Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-18 / 263. (1597.) szám

íAÁJtefcl'é. v VM1fe)£M.Kgjr! !.K>üP> 19z? november la, péntek. utasítja a törvényjavaslatot, teljes felelős­séget a kormányra hárítja, amely így intéz­ményessé teszi a diktatúrát és a kémke­dést. Teljes tudatában nyilatkozatunk sú­lyának, szem előtt tartva azt, hogy a tör­vényjavaslat flagráns ellentétben áll az or­szág alaptörvényeivel, lelkiismeretűnk tilt­ja, hogy bűntársai legyünk az emberi ét polgári méltéságérzetet lealázó diktatúrá­nak és ezért kijelentjük, hogy ezeket az in­tézkedéseket, amelyeket ezen törvény alap­ján tesznek, nem fogjuk tiszteletben tar­tani. A deklarációi, felolvasása után a nemzeti parasztpárt tünfmőleg kivonult az ülésterem­ből. A kamara ezután 107 szavazattal egy el­lenében elfogadta a törvényt Komárom a választási iáz tefőnonflán A kommunisták és «zociáldemokraták szö­vetkezése — Hlinkáék KlofácsókkaJ és KramárékkaJ egy táborban Komárom, november 17. (Saját tudósítónktól.) [A választás előtti korteskedés elérte tetőpon'jáL A legnagyobb Izgalom uralkodik kü’önöscn a bal l- dali pártok körében. Ezek már megegyeztek ab­ban, hogy a városbirói állásra a mai város bírót, Csizmazia Györgyöt jelölik. Csizmazia személyét a kommunisták is lámogaják, akik pedig még nem régen is kigyót-békát kiáltottak rá, sőt nem egyszer lehetetlenné tették el­nöklétét is a képviselőtestület ülésein. Most azonban a két ellenség kapcsolta listáit. Nem tudni, mi az ára ennek a legfrissebb barátságnak, de félő, hogy az adózó és közteherviselő polgárság kapja meg a számláját. Mindkét párt hihetetlen erőfeszítéseket tesz a munkásság körében, sőt a szociáldemokraták a kispolgári köröket is szeretnék maguknak megnyerni szavazókul. A szo- fciá demokraták azonban megtagadták csehszlovák elvtársaika', a csehszlovák szociáldemokrata pár­tot és a mostani választások tartamára felvették fc;mükbe a ..magyar" jelzőt; s a csehszlovák szo- feiáldemokra'ák külön jelöltek. A eseh pártok közül egész önállóan indul kü­lön listával a cseh nemzeti szocialista párt, közös listával megy a csehszlovák szociáldemokrata, a nemzeti munkáspárt és a légionáriusok pártja, míg a szlovák néppárt kapcsolt listával közösen szavaz a republikánus agrár párttal és a eseh nemzeti demokrata párttal, régi, sokat ócsárolt ellenfeleivel. iVégeredményben mind a három cseh és csehszlo­vák sz'ovák közös lista pártjai kapcsolnak. Az egyesült magyar pártok nyugodtan tekinte­nek a vá ászt ás kimenetele elé. Képviselőik olyan Gyámmal jönnek be, hogy képesek lesznek minden, a polgárság ellen irányuló támadás visszaverésére a képvlselő estületben. Egy sajnálatos körülmény adá elő magát, hogy Lukovics Ferenc, aki koráb­ban a magyar nemzeti párt igazgatója volt, a párt­ból kilépett és kü’ön pártot alapított, amely aligha fog egy mandáámot is behozni s taktikailag elkö- velte azt a hibát, hogy nem kapcsolt a magyar pártokkal s igy a maradékszavazatok elvesznek­A nanklnsi kormánynak is Féltének nemzeti csapata! győzelmesen haladnak előre Vuhan is a nanklnsi csapatok hatalmában van — Kantonban súlyos utcai harcok folynak — Hankau, november 17. Az eternit éjsza­ka elég nyugodtam teflt eh A nankingi nacionalista kormány gyö- seimes haderői Vuhant szerdán délelőtt birtokba vették. A ffiaíkösság körében nagy aggodalom mutat­kozik amiatt, hogy az újonnan érkező csapa­tok legnagyobb résziben Csen-Csiitetn tábornok hiatodrik hadseregének kvangszi-emberei, kik