Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-18 / 263. (1597.) szám
íAÁJtefcl'é. v VM1fe)£M.Kgjr! !.K>üP> 19z? november la, péntek. utasítja a törvényjavaslatot, teljes felelősséget a kormányra hárítja, amely így intézményessé teszi a diktatúrát és a kémkedést. Teljes tudatában nyilatkozatunk súlyának, szem előtt tartva azt, hogy a törvényjavaslat flagráns ellentétben áll az ország alaptörvényeivel, lelkiismeretűnk tiltja, hogy bűntársai legyünk az emberi ét polgári méltéságérzetet lealázó diktatúrának és ezért kijelentjük, hogy ezeket az intézkedéseket, amelyeket ezen törvény alapján tesznek, nem fogjuk tiszteletben tartani. A deklarációi, felolvasása után a nemzeti parasztpárt tünfmőleg kivonult az ülésteremből. A kamara ezután 107 szavazattal egy ellenében elfogadta a törvényt Komárom a választási iáz tefőnonflán A kommunisták és «zociáldemokraták szövetkezése — Hlinkáék KlofácsókkaJ és KramárékkaJ egy táborban Komárom, november 17. (Saját tudósítónktól.) [A választás előtti korteskedés elérte tetőpon'jáL A legnagyobb Izgalom uralkodik kü’önöscn a bal l- dali pártok körében. Ezek már megegyeztek abban, hogy a városbirói állásra a mai város bírót, Csizmazia Györgyöt jelölik. Csizmazia személyét a kommunisták is lámogaják, akik pedig még nem régen is kigyót-békát kiáltottak rá, sőt nem egyszer lehetetlenné tették elnöklétét is a képviselőtestület ülésein. Most azonban a két ellenség kapcsolta listáit. Nem tudni, mi az ára ennek a legfrissebb barátságnak, de félő, hogy az adózó és közteherviselő polgárság kapja meg a számláját. Mindkét párt hihetetlen erőfeszítéseket tesz a munkásság körében, sőt a szociáldemokraták a kispolgári köröket is szeretnék maguknak megnyerni szavazókul. A szo- fciá demokraták azonban megtagadták csehszlovák elvtársaika', a csehszlovák szociáldemokrata pártot és a mostani választások tartamára felvették fc;mükbe a ..magyar" jelzőt; s a csehszlovák szo- feiáldemokra'ák külön jelöltek. A eseh pártok közül egész önállóan indul külön listával a cseh nemzeti szocialista párt, közös listával megy a csehszlovák szociáldemokrata, a nemzeti munkáspárt és a légionáriusok pártja, míg a szlovák néppárt kapcsolt listával közösen szavaz a republikánus agrár párttal és a eseh nemzeti demokrata párttal, régi, sokat ócsárolt ellenfeleivel. iVégeredményben mind a három cseh és csehszlovák sz'ovák közös lista pártjai kapcsolnak. Az egyesült magyar pártok nyugodtan tekintenek a vá ászt ás kimenetele elé. Képviselőik olyan Gyámmal jönnek be, hogy képesek lesznek minden, a polgárság ellen irányuló támadás visszaverésére a képvlselő estületben. Egy sajnálatos körülmény adá elő magát, hogy Lukovics Ferenc, aki korábban a magyar nemzeti párt igazgatója volt, a pártból kilépett és kü’ön pártot alapított, amely aligha fog egy mandáámot is behozni s taktikailag elkö- velte azt a hibát, hogy nem kapcsolt a magyar pártokkal s igy a maradékszavazatok elvesznekA nanklnsi kormánynak is Féltének nemzeti csapata! győzelmesen haladnak előre Vuhan is a nanklnsi csapatok hatalmában van — Kantonban súlyos utcai harcok folynak — Hankau, november 17. Az eternit éjszaka elég nyugodtam teflt eh A nankingi nacionalista kormány gyö- seimes haderői Vuhant szerdán délelőtt birtokba vették. A ffiaíkösság körében nagy aggodalom mutatkozik amiatt, hogy az újonnan érkező csapatok legnagyobb résziben Csen-Csiitetn tábornok hiatodrik hadseregének