítésével ismételten levelet váltóit Skálával). Skála különben lemondott eredeti tervéről, hogy a politikai életiből teljesen visszavonul és Morvaországba költözik. A volt kommunista vezér Prágában maradt e jelenleg egy prágai ügyvédi irodában gyakornokoskodik. A cse-hszlovák kommunista párt azonban továbbra is a legnagyobb eréllyel figyeli Skála és Trockij viszonyát. November 22-ére hívfák össze a német birodalmi gyűlést Berlin, november 17. A birodalmi gyűlés összehívásának végleges terminusát november 22-ében állapították meg. A német nemzetieknek az a kísérlete, hogy a birodalmi gyűlés összeülését elhalasztassák, ezzel meghiúsult. A program legfontosabb pontja a francia—német kereskedelmi szerződés tárgyalása lesz. Heves harcok vahebita-íörzsekkel London, november 17. Újabb jelentések szerint a wahabitáknak Irak-állam északi területére való betörése komolyabb esemény, mint ahogy azt első pillanatban hitték. _A wahabitákkal való küzdelemben 50 rendőr és 30 útépítő esett el, ,TOS<SgA\A&^AR-HtRliAB 5