igém rossz hírben állanak. A kereskedők amiatt nyugtai ankodnak, hogy uj bank jegyiek kiadását tervezik. Proklaimáci ők hirdetik, hogy a bankjegyeiket mindenkinek el kell fogadni, akik pedig ezt inog teamii vonakod­nak, azokra a legszigorúbb büntetés vár. Poking, november 17. Megerő sitik azt a bárt, hogy a nankingi csapatok Hankant efl- fcgíáMíáik. Egyidejűleg Nanking szövetségese, Feng tábornok Santung ellen van előnyoinulóban. Shanghai, november 17. Tegnap este Kantonban súlyos zavargások törtek ki, amennyiben a munkáspárt Guangfetfuis ve­zérlete alatt megpróbálta a várost hatalmá­ba keríteni. Az ellensége® pár tok között a tüzelés az egész éjszakán át tartott. Kardomban kihirdették az ostromállapotot és az európai negyed kapuit bezárták. Más jelentések arról számolnak bei, hogy a mun­káspártiak erősen folytatják azokat a kísér­letekeit, hogy a várost hatalmukba kerítsék. A postahivatalt máT meg ás szálló tták. A francia peiitila Öiasxország miatt A kamara külügyi bizottsága nincs megelégedve Briand expozéjával Olaszország Balkán-pozicióját Bulgária szövetségével is megerősíti Páris, november 17. A kamarának kül­politikai bizottsága nem nagyon vo * meg­elégedve Briand külpolitikai expozéjával és ez az elégedetlenség abban is kifejezésre jutott, hogy szerdán a vitát a külügyminisz­ter részvétele nélkül folytatta és eltekintett attól, hogy szokása szerint a külügyminisz­ter kijelentését egy jóváhagyó nyilatkozattal tudomásul vegye. Amint parlamenti körökből hírlik, a Briand elleni elkedvetlenedés arra vezethető vissza, hogy a külügyminiszter ex­pozéjában nemcsak hogy az ismert általános­ságra való szoritkozással érte be, hanem a vitában is a bizottság tagjai által hoz- cáintézett kérdések megválaszolása elöl kitért. ■Ebben a tekintetben olyan messzire ment el, hogy az olasz flottademonstrácvóra vonat­kozó kérdésre szinte gúnyosan válaszolt. A hajórajnak kikötése — mondotta — én reám olyan csekély hatást tett, mintha egy norvég tehergőzös érkezett volna meg Tangerbe. A Briand magatartása fölötti elégedet­lenség annál nagyobb, minthogy a bizottságban jól tudják, hogy Briand a minisztertanács utolsó ülésén nagy ag­godalommal nyilatkozott az olasz politi­káról a Quai d‘0rsayba befutott informá­ciók alapján, amelyek Olaszországnak Al­bániába irányuló jelentékeny csapatszál- litásáról és fegyverkezési előkészületei­ről számolnak be. Ezek a hírek annál nyugtalanítóbbak, mert minden ok még van annak a feltételezésére, hogy az Itá­lia és Bulgária közötti szerződés megkö­tése most már csak napok kérdése. A Franciaország és Jugoszlávia között megkötött szerződésre vonatkozó bizottsági tárgyalást bizalmasnak nyilvánították, úgy hogy ebből semmi sem került a nyilvános­ságra. Amíg a kamara bizottsága szerdán Briand részvétele nélkül' tárgyalt az expo­zéról, addig a miniszter ugyanezt az expozét tartotta meg a szenátus külpolitikai bizott­ságában. Itt is történeti áttekintést nyújtott a francia—jugoszláv szerződés tárgyalásai­ról és megkötéséről és ezután behatóan be­számolt a függő külpolitikai napi kérdések­ről. Egyebekben Paul Boncourt a kamara külügyi bizottságával közölte, hogy a francia—jugoszláv szerződést nem ter­jesztik be a parlamentnek ratifikálás cél­jából, miután az alkotmány értelmében a köztár­sasági elnöknek meg van a joga a szerződé­sek ratifikálására. A kamarában formális ra­tifikálási ajánlat nélkül is vita lesz a fran­cia- jugoszláv szerződésről, amennyiben