kvangszi-emberei, kik igém rossz hírben állanak. A kereskedők amiatt nyugtai ankodnak, hogy uj bank jegyiek kiadását tervezik. Proklaimáci ők hirdetik, hogy a bankjegyeiket mindenkinek el kell fogadni, akik pedig ezt inog teamii vonakodnak, azokra a legszigorúbb büntetés vár. Poking, november 17. Megerő sitik azt a bárt, hogy a nankingi csapatok Hankant efl- fcgíáMíáik. Egyidejűleg Nanking szövetségese, Feng tábornok Santung ellen van előnyoinulóban. Shanghai, november 17. Tegnap este Kantonban súlyos zavargások törtek ki, amennyiben a munkáspárt Guangfetfuis vezérlete alatt megpróbálta a várost hatalmába keríteni. Az ellensége® pár tok között a tüzelés az egész éjszakán át tartott. Kardomban kihirdették az ostromállapotot és az európai negyed kapuit bezárták. Más jelentések arról számolnak bei, hogy a munkáspártiak erősen folytatják azokat a kísérletekeit, hogy a várost hatalmukba kerítsék. A postahivatalt máT meg ás szálló tták. A francia peiitila Öiasxország miatt A kamara külügyi bizottsága nincs megelégedve Briand expozéjával Olaszország Balkán-pozicióját Bulgária szövetségével is megerősíti Páris, november 17. A kamarának külpolitikai bizottsága nem nagyon vo * megelégedve Briand külpolitikai expozéjával és ez az elégedetlenség abban is kifejezésre jutott, hogy szerdán a vitát a külügyminiszter részvétele nélkül folytatta és eltekintett attól, hogy szokása szerint a külügyminiszter kijelentését egy jóváhagyó nyilatkozattal tudomásul vegye. Amint parlamenti körökből hírlik, a Briand elleni elkedvetlenedés arra vezethető vissza, hogy a külügyminiszter expozéjában nemcsak hogy az ismert általánosságra való szoritkozással érte be, hanem a vitában is a bizottság tagjai által hoz- cáintézett kérdések megválaszolása elöl kitért. ■Ebben a tekintetben olyan messzire ment el, hogy az olasz flottademonstrácvóra vonatkozó kérdésre szinte gúnyosan válaszolt. A hajórajnak kikötése — mondotta — én reám olyan csekély hatást tett, mintha egy norvég tehergőzös érkezett volna meg Tangerbe. A Briand magatartása fölötti elégedetlenség annál nagyobb, minthogy a bizottságban jól tudják, hogy Briand a minisztertanács utolsó ülésén nagy aggodalommal nyilatkozott az olasz politikáról a Quai d‘0rsayba befutott információk alapján, amelyek Olaszországnak Albániába irányuló jelentékeny csapatszál- litásáról és fegyverkezési előkészületeiről számolnak be. Ezek a hírek annál nyugtalanítóbbak, mert minden ok még van annak a feltételezésére, hogy az Itália és Bulgária közötti szerződés megkötése most már csak napok kérdése. A Franciaország és Jugoszlávia között megkötött szerződésre vonatkozó bizottsági tárgyalást bizalmasnak nyilvánították, úgy hogy ebből semmi sem került a nyilvánosságra. Amíg a kamara bizottsága szerdán Briand részvétele nélkül' tárgyalt az expozéról, addig a miniszter ugyanezt az expozét tartotta meg a szenátus külpolitikai bizottságában. Itt is történeti áttekintést nyújtott a francia—jugoszláv szerződés tárgyalásairól és megkötéséről és ezután behatóan beszámolt a függő külpolitikai napi kérdésekről. Egyebekben Paul Boncourt a kamara külügyi bizottságával közölte, hogy a francia—jugoszláv szerződést nem terjesztik be a parlamentnek ratifikálás céljából, miután az alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek meg van a joga a szerződések ratifikálására. A kamarában formális ratifikálási ajánlat nélkül is vita lesz a francia- jugoszláv