eb­ben a kérdésben Fontanier szocialista kép­viselő interpellációt terjesztett be. A külügyi bizottság azt a kívánságát fejezte ki, hogy a jővőbeu szüntessék meg a szokást, bGgy a fontos szerződéseket csak a köztársasági el­nök utján ratiíikáltassák. Nyolcszázezer koronás pBi a nemzetközi bíróság elölt Pozsony, november 17. (Saját tudósí­tónktól.) A nemzetközi döntőbíróság Schrei- ber nyug. svájci konzul elnöklésével tegnap folytatta üléseit. Két ügy került tárgyalásra. Metzl Teréz háztartási alkalmazott,, aki a Losonc melletti gácsi posztógyárban volf alkalmazva, volt az első panaszos fél. Metzl Teréztöl a bevonuló vörös csapa­tok ötvenezer csehszlovák koronát vet­tek el. A bíróság Metzl Teréz kihallgatása után be­fejezte a bizonyítási eljárást Az ítéletet a fél­lel írásban közük. A Rimaszombati Takarékpénztári a vö­rös csapatok, amikor 1919 julius elején bevo nultak a városba, 200 ezer koronával sarcoltik meg. A döntőbíróság ez ügyben elrendelte a bizo­nyítást és a tárgyalás folytatását november 25.-re halasztotta. Csütörtökön Stern volt eperjesi főhad­nagy kártérítési pőre került sorra. Stern nem kövesebb, mint 800 ezer cséhszlovák koronát követel a magyar kincstártól azon a cimen, hogy a lakásberendezését, amely csupa műkincs volt, a bolseviki csapa­tok elhurcolták. A mai tárgyaláson Sternt fs kihallgat­ták, majd Hobra dr., a csehszlovák állam kép­viselője kijelentette, hogy az állam már két ízben 10.000 krona előleget adott Sternnek a várható Ítélet reményében. A tárgyalást ezután felfüggesztették és kedden folytatják. Kényszermunhatelepek létesítése Prága, november 17. A képviselőház al­kotmányjogi bizottsága ma elfogadta a kény* szermumía-telepek létesítéséről szóló tör* venyja asíatót és pedig ugyanabban a szö'e- gezdben, amelybeu megszavazta. KgÖdÉNT- IRTA«A\ÓRJC2 -BSlOiOND (57; Mindent rögtön megért — De viszont csak néhány parasztosztályt végzett az etem! isko­láiban: most én a magam módja szerint ér­tettem meg vele a históriát. Az emberiség fejlődését. Az asszírok t ol, az egyiptomiaktól fel a görög s a római kultúrám keresztül. S élljutottam a magyar aülM'dre Trajanus komá­ban. S itt találtam a magyar ős uraknak 8 világát — Barátom, mondok valamit. Én nem biszietm, hogy a magyarok a veredked szoroson keresztül jöttek be, mert én meg­érettem az erőimben, hogy itt csöngött a vé­rem már az ős időkben. Én tudtom, hogy itt voltak lovasok, urak, királyok az őseim ab­ban a viliágban, mikor még nem volt korona a király fején — Honnan volna bennem az a vad s kerek egész alföld — Az istenit ennek a fődnek! a pogány istenit! — Nem a ke resztény istent — Én nem érzem azt a ke­resztény istent, akit a papok hit nélkül pré­dikálnak, a jóság, alázatosság, a koldusok is­tenét: az én istenem a Gyejcs fejedelem is­tenié, aki ur s ®M lovon jár s aki a napsugár és a víz, a vihar és a csillagok istene. Az én istenasszonyom a bbld/ogaisszony, aki kémé nyen font hajjal lovagol az ura mellett a fel­hőkön. Nagyon szeretem a pusztai eget, az örök egeit. Én nem akarok keresztre feszit- tetni a szegények és a haláltól rettegők ked­véért, engem soha mám tókesátett ez az isten. A doktor gondolkodva nézett maga éllé a taros pohárba s azt mondta: — A kis fiamnak aizt magyaráztam, hogy a Krisztus az emberiség megváltója, nagyon szépen beszéltem s a gyerek sírva fakadt, miikor a Jézus faiinhailáláröl 'beszéltem. Ak­kor azt mondtam neki: „Na, iks fiam,hát sze­retnéd Krisztus fenni?" A gyerek