szerződésről, amennyiben ebben a kérdésben Fontanier szocialista képviselő interpellációt terjesztett be. A külügyi bizottság azt a kívánságát fejezte ki, hogy a jővőbeu szüntessék meg a szokást, bGgy a fontos szerződéseket csak a köztársasági elnök utján ratiíikáltassák. Nyolcszázezer koronás pBi a nemzetközi bíróság elölt Pozsony, november 17. (Saját tudósítónktól.) A nemzetközi döntőbíróság Schrei- ber nyug. svájci konzul elnöklésével tegnap folytatta üléseit. Két ügy került tárgyalásra. Metzl Teréz háztartási alkalmazott,, aki a Losonc melletti gácsi posztógyárban volf alkalmazva, volt az első panaszos fél. Metzl Teréztöl a bevonuló vörös csapatok ötvenezer csehszlovák koronát vettek el. A bíróság Metzl Teréz kihallgatása után befejezte a bizonyítási eljárást Az ítéletet a féllel írásban közük. A Rimaszombati Takarékpénztári a vörös csapatok, amikor 1919 julius elején bevo nultak a városba, 200 ezer koronával sarcoltik meg. A döntőbíróság ez ügyben elrendelte a bizonyítást és a tárgyalás folytatását november 25.-re halasztotta. Csütörtökön Stern volt eperjesi főhadnagy kártérítési pőre került sorra. Stern nem kövesebb, mint 800 ezer cséhszlovák koronát követel a magyar kincstártól azon a cimen, hogy a lakásberendezését, amely csupa műkincs volt, a bolseviki csapatok elhurcolták. A mai tárgyaláson Sternt fs kihallgatták, majd Hobra dr., a csehszlovák állam képviselője kijelentette, hogy az állam már két ízben 10.000 krona előleget adott Sternnek a várható Ítélet reményében. A tárgyalást ezután felfüggesztették és kedden folytatják. Kényszermunhatelepek létesítése Prága, november 17. A képviselőház alkotmányjogi bizottsága ma elfogadta a kény* szermumía-telepek létesítéséről szóló tör* venyja asíatót és pedig ugyanabban a szö'e- gezdben, amelybeu megszavazta. KgÖdÉNT- IRTA«A\ÓRJC2 -BSlOiOND (57; Mindent rögtön megért — De viszont csak néhány parasztosztályt végzett az etem! iskoláiban: most én a magam módja szerint értettem meg vele a históriát. Az emberiség fejlődését. Az asszírok t ol, az egyiptomiaktól fel a görög s a római kultúrám keresztül. S élljutottam a magyar aülM'dre Trajanus komában. S itt találtam a magyar ős uraknak 8 világát — Barátom, mondok valamit. Én nem biszietm, hogy a magyarok a veredked szoroson keresztül jöttek be, mert én megérettem az erőimben, hogy itt csöngött a vérem már az ős időkben. Én tudtom, hogy itt voltak lovasok, urak, királyok az őseim abban a viliágban, mikor még nem volt korona a király fején — Honnan volna bennem az a vad s kerek egész alföld — Az istenit ennek a fődnek! a pogány istenit! — Nem a ke resztény istent — Én nem érzem azt a keresztény istent, akit a papok hit nélkül prédikálnak, a jóság, alázatosság, a koldusok istenét: az én istenem a Gyejcs fejedelem istenié, aki ur s ®M lovon jár s aki a napsugár és a víz, a vihar és a csillagok istene. Az én istenasszonyom a bbld/ogaisszony, aki kémé nyen font hajjal lovagol az ura mellett a felhőkön. Nagyon szeretem a pusztai eget, az örök egeit. Én nem akarok keresztre feszit- tetni a szegények és a haláltól rettegők kedvéért, engem soha mám tókesátett ez az isten. A doktor gondolkodva nézett maga éllé a taros pohárba s azt mondta: — A kis fiamnak aizt magyaráztam, hogy a Krisztus az emberiség megváltója, nagyon szépen beszéltem s a gyerek sírva fakadt, miikor a Jézus faiinhailáláröl 'beszéltem. Akkor azt mondtam neki: „Na, iks fiam,hát szeretnéd Krisztus fenni?" A gyerek megrázta a fejét: „Nem, — azt mondja, — csak magyar huszár" — Zoltán osöndietsem nevetett. — Hát ea van a magyar gyerekbe. De meg van fordítva is. M.iikor a huszár dolmányomat kirakták szellőzni, a naftalinból a napra, azt mondja a kisasszony a kis fiamnak: „Ni Jánoska, maga mikor fesz huszár? Olyan, mint az apuka volt. Majd megy a csatába ilyen fényes ruhába." Néztük a gyereket s vártuk mit mond, azt mondja a gyerek, •elkezd sírni: „Én nem akarok." Huj a kutya- fáját, megrökönyödtünk, egy Szakmáry 'János, ha még es.a;k négy éves is, s nem akar huszár tenni. A kisasszony maga is szágyeíll- te, kezdte a gyereket faggatná. „Mért nem akar Jánoska? Látja, a nagyapa Szakmáry János, az is huszárkapitány volt, édesapa is huszárfőhadnagy. így fog menni maga is a csatáiba." „Én nem akaróik, menni a csatáiba", azt mondja a gyertek. „Miért nem akar? Fél, hogy fellövik? Apuka ott volt Boszniába s ni mennyi osilingielő szép díszt kapott!" „Nekem nem keli." „Mért nem kell?" „Én apukáit se engedem többet a csatába." ,Álért1? fél, hogy lelövik?" A gyerek odaugrík a nyakamba s megölel. „Én neon engedlek, hogy tetőjjenek." „De hát nem apukát lövik le, hanem a bosnyákot!" „Én a bosnyákot is sajnálom!" azt mondja a gyerek — A doktor tágra nyűit szemmel nézett. — Nagyszerűi, — mondta, — nagyszerű és csodálatos. És milyen pemda/ntja az én esetemnek. Én a fiam arra akarom nevelni, hogy Krisztus Jegyen s huszár akar fenni — Te a fiadat hősnek akarod nevelni, s ez meg az nem akar fenni, hanem mindenkit sajnáló Krisztusi — — Barátom, zavaros az élet — mondta Zoltán és könnyes felt a szeme, — mert nem egy ágon megy a faj — Az én gyerekemben már nemcsak az én kulyavérem van — hanem annak az én saeint feteségemnek az az édes tiszta 'angyali szláv termi szetje — Nem tudott tovább beszélni, a szemét •elöntötte a köny s felborult véres arcával a nagy fekete kemény ökleire s zokogás tört iká belőle. AkfcoT kivágta a két erős karját s bafeiordUtott a bandába: Hej — ifiét, itot, betyár ifeJt — ez ám a gyöngyijét! A többiek folytatták: Ha megírnom magamat, magam és 'igy ifek! —■ A doktor csöndesen mosolygott s nézte a vérbőségtől eltorzult arcokat. A bőgő szájakat, a scOét éjiéluliáni, bortól, temperaimein- i'umlód fűtött duhaj jelenségeket 29. Reggelig ittak. Akkor elmentek mindnyájan az egyik ur házához, Vasgyuró PaUyó- ókhoz. Ott káposztafevessel várta őket a ház asszonya, akit előre értesített a gazda, hogy jönnek. Az asszony hatalmas szép kövér asszony volt, olyan profilja volt, mint Mária Teréziának, s akkora mellei. Senki sem bárt lefeküdni. Meglelték a káposztatevest s uira osak bort ittak rá. Olyan volt ez, mintha mindenki elvesztette volna az eszét. — De hun van CsuLi? — kérdezte valaki, — menjetek Centiért, hijjátok. — Kinn van a tanyán, siratja a nagy kant — Haza gyű tt mán, — látta valaiká! — Aixüor menjetek át. A kocsis elment Ide szembe, az utca túlsó oldalán lakott CsuLi ur srégvizavi. Csalin ott ült a tornácán a nagy vessző* kasban, a nagy székben, ahol szokott s erősen tetörve szunnyadó zott — Mája! — Tekintetes ur, tiszteltein a tekintetes ur, hogy gyűiiiék innya. — Nem megyeik. A kocsis visszament a jelentette, hogy nem -gyün. — Ereggy vissza, — mondta Vusmiró, — mondd meg neki, hogy de gvűijrk mefeg kalácsra! Ez egy ellenállhatatlan /meghívás. Meleg kalács, disznótorra!!, felér. Megy a kocsis, mondja: (Föl y latjuk).