megrázta a fejét: „Nem, — azt mondja, — csak magyar huszár" — Zoltán osöndietsem nevetett. — Hát ea van a magyar gyerekbe. De meg van fordítva is. M.iikor a huszár dolmá­nyomat kirakták szellőzni, a naftalinból a napra, azt mondja a kisasszony a kis fiam­nak: „Ni Jánoska, maga mikor fesz huszár? Olyan, mint az apuka volt. Majd megy a csa­tába ilyen fényes ruhába." Néztük a gyere­ket s vártuk mit mond, azt mondja a gyerek, •elkezd sírni: „Én nem akarok." Huj a kutya- fáját, megrökönyödtünk, egy Szakmáry 'Já­nos, ha még es.a;k négy éves is, s nem akar huszár tenni. A kisasszony maga is szágyeíll- te, kezdte a gyereket faggatná. „Mért nem akar Jánoska? Látja, a nagyapa Szakmáry János, az is huszárkapitány volt, édesapa is huszárfőhadnagy. így fog menni maga is a csatáiba." „Én nem akaróik, menni a csatáiba", azt mondja a gyertek. „Miért nem akar? Fél, hogy fellövik? Apuka ott volt Boszniába s ni mennyi osilingielő szép díszt kapott!" „Ne­kem nem keli." „Mért nem kell?" „Én apu­káit se engedem többet a csatába." ,Álért1? fél, hogy lelövik?" A gyerek odaugrík a nya­kamba s megölel. „Én neon engedlek, hogy tetőjjenek." „De hát nem apukát lövik le, hanem a bosnyákot!" „Én a bosnyákot is sajnálom!" azt mondja a gyerek — A doktor tágra nyűit szemmel nézett. — Nagyszerűi, — mondta, — nagyszerű és csodálatos. És milyen pemda/ntja az én esetemnek. Én a fiam arra akarom nevelni, hogy Krisztus Jegyen s huszár akar fenni — Te a fiadat hősnek akarod nevelni, s ez meg az nem akar fenni, hanem mindenkit sajnáló Krisztusi — — Barátom, zavaros az élet — mondta Zoltán és könnyes felt a szeme, — mert nem egy ágon megy a faj — Az én gyerekemben már nemcsak az én kulyavérem van — ha­nem annak az én saeint feteségemnek az az édes tiszta 'angyali szláv termi szetje — Nem tudott tovább beszélni, a szemét •elöntötte a köny s felborult véres arcával a nagy fekete kemény ökleire s zokogás tört iká belőle. AkfcoT kivágta a két erős karját s bafeiordUtott a bandába: Hej — ifiét, itot, betyár ifeJt — ez ám a gyöngyijét! A többiek folytatták: Ha megírnom magamat, magam és 'igy ifek! —■ A doktor csöndesen mosolygott s nézte a vérbőségtől eltorzult arcokat. A bőgő szá­jakat, a scOét éjiéluliáni, bortól, temperaimein- i'umlód fűtött duhaj jelenségeket 29. Reggelig ittak. Akkor elmentek mind­nyájan az egyik ur házához, Vasgyuró PaUyó- ókhoz. Ott káposztafevessel várta őket a ház asszonya, akit előre értesített a gazda, hogy jönnek. Az asszony hatalmas szép kövér asszony volt, olyan profilja volt, mint Mária Teréziá­nak, s akkora mellei. Senki sem bárt lefeküdni. Meglelték a káposztatevest s uira osak bort ittak rá. Olyan volt ez, mintha mindenki elvesztette volna az eszét. — De hun van CsuLi? — kérdezte vala­ki, — menjetek Centiért, hijjátok. — Kinn van a tanyán, siratja a nagy kant — Haza gyű tt mán, — látta valaiká! — Aixüor menjetek át. A kocsis elment Ide szembe, az utca túlsó oldalán lakott CsuLi ur srégvizavi. Csalin ott ült a tornácán a nagy vessző* kasban, a nagy székben, ahol szokott s erő­sen tetörve szunnyadó zott — Mája! — Tekintetes ur, tiszteltein a tekintetes ur, hogy gyűiiiék innya. — Nem megyeik. A kocsis visszament a jelentette, hogy nem -gyün. — Ereggy vissza, — mondta Vusmiró, — mondd meg neki, hogy de gvűijrk mefeg kalácsra! Ez egy ellenállhatatlan /meghívás. Me­leg kalács, disznótorra!!, felér. Megy a kocsis, mondja: (Föl y latjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom